Délmagyarország, 1913. december (2. évfolyam, 280-303. szám)

1913-12-07 / 285. szám

DÉLMAGYAR0R5ZÁ0 1913. december 7. va. Azt panaszolja ez a Nagy Julianna, hogy valósággal ő tartotta ki Nagy Zoltánt/ hozzá l>ejárt miég a plébániára ás, ahol ő szolgált és ahonnan egy ízben Henny káplán kiuta­sította, mondván: néki, hogy nem szégyelli magát báró létére oda járni egy cselédhez. Ezekre vonatkozóan kérem Nagy Juliannát (Szegfü-utoa 2. szám, Szakáll József dr. ás Sass Lajos rendőrkapitányokat, Déry Jenő kereskedőt ós Henny N. belvárosi káplán sze­gedi lakosokat kihallgatni. A negyedik pontban elmondja a keres­kedő, hogy Nagy Zoltán, Wolper Lili francia nevelőnő lakására csalta el feleségét, nem törődve annak hírnevével és a nevelőnő utján levelezett vele, mert a feleségét franciául ta­nitatta. Az ötödik pomtbaM egy levelet ma­tat be Lemle, melyet Nagy Zoltán feleségé­hez intézett, Ez a levél azt igazolja hogy Lamle feleségének pénze, ruhája, ágyneműje és edényei Nagy Zoltánnál vannak. Ugyan­ebben a levélben a biró célzást tesz a pénz felhasználására, irván, hogy sok adóssága van és hitelezői zaklatják. Majd szórói-szóra a következőiket tartalmazza még ez a pont: tanyán, mellyel engem el lehet hallgattatni, hogy csalási fel jelentést eszelt ki ellenem a tanyára mellyel engen el lehet hallgattatni, mert üzletemet is zár alá yéteti. Tehát anyagi romlásomon fáradozik csak azért, hogy attól esetleg megijedve, az ő viselkedését né hoz­zam napvilágra. Diadalmasan mondja éhben a levélben, hogy 4 napi munkája volt ennek a csalási feljelentésnek a kieszelése. Tanuk kioktatásával is foglalkozik Nagy Zoltán ur ebben a levélben, amikor azt írja, hogy agyon leszek ütve, ha feleségeim és dr. Kor­mányos ugy vallanak, hogy azért hagyott el engem a feleségem, mert sógoromat megcsal­tam. Igazán kiváló biró lehet Nagy Zoltán ur. Elmegy a feleségem után a sógorom pusz­tájára, ott tölt 4 napot a feleségemmel együtt. Ez alatt az idő alatt kieszel ellenem egy csa­lási históriát, hogy aztán az ő büntető ügyé­ben erre a csalási esetre hivatkozhasson. Hogy pedig biztos legyen az általa kigon­dolt eredmény, azt is leírja, hogy mit vall­janak majd a tanuk az ő saját ügyében, — hogy ily módon agyon legyek ütve. Vallóban nemes gondolkozás egy magyar bírótól." AhModik pont és a hetedik pont igy szól: „Egy u,rá nőt egyenesen felkért, hogy fele­ségemet beszélje rá, hogy engem hagyjon el. ízlés dolga, hogy ilyen ügyben még közben­járót is igyekezik szerezni. De az már nem bi rához méltó eljárás, hogy azzal az üzenet­tel vezette félre a feleségemet, hogy néki 8000 korona fizetése van, dé ősszel1 bizonyosan táblabíró lesz, örököl is 100.000 koronát, te­hát sokkal kíilömb életet biztosit feleségem­nek, mint ón. — Végül az sem bíróhoz méltó eljárás, hogy birótársának véleményét levél­ben közli magánposta utján, a kedvesével. Már- pedig a csatolt fényképes levél igazolja, hogy Nagy Zoltán ur a birótársának bizal­mas köziérét nyomban postám tette, még pe­dig mint látható olyan postám, hogy fény­képező gép elé került a bizalmas közlés. Ezenkívül még egy vádpont van, amely a „Pesti Tükör" cimü volt fővárosi estilapban jelent meg egy nagyobb cikk keretében. E szerint Nagy Zoltánnak egy szegedi urileány öngyilkossága körül i,s bizonyos szereplése volt. Még kát vádpont van, ezeket azonban nem ösmerjük. A szegedi ítélőtábla fegyelmi . bírósága ma délelőtt tárgyalta ezt az ügyet és a fő- f iígyész indiitvámyara elrendelte a fegyelmi ' . vizsgálatot Nagy Zoltán törvényszéki .biró ellen. A fegyelmi tanács ülésén Vén András táblaelnök elnökölt,, részvettek a tanácsban Csizinszky Ágoston referens biró, Kanyó Lar jos, Griin József ós Molnár Elemér. A táblaelnök a vizsgálat