Délmagyarország, 1913. december (2. évfolyam, 280-303. szám)

1913-12-14 / 291. szám

1913. december 10. DÉLMAGYARORSZÁG 14 nivó a város árvédelmi 'helyzetének többet ártott, mint használt, emlékezetbe kell hoz­nom, hogy 1879-ben a Tiszamenti Ármente­sítés még messze állott a befejezésétől. Na­gyon jól, tudhatták tehát, hogy a Tisza ké- \ sőbbi árvizei, a még hátra volt ármentesítés arányában lényegesen emelkedni fognak. Ennek dacára akkor a legfőbb védvonalat, partfalat, meg a tiszaimenti gátat, mégis csu­pán az 1879. évi árviz színének megfelelően méretezték, sőt két évvel később, mikor 1881. évben az árviz már jelentékenyen túlszár­nyalta az 1879. évit, a partfal magasabbra emelése meglehetős ellenzésre talált. Mind­ez valószinüleg azon okból, hogy az eszmé­nyi nivóra is jusson a költségekből. Ez az oka, ihogy ugy a partfal, mint a tiszamenti egyéb védvonal a mai követelményeknek már csak igen szűkösen bir -megfelelni. Bi­zonnyal többen emlékeznek még u. i. arra, hogy az 1895. évi árvízkor a partfal már elégtelen védelmet nyújtott. Akkor rögtönöz­ve kellett a hid melletti lejárót bevédeni, ké­sőbb pedig magát a partfalat is felmagasí­tani. 1895. óta sok ármentesítés, és egyéb, az árvizek emelésére szolgáló előzmény történt, az 1895. évben volt árvíznél tehát még jóval magasabbat várihatunk. Ilyen árvizek ellen már a partfal csupán az épített korlátjával együtt nyújt — olyan, amilyen — védelmet. A partfal mellett hosszú ideig szegényes kis feltöltés szolgáltatta a kivánt erősítést, a melyet egyedül a közúti hid, körút és a pénz­ügyi palotánál most nem régiben terjesztet­tek ki az utca egész szélességére; de ez ál­tal az eredetileg sokkal alacsonyabbra szánt partfal ellenálló képességét nem kis próbára tették. — A Tisza felöli legfőbb védvonalat — tehát még ezen a megrövidített rövid sza­kaszán sem mondhatjuk teljesen gondmen­tesnek; egyebütt pedig határozottan szüke­sen kimértnek kell azt nyilvánítanunk, iha pl. a felsőrakpart feletti keskeny nyúlgátat, vagy a teherpályaudvar körüli védtöltés mé­reteit és védőképességét összehasonlítjuk a szemközti parton — nagyobb részt szántó­földek védelmére szolgáló — berendezés­sel. Az 1895. évi árviz után megejtett vizs­gálatból pedig tudjuk, 'hogy a körtöltés sem szolgáltatott gond nélküli védelmet. Ezt — nagy áldozat árán — utólag már jobb hely­zetbe hozták, de a tiszamenti legfőbb védvo­nal nyújtotta biztosítással — véleményem szerint — Szeged városa meg nem eléged­hetik. A város árvédelmi helyzete még tá­volról sem kielégítő. Ezt azért kell az eszményi nivó követ­kezményének tulajdonitanunk; -mert fel kell tételeznünk, hogy a város legtöbb védvona­laira csupán azért nem forditottak többet, hogy a rendelkezésre álló költségből, még az eszményi nívónak —- legalább —a legfőbb gerinceit szintén el akarták készíteni. •Ha meggondoljuk, hogy az eszményi nivó kedvéért a város belterületén eszközölt feltöltésekből, a Tiszapartját — legalább az első házsor vonaláig — a O viz felett 11—12 méter magasra is feltölthették volna és azon kivül abból a teherpályaudvar körüli és a többi, ma még gyenge védelem helyett gond nélküli helyzetet lehetett volna teremteni, sőt valószinüleg még a körtöltést is