Délmagyarország, 1913. november (2. évfolyam, 255-279. szám)

1913-11-29 / 278. szám

1913. november'29. BÉLMAÖYABOaSZSQ let megvolt egy európai konfliktusra és csak Németországinak és az osztóé és mia­gyar monarchiának óvatos magatai tása, a kikhez szerencsére Anglia is csatlakozóit, hárította eil a háború veszedelmét, Európa egy örvény szélén ment el és lezuhant vol­na, ha az orosz-francia szövetség óhajtása szerint járt volna el KaauHBSHaaa EiőadásaMunkás-Gtíhonban — A szegedi munkásság demonstrál a sajtó érdekében. — (Saját tudósítónktól.) A szegedi mun­kásság pénteken este vendégül látta Rónay Zoltán. dr. fővárosi ügyvédet, a kiváló ,pub­licistát ,és. szocialista szónokot, aki „Osztály­harc és Osztályurálom" címmel igen érdekes előadást tartott a Munkás-Otthonban. A munkásosztály küzdelmének három generá­lis kiágazására mulatott rá elsősorban: a politikai, gazdasagi és a szellemi osztály­harcra. Alapos tuüassal fejtegette, ennek a hármas küzdelemnek az eredetét, fejlődését ós a célját, amely tulaípdonképen egy: a tár­sadalmi rend; és béke megteremtése. Kifej­tette, miért szükséges, hogy a munkásság politikai harcot folytasson. Azért, hogy a váiasztójog révén meghódíthassa magának az álliamhatalmat. Minél inkább azon az uton van. hogy az álltai éleiébe befolyást nyer­het, annál könnyebben tudja keresztülvinni, hegy munkásvédelmi; törvényeket alkossa­nak. A .munkásvédelmi törvényekre azért vau szükség, hogy a szakszervezetek léte­zését (biztosítani tudják. Ma az a helyzet, hogy a szákszervezeteket fői lelhet oszialüni anélkül, hogy a munkások ezért a bíróság­hoz fordulhassanak. .A kulturáiiainok nagy részéiben a sza'kszervezetéket ma már osak bírói ítélet alapján lehelt föloszlatni, Ma­gyarországon azonban ezt a koalíció is meg­tehette. Sőt vannak olyan államok, ahol még bírói Ítélettel sem lehet föloszlatni a szak­szervezeteket, csak akkor., na bűncselek­mény forog fönn. Szüksége van továbbá a .munkásságnak a politikái küzdelemre azért, hogy a gazda­sági harcait is sikerrel folytathassa le. A gazdasági harcban a munkásságnak ezidő­szerint egyetlen fegyvere a mesterséges munkanéLKüliség megteremtése, vagyis a sztrájk. Sztrájk van azért, hogy a munkás­ság több bért és több szabadidőt kapjon. A mit azonban ma a munkásság a gazdasági harc révén elérhet, az csak féieredmény, mert ha a munkásság összetart, nogy bérét emeljék; összetartanak a kapitalisták is, hogy az árakat fölifokozzák. Ahogyan a munkabér drágul, ép ugy drágul az elélem, a lakás is, ép ugy növekedik a föllel értéke, amely az élelmet adja. A munkás tehát, ha nagyobb munkabért is küzdiött ki magának, drágábban kapja az élelmet, a lakást s egyéb szükségleti dolgokat. Hasonüt ez a tünet a középkori precessziók egyikéhez, amely ab­ban állott, hogy a zarándok papok két lé­pést tettek előre és egyet hátra, hogy önma­gukat sanyargassák. A munkásság is tehát amit elér a réven, annak a .félét visszafizeti a vámon. Mindebből pedig, az következik, hogy a munkásosztály gazdasági küzdelme a legszorosabban összefügg a politikai küz­delemmel, amely a sikeres gazdasági harc­nak egyedüli alapja. A munkásosztály harcának legősibb, legeredetibb formája a keresztény®'g akkor, amikor hódító útra indult. Az evangéliumok­ban mindiuntalan találunk passzusokat, ame­lyék a híveket a gazdagok, a vagyonosak