Délmagyarország, 1913. november (2. évfolyam, 255-279. szám)

1913-11-19 / 269. szám

1913. november 18. DÉLMAGYARORSZAG 213 Elismerem, ihogy csodálatos viivimányiOikkal tddcsekediietiik a technika terén az emberii elme, de a feltalálások torén kétséigikiviil (éta minden habozás, imiiiiiden gondolkodás niélllklül amnatk a felitaláilónaik nyújtanám .a haliért, aki a.z időjárás szabályozását találná fel. Aki kitalálná, hogy kellő időben essék az 'eső, akikor legyen jmelieig 'vaigy hideg, uiiIcor éppen szükséges. Igaz, ihogy akkor is nehéz volna ennék a sokfejű emhartöiniciginek egyezségre Jutnia, de talán népszavazás. utján el lehetne dönteni azt ás, miikor milyen legyen az időjárás. Persze a parilíaimeintre .nem mernáin ibizni eninak az eldöntését, meri a kisebbség bizonyosian obstriuikciéval akadályozná mag a kellő időiben való esőt s a* formahibákon való lovalgolás miatt, esetleg ott volnának az időjárással, ahol .most vagyunk. Elleniben nyugodtan rábíznám ezt a kérdést a nép, ai mezei hadaik józan érzékér e, akik bizonyára jobban tudnák, mikor rendeljenek esőit vagy havat, borulatot vagy napsütést. Mert a néplélek csodálatosan finom mlivü alkotmány. Minidig biztosain érzi meg, •miikor, mire van szüksége. Nemcsak az időjárás tekintetében. Most osiak az időjárás .rrioatohasága miatt siránkozik. Semmiért másért, bár,mennyire szeretnék is (Károlyi iMihályék. Száz kém szövetsége. (Az elárult olaszok. — Franciaországnak kellettek a titkok! — A legnagyobb kémszervezet munkáiból.) (Saját tudósítónktól.) Az elmúlt hét végén részletes tudósítást közöltünk arról a nagyszabású kémkedésről, amelyet Olaszországban fedeztek föil s amelyet az olasz hadvezetőség — teljes joggal — a franciáknak tulajdonit. Ennek a kémkedésnek a hullámai mind nagyobb területeket borítanak el ,és ma már alapos az a föltevés, hogy Olaszországban olyan kémszövetségnek jöttek a nyomára, amilyenhez foghatók még soha sehol sem sikerült leleplezni. Az eset természetesen rendkívüli föltűnést és neim kisebb szomorúságot keltett Itáliában, nem kis mértékben azért, mert ép Franciaország részéről éri az olaszokat ez az alattomos támadás, ahonnan ilyesmit nem vártak. Hogy a kémek Franciaország érdekében működtek, egészen kétségtelen, mindazáltal az olasz sajtó egyik-másik orgánumában szeretné ezt a valóságot elpalástolni és már olyanféle célzásokat tesznek, hogy a kémek fölbuj'tóíia nem Franciaország volt, hanem Ausztria. A szenzációsan nagyszabású kémkedésről ma az alább következő részleteket kiözili vélünk: római tudósítónk: AZ ELLOPOTT TITOK. A minap fölfedezett kémkedés ügyében most már nemcsak a katonaság, hanem a polgári biróság, valamint a rendőrség részéről is folytatják a nyomozást. Nagyon elősegíti a vizsgálat sikerét az, hogy , ugy Menozzi, mint Petriglia, a keffőbünös töredelmes és mindenre kiterjedő vallomást tett. E nélkül részint sokkal tovább kellett volna kutatni, részint pedig aligha lett volna a kutatás olyan eredményes, mint a mennyit már most kiderített. Az. egyik legnagyobb probléma .az volt, mikép juthatott Petriglia őrmester olyant „fontos katonai iratokhoz, amelyeket csak legnagyobb rangú katonatisztekre biznak, a kik a fontos írásokat gondosan elzárva tartoznak megőrizni. Megtalálták példáiul Petngüánál olyan katonai iratok másolatát, a mely iratok,at Broglio vezérkari őrnagy, valamirh Ceffi ezredes szekrényében tartottak. Abból, hogy ezeknek az Írásoknak a másolata is az árulókhoz került, már-már gyanúba fogták az olasz hadseregnek ezt a íkét éidemes és öreg tisztjét. Petriglia azonban megvallotta, mikép jutott az illető irások birtokába. lAz őrnagy és az ezredes a Makao-'kaszárnyában laknak, ugyanott, ahová az irodákba naip-nap után bejár Petriglia is. Megtudta, hogy bizonyos irások a két tisztnél vannak és hogy ezeket az Írásokat .megszerezhesse, türelmes leselkedés árán lenyomatokat készített a két tiszt lakása minden ajtajának a zárjáról, azután tolvajkulcsoklat készített és amikor biztos tudomása volt arról, hogy egyik vagy másiik tiszt nincs Rómában, a tolvajlkulcsoik segítségével belopózott a lakásba és ugyancsak a tolvajkuloscsal kinyitotta a titkokat tartalmazó szektényéket. Lemásolta, vagy lefotogmfálta a kiszemelt írásokat, az eredetit pedig érintetlenül a helyén hagyta. Ejt maga Petriglia vallotta meg ilyenformán. A TITKOS IRÁS. Rendíkiwüli fejtörést okozott a via-igálóbi,rónak, valamint a nyomozásban résztvevő 'katoniatiisztekinelk .az, hogy a Menozzinál és Petrdgi'iánál talált leveleik és más följieigyzések érthetetlen sifferekben voltak írva. Egyet len szót sem sikerült megérteniük, bár a legjelesebb i,rássK.aikértőknieik és a.z e táron legleleményesehlb deleik ti veiknek :is .od aad ták a,z egyes levelek másolatát. iA levelek egyetlenegy betűt sem tartalmazniaik, hanem csakis ' számjegyet. Szakadatlan egymásutánban következtek a szánlak, de oly ren i Iszerteiteniil, hogy lehetetlenség volt egyetlenegy szót is kibetűzni. .A siff erek .magyarázatával is Petriglia szolgált, aki, ugy látszik, teljesen megbánta a cseűiökedetét. Vallomásából kiderült, hogy •a genfi kémiroda az elgondolható legravaszabb módon levelezett kémkedlp ügynökeivel. Olyan titkos irást alkalmaztuk, amelyet soha senki meg nem fejthetett volna, Petriglia •a következőikben ismertette ezt a zseniális titkos irást. A genfi irodától kapott egy hatalmas francia és olasz szótárt. Ennek a szótárnak egy másik .azonos példánya ott maradt a genfi irodában. Most már ha Petriglia. levelet irt Genfbe, először rendesen nneigfogialmazta a levelet. Azután elővette a: sízőtárit ós sorra menve ia levél egyes, szavain, .'mindegyik szót megkereste az olasz szótárban. IMákor megtalálta, először fölirta azt a számot, amely a szótár .megfelelő oldialán Volt, azután pedig odaírta szintéin számmal, hogy hanyadilk sorban található az illető szó. Ha például az a szó fordul elő, hogy generále, akkor ez a két szám jelezte .a szót: 387 ós 16. íMerPaz illető szótáriban a 327. oldíal 16. sorában olvasható a generále szó. SZÁZ BŰNÖS. Ezzel, a vallomásával óriás szolgálatot tett Petriglia az olasz .'hadseregnek. A föbünös Menozzi, ugyanis egyáltalában neim akart vallani a sifferes levelekre vonatkozóan, mig Petriglia föílvilágositása révén most már kibetűzhették a Menozzinál talált és Genfből érkezekt rendkívül fontos levele' ket. E levelekből megállapították, hogy a kémkedés ügyébe Olaszországban és részint külföldön tartózkodó mintegy száz ember van bele keverve. Szenzációs eredménye a nyomozásnak .az, hogy ennek a száz embernek a neve már mind az olasz rendőrség birtokában van és valamennyi ellen folyik is már a vizsgálat. Annyit máris megállapítottak, Ihogy a kémkedésben részt vett száz ember köziül legalább kilencven szoros összeköttetésben van a hadsereggel, legtöbben a katonaság szállitói. Nagyon érdékés részlet az is, hogy a, mikor már Menozzi börtönben ült és a vizsgálat a 'legnagyobb energiával folyt, .még mindig érkeztek számára Genfből a levelek, Néhány nap alatt három ajánlott és három egyszerű levelet foglaltak le a római fopostán, amelyek mind Menozzinak szóltak s a melyekben ujabb és ujabb megbízások voltak arra nézve, hogy milyen hadititkokat szerezzen meg a veszedelmes kém. TROOGHI EMILIO. Rómában a tegnapi napon lkét ujabb házkutatás volt: íkét nyomdatulajdonost vetlek alapos 'gyanúba. Ugyancsak több házkutatást tartanaik Parisban, Nizzában és Genfben, mert ugy a francia, mint 'főképen a genfi hatóságok a legnagyobb 'készséggel isegiiiteiniefk az claszoiknaik ,a kémeik fölkutatásában. Hogy mennyire. tezérteágazó voilit iez a, kémkedés, .mutatja az olasz Trocchi Emilio elfogatása, akit az afrikai Bengáziban fogtak el. Ez a,z ember, aki maga is katona volt, mint kereskedő járta be Olasziarszág uj gyarmatait, amint azonban leleplezték, neim üzletkötés, lianem kémkedés volt a célja. •Szemügyre kellett vennie mindem uj erősséget, a csapatok elhelyezésének módiját, egyszóval mindazt, arai az .olasz haderőnek 'Afrikában való térfoglalását ós elhelyezkedését illette, i E-z a kémkedés természet szerint csakis' Franciaország javára történhetett. Kidier.ülT, hogy Trocchi és Petrigliia iskolatársak és igen jóbarátok voltak. »Btte«»(IBI5*.li Miért ment a trónörökös az angol fővárosba? — Közeledés az ántánthoz. — (Saját tudósítónktól.) Ferenc Ferdinánd trónörökös londoni látogatásának .motívumairól ezerféle találgatás, híradás kering a lapokban. Egyes orgánumok arról beszélnek, hogy Ferenc Ferdinánd a Canadian Pacific botránya miatt ment Angliába, eltörölni azt a kinos hatást, amelyet a Canadian hivatalnokai ellen tanúsított szigorúság támasztott. A monarchia nagy pénzszűkségben vau és mert egyebütt nem kap, Angliában akar pénzt szerezni. Ez persze nagyon is fantasztikus ,föltevés. Autentilku'salbb forrásból valók azok a hinek, amelyek szerint az utazásnak egyetlen célja: lehetővé tenni a monarchia közeledését a hármas ántánthoz. Ez a föltevés bizonyos idegességet keltett Berlinben és ugy látszik, a kérdés körül megint éles polémiák lesznek a német és az osztrák sajtóban. Az Information-fxgynöksélk megjegyzi, hogy ez az idegesség nem épen jogosult. Az utazás politikai jelentőségét csak később lehet majd megállapítani, de a monarchiának mindenesetre több joga van idegeskedni Németország viselkedése miatt. A monarchia most már egyáltalán nem hajlandó arra, hogy a berlini körök gyámsága alá helyezze magát. Már sokszor esett szó arról, hogy a monarchia szeretne megszabadulni a hárraas'szövetsógtő'l é's csatlakozni az ántánthoz, de ez meddő kívánság, mert hiszen a monarchia létét veszélyeztetné ilyen lépés. Sokan tudni vélik, hogy a monarchia legalább szabadabb mozgást akar a hármasszövetségen belül é's a balkáni háború tanulságai után lehetőleg függetleníteni akarja magát a német befolyástól. A Reichspost és a Neue Freie Presse ezt a szabadabb mozgást annál is szükségesebbnek tartják, mert a monarchia túlságos ragaszkodása Németországihoz, bizonyos pénzügyi bojkottól eredményezett a hármas áutánt hatalmainál, különösen Franciaországban. A monarchiának fegyverkezése miatt száz milliókra van szüksége, ezt a pénzt csak az ántánt bojkottjának