lefolytatásával megbízza az egyik táblabírót, akiinek több ta­nút kell kihallgatnia, azonkivüi áttanulmá­nyoznia azokat az iratokat, amelyeket Lem­le becsatolt feljelentéséhez. A vizsgálat befe­jezése után a főügyészség előterjeszti a vád­inditványát, mely fölött a fegyelmi tanács fog dönteni. Közigazgatási programbeszéd. — Elmondja valaki, aki nem jelölt. — II. És látjuk az eszményi nivót -— nevének •megfelelő eszményi magasságban — amely­nek hangoztatása mellett töltögettük el évek hosszú sora óta a halottat, lelkeket. Bár egyik ügybuzgó városi mérnökünk most mutatta ki, hogy ez a .nagy eltöltögetés nem is olyan nagyon szükséges. De eddig ingatlanok érték­telenedték el, többnyire az aránylag szegé­nyebb polgárság vagyonában mérbetlen, nagy károkat okozván, vitán kivül1 állván az, hogy egyes1 telkek, egyesek birtokában érték­re is emelkedtek. És itt is még hogyha az igazság kérlelhetetlen elve érvényesült vol­na. De feltöltötték olyan utcákat, amelynek rendezésével még várni lehetett volna, mig ezzel szemben a Szt. István-tér, amelynek rendezésétől pedig úgyszólván egy egész vá­rosnegyed fejlődése függ össze, még ma is rendezetlen. És akiit balsorsa valamelyik esős napon a Szt. István-tér felé vezetett, az azt hihette, hogy a Lagúnák városában járkál. Hát ha ez helyes városi politika, ba ez szo­ciális közszükséglet fcislégités, akkor már a városi vízvezeték vízszükségletének ellátásá­ra is azt lehet mondani, hogy ez egy nagy váirosnak vízzel történő helyes ellátása,. Mert csak talán azt nem mondhatjuk vízvezeték­nek, amely a napnak fele, ,de legalább is egy negyedrészén át zárva van. De legalább — mondod kedves választópolgárom — ugyebár a város vízszükségletének ellátása községi üzemet képez. Ilyen községi üzemet községi üzemként kezelik, még a gőztfürdőt, a köz­vágóhidat, a köztisztaságot, a jéggyárat —­még ez időszerűit és rövid idő óta a városi husmérést és azután — nincs tovább. iPediig a város polgárságának immnnens érdeke, hogy ily üzemeik .mielőbb megvalósuljanak. Mi sem •természetesebb, minthogy a közszüks,égtetek kielégítésére szolgáló vállalatok a városéi le­gyenek. Ezzel szemben azt látjuk, hogy mig a szomszédos Temesvárnak nyolc községi üzenne van, addig az ország második legna­gyobb városának alig egy pár — és ezek száma, is inkább fogy, mint nő. Temesvár 6.200,000 kor.-t fektetett he községi üzemeibe, Pozsony 5.027,000 ikor.-t, Kolozsvár 4.151,000 kor.-t, Nagyvárad 3.910,000 kor.-t, Debrecen 2.842,000 kor.-t, Arad 2.600,000 kort, Szeged pedig 2.448,000 kor.-t. Pedig a községi tizein nagy nemzetgazda­sági előnyét felmérni ás alig lehet. A városi üzem egybefoglalja, a termelőt és fogyasztót, s igy az nem egyébb, mint a város polgár­ságának fogyasztási szövetkezete. A termelő város felett a fogyasztó rendelkezik, mely a fogyasztó érdekeltségével irányítja a község vállalatait. Ezek kapcsán a községi üzemiben meg van ugy a szervezeti, mint a lélektani lehetőség arra, hogy drágulás felé tóduló kon­junktúrák el ne ragadják, hogy a nagy nye­reség csábításának ellent tudjon; állani. Sőt épen ilyen időben még mérték'lőLeg hasson az árakra, irányítsa a termelést és fegyver le­gyen a hatóság kezében a fogyasztó érdekei­nek védelmére anélkül, hogy a rendészeti szabályok zaklatásainak tenné ki az iparos­ságot. És akkor azután a községi üzemek nagy hordereje felől gondolkodván, eljutunk egy épülethez. Ódon, zordon, az idők viharától tépett, kopott, fakult épület. Csak a homlok­zata uj. Az is csak talán azért, hogy ha az idegen utas, kii a iSzeged-Rőklus állomásról jön a városba, kérdezni találná kocsisától, mi­féle épület ez, a kocsisnak ne kelljen szógyen­] kezuie. De TÖvid ideig, csak pillanatokig szemlélheti