él­len valló harcra buzdítják. Á.m ez a harc nem vo.lt öntudatos és nem volt felvilágosult. Ké­sőbb pedig a kereszténységet egyes osztá­lyok egészen kisajátították és a tömegek tu­datlanságára alapítva, megsze-rezték a poli­tikai és vagyoni hatalhrat. Ennek a termé­szetes folyománya lett azián az, hogy a poli­tikai hatalmat és a vagyont uraló osztály a szellemi hatalmat is a maga kezére játsz­hatta. A nemeseknek, a papoknak igen sok szabad' idejük volt, ezért gondot fordíthat­ták a .magu'k művelődésére, kulturális előre­haladásukra is. A munkásság művelődését főként az akadályozta és akadályozza ma is, hogy kevés szabad ideje van. \ gazdasági harc célja tehát az is, hogy a munkásosz­tálynak minél több szabad ideje legyen, hegy szellemiekben is lépést tartson azok­kal, ákifc most a szellemi hatalmat a kezük­ben tartják. A munkásság szellemi harca nélküli a politikái és gazdasági harc félig­meddig .meddő marad, mert hogy ezeket a harcokat megvívhassák, ahoz öntudatosnak, fölvilágosuknak kelil lennie a munkásosz­tálynak, mert csalk az értelem és a művelt­ség, a kulturális fejlődés bizonyos fókán tud­na kszámoUni az érdekeikkel és tudják szá­mon tartani azokat. Mindennek .pedig: a politikai, gazdasági és szeli!érni küzdelemnek mi a végső célja: Egy uj, szociálisztikus társadalom megterem­tése a mai társadalom romjain. A munkás­osztály, mint .legnagyobb társadalmi réteg, harca inem azt célozza voltaképen, hogy az államok között béke Jegyen, ezt is, de .főként azt, hogy a társadalmi osztá'yküiönbségiek 'leomlásával az egyenlőségben élő társadalom korszaka 'következzék el. Hiszen a munkás­osztálynak a hármas küzdelme — máris van rá élő példa. — az álltaiok békéiéi teremti meg. Németország, Oroszország, Anglia; Ausztria és Magyarország szívesen bele­mentek voilna egy háborúiba a Kelet birto­káért, de a francia és német munkásság ösz­szefogva fölemelte a tiltakozó szavát az eu­rópai háború ellllen, amely így meg is Shiiu­sulc. A társadalmi osztályharcok azonban végeredményében a társadalmi békéi céloz­zák a társadalmi osztálykülönbségek ki­egyen,ütésével, hogy az emberiségnek minél jobb, miinél kellemesebb élete legyen nem a túlvilágon, hanem itt a földön. A szép számban egybegyűlt 'hallgató­ság éljenzéssel' és tapssal honorál ta Rónay Zoltán, őr. előadását. A munkásság nevében Varsandán László párttitkár mondott érte köszönetet, majd lelkesítő beszédet intézett a munkásokhoz, .hogy akkor, amikor a jelszót a központi vezetőség kiadja, vonuljanak ki az utcára és demonstráljanak a sajtósza­badság érdekében. A tüntető föl'vomulás — amint a párttit­kár mondotta — valószínűleg a jövő héten lesz. SBaaaacDEsiEsisaaaasas' Uj hir az ultiméról. A Frankfutter Zei­tung- mák jelentik: A porta végkép elutasítot­ta Oroszországnak azt a kívánságát, hogy Kavakli Musztafát, Mahmud Seíket basa gyilkosainak egyikéi, az orosz hatóságok­nak kiadják, noha a konstantinápolyi orosz nagykövet három energikus lépést tett .ebben az ügyben. Orosz diplomáciai körökben az esetnek igen nagy fontosságot íuiajdoimta­nak és már arról! beszélnek, hogy Oroszor­szág ultimátumot küld és Trapezunt előtt flottatüntétést rendez. Egy szegedi báró romantikus házassága. — Cigányprímás leányát vette nőül. — (Saját tudósítónktól.) Wimmersberg Nánidloa* báróról mlá.r sokat ixitiajk a szegedi .lapok. A iroímalnitilkus baijiliaimu fiatatember, a ki egy elszegényedett szegedi báró^család­inak a sarja, sok finria dbllgot követett el már ételében, eaetkinlelk betetőzését azonban most ősin állta ,nreg különös háziasságával. Annáik el­leniére, liogy WiLmimersibelrig Nánidloir szülai családi nevükön kívül nem sóik fölldí javaik­kal randalikezmieik, mégis tósztességesela és köz he.es,illés ben .élnek Szegediem, csa.k a Nán­'dor báró merni ibdint heteLlíleiszkleldnli a pellgám •miliőibe; asak ő örökölt őseitől a tituluson M­vül egy.©beit: nagyúri, hajillaimat, ikaillandvá­gyó teliket és egy ;kiis ,munlka.gy<ülölletet. Már tiizainikétévies ik/omában- miegunta otit­honiát és, egyszerűen ellj'ép.eitt haizja,lidíl!. Jól tudott vadászni és ©libát,áirozta, hogy ebiből fog ,élni, uitet egy .igazi főmeimiea iBevette magát a szomszédos kertekbe, vitt magával két tucat lép vesszőt ós megkezdte a gaiamb­vadászatat. A szomszédok összes galllambjait .megképezte néhány ára alatt, .aztán a .galam­bokat kivitte ia piacra ós telliaidta. A pénzzeil beállított eigy Ikorcsmába és miiint uagyoktói látta, vagy amint .az ösztöne súgta, bort ós cigányt hozatott ós .napokig sieim .került elő ,a korcsmából. Kétség|beeseitt szülleí. ezalatt terimészetia­sem összieikeirestiélk az .egész várost és miikor ( ráakadt alk dirága csiemdtéjükirie, hazamttéik és irgalimátllamíril ©Lria'kiták a vadászt és a sirán­kozó szomszédoíknák megtóritették ,a kárt, A Nándi gyerek ékikoir .már hetelkóstollt a n,a.gy­v.i láglba, hát ineui maradit sokáig otthon. Leg­közetebhi celiayjót már egy kocsis bánta meg. Az élelmes báró uirifi íkiteisite, hogy nagyon sokáig áll .egy gazdátlan konifllíis .az ©gyiik felsővárosi! korcsma előtt. „N-o biztos .részeg már, ,a komisz", — gomidiallba, — hazaszaladt, felibuzita az apjia .csizmáit, kifogta .a kocsiból a lovat, dóra ikiapiott és elvágtatott. Másnap akadtak .rá, valahol Deszk .környékén, aimtimt épen telgeíltotibe a denék pairápát. .Se szörf, se száma ,a fiatal Wimmersbeirg háró cs'inytevésiairlieik. Miikor nagyobb tett, akkor mám hogy megjavult vollnim, hanem sú­lyosa,bib dolgokat követett el, ugy, hogy apja elűzte házából és kitagadta. Wiirnmerílbarg ezzel ugyan in.ein sióikat törődött, Mart a,miikor nem volt pénze, sem hajléka, ajkkor haza lio­pódzkodött ia padlásra, megvárta még .apja eil távozott otthonról, bemient a konyhába ós főzött saját imaigániak .minden .jót, aimi csak a kezébe került. Közben az lido elhaladt és a szeiraniasétleiü .fiatatember nagyon lezüllött. Korcsmákban, tengette az életét, Szeanfóny veszteikkel1 és ek­vilibristákkiail társnőit és .azokkal bekalandoz­ta az egész országot .Egyszerire osak behív­ták katonának. Családija mindent elkövetett, ' de .mégis besorozták ,az erős, jól megtermett | fiút közhuszárnak, .a bajai huisizáneznedhez. \ Itt a saját nyomorúságán ki/vül, még ujabb bajok érték a sokat hányatott bárói szivet: trtorVájárlík Tisztelettel Telefon 515. meggyőződhetnek arról, hogy dúsan f„|M.í|U fk/ffi felszerelt raktárunkban kizárólag sa- CgyOHll JllWaJZlttlöJOlt jit készítésű, elsőrendű bútorok, ThftfW V\S93 minden versenyt felülmúló árban — kedvező fizetési feltételek mellett {„„„j x;.-. ^jj-ái - is kerülnek eladásra. Wt JWí» UJOJ^Orat b (Kertész ptlftet jz«aiieii.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom