Délmagyarország, 1913. november (2. évfolyam, 255-279. szám)

1913-11-15 / 266. szám

4. DCLMAaYARORSZXa 1913. november 13. hatnak a nincstelenek, hiszen ,a mult éviben is, amikor a szükölködőkhöz sorakoztak a póttartalékosok családjai is, a jótékonysági egyesületeknél azzal fogadták a szegényeket, hogy üres a kassza, mindent szétosztottunk! Ha azóta valamennyire erőre is kaptak ezek az egyesületek, d lehetünk rá készülve, hogy röviddel a tél beállta után ugyanezzel a mottóval lesznek kénytelenek a jelentkező szegényeket utjokra engedni. Ott állunk tehát, hogy a társadálom összetett kézzel, elernyed'ten tekint a máris kisértő téli nyomor elé. Kimerült és legfölebb annyit áldozhat, amennyit 'tavaly. De még ez se bizonyos. Mit kell tehát csinálni a szegények, a munkanélküliek érdekében? Nincs más hátra, minthogy a hatóság a társadalommal összefogva kezdjen akciót, fníint ahogy Nagyváradon is ezt tették. Ott már megkezdték a preventív intézkedések foganatosítását a nyomor (fogadtatására. Megindították az ingyen-kenyér akciót, megnyitották a város népkonyháját és a Hársadalom filléreiből, a város anyagi hozzájárulásából mérik az ingyen-tejet. Szegeden azonban imég .semmi sem történt. Azt hisszük, Ihogy a jótékonysági mozgalmak arra hivatott vezetőinek ímegkelllene már kezdeni akciójukat és tudtára adni mindeneknek, hogy éhezők állanak az ajtónk előtt, csináljunk hát valamit. A nagyváradi példa mindenesetre irányadóul szolgálhat mimd a városnak, mind a szegedi jótékony egyesületeknek. uheibbaiibbbbbbbbbhbabiaabnbbaaabbaaabbbbbhbbaahashakis SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET, Színházi műsor. SZOMBAT: A feleségünk, vígjáték. Páratlan '/». VASÁRNAP -dél/után: A hónapos szoba, énekes vígjáték. VASÁRNAP este: Támlásszék, bohózat. (Bemutató.) Bértetsizünet. A „Zolfánka" bemutatójához. (Saját tudósitónktól.) A Magyar Színház szombaton mutatja be Krúdy Gyulának, a magyar iróvilág egyik legtehetségesebb tagjának első színpadi termékét, mély Petőfi Zoltánnak, az irodalom sasfiókjámak tragikus sorsát rajzolja meg. A darabban szerepel Szendrey Júlia is, akinek legközelebbi rokonai nem szívesen látják a zaklatott életű nő emlékének fölbolygatását. És bár Krúdy ügyelt arra, Ihogy kegyeletes emléket ne érintsen, Szendrey Júlia családja kivont karddal áll az irodalom kapui előtt és tetemre hívja mindazokat, akilk a halott emlékéhez gyöngédtelen kezekkel próbálnának hozzányúlni. Már másfél esztendővel ezelőtt ugy találták, hogy Krúdy Gyula kegyeletsértő Írással bántotta meg a Szendrey-család maradékait és a novella függelékéül írást kívántak az írótól, hogy a Ihalott emlékét nem akarta sérteni. Hanem az ügy az irodalommal és különösképen Krúdy Gyulával még nem záródott le. Most, hogy a bemutató előadás újból felszínre vetette a témát, ismét jelentkezett a Szendrey-család. .Most már ügyvédet biztak meg azzal, hogv vegye kezébe az ügyet, győződjék meg arról, Ihogv kegyeletsértő dolgokat mondott-e el Krúdy Gyula Szendrey Júliáról és ha igen, tegye meg a megtorló lépéseket. A család idegesen várja a darab bemutatóját és el van szánva arra, hogy most mór szigorúan bániik ,el az íróval. j Azok, akik ia megbízást adták az ügyvédnek, Szendrey Júliával vaunak rokonságban. Az