Délmagyarország, 1913. november (2. évfolyam, 255-279. szám)

1913-11-11 / 262. szám

2 1 »" —— kellene megszüntetni ők. Ezzel aztán Horvátország egyedül állana az. egész müveit viliágon. A dolog tisztára ugy festene, hogy a magyaroklat üldözik Horvátországban, a magyar nyelvük miatt. Tényleg üldözik is, de ezt hivatalosan beismerni nem merik. Világos tehát, hogy ezen a ponton a horvátoknak kell beismerniök, hogy nincs igazuk és ezt a nnagytaroisiiitási panaszt félre kell tenni, miint alaptalant. Mert ez csak egy mesterségesen1 csinált panasz a magyarok meggyülöltetlése végett. A nagy gyűlölséget a horvát iskolák valósággal tenyésztik, midőn a történelmi tényékét ugy magyarázzák, hogy abból a tanulók a magyarok iránt gyűlölséget merítsenek. A horvát irodalomtörténetben Zrínyi a költő, mint horvát nemzetáruló v,an feltüntetve azért, mert „Zrínyiász" cimü nagyszerű eposzát magyar nyelven irta. Szerintük ettő'l a klasszikus, nagyszabású költeménytől megfosztotta a. horvátokat, holott tudva van, hogy Zrínyi a költő Magyarországon született, itt voltak birtokai, itt nevelkedett. A gyámatyja-, ki leginkább hatott nevelésére, Pázmány Péter bíboros, esztergomi érsek volt. A horvátoknak tehát semmiféle igényük sem lehet Zrínyiihez, kinek ősei Horvátországból eredtek, de inkább dalmaták, mint horvátok voltak. De még ezt a kérdést is ilyen gyűlöletes módon tárgyalják a horvátok, mintha mi például Lenau miiiatit, azért mert Leniaiu magyar tárgyú költeményeket ir német nyelven, a németek ellen gyűlöletet szítanánk. A megértés hiánya miatt a hiba tehát a horvátokban van. Mert mii senimíidarab sár leszek a halál gyomrában. (Kívánom ennék, hogy rontsa meg rajtam az étvágyát.) Valami izgalmas és félelmes ez a közelférkőzésem a jövendőhöz. A gyerekek hoznak gyerekkarakteréket, olyanokat, a melyek merőben ujak előttem. Az elmúlt éjjel is szállítottak egyet: Napnyugati Armandot. — Az Armiand — szélt az egyik, — apa nem ismeri Armandot. Ilyen kedves és utálatos fiu nincs több. — Mért kedves és mért utálatos? — Derék fiu, de lelepleztük. Azt mondta,'hogy a nagybátyja bérli Ba,jorhon összes szőleit. Nem igaz. Azt mondta, hogy mindig Napnyugati Armandnak hittak. Nem igaz. El akarta hitetni velünk és ő imaga el is hitte, hogy a leggazdagabb és legelőkelőbb fiu a gimnáziumban. Nem voltunk restek, most már hivatalosan tudjuk, hogy az atyja pincér, de nem fizető. És nem azért hord esőköpönyeget, mert nagyon meleg a télikabátja. Minden képzelődés. amit mondott: a Hungáriabeli ünnepi ebédek, amelyekre megy és az egész első emelet, ahol nem lakik és ahol nem eszik. Egy igaz csak, hogy egyszer három Rothsöhild-cigarettát hozott az iskolába. És voltaiképen ez keltette a gyanút, ez és az, hogy pofozkodásig állította, hogy a szmokinghoz fehér nyakkendő , dukál . . . különben nincs derekabb legény Napnyugati Armandnál . . . Nagyon megróttam a fiukat Anmand miatt. Nincs joguk őt szép fantáziájában DEEMAQYARORSZAQ féle jó voltukért niem gyűlölködünk a horvátok dlien. Nemzeti dicsőségükből, hőseikből nem akarunk elorozna semmit, senkit. Ha tehát tárgyilagosain beszélhetnénk a horvátokkal, nem volna mdhéz megegyezésre justná. Bizony érdekes fordulata a dolgoknak, hogy a legszélsőbb horvát ellenzéki lapolk tmia már ugy irmaik, hogy őrült vállalkozás lennie Horvátországnak Magyarországtól való srzétváliaSZjtását erőszakos utori megtorsérelmá. Alkotmányos uton persze lehetetlen. Hisz a horvátországi közjogi viszonyok megváltoztatásához Magyarország alkotmányos hozzájárulása szükséges. De hisz ezt a horvát lapok Írói már régóita tudják, hogy sem alkotmányos uton, sem erőszak utján, meg nem változtathatják a horvátok azt a 'kapcsolatot, a mely őket a magyiar szent korona országaihoz fűzi. és az egységes állaimban és egységes állampolgárságban nyer kifejezést. De azért mégis konokul erre izgatnak és mint látjuk, oly sikerrel, hogy a félrevezetett emberek közül többen gyilkos merényletekre vetemedtek. Az alkotmányosság föifüggesztése és a királyi biztosság behozatala is azért történt, imlert & horváti országgyüliéjsl többsége azz'ál feinyegetődzött, miként országgyűlési határozat gyanánt kimonája, hogy elszakad Magyarországtól, noha előre látta, hogy ilyen határozat semmis. De ezt a romboló munkát nem nézhettük tétlenül, nem várhattuk be a romboló hatást, amilyent egy ilyen határozat előidéz a közfelfogásban, a közerkölcsökben. Ezt meg kellett előznünk. A horvát alkotmányosság visszaálll•megzavarni, utána kémkedni, erővel haza kísérni akarni, hogy megtudják: egy vagy több szobában lakik-e az öreg Armanddal és a pincér családjával. Mentegetődztek és megnyugtattak, hogy ha