Délmagyarország, 1913. november (2. évfolyam, 255-279. szám)

1913-11-06 / 258. szám

DEEMAGYARORSZÁCJ 1913. november 6. szegedi példa mutatja, ebben a nevelésben nincsen 'köszönet. Mindenki elhiheti, aki ilyenkor kényelmesen Niűk Carterre szokott hivatkozni : mi, akik nem tudunk a magunk szemére semmit sem vetni, mint az a sóikat gyalázott és bünba'kknak sokszor használt Nick Carter. -.iwkaaaaaaBHnaiiisifiay VBaaaeiinsDaa A képviselőház ülése. (Újra bevonult az ellenzék. — Ujabb botrányok az ülésteremben. — Palotaőrség nélkül is kivonultak.) (Saját tudósítónktól.) Az ellenzék a mai ülésnek végén megismételte a tegnapi sikertelen trükkjét, mellyel a napirend megállapításának cimén. botrányhajsza Céljából a margitszigeti jáltéfcbank ügyet iparkodott szőnyegre hozni. Törekvésük ezúttal is sikertelen maradt, mert az elnök szónokuktól a szót megvonta. Következett a tegnapi komédia, hogy a szónok minden parlamenti tisztességet lábbal itiporva, tovább beszélt. Ezúttal a palotaőrség beavatkozására nem volt szükség, mert az ellenzék csinytevö gyerekek módjára elillant. A munkapárti képviselők, kik az ország hangulatát jól ismerik, nagy megnyugvással konstatálják, hogy a vidék és a főváros között teljes érzelmi ellentét van abban a tekintetben, hogy a vidék egyáltalában nem lelkesedik azért a mozgalomért, melyet az ellenzéknek a kormány és egyes törvényjavaslatok elletn a főváros némely köreiben részben kelteni sikerült. A vidéken ugy látják, hogy különböző gyülekezésekben és a legkülönbözőbb címeken 'ezekben a mozgalmakban mindig csak Vázsonyi Vilmos viszi főszerepét és álltaidban az embereknek ugyani az a szűk köre demonstrál a kormány ellen, más-más formában. A munkapárt ugy érzi, hogy a vidék mindettől teljesen távol áll és ez adja meg a többségnek az erőt, hogy teljes szolidaritásban kitartson a további (harcban. Az esküdtszéki reformról szóló javaslati mai vitájának kiemelkedő momentuma vo'lf Balogh igazságiigyminiszternek meggyőző és magas színvonalú beszéde. Az 'igazságügyminiszter jogászi fejtegetései minden jóhiszemű emberit feltétlenül meg fognak győzni, hogy kizárólag párttaktikai célokat követnek azok, akik el akarják hitetni a közvéleménnyel, hogy a 'kormány közszabadságok megnyirbálására töreksizk. A mai ülésről ez a tudósítás szól: (Kezdődik az ülés.) Beöthy Pál elnök féltizenegy után nyitotta meg az ülést, mélyen a munkapártiak ma is nagy számmal jelenték meg; az ellenzék részéről egyelőre csak Kelemen Sámu, Benedek János és Bródy Ernő volt jelen az ülésteremben. Az elnöki előterjesztések után Sándor János belügyminiszter jelentést terjesztett elő a községi és körorvosók országos nyugdijintézetének létesítéséről és életbeléptetéséről. A jelentést a Ház é'ljenzéssél fogadta. Az elnök most a mentelmi bizottság előadóját hivta föl jelentésének előterjesztésére, de az előadó nem volt jelen. Áttértek tehát a napirend tárgyalására. A konzuli biráskodásről és az egységes birói1 és ügyvédi vizsgáról szóló törvényjavaslatokat harmadik olvasásban is megszavazták. (Kitiltás.) Szász Pál előadó a mentelmi bizottság' nevében indítványozza, (hogy Lovászy Mártont, aiki tegnap akkor is 'beszólni akart, mikor az elmök már megvonta tőle a szót és aki eklkép az elnökkel szemben súlyos engedetlenséget tanúsított, tiz ma/pra zárják ki a Házból. Justh Jánossal és Ábrahám Dezsővel szemben szintén .azért, mert az elnökkel szemben engedetlenséget tanúsítottak és a tanácskozást állandóan zavarták, öt-öt napi kizárást indítványoz a bizottság. A Ház a mentelmi bizottság indítványához hozzájárul ós Lovászyt tiz napra, Justh Jánost és Áhralhám Dezsőt pedig öt-öt napira kizárja a Házból. Az illető képviselők erre az időre elveszítik napidíjaikat is. (Az esküdtszék reformja.) A Ház ezután áttért a napirendre, az esküdtszék! eljárás reformjáról szóló törvényjavaslat tárgyalására. Balogh Jenő igazságügymiuis'zter volt ma az első szónok, aki rövid áttekintést nyújtott az esküdtszéki intézmény fejlődéséről, a francia forradalom korától kedzive. Utalt egyszersmind arra is, liogy a legutolsó időben a legelőkelőbb francia lapok ankétokat .rendeztek az esküdtszék ügyében. A miniszter fölolvasott néhányat, a párisi lápokban közzétett nyilatkozatokból. Igen kiváló politikusok, irók és ülozóífusok az esküdtszék intézménye ellen nyilatkoznak, mert az utolsó évek tapasztalatai arra vallanak, Ihogy az esküdtszék előtt csaknem mindig a véletlentől függ a vádlottnak a sorsa. Nagyon sajnálja, hogy Apponyi tegnapi deklarációjáiban nagyon elragadtatta magát, amikor arról beszélt, hogy