egyik Horváth Ilona, Maahek Gusztáv nyugalmazott őrnagy felesége, S/endrey Júlia édes leánya, a anásik Horváth Tibor dr. miniszteri fogalmazó, Júlia unokája. A harmadik Fodor Dániel százados, de ő már csak nagyon' távoli rokonságban van Szendrey Júliával. Mindhárman kemény haraggal fordulnak az iró ellen, aki szerintük Szendrey Júlia emlékét sérti a darabjával. t Krúdy Gyula, ugy látszik, nem sok ügyet vet a család tiltakozására. Talán azért, mert Szendrey Júlia emiéikét aligha aposztrofálta olyan: módon, hogy az bárkinek a kegyeletét sértené. A Délmagyarország tudósítójának kérdésére a jeles novellista ezeket mondotta sízenzációsnak igérlkező darabjáról: / — Hogy született meg a darabom? Egy rajzot irtam- a Nyugat-ba „Pesti farsang" címen és iez a rajz fölkeltette Ignotus figyelmét, kért, hogy irjalk belőle darabot a Nyugat számára. Az egyfölvonásos azóta nőtt, kiszélesedett és a mostani darabban már az egész régi pesti élet •— a hatvanas évek élete — végighullámzik. Régi, furcsa és érzelmes pesti emberek alakjain, akik régies, virágos nyelvet beszélnek. A középpontban egy nő áll (akit nem nevezek néven, mint ahogy a kis Ihősölmneik is csak keresztnevet adtam és Petőfit se emiitik a neve szerint), egv hisztérikus, ideges, szegény nő, aki öngyilkos akar lenni a férje halála, rejtélyes eltűnése után és ekkor egyszerre férjihez megy. A hősöm? Petőfi Zoltán. Tizennyolc féves korom óta foglalkozom vele. Vidékről kerültem föl a fővárosba és akkoriban egv Sándor-utcai kocsmában hallottam róla beszélni, öreg írók — ma már ismeretlen nevüek — beszélteik nekem ,a Zoltánkárál, aikit még ismertek, a nagy Petőfi Sándor kisfiáról és a fiatal Gyulai Pálról. Azóta csöndesen nőtt, szinesedett bennem az emléke, azok az emlékek, amiket tudóik róla. Meghatottan: nézek a darabomra, nem mint színpadi iparcikkre, de mint a férfi néz ar.ra az ábrándjára, amely valóra vált. :•< Egy dalt énekelnek, amelyről nem tudom, hogy terjedt el, hogy (Petőfi Sándor ismeretlen versére íródott. A „Tündérálom" harmadik strófájára Nádor Mihály zenét is irt és ezt a kis, finom dalocskát beillesztettük a cselekménybe. (Ady Endre emiitette ezt a -verset, amikor a „Vörös postakocsí"ról irt.) A színészek egytől-egyig nagyszerűek. ( A darab bemutatója elé színházi és irodalmi körökben a legnagyobb érdeklődéssel néznek. * Támlássiék 10. szám. A szezón legközelebbi újdonsága, a Támlásszék 10. szám cimü bohózat vasárnapi bemutatóját érdeklődéssel várja, a közönség. A darabban: annyi az ének- és a tánc-szám, hogy szinte operettszáimba .megy. Jóizü maga a történet is, a mely neim engedi gondolkozni a közönséget, hanem állanídé derültségben tartja. Nincs nagyobb .igénye ennél, kellemes estet alkar szerezni, Heltai Jenő „Nyár, nyár..." címmel, női kankiséret mellett pompás dalt énekel. Solymcssy és Heltai groteszk támckettőst járnak. Antal .Erzsi (Solyimossyval two steepet já.r, míg Antal Belláivá! magyaros motiivumiokkail telt angol kupiét énekel. Talián Anna és Sümegi Ödön sportkulpléja egyik érdekessége a darabnak, amely tele van pompásnálpompásabb trükkel, Solymossy helyi aktualitásaival. le/vTle Fs kalap- é? uri-divat raktára SZEGED, Klauzál-tér. Fekete, színes kemény és puha kalapok, Habig, Borzalinó legnagyobb