Délmagyarország, 1913. december (2. évfolyam, 280-303. szám)

1913-12-14 / 291. szám

6. DÉLMAGYARORSZÁGI 1913. december 14. SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET. Szinházi műsor: VASÁRNAP -délután: Aranyeső, operett. VASÁRNAP este: A szentivánéji álom, -sziirnnii. Páratlan 2/a. •HÉTFŐ: A nevető férj, bohózat. Pá­ros "/»• HÉTFŐ délután ifjúsági -előadásként >K. Radó Anna 'vemlégfölléptóvel Trwbaclur, ope­rett. KEDD: Nagy Terus vemlég'föílépbével Az uj földesúr, színmű. Páratlan */». SZERDA: Nagy Tenne v-endéglfölléptóvel Aranyember, színin,ü. Páros 2/3. CSÜTÖRTÖK: Naigy Terussal Az ördög, vígjáték. Páratlan */». PÉNTEK: Dollánkirálynő. •operett, Pá­rots ja. SZOMBAT: Dollárkirálynő, operett. Pá­-ratlan 2/s. VASÁRNAP délután: A titok, színmű. VASÁRNAP este: Dollárkirálynő, ope­rett. Páros 3/a. Heinemaim Sándor hangversenye (Saját tudósítónktól.) Hétfőn este ünne­pi hangulat közepette látja és hallja a sze­gedi közönség Heinemann Sándor német ka­maraénekest, kinek hangversenye iránt he­tek óta tartó érdeklődés nyilvánult meg a közönség körében. Több izben volt alkal­munk ismertetni a külföld Ítéletét erről a ki­váló és istenáldotta tehetségről, aki manap­ság egyedül áll Schubert dalainak Interpre­tálásával és szegedi bemutatkozása kétség­kívül a zenei szenzáció erejével fog hatni. Vele együtt jön Szegedre Manelbord Joh'ti zongoraművész, aki az énekes művészt zongorán kisérni fogja és önálló műsorszám­mal is szerepel a hangversenyen. A feszült figyelem és állandó érdeklődés, mely Heine­mann és elsőrendű kísérője iránt megnyil­vánul, már előrejelzi, hogy a hétfői dales­télyen a helyi társadalom legszélesebb körű előkelősége fog megjelenni. A hangverseny műsorát itt közöljük: I. Loexve: a) Der seltene Beter; b) Qut­mann und Gutweib. TI. Schubert: a) Litonel; b) Wohin; c) Erikönig. III. Liszt Ferenc 2-ik balladája. Zongo­rán játsza: Manelbord John. IV. Hermann: a) Salome; b) Der alte Herr; c) Drei Wanderer. V. Német népdalok: a) Phyllis und die Mutter; b) Das zerbrochene Ringlein; c) Hans und Liesel. Jegyek kaphatók: Vármy L. hangver­senyirodájában Szeged, Kárász-utca 9. Tele­fon: 81. * A belügyminiszter döntése. Megirták a lapok, hogy Almdssy Endre színigazgató és Vass Sándor, a Korzó-mozi igazgatója, Budapestre utaztak, hogy ott várják be a belügyminiszter döntését a szkeecs-affér ügyében. A belügyminiszter aztán ugy dön­tött, hogy moziszkeccset Szegeden csak a színházigazgatónak van jogában előadni, il­letve, hogy a szinházon kívül nem lehet elő­adni ezt a műfajt. E döntés tehát nemcsak a most előadni kivánt darabra vonatkozik, hanem általán mindegyikre. A Korzó-mozi­ban ma a Kék egér-t játszották s Nydraiék elutaztak. Nagyváradra. * Akik jönnek, s akik mennek. A jövő év szeptemberéhen ismét metamorfózison megy át a szegedi színtársulat. Sok tagia eltávozik Szegedről s természetesen ujak jönnek a helyükbe. A jövő szezonban már nem jönnek vissza: Simkó Gizi, Irányi Ella, Pálma Tusi, Szebenyi Margit, Edvi-lllás Márta, Balázs Sándor, Turányi Alajos, Szen­drő Gyula, Stella Gedeon. A régiek közül el­megy a társulat egyik legértékesebb tagja, Csiky László. Többször beszélték, hogy nyu­galomba vonul. Csiky azonban művészi ra­jongással ragaszkodott a színpadhoz, ame­lyen évtizedekig olyan becsületesen állta a harcot. Visszavonulása vesztesége volna a vidéki szinészdtnek. Csiky helyébe László Gyulát szerződtették. László Gyula régi is­merőse a szinházi közönségnek, a Janovics­rezsim idején egyik legnépszerűbb tagja volt a társulatnak. Most Miskolcról jön Szegedre. A többi uj tagok közül csak egy-kettőnek a neve ismeretes. Turányi helyébe Kardoís Gézát szerződtették Temesvárról, Pálma Tusi helyét Bayer Giza tölti be. Az uj naiva az országos színművészeti akadémia növen­déke. Azt beszélték, hogy Oláh Gyula visz­szajön Debrecenből, a fiatal énekes azonban már leszerződött a pécsi színtársulathoz. * Nyárai Nagyváradon. A szegedi be­tiltás után Nyárai Antal Nagyvárad-felé vette aiz utján a társulatával. Meghívták, hogy a;z ottani Vigadó-naigytermében adja elő Az utolsó bohém című mozi-szkeocset. Ked­den és szerdán lép föl Nyárai s a két napra óriási (gázsit kap, dé ennek megfelelő a nagyváradi közönség érdeklődése is, amely­]yel a sok kálváriát járt mozi-szkeces elő­adása elé tekint. * Nagy Terus Szegedre jön A szinházi iroda jelenti: A legkedvesebb emlékezetben van .még Nagy Terus, a Magyar Szinház mű­vésznője, aki Szegeden kezdte meg művészi pályáját. Itt bontakozott kii a tehetsége, mi­közben a bűbájos leánytipuiscik hivatott ala­kitójának feloldódott a bátortalansága, meg­jött a szava és megnőtt a szárnya. Akikor hamarosan el is vitték, de nem szakították el végképpen tőlünk. Egymásután következő •diadalainak a szegediek őrülteik a legjobban. Most szemtőll-szembien áiilapiithaítjáik meg, mekkorát haladt. Kedden, szerdán és csütör­tökön vendége lesz a szegedi színháznak, Az uj földesur-ban, az Aranyemberben és az Ör<7óV/-ben játsza el a naiva szerepét. Mind­három rendes bérletes előadásra már árulja a jegyeket a nappali pénztár. * Opera — délután. Kedden délután ifjúsági előadásként a Trubadur kerül szin­re K. Radó Anna vendéggel. * Dollárkirálynő. A szinházi iroda jelen­ti: Fali Leó leghíresebb operettjét, a világ­körüli uton diadalokat aratott Dollárkirály­nőt eleveníti föl pénteken a szinház. ,A bű­bájos melódiákkal teld operettet, amely új­donság korában valósággal szenzációs sike­reket ért, a legnagyobb gonddiai készíti elő a rendezőség. KARÁCSONYI CUKORKA ajándék-dobozok gyönyörű választékban 1­Hl Kárász-u., Ungár Mayer-palota. Telefon 11—53. »kasasae® sswauí DR -RÁCZ AbADÁ'R ügyvédi irodáját SZEGEID, Jókai-utca 1. szám alatt nyitotta meg. KALEIDOSZKÓP Szeged, december 13. A SZEGÉNY KINEMA-SZKECCS igen tragikusan fejezte be rövid szegedi pálya­futását azzal a határozattal, mellyel a bel­ügyminiszter belátható időre kitiltotta Sze­gedről, mint a foglalkozás nélkül való csa­vargókat szokás. Most már tehát meg van­nak védelmezve a művészet szent érdekei és a szinház egyszerre föl fog virágozni; épen csak azt várta, hogy a szkeccsnek nyakát szegjék s ettől a perctől kezdve egészen más ambícióval fogja kielégíthetni azt a közön­séget, amely nem akar 'belejárni és elég os­toba ahhoz, hogy az olyannyira szivesen nyújtott műélvezetet igen kevésre becsülje. A szinház vezetőségének figyelmét azon­ban — a művészet iránt való őszinte becsü­lésből — tisztelettel fölhívjuk egy igen fon­tos körülményre. A budapesti Népoperában, épen most mutatták be Edison legújabb ta­lálmányát, a beszélő mozgófényképet, igazi nevén: a kinetofont, aminek a terjesztése még semmiféle szabályrendeletbe nem ütkö­zik. Százat teszünk egy ellen, hogy ez az ördöngös antikulturális találmány, melynek megtapasztalása lázától a fél világ ég, a jö­vő héten már arra fog vetemedni, hogy Sze­gedre is betolakodjék. Nosza: fábrikáltasson a szinház vezetősége hamarosan egy sza­bályrendeletet, vagy belügyminiszteri ukázt, amivel a találmány romboló térhódítását még idejekorán meg lehet akadályozni a kultúrá­tól mentes, szép vidéki téreken. Kívánatos­nak látszik továbbá, hogy fölhivjuk a szín­házigazgató figyelmét a túltengő mozi-lázra is; ez igen veszedelmes jelenség és kárté­konyán hat a közönség gazdasági és szel­lemi erőgyűjtésére. A nép minden garasát a moziba hordja, akárcsak azelőtt a kocsmá­ba, holott csekély ráfizetéssel a szinházba is hordhatná és ugyanazzal az erővel támo­gathatná a szegény, megtépázott becsületii, éhenhalásra kész magyar színművészetek Egészen fölösleges hangversenyek, fölolva­sások, sőt — horribile dictu >— disznóto­rok vannak olyan időben, mikor A nevető férj és Támlásszék 10. izlésnemesitő, fáradt­ságosán nehéz munkája szenteli meg a kul­túra oltárát. Ezen a tűrhetetlen állapoton sc­giteni kell. A közönség utóvégre is jótékony­ságra van teremtve, egyéb rendeltetése iga­zán nincs és ha maga jószántából nem akar­ja belátni, hogy miféle kötelességek terhelik a magyar kulturával szemben, arra való a belügyminiszter, hogy ezt a halaszthatatlan kérdést rendeletileg szabályozza. Van ku­tyaadó is, — mért ne lehetne a színháztól vaJó tartózkodásra adót vetni? Esetleg arra kötelezni a t. c. közönséget, hogy esténkint ezerötszázas tömegekben inspekciót tartson a szinház nézőterén, hogy megállapíthassa, vájjon lobog-e még a szent tűz azon a bi­zonyos oltáron? Ajánljuk szerény indítványunkat a né­hai szinügyi bizottság figyelmébe. * CSÖNDES KIS IRODALMI SZENZÁ CIÓ készül a Wa'hrmann-féle tizezer koro­nák kiosztása körül. Ismét az Akadémia itéli oda Páris aranyalmáját a három deresedő fejű grácia egyikének s már most fő a feje tőle, hogy kononkuJ bujkáló abszolút igaz­ságot fülön ragadja. írói pályájuk delelőjén álló, kiérdemesült veteránok kezébe fog jut-

Next

/
Oldalképek
Tartalom