Délmagyarország, 1913. november (2. évfolyam, 255-279. szám)

1913-11-11 / 262. szám

1913. november 11. DBLMAQYARORSZSa gadóban. A püspöki karból Csernoch hercegprímás, Hornig báró bíboros, Borornisza, Fischer-Colbrie és Prohászka püspökök voltak jelen. Rakovszky István, Hornig Károly báró, Lovászy Márton, Huszár Károly és Zboray Miklós beszéltek. Á Vigadóbeii gyűléssel egyidejűen a régi Országháza nagytermében a szövetséghez tartozó német ajikó katholikusok tartottak' gyűlést. Vasárnap reggel tiz órakor az ifjúsági Mária-kongregációk értekezletet, fél tizenkettőkor pedig a régi Országházában matinét tartottak. Este hat órakor volt ia kongregációk diszgyülése a Vigadóiban, Csernoch 'hercegprímás, mondottt itlt beslzédet. . A női kongregációk ugyanakkor a budai Vigadóban tartottak gyűlést. A Vigadóból a nagygyűlés közönsége zeneszóval a bazilikába vonult, ahol Robitsek Ferenc kanonok prédikált, Szmrecsá- } nyi egri érsek pedig litániát tartott. A litánia ' után a közeli utcákon euoharisztukus körmenet volt, amelyet az egri érsek vezetett. Ma, hétfőn reggel a Katholilkus Legényegyesületek Országos Szövetsége és Szent Ferenc Harmadik Rendje tartott diszkögyülést. Délelőtt tizenegy órakor a Szent István Társulat, az Akvinói Szent Tamás Társulat és a Pázmán Egyesület irodaiimi matinét tartott a Szent István Társulat nagytermében. Ugyanekkor tartott gyűlést a Katiholikus Sajtóegyesület hölgy-bizottsága, a Magyar Keresztény Iskolatestvéreket Segítő Egyesület és a Katiholikus Patronázs-Egyesület is. A vidéki újságírók aradi gyűlése. — Tiltakozás a VHOSz. határozata ellen. — Fölirat az igazságügyminiszterhez. — (Saját tudósítónktól.) A vidéki hirlapirók vasárnap délután országos nagygyűlést tartottak Aradon a sajtótörvény ügyében. A nagygyűlést délután négy órakor nyitotta meg a városháza közgyűlési termében Bolgár Lajos, az Aradi Közlöny felelős szerkesztője, akit elnökinek választottak meg. Bolgár Lajos üdvözölte a nagyszámban megjelent vidéki újságírókat, továbbá Fényes László fővárosi ujságirót, aki a Budapesti Újságíró Egyesület képviseletében jelent meg. Előadta az összejövetel célját és érintette az uj sajtótörvény hibáit. Majd Szudy Elémér emelkedett szólásra és kritizálta a V. H. O. Sz. eljárását. A sajtó kizárólagos jogaival szemben, — mondotta, — a V. H. O. Sz. árulást követett el. Évek óta ez a magántársaság határoz olyan, kérdésekben, a mely az újságírók legeminensebb érdékeit illetik. Épen ezért a következő határozati javaslatot terjesztem elő: A vidéki hirlapirók országos nlagygyülése tiltakozik a V. H. O. Sz, határozata ellen, amelyet a vidéki hirlapirók nevében hoztak és amelyben kívánatosnak jelentették ki az igazságügyminilszter álltai benyújtott sajtóreform sürgős tárgyalását. A vidéki hirlapirók aradi országos nagygyűlése kimondja, hogy nem tartja se hivatottnak, se illetékesnek a V. H. O. Sz. igazgatóságát ennek a határozatnak a meghozatalára és a Budapesti Újságírók Egyesületének ' határozata és Arad város törvényhatósági bizottságának tiltakozása éritelmében az uj sajtótörvénynek napirendről való levételét és szakbizottság elé való utalását kéri. Ezután Fényes László szólalt föl. A Budapesti Egyesült