megnölnek még jobban, mind az Armand atyjának kávéházába járnak, ha kávéháza lesz, Mégiis lekergettem őket az ágyról, lesrófoltam a villámot: — Elég volt mára, aludni akarok. A sötétben, egyedül, sokáig gondolkoztam Armandról. Oh kedves Napnyugati fiu, a képzelődésed elég csinos, de minek, 'miért? Egy grimace-t nem szabad vágni, egy lépést nem kell tenni azért, hogy a többi ember azt higyje rólunk, milyen jól megy a sorsunk, mennyire előkelőek vagyunk. Másnak látszani, mint amik vagyunk, méltatlan hozzánk, büszke és egyben lealázott emberi fajtához, azonfelül rossz üzlet is. Napnyugati Armand, Ármin, kedves bolond fiu, föl a fejjel és őszintén röhögj és bátran vágj belé a világ arcába! Ezt üzeni neked barátaid atyja, aki fölöttébb szereti az idegen gyerekeket és igen boldog most, mert a fiai révén1 a legjobb híreket kapja az uj nemzedékről. A gyerekeink mind' különbek lesznek, imint mi, •mint ahogy azt Jézus oly gyönyörűen megjövendölte vala. Ha a forgatagos élet másfelé zavarna és az ünnep enyhe fényében nem sütkérezhetnék véletek, öt fiuk, vigyék meg e sorok a hirt arról, hogy én, a kóbor, soklakásu, nyugtalan igazában mindig veletek vagyok. 1913. november 11. tásánia'k feltételei tehát nem tőlünk függnek, hanem a horvát politikusok bölcsességétől. Attól, hogy hagyjanak föl olyan izgatásdkkal ós törekvésekkel, amelyek eredményre ugy sem vezethetnék, csupán oktalan izgatásokra alkalmasak. Ezt már most pártkülönbség nélkül beismerik, hogy a „Los von Umgarn" jelző alatt eredményes politika nem üzlhető. A horvátoknak kell tehát megjávulniok, nekik kell helyesebb álláspontra helyezkedniök, hia komolyan akarják az álkotmányos rend visszaállítását, mert az abban a pillanatban megtörténik, mihelyt bekövetkezik annak alapfelítétjele, áz ,1868-liiki magyar-horvát kiegyezési törvény föltétlen tisztelete, a melynek megsértésével alaptalanul és célzatosan mindig a magyarokat vádolják. A katholikus nagygyűlés. — Vasárnapi és hétfői program. — (Saját tudósitónktól.) Valamennyi országos jellegű katholikus egyesület gyűléseket tartott vasárnap és hétfőn a katholikus nagygyűléssel kapcsolatban. A katholikus szervezetek gyűlései közül vasárnap délelőtt tartották az elsőt, ma, hétfőn délután tartották a másodikat és holnap, kedden délután tartják a harmadikat és utolsót. Az első nagygyűlés a budapesti Vigadóban vó'lt, amely számos nemzeti és pápai fehér-sárga) zászlóval volt földíszítve. A nagyterem zsúfolásig megtelt a kongreszszus tagjaival. Az emelvényen ott voltak a magyar püspöki kar tagjai, valamint a rendfőnökök és számos kanonok. A világi előkelőségek köziül jelen voltak: Jonkovich Béla, Ghillány Imre báró és Pejacsevich Tivadar gróf miniszterek, Csekonics Endre gróf főasztalnokmester, Zichy Aladár gróf, Apponyi Albert gróf, Mailáth György gróf titkos tanácsosok. Zichy János gróf volt miniszter nyitotta meg a nagygyűlést, aki azt fejtegette, hogy nálunk különösen nehéz ikiatholikusoknak lenni a szó társadalmi értelmében, mert azokat, akik nem keresik a legszélső ösvényeket és nem járnak a végletek utjain, csak kevesen tudják megérteni. A katholikus társadalom egyrésze nagyon buzgó, de az utak és eszközök megválasztásában, nem mindig szerencsés, más része pedig nagyon közömbös.. Mivel a kereszténység egy nagy nemzetközi nihiilisztikuis szervezettel áll szemben, a kereszténységnek is hozzá kell látnia a társadalmi szervezkedéshez. Csak igy lehet sízetmbieszátlilm minden, oly törekvéssel, amely az állami élet terén katholikus érdekeket akar érinteni. A megnyitó után elhatározták, hogy üdvözlő-táviratot küldenek ap apának, a királynak és a trónörökösnek. Ezután. Szmrecsányi Lajos egri érsek előadást tartott a katholikus autonómiáról. Ismertette a kérdés történetét, majd azt fejtegette, hogy a ikatholiikusok nem érik be azzal, hogy az autonómiának csak a kereteit alkotják meg, hanem szabad rendelkezési jogot követelnek alapjaik és iskoláik között. Mihályft Ákos egyetemi tanár a sajtóról tartott előadásit. Glattfelder Gyula Csanádi püspök pedig az egyház szabadságáról. Ezután fölolvasták a Rómáiban időző Mailáth gróf erdélyi püspök üdvözlö-tá ^iratát, majd a pápai himnusz eléneklésével véget ért a gyül'és. A Katholikus Népszövetség vasárnap délután két órakor diszgyülést tartott a Vi$ . '', ,.„ „ ', " _ Hl Értesítés. Kárpitos m mm részletfizetésre is OOTMMMM'WWf? Dús választék kész diván, ottomán, matracok, .. kárnitne fWlot garnitúrák sth _ Javítások iótállással szak^- •• ^arpilUS-UZiei iiwiti i ni, garnitúrák stb. — Javítások jótállással szaksze é9 « Telefon 1203. sz. :: :: rűen és olcsón eszközöltetnek. :: Kossut Lajos-sugárut 6. szám, I8: •' —T"