Délmagyarország, 1913. december (2. évfolyam, 280-303. szám)

1913-12-07 / 285. szám

1913. december 7. —— i i vágatás céljából a vágóhídra. Száz ilyen ti­ke'tt négyszázötven korona, ezer már négy­ezerötszáz és minthogy mindenféle tikettből nagyobb mennyiséggel kell ellátni a pénz­tárt, könnyen föl megy a kiadott jegyek ér­téke 60—70,000 koronára is. Azonban, ha a bizottságnak nincs kifogása ellene, szívesen hozzájárul Pillifch Kálmánnak az indítvá­nyához. A bizottság egyöntetüleg hozzájárult az inditványthoz és az állapotok felül vizsgálásá­ra Pillich Kálmánt és Balogh Károlyt küldte ki, akik majd a .legközelebbi ülés alkalmá­val beszámolnak :a bizottságnak tapaszta­lataikról. Ezután elhatározta még a javadalmi bizottság, ,hogy a javad'ahni hivatalnál meg­üresedett két fogyasztási adóbiztosi állás betöltését hozza javaslatba, javasolni fogja továbbá, ihogy ugyancsak a javadalmi hiva­talnál száz korona havifizetéssel alkalmaz­zák Kern Ilonád gépirónői minőségben. Ezzel az ülés véget ért. A képviselőház ülése. — Adminisztráció és egyéb. — (Saját tudósítónktól.) Az éilenzék ,má nagyon helytelen irányba té'vedt, amikor ia kormányzat adminisiztrátiv intézkedései­be vtitte béllé a pártpolitikát és a kormány­zat személyi intézkedéseit, a tisztviselők elő­léptetését és elhelyezését vitte bele a par­lamenti difszkiVsSzióba. Kiderült mandeniek­elfltt azs hogy akiket az ellenzék védő 'szár­nyai alá ve'tt, a védelemre rá nem szolgál­tak, mert, miüködésük korét nem1 épen minta­szerűen töltik (be, másrészt azonban ugy az igáz'ságügyiminísztferi, imínt a 'kereskedelmi miniszlter, a'ki'k a támiadások Céltáblái vol­tak, igen energikusan kijelentették, hogy ha •történetesen ellenzéki is valamelyik tisztvi­selő, ez .nem' lehet ok arra, hogy veink szem­ben a felettes hatóságok ;ne járjanak el kö­telességüknek megfelelően. A kereskedelmi miniszter még az)t iis hozzátette, hogy el tuld­ja képzelni, hogy 'valamelyik tisztviselő olyan politikai magatartást követ, amelyet (felettes hatósága jó szemmel nem nézhet. Politikai körökben mindenesetre megál­ilapitha.tók, hogy az ellenzéknek az a törek­ivése, hogy a kormányt vagy a többséget terrorizálja és ellenzéki érzelmű tisztvi'se­dők mellett jogosulatlan akciókat indítson, teljes kudarcot' .vallott. A kormány admi­nisztrációban pártpolitikának eddig sem en­gedet't teret, ezután sem akar teret engedni, -- de viszont azlér.t, mert valamelyik tiszt­viselő ellenzéki, nem kevésbé lelkiismerete­sen fogja megkövetelni, hogy az illető köte­lességét teljesítse. A képviselőház mai ülésének napirend­jén egyetlen érdemleges' tárgy sem szere­pelt: harmadik olvasásban is megszavazták a költségvetési fölhatalmazásról szóló tör­vényjavaslatot s az-után áttértek a mai ülés­re bejelentett interpellációkra. Az ellenzéki képviselők közül mintegy negyvenen, a munkapárt részéfői pedig mintegy százötve­nen voltak jelen: a mái ülésen. . Az üilésit háromnegyed' tizenegy órakor nyitotta meg Beöthy Pál elnök. Az elnök fölolvasta a Kristóffy József ügyében hozott összeiférhetetilenségi bizott­ság Ítéletét. Harkányi János báró kereskedelemügyi miniszter törvényjavaslatot nyújt be a vas­üti szolgálati rend tartásról. Valamint a ten­gerparti területek kisajátításáról. Ghillány Imre báró földmivelésügyi mi­niszter törvényjavaslatot nyújt be az ár­mentes itő társuiatóknak adandó rendkívüli segítségről. DEDMAQYARORSZÁq Teleszky Játaos pénzügyminiszter