Délmagyarország, 1913. november (2. évfolyam, 255-279. szám)

1913-11-19 / 269. szám

4. kal-m-azni nem lelhet. Hogyha tehát egy főrend bontaná meg a rendet — irja az emiitett lap — azzal szemben a palotaőrség nem léphet akcióba. A delegáció ügyrendjének idézett szakasza miutatja, hogy ez merőben téves fölfogás, tn-ert a rend föntartása szempontjából a képviselőház házszabályainaik idevágó pontjai érvényesek teljes mértékben és mindenkivel szemben. (Miről szabad beszélni a delegációban?) A magyar delegáció ellenzéki tagiai állítólag azzal a gondolattal foglalkoznak, hogy a „panama-ügyeket" a magyar delegációban szóvá fogják tenni. Ez semmik-épen nem lesz lehetséges, mert a törvény határozottan megtiltja. Az 1867:XII. törvénycikk 37. paragrafusa ugyanis igy szól: E bizottságok (tudniillik a delegációk) hatásköréhez csak azon tárgyak tartozhatnak, amelyek a jelen határozatban, mint közösek, határozottan a bizottságokhoz vannak utasítva. Ezeken tul a bizottságok nem terjeszkedhetnek s a magyar országgyűlés és magyar kormányzat részére fönt'artott ügyekbe nem avatkozhatnak. Ez a törvényes rendelkezés mutatja, h-ogy a delegációban m-érn lesz lehetséges semmiféle olyan ügyeknek a pertraktálása, amelyek magyar belső ügyek és kizáróan a magyar kormányzat és a magyar országgyűlés hatáskörébe valók s közös ügyeknek nem minősithetők. (Mit mond Beöthy?) A -Saeber-ezálló 109. számú szobájában fogadta ,a Délmagyarország bécsi tudósítóját Beöthy Pál, -a képviselőház -elnöke,, aki részletesen nyilatkozott a delegációt megelőző kérdésekről -bécsi szerepléséről. — Az 1912. évi 67. törvénycikk. — kezdte az elnök, — ugy rendelkezik, hogy a képviselőház -elnöke köteles a képviselőház és a ^bizottságok tanácskozásának rendjét és szabad menetét biztosítani. Erre a célra a törvény a parlamenti őrséget bocsátja az elnök rendelkezésére. A magyar képviselőháznak és elsősoriban az ellenzéknek, m-indiig az volt ,az álláspontja, hogy a delegáció csupán bizottsága a parlamentnek. Ennek az álláspontnak a honorálása a törvénynek az a rendelkezése, amely a parlamenti őrségnek a delegációs tárgyalásoknál való igénybevételét is szabályozza. Kétségtelen, h-ogy a parlamenti őrség jogosult és köteles is a delegációs üléseknél is eljárni. A törvény az őrséget az elnök közvetlen rendelkezése alá helyezi és addig, amig a delegáció össze nem ül, csak maga az elnök gondoskodlhatiik a megalakulás rendijéről. A delegáció összeillése után a korelnök, a megalakulás után az elnök gyakorolja azt a j-ogot, amelyet a törvény reájuk ru-ház. és ők rendelkezhetnek az őrséggel is. De magát a megalakulást a kép-„ viselőház elnökségének kell biztosítani. Az őrségnek közvetlenül az elnökség alá való rendelése a képviselőház szuveréjiitását fejezi ki és ezt gyakorolja az elnök, amikor a delegációk tanácskozásának rendjéről gondoskodik. Eddig- tart Beöthy Pál nyilatkozata. A képviselőház elnöke miindösze -ennyiben ikörvon-al-ozta álláspontját s a kérdésiben megnyilatkozott egyéb nézetekre fölöslegesnek -tartotta -reflektálni. Délután alakultak ímeg az -albizottságok. A háború holnap kezdődik. A bosnyák vasút. Bécsből jelentik: A Pol. Korr. ,a bosnyá.k-hercegovi-nai vasutak építéséről budapesti tudósitást közöl és a következőket mondja: Magyarország komoly politikai és közgazdasági köreiben a legnagyobb imégelég-e-déssel dicsérik azt a törvényjavaslatot, a -melyet Tisza István gróf miniszterelnök a képviselőháznak e hónap 