Délmagyarország, 1913. október (2. évfolyam, 228-254. szám)

1913-10-05 / 232. szám

DELMAQYARORSZAO 1913. október 5. ' E / Uj öszi kalapok. Az őszi garderobe 'beszerzését rendesen nem a ruháknál, hanem a kalapoknál kezdik az asszonyok. Érthető is ez, mert hiszen a nyári nap, eső és szél nem ,a ruhában, hanem a kalapban okoz erős pusztítást. /Meg azután egy kalap beszerzése kevésbé is veszi igénybe az erszényt, mint egy toilette s mégis felfrissíti és divatos elegánciával egósziti ki az utcai öltözéket. Az uj őszi kalapot előnyös állása leginkább azoknak ügyes feltevésétől függ. Csak annak állanak jól az uij kis formák, aki azokat teljesen feridén, hátulról mélyen a fejbe nyomva s a jobb .szem fölé húzva tudja feltenni. Legelőször azonban a hátul magasra fésült ehogiixont s a homlokba nyírott póni'hajat kell megszokni s csak 'ugy (kísérletezni az uj őszi kalapokkal. Bizonyosan az idei esős nyárnak következménye, hogy mint átmeneti kalapok lakkból, gmmmilból és viaszkosvászonból készült formák jöttek legelőbb forgalomba. Igaz, hogy ezeket a „vizhatlanokat" oly ügyesen díszítik, hogy az anyag merevsége teljesen elvélsz. Hogy mennyire szükségessé tette' őket az időjárás mostohasága, legjobban bizonyítja az a körülmény, hogy mily gyorsan váltak utcai divattá. A trottein-kalapok legnagyobb részt barettszerüek egyenesen felálló karimával s a homlokból függőlegesen felfelé törő fejjel. Nem előnyösek általában és náluknál soklkai csinosabbak a keskeny, hosszúkás formák, amelyeknek nyújtott alakját, hátul alkalmazott szalagdisszel teszik még nyujtottabbá. A formák anyaga teljesen megegyezik a ruhák anyagával. Buvetin, velvetin, pean de péche és mindenféle vastagbordáju selymek váltakoznak és versenyeznek egymással. A nehézkes formák, melyek hivatva vannak a bizarr ruhaviseletben a nyugvópontot képviselni színben is tompák ós sötétek, annyira, hogy még aki fekete kalapokhoz van is szokva, könnyen fog választhatni a sötét árnyalatok közül. A kalapok disze most is igen kevés és nem áll többől, mint egy kevés szalagból, jettből vagy tolltüzékből. A jettnek különösen nagy szerep jutott. A sapkákon mint csillag vagy fényezve csiszolt gombok tündökölnek. A kalapok elején vagy oldalán forgók, .vagy magas tamburbotok alakjában helyezkednek el ingó-bingó eel'luloidkoronákkal. A kócsagok mellett, melyeknek értéke még mindig növekvőiben van, valóságas ornitológiai tuldományra van szükség, hogy az ember a különböző madárfajokat meghatározza, melyekből a tüzékek készülnék. Legújabban a structollat s .a Nimdoy-páva tollait kötik össze kócsag formában s a madárvédőegyesületek minden mozgalma sem képes megakadályozni az egyre terjedő tolltüzékdivatot. Az uj kalapok fátyolviseletre neiü nagyon alkalmasok és mégis mint legutolsó párisi fátyoluj donság az úgynevezett törökfátyla'k kerülnek forgalomba. Szövésük kétféle. A felső részük csipkéből, vagy hálóijói áll, mig az alsó részük sürü crépe vagy volle-chiffon. Dacára annak, hogy álarcosbáli estékre emlékeztetnek, valószínű lesz elterjedélsülk, mert a legelső párisi divatszalonok mint nélkülözhetetlen divatcikket ajánlják. SZIKHÁZ, MŰVÉSZET. Sclnfráxf műsor: VAiSÁRN AP délután: A kamétiás hölgy dráma. VASÁRNAP este: Boszorkány vár. HÉTFŐ: Prológ. — A császár katonái, dráma. PáratFan :,/a. KEDD: Lear király, tragédia. Páros 1la. SZERDA: A villámhárító, vígjáték. ((Bemutató). Páratlan 2/3. CSÜTÖRTÖK: A villámhárító, vígjáték. Páros 3/s. PÉNTEK: A villámhárító, vígjáték. Páratlan 1/s. SZOMBAT: Buksi, operett. (Bemutató.) Páros 2/s. VASÁRNAP este: Buksi, operett, iBórletszünet. * A boszorkányvár. Millöcker pompás operettjét újította fel a színház szépen megtelt nézőtér előtt. Olyan darab ez, mely gazdag tárháza jókedvnek, táncnak, melódiának s a színpadi sikernek. Előadása tehát csakis akkor válik indokolttá, ha a színház ki tudja .aknázni a kínálkozó alkalom bőséges forrásait. Sajnos, ilyen eredményről nem számolhatunk be. Ha mégis elég jól szórakozott a közönség, ez a darab kedves mókáin és ötletességén múlt. Nem szívesen soroljuk fel az operettek rendezésének igen számos fogyatkozásait — a rendezés már-már önkénytelenül is vesszőparipájává válik mindenféle 'bírálatnak, annyira elnagyolt és invenció nélküli, — de az bizonyos, bo.gy >az ilyesféle látványos daraboknak a beállítás átgondolt művészi teljessége adhatná meg a legfőbb szépséget. A szereplők tőlük telhető igyekezettel lendítettek a játék sikerén. Coraliet 1 Hilbert Janka énekelte, kedvesen és finoman, de itt-ott küzdve a szerep nem is jelentős nehézségeivel. Még meglehetősen messze áll úttól, hogy