íme, az országot erkölcsi romlás veszedelme fenyegeti. A legélesebben és a leghatározottabban 'visszautasitja. ezt az állítást. Hogy nyilvánvaló legyen, hogy mit nevez Apponyi a magyar nemzet erkölcsi végromlásának, kénytelen ismertetni a napirenden lévő törvényjavaslat leglényegesebb intézkedéseit. A javaslat célja az, hogy a tárgyi igazság érvényre jusson az igazságszolgáltatásban. A fölháboritó alaptalan elitélések az igaz ságsaolgáltatás .tekintélyét aláássák, tenini kell tehát valamit, hogy ezek tömegesén ne rnélyes hívévé köt le embereket, akiket végre is csak a saját pénzükkel ajándékoz meg. — Nem sürgős. Akkor fizess, .ha sok fölösleges pénzed lesz. A játék nem érdekelte tovább. Kisietett a teremből. Magára hagyva a kifosztott sereget, hadd marakodjanak a véres csonkokon, amiket ő még otthagyott. Az oroszlánt nem érdekli a sakálok vitája. Elküldte az automobilját, amely várt reá a kaszinó előtt; — gyalog akart menni szállóbeli lakására, ahol meleg fürdő és friss vacsora várja. A feje gőzölgött. Szédült. Érezte, hogy jót fog tenni egy kis éjszakai séta. Fehér uton, a sziklás tengerpart fölött vezetett el az utja, melynek szélét ezüstszínű nyárfák szegélyezték. A friss szél az arcába csapott. A tenger lehelete sós volt cs halszagú. Most magába itta egészen. Az arca kifehéredett és belemelegedett tőle. — Megcsodáltak! — suttogta, a grófokra és hercegi ivadékokra gondolva, akik vak megilletődéssel nézték, amint a kísérteties szinü bankjegyekét a tárcájába rejti. Föléjük nőttem! Mámoros öröm didergett végig, hófehér és jólápolt bőrén. A rabölt préda, a rengeteg bankjegy, az aranyak, amelyek imost valóságos fizikai súllyal vonták lefelé, 'kéjes boldogsággal töltötték el a léikét. — Ujabb győzelmet arattam, — suttogta hófehér ajakkal, mint a hadvezér, valami leírhatatlan, döritő ütközet után. A lazáknak gyorsaságával suhantak el lelkében, tüneményes d'iadalutjának emlékei. Két milliót nyert, alig egy év alatt, — ennyi volt a tiszltán megtakaritott pénze — s közel egy harmadik milliót tett ki az a pénz, a melyet fölélt, elosztogatott, vagy szétszórt maga körül az uton, tisztelői és koldusai között. — Vájjon holi fog végződni a szerencsém? — gondolta mámortól gőzölgő agygyal. Otthon újból maga elé teritette a rabolt kincset s diadalittasan, kimeredő szemmel nézte. — Hol fogok megállani? — Itünőd'ött, végigondölva pályáját, amely a végtelen meggazdagodás felé vezette. Más játékosok is voltak, talán szerencsésebbek is, mint ő, de letörtek, koldusbotra jutottak a végén. Vájjon miért? Nyilván, mert eltértek az úttól, nők hálójába kerültek s éltek a földi örömöknek, holott a há'boru, a lemondások és az önmegtartóztaltás időszaka. — Én ugy élek, mint egy aszkéta — suttogta, Valóban rideg és visszavonult életmódot folytatott, — örömek és élvezeteik nélkül, mint valami remete a hegyen. Minden gondolata a kártya volt, amelyet az istenévé tett, amelyet imádótt, amelyet lekötött magához s amely őt is rabszolgájává tette. — Az én szerencsém a négy királynő, — suttogta. A francia kártya négy királynőjére gondolt, akik a kártya négy lapjára vannak festve, akik pálmaágat suhogtatnak a kezükben s őt a szerencse s a diadalok országútjára vezették. Képzeletében megelevenedtek most előtte minit valami jóságos és kedves géniuszok, amint incselkednek vele s mosolyogva integetnek feléje. — Őik is szeretnek, — suttogta az ifju. Minden éjjel nékik udvarolt, velük foglalkozott izzó és felgyújtott képzeletében. Nőt nem ölelt azóta, Ihogy a négy asszony lovagjává szegődött. Mert géniuszok bár, de asszonyok ők is. Megtagadnák a hűtlen gavallért. Egy csomag francia kártyáit vett elő a szekrényéből Kiválasztotta a mégy királynőt, különrakta s mereven bámulta kacér alakjaikat a szikrázva csillogó lámpafénynél. — A menyasszonyomat is megtagadtam miattuk, — nyöszörögte. Lázasan vetkőzni kezdett. Sohasem fog kimenekülni eme festett asszonyok hálójából, most már tudta, érezte. Megy az irgalmat nem ismerő milliók felé, mig el fog égni, mint a fénybogár, amely világit bár, de örömök nélkül múlik az élte. Hogy rabszolgájává tette őt a saját szerencséje. — Hói lesz a végállomás? — nyöszörögte, mig álom soká nem jött a szemére. BtttorVásárlóH Telefon 515. Tisztelettel meggyőződhetnek arról, hogy dúsan . , felszerelt raktárunkban kizárólag sa- CP"SUll jMclSZt<ll0$0l( ját készítésű, elsőrendű bútorok, |> illáim a minden versenyt felülmúló árban 9Hl0rral}lara — kedvező fizetési feltételek mellett * r. „ . , « - is kerülnek eladásra TlSZÁ £ajöj 'HOtÖt 19 (K«rtísz p%l szemben.)