Délmagyarország, 1913. december (2. évfolyam, 280-303. szám)

1913-12-06 / 284. szám

4. DELMAQYARORSZXa 1913. dcerabere 6. Kristóffy József mandátumától lemondott, lemondásáról értesíteni fogják az összefér­hetetlenségi bizottságot is. Az igazságúgyiminiszter az elnökséghez levölet intézett, amelyben közölte, hogy a holnapi ülésen érdemleges választ fog adni Lovászy Márton minapi interpellációjára a bácsalmási végrehajtó áthelyezése, ügyé­ben. ; ! : I ' 1 Harkányi János báró kereskedelmi /mi­niszter törvényjavaslatot adott be a külső kereskedelmi és külső forgalmi viszonyok ideiglenes rendezéséről és a Kolumbiával kö­tött kereskedelmi szerződésről. (A költségvetés.) Ezután áttért a Ház a költségvetési ja­vaslat tárgyalására. Hegedűs Lóránt előadó a költségvetéssel kapcsolatban néhány pénzügyi kérdésre hív­ta föd a Ház ügyeimét. lEzék között az első az államvasutak problémája. 1906. óta hat­száz milliót költöttünk vasat! beruházások­ra ós) azért mégis; csak annyi az államvasút jövedelme most is, mint volt 1906-ban. Ha egy részvénytársaság emelné hatszáz millió­val az alaptőkéjét és e hatszáz millió után nem űzetne semmi osztalékot, vájjon mii. szólnának ahoz a részvényesek? A másik nagy probléma az államadósságok növekedé­se. A jövő évben ismét tizenöt millió koro­nával .növekedik az államadósságok kamata. Az a gazdasági válság, amelyet most élünk végig, megcáfolja az összes eddigi válságel­méleteket. Eddig az elmélet azt tanította, hogy ahol hanyatló konjunktura mutatkozik, ott 'Olcsóbb desz a pénz. Most pedig azt ta­pasztalhatták, hogy a hanyatló konjunktúrá­val együtt járt a pénzdrágaság. lEninek való­színűen az az oka, hogy az egymásután kö­vetkező háborúk, .a kelet-ázsiai háború óta milliárdokat emésztettek meg. Óriási tőkék pusztultak el anélkül, hogy valamit termel­tek volna vele. Euirőpa még nem tudta ki­heverni azt a nagy pénzveszteséget, amit a háborúk okozták. Mi voltunk rászorulva leg­inkább a külföldi pénzre, ennélfogva a pénz­drágaságot mi síny lettük meg legjobban. A nagy Németország, akár mi baj éri is, maga tudja magát meggyógyítani; nekünk is meg keli mutatnunk a világnak, hogyha bajba ju­tottunk, a magunk erejéből ki tudlunk lábal­ni. A szónok nagyon elítéli Károlyi Mihály grófnak azt az eljárását, hogy a francia tő­két Magyarországtól elriasztani igyekezett. Emlékezteti őt Deák Ferenc mauzóleumának föliratára: „Szeressétek jobban a .hazát, mint gyűlölitek ellenségeiteket". A hazafiság fo­galmának józan átalakítására vau szükség elsősorban ahhoz, hogy közállapotaink meg­javuljanak. A költségvetést elfogadásra ajánlja. (Taps a jobboldalon.) (Az igazságügy miniszter beszél.) Balogh Jenő igazsáígü gytainiszter a köl t­ségvetés tárgyalásával kapcsolatban igaz­ságügyi programjáról kívánja tájékoztatni a Házat. Teljesen méltatlanul éri öt az a vád a sajtó egy részében, 'hogy ő csak büntető­jogi ,expediCióVal foglalkozik. Tcry államtit­kár vezetésével egész bizottság dolgozik a minisztériumban a .legközelebbi napirendre kerülő igazságügyi jávasílatökkal. Igy tör­vény készül a hatásköri bíróságról, az ügy­védi rendtartásról és serényen folynak a polgári törvénykönyv életbeléptetésének munkálatai is. Reméli, "hogy 1917. szeptem­ber elsején életbe fogja az uj törvényt lép­tetni. Készül az ügyvédi díjszabás uj tervezete is. Qondos tanulmány tárgya az a kérdés is, hogy a bíróságok személyzeti ügye cs uj be­osztása .mikiépen fog alakulni. A budapesti' kereskedelmi és váltótörvényszék kezelő személyzetét már az idén szaporítani fogja. Munkában van a tözsdebiróságról szóló tör­vényjavaslat is. Be fogjuk továblá cikke­lyezni a szerzői jogról szóló berni egyez­ményt is, Franciaországgal' és Oroszország­gá! pedig uj szerződést kötünk ? szerzői jog védelmére. Rendezni fogjuk továbbá a vég­rehajtási ügyeket Ausztriával kapcsolatban. (Rop Csicsó beszél.) Szabó üsltvlán ((nagyatádi) majd Szabó János munkapárti képviselő beszélt a költ­ségvetési javaslatról:. Majd Pop Csicsó János román nemzetiségi ál­lott szólásra. Beszélt a magyarországi romá­nok állapotáról és a külpolitikai helyzetről. Kitért Czemin gráfnak bukaresti követté va­ló kinevezésére s azokra a támadásokra, a melyekben Czeruiint részesítették. A monarchia a balkáni politikában vég­zetes bihákat követett el, — mondotta. — Kü­lönösen 'Romániával szemben kerültünk kel­lemetlen és áldatlan viszonyba. A balkáni há­ború a monarchiának is