mindenütt —még a vasút keresztezésénél is — gondo­san rétegezett, nem szűkes, hanem jó anyag­ból oly magasra és oly nagy méretűre el lehetett volna készíteni, hogy az minden gon­gozás nélkül is kellő védelmet nyújtana és hogy mindezt az eszményi nivó akadályozta meg. akkor azt hiszem-, mindenki (belátja, hogy az árvédelmi tekintetben az többet ár­tott, mint használt. Obstruálni akar-e az ellenzék ? — A delegációs ülésről. — (Saját tudósitónktól.) A magyar -delegá­ció ellenzéke, melynek szereplése Apponyi, Andrássy, Káröjyi, Vázsonyi -és RakcNfizky beszédeivel komolynak indult, a -tegnapi és mai nap folyamán félreismerhetetlen jeleit mutatja annak, hogy a tárgyalásokat lehető­leg nyújtani igyekszik. Obstrukciós tünetek­ről talán ma még beszélni nem lehet, de sa­játságos, hogy például a mai délutáni, rövid ülésben mindjárt az -elején Károlyi Mihály gróf, a végén pedig az egész ellenzéki cso­port a parlamenti méltósággal nem nagyon összeegyeztethető módon vetették föl a ha­tározatképesség kérdését. A végén ugyanis, mikor az-elnök a hadügyi költségvetés feletti szavazást elrendelte, a jelenlevő ellenzéki de­legátusok, élükön Hadik Jánossal fölugrottak a -helyükről és sietve a kijárás felé tartottak, miközben Hadik azt kiáltotta: — Nem vagyunk határozatképesek! Ezzel el is hagyták a termet, bár a ha­tározatképesség nyilvánvaló volt, Vojnits István báró kívánságára mégis megolvasták a jelenlevőket és kiderült, hogy a határozat­képességen felül, vagyis 34 delegátus van a teremben. Nyilvánvaló, hogy az ellenzék saját ér­dekei ellen cselekszik, ,ha ilyen aprólékos sakkhuzásokkal akar a kormánynak és a többségnek kellemetlenkedni. Ismételjük, hogy nem vesszük obstruk­ciónak ezt az ellenzéki harcmodort, viszont nem szabad felejteni azt sem, hogy az el­lenzékiek közt van olyan áramlat, amely ob­struálni kiván! A mai ülésről még -ezeket jelentjük: Tisza István gróf miniszterelnök, mint ismeretes, a delegáció tegnapi ülésének vé­gén arra kérte az ellenzéket, hogy adjon fölvilágosítást arról, mennyi tárgyalási idő­re van szüksége. E kérésre az ellenzék egy napirend előtti fölszólalásisal és két inter­pellációval felelt és n-oha ezek az interpellá­ciók érdekesek, kétségtelenül kitűnik az el­lenzék eljárásából, hogv a kormánnyal és Tiszta miniszterelnökkel szemben semmiféle előzékenységre nem hajlandó. Már kora délelőtt ott voltak az ellen­zékiek a delegáció társalgótermében és ar­ról beszéltek, 'hogv amig parlamenti őrség van a képviselőházban és amig a sérelmeket a kormány nem orvosolja, addig az ellenzék semmiféle méltányosságra és előzékenység­re nem kanható. Láng Lajos báró az ülés mesr-nyátása után >hejelentette, hogy Rakovszky -Béla .napirend előtti fölszól alásr a kért engedelmet, a szót megadta neki -s jelentette továbbá, -hogy Ká­rolyi Mihály ós Apponyi Albert interpellál­ni fognak. Láng Lajos báró: Szíveskedjék fölszól a­lását rövidre fogni. Rakovszky Béla: Nem arra kértem en­ged elmet-, -hogy röviden szólalhassak és az elnök ur sem állapitotta meg az időpontot, a mikor a fölszólalást, megengedte. Láng La j os: Kérem én szivesen lecsu­kom az egyik szememet, de a másikat sem­miiesetre sem. (Élénk derültség.) Rakovszky Béla: Két percig tart