Délmagyarország, 1913. november (2. évfolyam, 255-279. szám)

1913-11-04 / 256. szám

1913. november 1. DÉLMAGYARORSZÁG 13. Iiök pedig a vácteleijtés folytán imiinidiein továb­bi eljárást megszüntetett DiisuaeLi etilen. — Végtelenül kibéksitőbb a bíróságra néz­ve, — jelenítette ki Loild Denrnán a határozat kdhirdietésekor, — /ha az ügy ilyen módon; ért véget, mintha ia törvény szigorát kellett vol­na alkalmazni avval az egyénnel szemben, akii az elégtételt most teljesen megadta - . . Az önkéntes kalandja. — Szegcdi történet. ­(Saját tudósítónktól.) Életrevaló módon szerzett elégtételt magárnak és a leányának egy szegedi úriasszony, mert, a nagyon, szép fiatal leányát egyik önkéntes erősen íixiroz­ta. És igazán uri módon szolgáltatták az elégtételt katonáék, okulhat belőle mindenki, akit akár szenvedélye, akár modora a kelle­ténél erősebb lépésre ragadtatott. Az eset részleteit a következőkben hozták tudomá­sunkra: , Négy leánya van a kérdéses uriasszony­mak, felnek néhai férje . egyik legnagyobb szegedi vállalat élén állt. Kettő közülük férj­nél van, a legkisebbel — aki viruló szépség — történt a kellemetlen incidens. A fiatal és szerény leányt (főképen a Boldogasszony­sugárut egyik, ma már szépen kiépített 'mel­lékutcáján állandóan fixirozta két önkéntes. Különösen, az egyik önkéntes ur tetszését sikerült .megnyernie a fiatal leánynak és ez egyre agresszívebb módon adott kifejezést tetszéséinek. Az a legkevesebb volt, hogy az — ugy látszik — közös ideált állandóan ki­sérték, A szerelimeséhb szilvü lovag attól sem riadt vissza, hogy amikor mellette elment a fiatal leány, megjegyzéseket tegyen; reá, sőt meg is ,szólította. Legutóbb ipedig, amikor az állomás előtt levő téren találkoztak, a szóban levő és szarélimesíebb szivü katona megcsípte a leány karját. , A leány — nagyon helyesen — ezék után mindenről informálta édes. anyját, aki meg leült és levelet irt az ezredparanesnokság­hoz, amelyben elmondta, hogy milyen előz­mények után esd anyai szerelme ottalimat leánya számára. Amint a következményeik mutatják, az lezredparancsnokságnál szigorú vizsgálat tárgyává tették a dolgot, mert rö­vid idő múlva válasz érkezett az özvegy uri asszonyihoz. A válaszban az ezredes meg­köszönj a panaszt tevő asszonynak, hogy az események isimertetéséval' hozzáfordult, ér­tesiti, hogy szigorú vizsgálatot folytatott le és annak erediményekép kelílő elégtételről gondoskodott. , , • . Másnap reggel pedig a s zenei mesebb szivü önkéntes egy társa kíséretében kato­nás diszben megjelent az uri asszony laká­sán és, ott ,ugy tőle, mint leányától ünnepé­lyes bocsánatot kért. XIII. Alfoz Bécsben. Diplomáciai körök­ben — mint Madridból jelentik — hire jár, hogy Alfonz király legközelebb Bécsbe uta­zik Ferenc József látogatására, A királyi vi­zittel a spanyol udvarnál .behatóan foglalkoz­nak. Újságírók Balogh miniszternél. - A sajtóreform kérdése. — (Saját tudósítónktól.) Balogh Jenő igaz­ságügylminiszterinél ma délben megjelent a Budapesti Újságírók Egyesületének és az Otthon-nak küldöttsége, hogy közölje vele a két testület álláspontját a sajtó megrendsza­bályozásával szemben. A zsurnalisztikának mindkét szervezete tiltakozik a javaslat el­len. Az Otthon a sajtóreformnak napirendről való levételét kéri. A Budapesti Újságírók Egyesülete, mint ahogy arról már