Délmagyarország, 1913. november (2. évfolyam, 255-279. szám)

1913-11-19 / 269. szám

1913. november 18. DÉLMAGYARORSZAG 213 Elismerem, ihogy csodálatos viivimányiOik­kal tddcsekediietiik a technika terén az em­berii elme, de a feltalálások torén kétséigiki­viil (éta minden habozás, imiiiiiden gondolkodás niélllklül amnatk a felitaláilónaik nyújtanám .a haliért, aki a.z időjárás szabályozását találná fel. Aki kitalálná, hogy kellő időben essék az 'eső, akikor legyen jmelieig 'vaigy hideg, uii­Icor éppen szükséges. Igaz, ihogy akkor is ne­héz volna ennék a sokfejű emhartöiniciginek egyezségre Jutnia, de talán népszavazás. ut­ján el lehetne dönteni azt ás, miikor milyen legyen az időjárás. Persze a parilíaimeintre .nem mernáin ibizni eninak az eldöntését, meri a kisebbség bizonyosian obstriuikciéval akadá­lyozná mag a kellő időiben való esőt s a* formahibákon való lovalgolás miatt, esetleg ott volnának az időjárással, ahol .most va­gyunk. Elleniben nyugodtan rábíznám ezt a kérdést a nép, ai mezei hadaik józan érzékér e, akik bizonyára jobban tudnák, mikor rendel­jenek esőit vagy havat, borulatot vagy nap­sütést. Mert a néplélek csodálatosan finom mlivü alkotmány. Minidig biztosain érzi meg, •miikor, mire van szüksége. Nemcsak az időjá­rás tekintetében. Most osiak az időjárás .rrioa­tohasága miatt siránkozik. Semmiért másért, bár,mennyire szeretnék is (Károlyi iMihályék. Száz kém szövetsége. (Az elárult olaszok. — Franciaországnak kellettek a titkok! — A legnagyobb kém­szervezet munkáiból.) (Saját tudósítónktól.) Az elmúlt hét vé­gén részletes tudósítást közöltünk arról a nagyszabású kémkedésről, amelyet Olaszor­szágban fedeztek föil s amelyet az olasz had­vezetőség — teljes joggal — a franciáknak tulajdonit. Ennek a kémkedésnek a hullámai mind nagyobb területeket borítanak el ,és ma már alapos az a föltevés, hogy Olaszor­szágban olyan kémszövetségnek jöttek a nyomára, amilyenhez foghatók még soha se­hol sem sikerült leleplezni. Az eset természetesen rendkívüli föl­tűnést és neim kisebb szomorúságot keltett Itáliában, nem kis mértékben azért, mert ép Franciaország részéről éri az olaszokat ez az alattomos támadás, ahonnan ilyesmit nem vártak. Hogy a kémek Franciaország érde­kében működtek, egészen kétségtelen, mind­azáltal az olasz sajtó egyik-másik orgánu­mában szeretné ezt a valóságot elpalástolni és már olyanféle célzásokat tesznek, hogy a kémek fölbuj'tóíia nem Franciaország volt, hanem Ausztria. A szenzációsan nagyszabású kémkedés­ről ma az alább következő részleteket kiözili vélünk: római tudósítónk: AZ ELLOPOTT TITOK. A minap fölfedezett kémkedés ügyében most már nemcsak a katonaság, hanem a polgári biróság, valamint a rendőrség ré­széről is folytatják a nyomozást. Nagyon elősegíti a vizsgálat sikerét az, hogy , ugy Menozzi, mint Petriglia, a keffőbünös töre­delmes és mindenre kiterjedő vallomást tett. E nélkül részint sokkal tovább kellett volna kutatni, részint pedig aligha lett volna a ku­tatás olyan eredményes, mint a mennyit már most kiderített. Az. egyik legnagyobb probléma .az volt, mikép juthatott Petriglia őrmester olyant „fontos katonai iratokhoz, amelyeket csak legnagyobb rangú katonatisztekre biznak, a kik a fontos írásokat gondosan elzárva tar­toznak megőrizni. Megtalálták példáiul Pet­ngüánál olyan katonai iratok másolatát, a mely iratok,at Broglio vezérkari őrnagy, va­lamirh Ceffi ezredes szekrényében tartottak. Abból, hogy ezeknek az Írásoknak a máso­lata is az árulókhoz került, már-már gya­núba fogták az olasz hadseregnek ezt a íkét éidemes és öreg tisztjét. Petriglia azonban megvallotta, mikép jutott az illető irások birtokába. lAz őrnagy és az ezredes a Makao-'ka­szárnyában laknak, ugyanott, ahová az iro­dákba naip-nap után bejár Petriglia is. Meg­tudta, hogy bizonyos irások a két tisztnél vannak és hogy ezeket az Írásokat .megsze­rezhesse, türelmes leselkedés árán lenyoma­tokat készített a két tiszt lakása minden aj­tajának a zárjáról, azután tolvajkulcsoklat készített és amikor biztos tudomása volt ar­ról, hogy egyik vagy másiik tiszt nincs Ró­mában, a tolvajlkulcsoik segítségével belopó­zott a lakásba és ugyancsak a tolvajkulos­csal kinyitotta a titkokat tartalmazó szek­tényéket. Lemásolta, vagy lefotogmfálta a kiszemelt írásokat, az eredetit pedig érintet­lenül a helyén hagyta. Ejt maga Petriglia val­lotta meg ilyenformán. A TITKOS IRÁS. Rendíkiwüli fejtörést okozott a via-igáló­bi,rónak, valamint a nyomozásban résztvevő 'katoniatiisztekinelk .az, hogy a Menozzinál és Petrdgi'iánál talált leveleik és más följieigyzé­sek érthetetlen sifferekben voltak írva. Egyet len szót sem sikerült megérteniük, bár a leg­jelesebb i,rássK.aikértőknieik és a.z e táron legle­leményesehlb deleik ti veiknek :is .od aad ták a,z egyes levelek másolatát. iA levelek egyetlen­egy betűt sem tartalmazniaik, hanem csakis ' számjegyet. Szakadatlan egymásutánban kö­vetkeztek a szánlak, de oly ren i Iszerteiteniil, hogy lehetetlenség volt egyetlenegy szót is kibetűzni. .A siff erek .magyarázatával is Petriglia szolgált, aki, ugy látszik, teljesen megbánta a cseűiökedetét. Vallomásából kiderült, hogy •a genfi kémiroda az elgondolható legrava­szabb módon levelezett kémkedlp ügynökeivel. Olyan titkos irást alkalmaztuk, amelyet so­ha senki meg nem fejthetett volna, Petriglia •a következőikben ismertette ezt a zseniális tit­kos irást. A genfi irodától kapott egy hatalmas francia és olasz szótárt. Ennek a szótárnak egy másik .azonos példánya ott maradt a genfi irodában. Most már ha Petriglia. leve­let irt Genfbe, először rendesen nneigfogial­mazta a levelet. Azután elővette a: sízőtárit ós sorra menve ia levél egyes, szavain, .'mind­egyik szót megkereste az olasz szótárban. IMá­kor megtalálta, először fölirta azt a számot, amely a szótár .megfelelő oldialán Volt, azután pedig odaírta szintéin számmal, hogy hanya­dilk sorban található az illető szó. Ha például az a szó fordul elő, hogy generále, akkor ez a két szám jelezte .a szót: 387 ós 16. íMerPaz illető szótáriban a 327. oldíal 16. sorában ol­vasható a generále szó. SZÁZ BŰNÖS. Ezzel, a vallomásával óriás szolgálatot tett Petriglia az olasz .'hadseregnek. A föbü­nös Menozzi, ugyanis egyáltalában neim akart vallani a sifferes levelekre vonatko­zóan, mig Petriglia föílvilágositása révén most már kibetűzhették a Menozzinál talált és Genfből érkezekt rendkívül fontos levele­' ket. E levelekből megállapították, hogy a kémkedés ügyébe Olaszországban és ré­szint külföldön tartózkodó mintegy száz em­ber van bele keverve. Szenzációs eredménye a nyomozásnak .az, hogy ennek a száz em­bernek a neve már mind az olasz rendőrség birtokában van és valamennyi ellen folyik is már a vizsgálat. Annyit máris megállapítot­tak, Ihogy a kémkedésben részt vett száz em­ber köziül legalább kilencven szoros össze­köttetésben van a hadsereggel, legtöbben a katonaság szállitói. Nagyon érdékés részlet az is, hogy a, mikor már Menozzi börtönben ült és a vizs­gálat a 'legnagyobb energiával folyt, .még mindig érkeztek számára Genfből a levelek, Néhány nap alatt három ajánlott és három egyszerű levelet foglaltak le a római fopos­tán, amelyek mind Menozzinak szóltak s a melyekben ujabb és ujabb megbízások voltak arra nézve, hogy milyen hadititkokat sze­rezzen meg a veszedelmes kém. TROOGHI EMILIO. Rómában a tegnapi napon lkét ujabb ház­kutatás volt: íkét nyomdatulajdonost vetlek alapos 'gyanúba. Ugyancsak több házkutatást tartanaik Parisban, Nizzában és Genfben, mert ugy a francia, mint 'főképen a genfi ha­tóságok a legnagyobb 'készséggel isegiiiteiniefk az claszoiknaik ,a kémeik fölkutatásában. Hogy mennyire. tezérteágazó voilit iez a, kémkedés, .mutatja az olasz Trocchi Emilio elfogatása, akit az afrikai Bengáziban fog­tak el. Ez a,z ember, aki maga is katona volt, mint kereskedő járta be Olasziarszág uj gyar­matait, amint azonban leleplezték, neim üz­letkötés, lianem kémkedés volt a célja. •Szem­ügyre kellett vennie mindem uj erősséget, a csapatok elhelyezésének módiját, egyszóval mindazt, arai az .olasz haderőnek 'Afrikában való térfoglalását ós elhelyezkedését illette, i E-z a kémkedés természet szerint csakis' Franciaország javára történhetett. Kidier.ülT, hogy Trocchi és Petrigliia iskolatársak és igen jóbarátok voltak. »Btte«»(IBI5*.li Miért ment a trónörökös az angol fővárosba? — Közeledés az ántánthoz. — (Saját tudósítónktól.) Ferenc Ferdinánd trónörökös londoni látogatásának .motívu­mairól ezerféle találgatás, híradás kering a lapokban. Egyes orgánumok arról beszél­nek, hogy Ferenc Ferdinánd a Canadian Pa­cific botránya miatt ment Angliába, eltöröl­ni azt a kinos hatást, amelyet a Canadian hivatalnokai ellen tanúsított szigorúság tá­masztott. A monarchia nagy pénzszűkség­ben vau és mert egyebütt nem kap, Angliá­ban akar pénzt szerezni. Ez persze nagyon is fantasztikus ,föltevés. Autentilku'salbb forrásból valók azok a hi­nek, amelyek szerint az utazásnak egyetlen célja: lehetővé tenni a monarchia közeledé­sét a hármas ántánthoz. Ez a föltevés bizo­nyos idegességet keltett Berlinben és ugy látszik, a kérdés körül megint éles polémiák lesznek a német és az osztrák sajtóban. Az Information-fxgynöksélk megjegyzi, hogy ez az idegesség nem épen jogosult. Az utazás politikai jelentőségét csak később lehet majd megállapítani, de a monarchiának minden­esetre több joga van idegeskedni Németor­szág viselkedése miatt. A monarchia most már egyáltalán nem hajlandó arra, hogy a berlini körök gyámsága alá helyezze ma­gát. Már sokszor esett szó arról, hogy a monarchia szeretne megszabadulni a hár­raas'szövetsógtő'l é's csatlakozni az ántánt­hoz, de ez meddő kívánság, mert hiszen a monarchia létét veszélyeztetné ilyen lépés. Sokan tudni vélik, hogy a monarchia leg­alább szabadabb mozgást akar a hármas­szövetségen belül é's a balkáni háború tanul­ságai után lehetőleg függetleníteni akarja magát a német befolyástól. A Reichspost és a Neue Freie Presse ezt a szabadabb moz­gást annál is szükségesebbnek tartják, mert a monarchia túlságos ragaszkodása Német­országihoz, bizonyos pénzügyi bojkottól ered­ményezett a hármas áutánt hatalmainál, kü­lönösen Franciaországban. A monarchiának fegyverkezése miatt száz milliókra van szük­sége, ezt a pénzt csak az ántánt bojkottjának

Next

/
Oldalképek
Tartalom