egy csomó emberé­be került, mert járványos betegségek pusztí­tottak. (A miniszterelnök válasza.) . Tisza István gróf miniszterelnök azon­nal válaszol. Ugy látszik, — mondotta, — liogy Pop Csicsó teljesen) a Neue Freie Pres­se után tette állításait, elsősorban, hogy a monarchia föláldozta volna Románia ellen a barátságát. Tudni kéli itt, hogy a Presse állandóan támadta Berdhtold ,grót külügy­miniszter politikáját és igy elfogultan ítélte meg a romániai viszonyunkat is. Husz éve, ihogy én a magyar-román bék'és együttműködésért fáradozok s remé­lem, nem hiába fáradoztam. A magyarorszá­gi románokat nem lehet attól eltiltani, hogy ne érdeklődjenek és ne szimpatizáljanak Ro­mán,iával, viszont, azt meg keli követelni, hogy a magyar államnak hü íiai Jegyének. Mindent megteszek, hogy ezt teljesen ke­resztül vigyük és minden oüyan érdeket, a mély a rfrgyar állam ellen van, visszauta­sítok. i .1 Feketesas- és Csekonics-u. sarok. U] tulajdonosok: LEOPQLD esHERBST. szombat és vasárnap Nagyhatású társadalmi dráma 3 felvonásban. Érdekfeszítő dráma a fe­keték és vörösbőrűek harcából 3 felvonásban. VVVVVV Előadások d. u. 5 órától. VVVVVV Ülés a páholyban 1 kor. Fentartott hely 80 fillér. 1 Első hely 60 fillí r. Máso­dik hely 50 fill., Harmadik hely 30 fill. m m mmmmmmmmmmmmmmm^u Tisza beszéde rendkívül nagy hatást tett a Házban, A költségvetést azután általánosságban és részleteiben is megszavazták. Bálák alkonya. — Kevés mulatság lesz Szegeden. — (Saját tudósítónktól.) Az előjelek szerint nagyon kevés 'bál lesz Szegeden az idei sze­zonban. Még mindig iá pénztelenség és a ki­merült, megviselt gazdasági helyzet állja út­ját )a fényes mulatságoknak, amelyek pedig 'két-három óv előtt még erősen föLlenditették Szegeden is a kereskedelmi forgalmat. Hja, könnyebb volt az étet, tellett a diáridókra is! És scík kereskedőnek, akiknek az üzlete hóna­pokon át pangott, minden reménye az eljö­vendő báli mulatságokban összpontosult. A mintthogy ,a hátak a ruha-divatcikk és egyéb szakmabeli kereskedőiket sokszor 'ki is rántot­ták a bajból, Bizonyos, hogy egyedül a pénztelen vi­szonyoknak tulajdonítható, ba a bá'lak, mint a nagymama egykori menyasszonyaága, le­vendula illatú emlékekké válnak csupán. A koti Ilonok eltemetkeznek a fehérnetmiis szek­rény aljára, aranyport! iís táncrendek, szerel­mi vallomásokkal sűrűn teleírt báli legye­zők, hajdiszek, száraz virágok társaságában és nincs rá remény, hogy az emlékeknek ez a .gyűjteménye az .idén megszaporodjék. Elmaradnak még a jótékonycélu mulat­ságok is. Pedig nem mondhatni, hogy a gaz­dasági helyzet nem javult és mégis! . . . Va­lami sors-tragédia történt a bálákkal. Va­lahogy tetünőben vannak, pedig hogy a közikedWJtség még ma. is a kegyeiben őrzi, az kétségtelen:. Olyasféle jelenséghez hason­lít ez, mint amikor egy szerelmes leányt az esztendők a szemünk láttára elszáritanak. a szépség-rózsákat lefonnyasztják az arcáról és az egész íteányt klvémtilk a világból. Ki:vé­nitifc és csak egyetten sóhajtást adnak neki vigasztalásul: valamikor, valamikor milyen szép voltam még . . . Ugy látszik, ez a sors érte a bálkkat is. Ha már a jőtékonysáigi egyesületek nem tud­ják a bálák közkedveltségét olyan tűzre lobbantani, hogy a Káli csakugyan igazi bál és ne egy kongó táncterem tegyen, akikor nincs vigasztalás és nincs egyéb hátra, mint egy beOíetörődő sóhajtás a valamtikorért, A jótékonysági egyesületek megkezdték a bá­lák lemondását. Az első köztük a. szegedi le­ányegyesület, amely a .minap ködlevetet kül­dött tagijaihoz 'és ebben arról értesíti őket, hogy a leromlott pénzügyi viszonyok miatt rendes bálját, mélynek jövedelméből népkony hát tartottak fönn, az idén nem tartja meg, mert előreláthatóan nem járna a kívánt eredménnyel. Az elmaradt bál helyett tagjai közt gyűjtést indit meg az egyesület, hogy a népkonyhát, amelyre óriási szükség van a nagy nyomor miatt, az idén is megnyithassía. tKell-e ennél szomorúbb dokumentum ar­ra, hogy lassan-lassan bealkonyul a hátak­nak. Leányok egyesülete, ahol a szépség, a báj, a fürgeség összefognak, hogy ápolják — 'játékonycélból ugyan, de körnoly szerel­meik fogamzása reményében is — a bálák krailtut^átl meghátrál fe iafct mondja: nem tehet, hiábavaló volna minden fáradozásunk, a báláik aranykora lejárt — egyelőre leg­alább . . . Vájjon feltámad-e ínég ez az aranyikor, vagy levendula illatú emlék marad mind­örökké? ...

Next

/
Oldalképek
Tartalom