beszámoltunk, szombat délután hozta meg, határozatát a kormány sajtótervezetéről. A vitában ,amelynek ki­emelkedőbb részeiről irtunk, Márkus Miksa elnöklön kívül, Purjesz Lajos főtitkár, Fekete Ignác dr. ügyész, Vázsonyi Vilmos dr., Sza­lay Mihály dr., Gonda Henrik dr., Lengyel Géza, Kunti Zsigmond dr., Hajdú Miklós, Mezei Ernő vettek részt. Az elhangzott kri­tikák rezülméjefeépen Márkus Miksa elnök előterjesztésére a közgyűlés elfogadta a kö­vetkező határozati javaslatot: A rendkívüli közgyűlés foglalkozván az­zal a sajtótör vény javaslattal, melyet a kor­mány a képviselőházhoz benyújtott, egyhan­gúlag kimondja, hogy a javaslatot a maga egész szerkezetében, leglényegesebb intézke­déseiben annyira károsnak, ,a közszabadság­gal ós a közérdekkel összeütközőnek, felüle­tesnek és minden újságírói és jogászi szak­szerűség hijján levőnek tartja, hogy annak a napirendéről való levételét kívánja. Ki­mondja, hogy az esküdtbíróság reformjáról szóló törvényjavaslatnak is, mely a sajtótör­vénnyel szoros kapcsolatban áll, a napirend­ről váló levételét kívánja ós elhatározza egy­úttal, hogy azt a munkálatot, amelyben rész­letesen bírálja a javaslat intézkedéseit, meg­küldi az igazságügyminiszternek, a képvise­lőház tagjainak, az ügyvédi kamaráknak és a magyar sajtó orgánumainak. Az igazság­ügyi kormányt pedig megkéri, hogy .ugy az esküdtszók módosításáról, mint a sajtóról szóló uj törvénytervezeteket véleményezés végett küldje meg .az ügyvédi kamaráknak, a jogásztestületeknek és a sajtóegyesületeknek. Féltizenegykor jelent meg rma Balogh miniszter dolgozőszobájáfoani az Újságíró­egyesület küldöttsége: Márkus Miksa, Szat­mári Mór és Purjesz Lajos. A miniszter mellett Vadász Lipót államtitkár asszisztált. A küldöttség átnyújtotta az egyesület hatá­rozatát, majd szóbeli megbeszélés követke­zett. Az Otthon írók és Hirlapirók Körének sajtóbizottsága, amelyet az október 29-iki rendkivüli közgyűlés az igazságügyminisz­ternél való eljárásra és a további agitáció vitelére küldött ki, november 1-én, szomba­ton este tartotta meg alakuló ülését az Ott­hon-körben. A bizottság elnökévé Bródy Sándort, előadójává Fényes Lászlót, jegyző­jévé pedig Szakács Andort választotta meg. A kormány sajtójavaslata ellen való iküz'de­lemiről megindult beható vita után, amelyben főként Bródy Sándor, Molnár Ferenc, Kóbor Tamás, Miklós Andor, Fényes László, Szi­lágyi Géza, Lázár Miklós és Erdősi Dezső vett részt, abban történt megállapodás, hogy a bizottság a közgyűlés utasításához képest november 3-án hétfőn délelőtt megjelenik Balogh Jenő igazságügyminiszterinél, hogy az Otthon-körnek azt az egyhangú kívánsá­gát tolmácsólja, hogy a sajtójavaslatot ve­gyék le a napirendiről. A bizottság tagjai e határozat értelmé­ben ma délelőtt féltizenkét óraikor megjelen­tek Balogh igazságügyminiisztennél s tilta­kozó iratot nyújtottak át. Kóbor Tamás fej­tette ki a Kör álláspontját. Kijelentette, hogy a javaslatot a sajtószabadságra nézve ve­szedelemnek látja. Az igazságügyminiszter azt válaszolta, hogy mindig híve volt a sajtószabadságnak. A javaslatot azért nem tárgyalták előzetesen ankéten, mert a jelenlegi zavaros politikai viszonyokat nem tartotta arra alkalmasnak. Azt szeretné, hogy az Otthon is résztvegyen most a javítás munkájában. Az igazságügy­miniszter hangsúlyozta, Ihogy a javaslatot nincs módjában levenni a napirendről, mert a minisztertanács határozta el. A megjelen­tek azt felelték az ligazságügyminiszternek, hogy nekik meg kell maradniok az Otthon Köir határozata mellett, a miniszter kérését azonban a Kör egyeteme előtt tolmácsolják. iann»aHHiH»n>iMiuaMinaiacaiMi»»H»ii» A Dugonics-Társaság irodalmi pere. — A tudományos osztály és a pályázatok. — (Saját tudósítónktól.) Az ősz beálltával ismét megkezdte felolvasó üléseinek soroza­tát a Dugonics-Társaság, a város irodalmi életének ez az előlkelő irányitója. Mindjárt az dlső ülés, visszhangot vert és több oldalról nyilatkozatok, magyarázgatások hangzottak él, melyek azt látszanak igazolni, hogy az említett irodalmi társaság belső élete koránt­sem mutatja a tökéletes harmónia képét. A tudományos és szépirodalmi osztályok tit­kárainak egymással szembeállított felfogása mintha kifejezést adna a tagok belső elége­I dettenségének és a társaság vezetése ellen ! nem először hangoztatott kifogásaiknak. Ma ismét terjedelmes cikket kaptunk e tárgyban Szmollény Nándor felső kereiske­dielmii iskolai tanár kézéiből. A eiklk elejétől a végéig polémia Móra Ferencnek, a szép­irodalmi osztály titkárának, a kiváló írónak, lapja egyik másnapi számában közlőit nyilat­kozatával. Épen e személyi éle és vonatko­zása miatt nem szívesen foglalkozunk az üggyel részletesen, hiszen a társaság belső éleiének fogyatkozásait módjukban van a vitában, érdekelteknek a társaság ülésein is szóvá tenniiök. Hogy mégis egész terjedél­mébian adjuk a pikket, ezt azért tesszük, mert bizonyos momentumok, melyek benne kifejezésre jutnak, bevilágítanak a társaság­nak egyébként nam nagyon szövevényes gé­pezetébe és olyan kérdéseket érintenek, me­lyek minden vonatkozásukban 'közérdekűek. Az úgynevezett tudományművelő osztály működésének kritikája például igenis helyén­való. Ez a:z osztály az amatőriködés szín­vonalát meg nem haladó módom, lelhető ké­nyelemszeretettel tölti be hivatását, pályá­zatai nagyobbrészt szerencsétlen Ikezdésiüek és eriedményüek, a város közönségét érdeklő és komoly szükségletet jelentő kérdésektől távol állanak. Ugy látszik, hogy e tekiintctr ben nincs meg ,az egyetértés maguk között az osztály tagjai között sem, vagy pedig nincs elég invenció és képesség az osztály vezetőségében, az iránt, hogy a gyakorlati témákat felismerje. Szmollény Nándor osz­tálytiitkár nyíltan a társaság vezetőségét okolja, azért, hogy a szegedi írók kénytele­nek másféllé menni az érvényesülés babérjai után, itthon pedig odaülnék a fölolvasó .asz­talhoz mindannyiszor, valahányszor felsőbb hatalom az osztály tudtán és hozzájárulásán ,kívül odaülteti őket. Ezek a kijelentések Lázár György dr. polgárimesiter, a társaság agilis elnök,ének nem egyszer szóvá tett eljárásai elleni irá­nyulnak. Peddiig ebben a kérdésben nincsen igaza a panaszkodó osztálynak. Mert egé­BntorVásárlóH Tisztelettel Telefon 515. meggyőződhetnek arról, hogy dúsan m H|< , . . felszerelt raktárunkban kizárólagsa- Q^yCSUll J?ltt(ÍSZtftlOSOl| ját készítésű, elsőrendű bútorok, Tllif Ai»i»9Mái»a minden versenyt felülmúló árban OBlöl» AIJJS"ft — kedvező fizetési feltételek mellett {-.„„j tí-_. f . _ u* M 15 - is kerülnek eladásra. 5«gCtt, IlJZa iaj05-H0rttt 19 (Kertész pét(t(el szemben.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom