Délmagyarország, 1913. november (2. évfolyam, 255-279. szám)

1913-11-16 / 267. szám

1913. november 15. BTÉLMAGYARORSZÁQ 7. Készülnek a decemberi városatyaváíasztásra. — Az első hivatalos lista. — (Saját tudósítónktól.) A december 7-iki várasatyaválasztások körül már 'hetök óta folynak az előkészítő csatározások és az e'lső 'hivatalos (listát! slzonjbalion, (délutáni 5 óra­kor tartott ülésén állította össze a nemzeti; munkapárt végrehajtó bizottsága. Énnek a hivatalos helyről jött jelölésnek döntő jelen­tősége van abban a két kerületben, amelyre vonatkozólag történt. A nemzeti munkapárt ugyanis csak az első és harmadik kerület­ben! jelölt, aminthogy annak idején a szabad­elvü-párt is ezekben a kerületekben állított hivatalos jelölteket. \ , , A végrehajtó bizottság ülése természe­tesen arra való tekintettel, Ihogy a tanácsko­zás során állandóan személyi természetű kérdésekkel kellett foglalkozni, zárt yolt. A hivatalos lista azonban a nyilvánosság elé tartozik. \ Az első kerületben az eddigi városatyák közül kihagyta a nemzeti munkápárt Bodnár Géza dr.-t, Hajabács Lászlót, Horváth La­jost, Stelczel Frigyest, az elköltözött Per­jéssy Mihály dr.-t és u'j jelöltet kellett álli­tani a méghalt Perjéssy László helyébe. A hat mandátumért a munkapárt listáján Eis­ner Ignác, Weiner Miksa, Regdon Sándor, Thomay József, Rigó Endre dr. 'és Nagy Ala­dár dr. indulnak harcba. A régiek közül te­hát bekerültek: Eekete Ipoly, Firbás Nándor, Jászai Géza, Kis Ferenc, Koós Elemér, Ko­vács János, Palócz László, Regdon Károly dr., Reiner Mór dr., Singer Kornél, Ujj Jó­zsef és Vékes Bertalan. , A harmadik kerületben a munkapárt lis­tájáról lekerültek: Biró Benő, Pálfl Antal, Stein Antal, Szabó Ferenc, Krausz József dr. és Szűcs Béla. Ujak ezen ,a Íi'sítán: Szabó Sándor, Pászkor József, Bokor Emil, Rubin József, Szakáll József és Ivánkovics Sándor. A régiek közül maradtak: , Csányi János, Hauser R. Sándor, Madár Imre, Schütz Ist­ván, Szmollény Sándor és , Striegl F. , Jó­zsef. v s Hétfőn délután az ipartestület helyisé­gében, este a Szegedi Kereskedők Egyesü­letében lesz .a választás ügyében értekezlet, 29-én pedig egy szélesebb körű értekezlet lesz, amelyre valamennyi számottevő szege­di egyesület meghívást kapott. A második ke­rületben a nemzeti munkapárt annyiban szól hozzá a választásokhoz, ihogy annak intézé­sére egy 3 tagu bizottságot küldött ki. Egy mérnök kaladja Szegeden. — Drága kocsikázás. — (Saját tudósítónktól.) Ma délben megje­lent az ügyeletes rendőrtisztviselő előtt P. D. temesvári mérniük és elpanaszolta, hogy az éjjel egy idegen hölgy, akivel ©gyük szegedi vendéglőben ismerkedett meg, ellopta pénz­tárcáját, amelyben 500 korona volt és arany­óráját is elemelt©. A mérnök feljelentésében részletesen elmondta érdekes kalandját: — Temesvárról érkeztem Szegedre az es­te, — kezdte. Temesváron mérnöki irodám van és Budapestre kellett volna utaznom, Hazulról már kora délután utaztam, mert Szegeden dolgom akadt, amit még Imielőtt Pestre érkezem, él kellett volna végeznem. Ezért ugy terveztem, hogy az estémet és az éjt itt töltöm, reggel 6 órakor pedig tovább utazom. — A vasúti fülkében egy holgygyel utaz­tam együtt, aki egy elegánsan öltözött, 28— 30 év körüli úrral tásalgott már, amikor én a vonatba beszálltam. iKőzben nem sokat tö­rődtem útitársaimmal. A vonat est© ért be Szeged állomásra, már teljesen sötét volt. A táskámat elhelyeztem a ruhatáriban és az állomásról .gyalog indultaim útnak. Meg kell jegyeznem, hogy én Szegedet nert ösmieireim; hosszabb ideig még sohasem tartózkodtam it­ten. Először is — vacsorázni akartaim. Ven­déglő után keresgéltem és az állomás 'közeié­iben, valamelyik sarkon, hogy hol volt, azt már pontosan nem tudom, — találtam is elég­gé meghízható vendéglőt. — Alig ültem le, belépett az a hölgy lo­vagjával, akikkel együtt utaztam. A ihölgy, kisérójével együtt egyik közeli asztalhoz ült le, még pedig ugy helyezkedett el az asztal­nál, hogy épen szembe került velem. Most jobban volt alkalmam megfigyelni őket. A vele lévő ur választékosan öltözött, bajuszát angolosan viselte és nagyon idegeskedett. A pincérre többször mérgesen rászólt, hogy gyorsabban hozza a megrendelt ételt. Amikor aztán a hölgyre néztem, ákkor igazán za­vartba jutottam. Ugy tetszett, mintha a nőt már valahonnan ösmerném. Sokáig gondol­koztam, de sehogyse jutott eszembe, hol lát­hattam; az volt a.z impresszióim, hqgy már beszéltem is vele. Ezt a gyanúmat megerő­sített© a nő viselkedése, /Folytan rám nézett és többször mosolygott. Határozottan állít­hatom, hogy direkt rám nevetett és kihivóan viselkedett. — Egy negyed óra mullva /körülbelül, a lovagja váratlanul eltávozott. Fizetett és el­búcsúzott a nőtől, aztán kiment a vendéglő­ből. A hölgy ekkor még barátságosabb lett hozzám. Én ekkor köszöntem néki, mert me­gint azt gondoltam, hogy hátha ösimerem. A köszönésem igen nyájasan fogadta, mire én egyszerűen odamentem hozzá .és leültem az asztalához. Csakhamar azonban meggyőződ­tem róla, hogy soha életemben se láttam. Öt azonban ez csöppet se zsenirozta, nagy on ked­ves volt hozzám és elmondta, hogy ő is átuta­zik Szegeden és csak reggel folytatja az út­ját. — Ekkor vettem icsak joibban szemügye uj ismerősnőmet. Nagyon szép arca volt, vörö­ses szőke haja, alakja kissé molett. Természe­tesen minidjárt azt ajánlottam, ihogy töltsük együtt az estét. Ö eleinte szabadkozott, azt mondta, .hogy dolga van, de végre is bele­egyezett, hogy eljön velem kocsikázni, hadi nézzünk szét egy kicsit Szegeden. Én az ál­lomásról egy konflist hozattam, ha jól em­lékszem 76-os száma volt és elindultunk ko­csikázni. Egy fél órai kocsizás után, azt ajánlottam a hölgynek, hogy menjünk el va­lahová mulatni és aztán töltse velem együtt az éjszakát, ő erre nagyon megsértődött és azt válaszolta, hogy ezek után nem marad egy percig sem tovább velem, mert én őt tisztességtelen nőnék nézem. Hiába való /volt minden men.tegetőddzésem a hölgy szólt a ko­csisnak, hogy a Széchenyi-tér 8. számú ház előtt álljon meg, mert ott .neki egy rokoná lakik, oda fog szállni — Igy is történt. Én aztán elhajtattam az egyik szállodába és amikor te akartam, feküdni, akkor vettem észre, hogy eltűnt a belső tárcám, amelyben 500 korona készpénz volt, ezenkívül az aranyórámnak és láncom­nak is nyoma veszett. Egész határozottan tu­dom, hogy az a nő lopta el a kocsiban. Em­lékszem is arra, hogy nagyon bizalmas volt egy ideig hozzám, későbib azonban egyszerre 'hideg és zárkózott lett. A szegedi rendőrség először is távirati­lag tudakozódott a temesvári rendőrségtől a följelentő kiléte iránt. Innen 'megfelelő vá­laszt kapott, amely igazolta, hogy P. D. tény­leg mérnök, jó módú, nőtlen ember és jelen­leg uton van. A rendőrség ezután megindí­totta a nyomozást .a molett nő után, aki va­lószínűleg egy utazó szélhámosnő. Eddig még nem .akadtak nyomára; a /Széchenyi-té­ren lévő házban semmit se tudnak róla. A mérnök pedig ismét visszautazott Te­mesvárra, ujabb útiköltségért. Valószinü azonban, hogy nem fog megint Szegeden ki­szállni. SZIN34ÁZI KIS TÜKÖH i. Támlásszék 10. Történik a színház nézőterén, minden nap. Idő: kellemes. Szin: ad libitum Ferenczi Frigyes, aszerint, amint jobb, vagy ballábbal kelt fel. Jobb és bal a néző intelligenciája szerint. Elegáns úr sötét zakkó, színes mel­lény. Meg jelen a bejáratnál. Könnyed fejtar­tással, a szolgához: Üres a helyem? J e g y s z e d ő: A nagyságos úr összes helyei el vannaik foglalva. Elegáns ur bosszúsan: (Micsoda intézkedés ez már .megint? Nem vagyok eféle tapintatlansághoz szokva . . . Jegyszedő szerényen: Bocsánat, nagyságos ur, a vakok . . . Elegáns .ur: Minek a vaknak szinház? Vagy ha már kötéllel fogják a közönséget, hát mért nem ültetik őket a zsöllyébe? Az emiher rendes helyét sem tudják fentartani! J e .g y s z e d; ő udvariasan: iA tizedik sor végig üres. Elegáns ur: Köszönöm, nem kell! Hogy .a vakok belelkorkaij,ainak a hátaimba! A szerkesztőségi /helyre fogok ülni. A kriti­kus jó barátom . . . J e g y s z e d ő kedves előzékenységgel: A.z összes szerkesztő urak jelen vannak. Elegáns ur: Ugy? Még azok is? Gyü­levész népség! Hát muszáj ma mindenkinek színházba jönni? Hát muszáj? Meglátja a siváran tátongó támlásszék 10-et. Ide fogolk. ülni. Jegy szedő: De kérem, nagyságos ur... Elegáns ur: Hagyjon, már bókét, mindjárt kezdődik. Menjen ki, értette? Hol­naptól kezdve maga ,a túlsó oldalon fog szol­gálatot teljesíteni, majd szellők Almássynak . . . Utóvégre semmi sem megy a végletekig . . . Maga barom! J © g y s a ei dő reszketve visszahúzódik: Igenis, nagyságos ur! Elegáns ur körülnéz a színházban és beleköszön a díszpáholyba, a Fölséges Szép Asszonynak. Azután megfordul és kecses komplímánnal hódol az Elvált, de Visszatért Szép Asszony előtt. Majd tölcsért formál a tenyeréből és felsug a szinészpáholy egyik szépéhez: Szervusz, kicsike! Ide-oda köszönt­get. Ez igazán jó hely. Ezentúl ide fogok járni. Az emiber sokkal jobiban érvényesül. A színház utóvégre is hálás lehet, hogy a jobb közönség megvédi a presztizsót. Második ur meg jelen a bejáratnál és jegyet mutat a szolgának: Kérem a támlás­szék tizet. Jegy szedő hebegve: A támlássaók tizet tetszik? Az nem jó hely .a nagyságos urnák . . . Nem tehet jól látni . . . Hanem a tizedik sor végig üres . . . Második u r: Mit hebeg itt össze­vissza? Én a helyemet akarom, amiért fizet­tem. Adja, vagy nem adja? Jegy szedő mint fent: Nem lehet, nagyságos url

Next

/
Oldalképek
Tartalom