az idegen utas az épületet, mert következő szempillantásban már modern, uj épület kapja meg szemlélődését, az Isten di­csőségére emelt róikusi templom. De te, ked­ves polgárom, iki történetesen nem régóta vagy városunkban, érdeklődsz az elhagyott épület után is és kérdezed, ha vájjon nem gabonaraktár-e ez a megfejelt épület — azt mondjuk, nem, kedves polgárom, ez nem ga­bonaraktár, ez polgárom: Szeged szab. kir. várois közkórháza. Nem hiszed el és bemégysk az épületbe és meggyőződsz róla, hogy való­ban ez épületben betegek vannak. Egy darab középkor. A repülés, a magasságok felé való törekvésben, egy a földön, a sártengerben vergődő, elakadt ütött-kopott eobós szekér. De mellette a magasságok felé tör a templom, valószínűleg azért, hogy ott mindig imádkoz­ni lehessen, hogy a szomszédos ház össze ne dűljön. És ,te kedves válasiztópolgárom, ki vé­letlenül a mások vallási meggyőződését s igen helyesen tiszteletben tairtodi — azt mon­dod, hát édes istenem, csalk nem bün az, ha templomot épit a város, hogy ezáltal népe közszükségletét kietégitse — elvégre ebez esak joga van a népnek, hogy tisztességes rendes templomba: járjon. Igazad van, te a mások vallási meggyőződését tiszteletben tartó jó választópolgárom. És te szahadgondolkodó vá­lasztópolgárom a megelégédés örömével' lá­tod hogy bontják a Szt. Demeter templomot és azt mondod: Látjátok ez az idők jele. Mint­hogy a város másik .pontján van már uj tem­plom, hát itt uem kell templom. A város ta­nácsa és törvényhatósági bizottsága f elisaner­vén a kor intő szavát, (lebontatja e templomot. Tévedsz szabadigondolkodó választópolgárom. Azaz nem, nem tévedsz. Lebontatják ugyan a templomot, de építenek helyette ujat; impo­zánsát, fenségeset, magasztosat, milliósat — fogadalmi templomot. És te csodálkozol, hogy ha valakinek lyukas a cipője, hogy a lábujjai látszanak ki belőle, ing helyett csak ingmelilet visel, hogyan lehetséges a,z, hogy ahelyett, hogy jó vízálló cipőt vásárolna, magának, arany nyakkendőtűt vásárol, amely lUxus­tángygyal talán' még várhatott volna is. lÉs ekkor kérded ezek után én kedves vá­I a sztópolgárom, hogyan állunk hát a kultúrá­val és a kultnrhelyekkel? Melyiket mutassam meg neked hamarjában? Megvan! Jöjj a színházba! Itt vagyunk! íSzétinézel. M;i ez, fél, egy-negyed ház. Megnézed, mi megy ma? Lear király. 'Felkeresed a színházi-direktort s megkérdezed, mi az oka annak, hogy ily üres a szinház? És ekkor a szinház-direktor felelet helyett egyik helyi lap tudósítását nyújtja, feléd: és te olvasod, mint irva va­gyon: („A Boldogok Isöaigete. iKahanle Arthur irta a 6 felvonásos vidám filmkölteményt, melynek témája bőséges alkalmat ad Rein­hard,t zsenialitásának naigy ogtatásár a. A cselekmény a boldogok szigetén játszák, a forró Délnek egy buja vegetáeióju földré­szén, aonelynék vadregényes sziklapartjait a végtelen tenger hullámai mossák. Babér­szigetek, páLmaerdők adnak menedéket Böck­lin életre kelt fannijainak. lA tengervidéken habtestü najádok fürdenek. 'A boldogok szi­getének zsarnoka a pajkos Ámor, ki széles jókedvében szétlövi tegzének nyitvesszeit s ezekkel minden isten-, félisten és ember­szivet megsebez. És megkezdődik a szereleon gyönyörűséges bochanáliája. Galathea, Psy­che, Civec és a két fiatal lány megszemélyesí­tői, a női szépség gyönyörűséges kiválasztot­tai. Kivált Leopoldine Konstantin lenge kosz­tümjében annyira szép, hogy még kissé több vagy kevesebb és a film-vászon is belepirul..." Amint ezt Olvasod, bejön a szinház örökké fürge rendezője és papírlapot adván oda di­rektorának, kérdi: jó lesz ez igy direktor ur? És te e papirlapon írtakat is elolvasod, a mint írva van: „A színházi, iroda jelenti: A

Next

/
Oldalképek
Tartalom