Sajtó Bizottság üdvözletét tolmácsolta. A magyar ujságirők társadalma, — úgymond, — két részre oszlik. Először a fővárosi újságírók társadalmára, a mely' a Boldogok szigetét (bírja és a vidéki újságírókra, akiknek a Senki szigete jutott. Szerinte az uj 'Sajtótörvénynek még mindig nagy hibái vannak és épen ezért a vidéki újságíróknak is tömörülni kéli, hogy az igazságügyminisztert minden áron kapacitálják érvékkel, bizonyos rendelkezések megváltoztatására. A következő határozati javaslatot terjesztette elő: 1. A vidéki újságírók országos gyűlése szívesen fogadja a rek'tifikáció kötelességét, de kéri, hogy a nyilatkozó félnek kézírását a szerkesztő felelősség mellett. sjzüfcség esteted átiijhalsia. Amennyiben az éképpen közölt helyreigazitó nyilatkozattal a fél megelégedve nem lenne, joga van a járásbírósághoz fordulni, amely három napon belül ítéletet hozzon afelől, hogy vájjon a szerkesztő áltál már közölt réktiíikáció helyes volt-e, vagy pedig uj rektifiikáciőt köteles a szerkesztő adni. 2. Kéri Nagyméltóságodat az országos gyűlés, hogy a törvény világosan iprecizirozza a gerjesztés módjait és maga a kolportázs a közigazgatási hatóságok részéről csak alkkor vonathasisék meg, ha aZt egy igen rövid terminus alatt lefolytatott birói ítélet elrendelte. 3. Kéri az országos gyűlés, hogy a kiadó kártérítési felelősségét a törvény oda redukálja, Ihogy a kiadó kártérítéssel cisak abban az esetben feleljen, ha a cikket az ő útasitására irta a cikkíró. Az országos gyűlés tiltakozott továbbá a VHOSz igazgatóságának e napokban hozott jogtalan határozata ellen, amelynek meghozatalára a jelenvolt néhány igazgatósági tagot sem jogosítottnak, sem hivatottnak nem tartja. iNagyméltóságodnak minden eddigi, a javaslatot ímegkorr igáit cselekvését őszintén köszönjük s éppen e kimutatott hajlandósága miatt reméljük, hogy a közérdek és tisztességes újságírás érdekében, minden pártpolitikától menten hozott eme határozatot figyelembe veszi. Fényes László után fölszólalt még Faragó Rezső nagyszalontai, Horovitz Gusztáv aradi, Dénes Sándor debreceni, Tóth Zoltán szegedi, Gyóni Géza szabadikai, Lits Antal aradi újságíró. Végül is a nagygyűlés Szudy Elemér határozati javaslatával szemben Fényes László határozati javaslatát fogadta el nagy többséggel. Az országos gyűlés másik tárgya a sajtókamarák fölállítása volt. Erre vonatkozólag Horovitz Gusztáv részletes elaborátumot terjesztett elő. A nagygyűlés azonban részletes tárgyalásokba ezúttal nem ment bele, hanem Karácsonyi Aladár dr. javaslatára elhatározták, hogy ezzel az aradi újságírók egy helyi bizottságát Ibizzák meg, amely miaj|d folytátnil fogja az előkészítési munkálatokat és akkor, amikor az aradi helyi bizottság elérkezettnek látja az időt, ismét országos nagygyűlést fog összehivni a sajtókamarák fölállítása tárgyában. Bellist fölmentették! — ítélet a ,kiewl nagy perben. — (Saját tudósítónktól.) A mai napon végre elhangzott az ítélet. A kultura társadalmainak megmozdulása nem maradt hatás nélkül: Beilist, ezt a szerencsétlen, agyongyötört emberti igazság és lelkiismeret szerint. mentették föl és .szakítottak az ítélkezők minden sötét, igazi orosz elfogultsággal. Két kérdésre kellett felélni