tör­vényjavaslatokat terjeszt elő a magyar-hor­vát pénzügyi egyezmény érvényességének meghosszabbításáról, viszont a magyar ál­Járni vasgyárak (Vasércszükségletének bizto­sításáról. (Személyes kérdés.) Pop-Csicsó István személyes kérdésiben szólal föl; tegnapi beszédét a miniszterelnök félreértette és félíremagyar á z ta, mert ő meim panaszkodott a balkáni zavarok alkalmából 'behívott katonáik kishitüségéről, hanem csaik arráh hogy a katonák nagyon sok nélkülözés­nek voltak kitéve. Tisza István gróf minisztere lnök fölol­vassa Pop-iGsicsó István tegnapi beszédének megfelelő részét, annak igazolására, bogy az a kritika, .amelyet ő mondóit tegnap Pop­Csiesóval sízaniibein gyakorolt, nagyon is jo­gosult volt. (Helyeslés a jobboldalon.) (A sajíójavas'iat.) A Ház harimadik olvasásban is meg­szavazza az állami szükségleteknek a jövő év első felében való fedezéséről szóló tör­vényjavaslatot. Az elnök indítványozza, hogv a legkö­zelebbi, a december 15-iki ülés napirendjére 'tűzték ki a sajtójaváslat Sárgyalásáiiak 'folytatását. A Ház e'hez hozzájárul. (A bácsalmási végrehajtó.) Balogh Jenő IgiaKságügyirnliDiszter vá­laszol Lovászy Márton miinapi interpelláció­jára a bácsalmási végrehajtó áthelyezési ügyében. Az interpelláló adataival! szemben kimutatja, hogy az illető végrehajtó sóikkal jövedelmezőbb helyre került, mint amilyen állásban eddig volt. Megemlíti azt is, hogy az illető végrehajtó ellen tiz fegyelmi vizs­gálatot foiytattak és több esetben meg is büntették. Felkiáltások balról: Tizenhat évvel eze­lőtt! Balogh Jenő: Három évvel ezelőtt is gyorts egymásutánban két büntetést kapott. Az illető végrehajtó el Jen öszeférhetetlen, izgága természete amiatt többször panaszt tet­tek már a koalíció idején is. A végrehajtó­nak mágmáls allűrjei valtak. fDeirültség). A szabadkai törvényszék elnöke a közszolgálat érdekében kérte az áthelyezését és előterjesz­téséhez hozzátette: „Az Isten őrizzen tőile, hogy visszahelyeztessék." '(Derültség.) A miiatt, ha valamely báró vagy birósági hi­vatalnok politikai véleményét követi, senkit hántódás nem érhet, sőt a politikai pártállás még előmenetelére sem lehet (befolyással. Lovászy Márton: Nem veheti tudomásul a választ. A Ház a miniszter válaszát tudomásul veszi. (Az aradi vasutasok.) Apponyi Ailhert gróf szintén tisztviselői áthelyezések ügyéhen interpellál. Az aradi választás után huszonnégy vasúti alkalma­zottat, aki az ellenzéki jelöltre szavazott, hi­vatalból áthelyeztek. Nemess Zsigmond: Száztizenöt szavazott az ellenzékre. (Zaj a baloldalon.) Apponyi Albert gróf köszöni a közbe­szólást, ide e nélkül iis kiterjedt volna arra a szerencsés körülményre, hogy nem vala­mennyi vasúti alkalmazottat helyezték át. De a, példa statuálása szempontjából elég volt, ha csak megtizedelték őket. A politikai basz­sízuáljás egészen nyilvánvaló. A vonatkisérő­személyzetlhez tartozó embereiket Oly helyre tették, ahol kilométer-pénzeik legnagyobb ré­szét elveszítették. iMéltó az ily eljárás egy nagy párthoz és annaik a fejéhez? Szabad' eny nyíre tönkretenni oly embereket, akik nem követtek el egyebet, mint politikai meggyőző­désüket nyilvániitattálk? Fölkiáltás jobbról: Amikor kormányon voltak, önök ás sétálni küldték a tisztvise­lőket! Apponyi Albert gróf: Ha az a kormány, a melyhez tartozom, politikai üldözést követett el. . . Fölkiáltások jobbról': De mennyit! Apponyi Albeírt gróf: Ha követtek el po­7 Jitikai üldözést, azzal én .minden