15-én tartott ülésén a bosnyák-hercegovinai vasutak kiépítéséről dElmaqyarorszáq benyújtott. Minden főn-tartás -nélkül elismerik -az építendő vasútvonalaknak nemcsak Síztra-tégiai értékét a monarchiáinak a Rallkáneu elfoglalt politikai pozíciója tekintetében', hanem -megfelelőiképen értékelik azt a nagy közgazdasági hasznot is, amelyek a; kereskedelemnek, a forgalommak és; -iparinaik terén Magyarország és Ausztria és az -annelktált tartományok száimára mutatkoznak és azt találják, hogy az annexió, ha e tartományok és a monarchia két állama között nem létesitik a szorosabb vasúti összeköttetést, csonka maradt volna. Különösen elismeréssel emelik ki azt a konkrét -paritásos szellemet, amely -a javaslatot átlengi és -a legmelegebb elismerés hangján -nyiiJ-atik óznak -azokról az érdemekről, -amely-eket Beöthy László volt keréskedlelemügyi miniszter, akit a tó-tünő szakelőadók egész sora -támogatott, a törvény j,avas-lat létrejövetele körül szerzett. -Ez azon a közös miniszteri értekezleten történt meg, amelyet körülbelül egy esztendővel ezelőtt Bécsben tartottak és amely belenyúlt -a késő éjszakába és amelyhez -annak idején különböző politikai kombinációkat fűztek. M,agyar politikai -körökben remélik, liogy -a- javaslat a melyet a november 8-án Budapesten -tartott értekezletein ál-lapitottalk ímeg véglegesen, rövid- időn belül parlamenti elintézést nyer, ugy, ho-gy az országok, amelyeket a javaslat érint, mihamarabb élvezhetik -azt a hasznot, amelyet a javaslat ny-ujt. SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET. Színházi műsor :1 SZERDA: Támlásszék 10. sz. Énekes bohózat. Páros '/». CSÜTÖRTÖK: Bölcs Náthán. Páratlan */«• PÉNTEK: Az ördög, Páros 3/«. * Lehár Budapesten. A Király Szinház még ebben a hónapba-n bemutatja Lehár Ferenc A tökéletes asszony eimü uj operettjét. A -darab utolsó -próbáit maga a -komponista fogja vezetni. Lehár csütörtökön érkezik Budapestre és itt marad a bemutató napjáig. A bemutatón ő maga fogj,a dirigálni az előadást. * Huszonegy éven alul. Pennsylvánia állaimban -nemsokára életbe lép egy törvény, amely szerint a huszonegy éven, alul lévő asszonyokat és leányokat nem s-zabad esti 9 órán tul semmiféle munkára alkalmazni. Az uj törv-óny kiterjedi a szinésznőkre és a vauddeville színházak artistanőire is s mint egy fiiad-elfiai távirat jelenti, a színésznők és a színházak tulajdjomosai -mozgalmat indítottak hogy megakadályozzák a törvény életbeléptetését. * A Pcleskel nótárius szerzője, Gvadányi József gróf, 1-ovasgenerálLs, -a Peleskei nótárius nagynevű ár-ója, 1783-tól 180il-ig lakott Szaikolcán és -lakóházát 1887-ben nagy ünnepély keretábeta emliéktábpávaili (jelölték, meg. Ebben a házban -dolgozott, itt irta -meg majdnem valamennyi munkáját. Idővel más .kezekbe került az ős-i -kúria, legutóbb pedig az állam vetté meg bus-zezer koronáért. Az állam -most le -akarja romboltatni. iSzakoMn -azonban erősen tiltakoznak e terv ellen. Mozgalom indult -meg -a vár-osi polgárság körében, hogy kártalanítsák az államot és ily módon megmentsék a Gvadányi-ház pusztulását, * Bölcs Náthán. Lessing klasszikus drámai költeménye, Bölcs Náthán, amelyet csütörtökön eleveni-t föl a színház, főleg Csiky Lászlónak ad nagy teret sokat méltányolt művészete érvényesítésére. Olyan parádés sze repe ez, amely az idők folyamán csak tökéle-L tesebbé teszi az alakítását, iA klasszikus darabok iránt érdekli őrlő közönség, eauttail is élénk érdeklődést tanúsít a repríz iránt. Kitűnő szerephez jut még Csóder Irén, Gömöri Vilma, Talián Anna, Krisztinkovics, Turányi, Szirthmáry, Baráti. 1913. novembe 19. V-v^f-vtlfev'/.-s K—Aj Enyhe ösz Számítgatjuk .mieuuyi tüzelőt ós a! tüzelőn mennyi koronát takarítottunk meg eddig •a-z enyhe ősz következtében. A fakereslk-edőkre tossz -idő jár, akárcsak -az ellenzéki politikusokra. Nem kell a porték-ájuk senkinek j:em„ padiig k-inál, v,a kínálgat ják -nekem is, .r.laked- is, mindnyájunknak. Fel akarnak bennünket t-üzelni, hogy segítsünk -nekik .megmenteni a veszem,dő hazát ós m-i nem sietünk segítségükre, egyszerűen -azért, mert neim hiszünk nekik. Nem hisszük, hogy veszendőben -a. .haza. Elleniben ,a -faáru-s-ok -panasza jogosul,taibíb, -nefciik v-ain miiért -sár-ánikozniiok, mert őket -a hosszura ny-uló enyh-e ősz csaknem leltükben támadja -meg. De ők-e-t sem menthetjük meg, n-eim siethetünk nekik s-ettn -segítségükre!, a legjogosabb önzésből Mert a-mii n-eik-ik kár, az, ineikünk -egyenesen ha-szom. Nem is polgári haszon, fáradságunk, törődésünk és munkánk jutalmak-ónt, hanem úgyszólván önként az ölünkbe hulló haszon, Még a kihúzott sioirislj,egy hasznánál is tisztább -és könnyebben -megnyert haszon, -mert mi-hidian befektetés -nélkül! ik-apott hásjz-omi, hql-ott -a, sorsjegyből csak ugy lelhet nyereségünk, ha előbb veszünk sorsjegyet. -Ezt -az előnyét -tudjuk, érezzük az enyhe ősznek -és mi városiak, -a fafceriesikedőköm kívül talán. mindnyájan örülünk, ho-gy a kályha szive méíg neim fog tüzet. Akarattal mond-taim, hogy m-i városiak örülünk ennek az enyhe, -esőtlen -őszuelk. Mert, a falusiak — ugy tudom — simáik e miatt az, időjárásm-iatt Sir.nlak, -miert a s-olk nyári esőtől fcőkemiéin-yire -áll-ottí öiss^e a tflöldljülk Is -qsiak az őszi -esőktől vártáik ,annak eke alá váiló -puhulását, Ha -nia-gyinehezen fel is hasítja az eke éle azt a sziklaszilárd: földét, a sziklakemény rögbe vetett -gabona n-etoi solk neimén-nyel -biztat. ,A bibliai -magvető sem remélt termést a sziklára hullott magtól. -De más csapás is járt a szántóvető uéprje :az őszli sízárajaság nyomán. Borzasztóan elszaporodtak az egerek. Mintha egy-egy tábla, föld egy-egy -nagy szitala-p v-olna, annyi -az egérlyuk. Millió meg millió egér nyüzsög, futkároz, elbújik -meg uj-ra előtűnik a mezőm. Cicáznak és- lakmároznak. Lakmároznak az elvetett gabonából, mely nem a föld méhében találja -a -feltámadás reményével biztató temetőjét, hanem -az egerek gyomrában. Ahelyett, hogy száriba futna az elvetett gabonaszem, -hogy a forró junius-i napon -kalásziba boruljon, még kiesirázós-a -előtt egerek tápláléka lesz belőle. S h-a -mindezt -és ennek a következményeit el,gondoljuk, vájjon van-e nekünk városiaknak olyan -igen -nagy okúink a-z örv-endezós-re?! His-zen ugy járunk, mint az egyszeri emlber -és elveszítjük a réven azt, -amit megnyertünk a vámon. Jó, ha még csuk azt! Miután agrikiulituir állam -lakói vagyunk, tudnunk és isimernünk kall az élelmi cikkek áralakulásának láncolatos összefüggését az őszi és t-aivaszi vetéseik hozamával. Pár heti örvendezésünkiet -majd -ugyancsak -drágám és keservesen kell megfizetnünk. 83 -miiatt -az enyhé, esőtlen ősz miatt majd drágább -lesz a liszt, a -kenyér, -a tojás* a hus, szóval1 mánden-m-i-niden, ami testünk táplálására szükséges. S h-a még tekintetbe vesszük, h-ogy az élelmi cikkek árai milyen -döntően -befolyásolják a-z -ipari cikkek árait, akkor igazán nincs min -örvendeznünk. Ellenkezőleg,