az esküdteiknek. Az egyik az volt, ihogy: beigazolást nyert-e, vájjon gyilkosság történt; másodszor: beigazolást nyert-e, hogy vallási fanatizmusból, páratlan kegyetlenséggel, negyven tőrszurássál ölték meg az áldozatot? Az első kérdésre igennel feleltek, viszont itt Beilis személyéről ntem völt szó, a második kérdésre azonban nemmel feleltek s igy Beilist fölmentették. A Beilis-pör tárgyalása folyamán ina a védők és az ügyész beszéltek. Grusenberg védő arra nézve, hogy mennyiben érdekli a Beilis-ügy a zsidókat, kijelentette, hogy ia dolog a zsidó vallással és törvénykönyvekkel kapcsolatos. A XVII. század óta nem volt még egy ilyen pör. Itt 'három napig ül> tek törvényt a zsidó valláson ós a biblia egyes kiszakított részeit tárgyalták, amelyeket a zsidók ep ugy tisztelnek, minti a 'keresztények. Az elnök közbeszólt, hogy nem a zsidó vallásról és istentiszteletnél használt könyvekről bíráskodnak, hanem csak egy fanatikus gonosztettről. A védő azt mondja, hogy akikor három napig haszontalan munkát végeztek, amikor zsidó vallási könyvekről tárgyaltak. Beszédét azzal végzi, hogy meggyőződése szerint Beilis teljesen ártatlan. ' Zarudny védő kiéri az esküdteket, hogy tegyék fglre az előítéleteket. Beszédét igy végezte: Tartsa 'vissza karjaitokat 'Isten attól, hogy ártatlant áldozzatok föl a szellemi sötétség és előítéletek babonájának. Karabcsevszky védő kifejtette, hogy mihelyt a rituális gyilkosság kérdését érintették, a zsidóságnak egy lemberklént kellett föllépnie. Igaz, hogy e beavatkozással a gyanúsított Bellisnek ártottak. Anra a vádra, hogy a védők a zsidók szolgái, azt feleli1, hogy ebben az ügyben mindig szolgálni fogja a zsidókat és igaztalanul vádlottakat .mindig védelmezni fog. Beszédét azzal végezte, hogy nem fél attól, hogy a zsidóság magához ragadja a hatalmat. Ha ez megtörténik, akkor csak múló momentum ldhet. Az esküdték se féljenek ettől és keressék politikai meggyőződésből függetlenül csak az igazságot. Ezután az ügyész beszélt. A védők azt állítják, mondta a többi közt, hogy a halántéksebeknek nincs jelentőségük. A szakértők véleménye azonban megállapította, hogy ezek a sebek talányszerüek. Masse rabbi beismerte a vérjelentőségét. Én nem foglalkoztam a zsidó vallás tanulmányozásával és azt hiszem, hogy a védők sem tudnak többet róla, mint én. Grusenberg fogadkozött, hogy a zsidók közt olyan szekták vannak, amelyek embervért használnak. A fogadalom kötelező. Én nem teszek ilyet. A vallás 'nem oka semminek. A védelem azt a fölszólítást intézi a bírósághoz, hogy me féljen a zsídó hatalom uralomraju'tásától, merti Oroszország túlélte a tatár igát ós tul fogja élni a zsidók elhatalmasodását is. Hát igen, Oroszország túlélte a tatár elnyomatást, a forradalmat és a zsidó sanyargatásokat, de menynyi könny és szenvedés 'árán. Dosztojevszkijt is idézték itt. Engedjék meg, hogy BntorVá;írlól( T•lefon 515. Tisztcltttd meggyőződhetnek arról, hogy dúsan j jj.i felszerelt raktárunkban kizárólag sa- CS/WHll JUBfl>2I3l050 ját készítésű, elsőrendű bútorok, í minden versenyt felülmúló árban J(|lllOrrill|l«r3 — kedvező fizetési feltételek mellett rt— r-t ui ü «a - is kerülnek didim. £ajOS-l(Mt 19 (Kcrtfe jtfjtyi szcitM.)