válazstékban. Ingek, nyakkendők, S űernyők botok, gallérok, kézelők a legdivatosabb • p kivitelben kaphatók. — Ja_ _ vitások jutányosán eszkö• • zöltetnek. KALEIDOSZKÓP Szeged, november 14. A NÖI ERKÖLCSÖK (fölött maguknak a nőknek kell őrködmiök, — így véli ezt Chicago város .polgármestere, aki külön rendőrkapitányi állást, szervezett erre a feladatra és annak betöltésére \Howen-Briton iGertruid asszonyt, az isimert filantrópot, a női morál' védelmére alakult szövetség élŐhaircosát szemelte ki. Az ötlet nem aij. (Egy német városka már kísérletezett ebben .az irányban, ós nagyon pórul .járt a kísérlettek A női rendőrök visszaélve azzal a bizalommal, mellyel irányukban minden .asszony viseltetett, kifürkésztek egésizen ártatlan kis Mezonokat és hűvösre hurcolták a találkára siető varróleányt, leleplezték a bakfis-szerelmek ártatlan szövoidését és általában sokkal több bajt csináltak, mint amennyi niélkiűíöik volt a világom. A jó amerikai polgármester ötletére sem lehet tehát mást mondani, mint bogy eltalálta „szarva közt a tőgyit" ... Minek >az isten csodájának beleavatkozni szerelemre éhes; .puli a életre hivatott nők magánügyeibe? A szerelem ma imár az egész világon egyéni ügy, csak a szellemi papucs alatt nyögő amerikai társasági élet fújja még fel morális fogalomkörré. Az amerikai iskolát a tanítónők és nevelőnők százezrei uralják és ped'ig a fegyelemtartás régi .módi szabályai szerint; a serdülő nemzedék már ebből a korból magával hozza a női nem iránt való feltótlen függés érzését. Ha egy amerikai nő belep a vasúti kocsiba, az ős,sz.es férfiak feláll arak és leveszik a kalapíjukat. Az amerikai férfi teljes munkanapját gyáriban tölti el, mialatt felesége a legjobb esetben otthon ül és élvezi a biztosított élet nyugalmát, (Rendkívüli aránytalanságok mutatkoznak a két nehi presztízse között épen abban a világban, ahol a munka .a legbiztosabb értékmérő, ahol tehát a nőt ás a munkája szerint keltene belehelyezni a világba és nem hagyományos gyöngesége és az udvarias bánásmódra való igénye szerint. Nálunk, öreg európaiaknál, albol a, régi lovaigkoríbeli notisztelet már csaknem teljesen kiveszett, .a nő maga őrködik erkölcsére, mert tudja, hogy az üzletileg megmérhető érték. Amelyik nő szüzessége révén bizonyos fokú természetes előnyökkel rendelkezik,, mondjuk, a szabad szeretemben élő perditával szemben, az ezer és egynéhány .percenttel több jogot formálhat hozzá, hogy üzleti szerencséjét megalapítsa ebben az életben, ahol' végre is minden a íjó elhelyezkedéstől függ. Erre .a speciális női értékre pedig maga a nő vigyáz legjobban, és épen. nem a rendőrség. Jaj annak, akinek nőisége értékét csak a rendőrség védi! • JAJ, DE JÓ MEZTELEN nyakkal sétálni a világban, szétvetve váltunkon a prémet és engedni bőrünkhöz érni a friss őszi levegőt! Asszonyaink mai divatja kívánja ezt így és az uj 'divat szép is, meg egészséges is. Azt lehetett volna hinni, hogy ez uj 'divat jeleintékeny változást ihoz s alkalmazkodik .a hideg évszakhoz, .de nem igy történt, inert minden utcai toilette megtartotta az alacsony gallért és a kivágott nyakat, A nyakviselet tehát győzedelmeskedett a külső akadályokon s meg tehet állapítani,' hogy a szalbad nyak az uj szezon föltétlen követelményei