közösséget megtagadok. (Derültség jobbról J) Interpellá­ciójiáíhan kérdi a kereskedelmi minisztert, van-e tudomása az aradi áthelyezésekről1 és szándékozik-e a megtörént sérelmeket orvo­solni? Harkányi János ibáró kereskedelmi mi­niszter nem bocsátkozik annak megvitatásá­ba, hogy a koalíció alatt politikai üldözés történt-e vagy sem, mert ábbaui tel jesen egyet­ért- Apponyival, hogy az ily politikai üldö­zés helytelen. A szóbanforgó áthelyezéseket a szolgállati felsőbbség saját hatáskörében a. minisztertől' nyert utasítás nélkül tette szol­gálati okból. (Zaj balról.) Egyes részletekben Apponyi tévedett, mert áthelyeztek olyanokat is, akik a miniszterelnökre szavaztak. Rész­letekbe nem bocsátkozik, mert az áthelyezés az Illető szolgálati főnök hatáskörébe tarto­zik. Hogy az áthelyezés jogával hogyan él a szolgálati főnök, az a miniszter megítélésé­re van hizva, de parlamenti vita tárgya sem­mdesetre sem lehet. (Nagy zaj és derültség a baloldalon.) Tagadja, hogy a belső adrni­niisztráeiónális ügyek megvitatása, itt a Ház­ban megengedhető volna. Ez a felelősség át­hárítása volina a parlamentre. (Ha az önök fölfogása helyes volna, akikor méltóztassék az adminisztrációt is átvállalni a parlamentnek. A Ház a választ tudomásul vette. Az ülés félkettőkor végződött. Elrendelték a fegyelmit Nagy Zoltán ellen — Tiz vádpontra terjesztik kf a víszgálatot. — (Saját tudósítónktól.) Ismeretes az az affér, amely Lemle József szegedi kereskedő és Nagy Zoltán törvényszéki biró között tör­tént. A biró addig udvarolgatott Lemlénének. miig rábírta az asszonyt, hogy hagyja el az urát. A kereskedő többször kiutasította laká­sáról Nagy Zoltánt, majd mikor magtudta, hogy feleségét elcsábította, nyilvános helyen többször inzultálta. Nagy Zoltán az inzultu­sokért híréi uton vett magának elégtételt; a szegedi járásbíróság Derűiét 300 korona pénz­bírságra, ítélte. iLemile azonban nem hagyta ennyiben a dolgot, hanem fegyelmi panaszt tett a: főügyészségen a biró ellen. Fegyelmi panaszában Lemle József hét­vádipontot 'hozott fel Nagy Zoltán ellen. Az első pontban azt panaszolja, hogy a bírót má­jus elején az egész háznépe előtt kiutasítot­ta lakásáról, amikor is Nagy Zoltán becsület­szavára kijelentette, hogy többet Lemle laká­sára nem megy és feleségével az érintkezést mem fogja keresni. Ennek dacára május 18-án a kereskedő távozása után Nagy kerülő uton, a cseléd lépcsőn felment feleségéhez, bezár­kóztak a lakásba és órák hosszat ott maradt. A második pontban elmondja Lemle, hogy Nagy Zoltán elvált feleségét Hoffmann Györ­gyikét felcsalta Budapestre és azt mondta neki, hogy ő rosszul van, meg akarja vizsgál­tatni magát a Grünwald-szanatóriumban ós^ arra kérte feleségét, hogy kísérje el. Felesé­gével aztán a Lipótmezőre hajtatott és a sze­rencsétlen asszonyt ép elmével tébolydiába zá­ratta. Feleségét aztán hat hót múlva kibocsá­tották, miután, feltétlenül megállapították, hogy nem elmebeteg. A harmadik vádpontot szószerint közöl­jük, amint azt Lemle József megírta fegyel­mi panaszában: „Feleségem előtt Nagy Ju­lianna volt Nagy Zoltán urnák a szeretője, a miihez természetesen nékem semmi közöm. De azt hiszem, hogy a mod, amellyel ezt a viszonyt az ide 2 ./' alatt mellékelt előadás szerint, — mely pedig magának, Nagy Julián nának az előadása, — ki aknázta, feltétlenül kihívja a kritikát egy bíróval szemben, aki másoik cselekedetei felett Ítélkezni van hivat-

Next

/
Oldalképek
Tartalom