még az egész beszédem. Láng Lajos báró: Helyes, tudomásul ve­szem, 'hogy két perc előtt vége tesz -a beszéd­nek. Rakovszky István: Ez ineni akasztás. (Általános derültség.) Hadik János gróf: Ez előleges oenzuira. Károlyi Mihály gróf: Nem tudja megér­teni azt a meleg hangot, amelyet -Berchtold gróf használt Romániával szemben. Nem tudja megérteni, mert Románia ezt -a han­got a mi részünkről eemmiképen sem érdem­id meg. Románia a maga terjeszkedését a monarchiának köszönhette, mindazonáltal mégis bizalmatlan irántunk. Ha baja van, ugy Oroszországhoz, vagy Németországhoz fordul, mint legutóbb is a revízió kérdésé­ben és nem mi hozzánk. Amikor a második balkáni háború kiütött, Románia ezer üres v,aggont küldött a határra, illatólag -azért, ho-gy orosz katonákat .szállítson a harctér­re. Hogy egyeztethető ez össze Oroszország korrekt és barátságos magatartásával, más­részt pedig Romániának barátságával. Berchtold gróf külügyminiszter azonnal válaszolt Károlyi Mihály -gróf interpelláció­jára ós kijelentette, hogy a konvencióról szó­ló hir nem igaz, ezt minden értesülése meg­cáfolja. Csodálkozik, hogy ilyen gyanúsítás megjelenhetett valamely lapban s örömmel látja, hogy maga Károlyi sem beszélt föltét­len hitelességgel erről a konvencióról. Ilyen szerződés nem létezik. Károlyi Mihály gróf csodálkozik a vá­laszon, mert nem tartja eléggé precíznek és hézagos voltánál fogva inem is veszi tudomá­sul. A többség a külügyminiszter válaszát tudomásul vette. Ami ez után történt, az inkább határo­zatképességre vonatkozott, illetve arra, hogy az ellenzék a vitát minél tovább akarja nyújtani. A bosnyák vasutakról. Az Országos Nemzeti Munkapárt hétfőn este hét órakor értekezletet tart, melyen a bösnyák vasutak­ról szóló törvényjavaslatot, valamint a hor­vát pénzügyi egyezmény -meghosszabbitásá­ről szóló törvényjavaslatot -fogják tár­gyalni. Tisza a király előtt. Bécsből jelentik; A király ma délelőtt kilenc órakor Schön­brunnban külön kihallgatáson fogadta Tisza István gróf miniszterelnököt. A miniszterel­nök a királynak a folyó ügyekről tett jelen­tést. Válság a pénzhiány miatt. A Daily Mail konstantinápolyi távirata szerint a pénzszükség Konstantinápoilyban válságok helyzetet teremtett. A tisztviselők junius óta nem kaptak fizetést. Az alsóbbrendű hivatal­nokoknak nincs mit enniök. Sokan már nem is járnak hivatalba, mert azt mondják, hogy nem tudják megvenni a vasúti jegyet. Vala­mennyi hivatalban igen nagy a zavar. Közös miniszteri tanácskozás. A kül­ügyminisztériumban Vasárnap -délelőtt tik zenegy órakor Berchtold Lipót gróf külügy­miniszter elnö'klésével közös miniszteri ér­tekezlet lesz, melyen a közös minisztereken kivül részt vesznek magyar részről Tisza István gróf miniszterelnök és Teleszky Já­nos pénzügyminiszter, osztrák részről pedig Stiirgkh miniszterelnök és Engel pénzügy­miniszter. Az értekezlet kizáróan a jövő költ­ségvetési előirányzat előzetes megvitatásá­val fog foglalkozni. Karácsonyié hnmk m Aki összes, a drogériában beszerezhető áruit nálam veszi meg, annak két koronán felüli bevásárlásnál tiz százalék engedményt adok ! Széchényi-tér 6. Karácsonyi és Újévi vásár az Angyal-drogériában. Telefon: 523.

Next

/
Oldalképek
Tartalom