a kédély színéit kifejezésre juttatni csak megkísérelje is. Békefi és Balázs szép. éneke több ízben tapsot aratott. Az előadásban Déry Rózsi, Heltai, Miklóssy Margit és Solymossy vettek részt sikerrel. • A vidéki kritikairós csedagyö: gyeiből. — Kritikát akarok irni . . . kiáltással kritikát vagy mit irt az egyik debreceni újság kritikusa vagy mije. És odaírta címül, hogy: Kritikát akarok irni és ami a legjobb, meg is irta. Imigyen kezdi, szórói-szóra: . . . Nohát ez a Borbély Lili! Milyen édes! . . . Milyen cukros! . . . milyen drága! . . . milyen ermívaló! . . . micsoda egy aranyos nő! ... a válla ... a lábai . . . az igéző arcocskája . . . ah„ azok a .kezek ... no és azok a karok . . . eszem a száját, milyen bájosan beszél . . . nevet . . . mosolyog . . . bolondságokat tudnék elkövetni erte én is ... ha tudnád, (hogy a Jóska, hogy imádja ... a toiilettjei . . . add csak ide a iguíkkert, hadd nézzem már én is . . . őtet megcsókolni azutan meghalni ... — igen, az egész előadás alatt ilyeneket hallottam, s mondhatom, mint titkos tisztelője es csendes imádója az angyali Pvpszxnek, örült a lelkem és mosolygott a szivem, hogy az egyedülit, a páratlant, Lilikét, ezt az igazi véribeli primadonnát mindenki dicséri . . . Nahát, az a szegény Borbély Lili, még ez hiányzott neki, csak ez, Dehát ha egyszer „micsoda egy aranyos nő! ... a válla ... a lábai . . . ah." Igen, ugy van: ah! Mert mint a kritikát akarok irni c'imü csodagyöngy szerzője irja: „őtet megcsókolni, azután 'meghálni." Dekát — hogy finomak legyünk — miiért csak azutáni És miért a kritika segit• s égé vei? * A vörös postakocsi. Régen volt magyar •könyvek, magyar regénynek akkora sikere, mint a Vörös postakocsinak, a kitűnő Krúdy Gyula telivér budapesti, igazán nagyszerűen megírt, megkomponált regényének. Legköze• lébb az érdekfeszítő regény a színpadon is megelevenedik. Krúdy Gyula müvéből há| romfelvonásos darabot ír, mely még ebben a ' színházi évadban fog szinrekerülni. 1 * A villámhárító. A színházi iroda jelenti: A tavalyi szezon egyik legbájosabb újdonsága, a „Part du ifeu" kerül szerdán bein 11 tatóra. Magyarban A villámhárító a címe, az értelem azonban egyre mégy. A tüz lokalizálásáról szól az eredeti, a villámcsapás elhárításáról a magyar cím. Egy féltékeny menyecske akarja megóvni a szeréimi lángoktól ós szikráktól az ura lobbanó szivét. lEz az elhárítás osak félig sikerül, amint azt a vígjáték kedves bonyodalma megkívánja, de a. hibát jóváteszik és mindenki boldog lesz. Hálás szerepök tanúskodnak arról, hogy a szerzők telivér színházi emberek, akik jól tudják, mi kell a közönségnek és mi a színészeknek. Szohner Olga lesz a féltékeny asszonyi aki imádja az urát és semmiképpen sem akarja más asszonynak átengedni. Debát ismeri a. férje, Chantenay (Almássy Endre) csapodár természetét s miikor magára kénytelen hagyni, egy tapasztalt dsmimondot (Irányi Ella) kér föl arra, hogy vigyázzan az urára. /Szeretetreméltó női alakot ábrázol Simkó Gizi, aki egy szoknyavadász törvényszéki elnök feleségét játsza. Heltai Jenő a komolytalan elnök. Pompás szerepet kap még Gömöri Vilma és Körmendi Kálmán, utóbbi min t könnyüvérü élősdi, — nemkülönben Szendrő és Virágiháty. A színház nagy szeretettel készül a bemutatóra. * Magyar darabok Finnországban. A finn napilapok érdekes hirről adnak számot. A belzingforszi Nemzeti Színház népszinmüciklust fog előadni, melynek reánk nézve azért van érdekessége, mivel a ciklus keretében nemcsak finn népszinmüvek kerülnek előadásra, hanem amint az a programból kitűnik, svéd, norvég, dán, skót és magyar színmüvek is. Négv darabot fognak 'bemutatni, Tóth Kálmán Cigány-át, Tóth Ede: Falu rossz-át (kétszer) Szigligeti Ede: A cigányát (kétszer) és Csepreghy Ferencnek: Á piros bugyelláris-át. Kevesen tudják, hogy a magyar müvek állandó müsordarabjai a finn színházaknak. A modern szerzők épen oly gyakran szerepeltek, mint a régiek. A finn színházi világ állandóan figyeli a magyar szinházi1 eseményeket. Haarenson dr. iró. aki a finn szinpad történetét irja meg, a magyar darabok finnországi sorsáról a következőket mondja: A régebbi szerzők közül a föntemlitett színdarabok mellett. Tóth Kálmán: Nők az alkotmányban cimü darabját adták elő. A legnagyobb sikert A falu rossza érte el, amelyet vagy ötvenszer adtak elő. A sikert a világhírű Aalberg Ida asszony szerezte meg, aki Boriska szerepét adta. A modernek közül Herceg Ferencnek vannak a legnagyobb sikerei. Molnár Ferenc és Biró Lajos ebben a szezonban fognak első izben szinte kerülni. RUFF cukorkaüzlet, Kárász-utca, Ungár— Mayer palota. Legjobb gyártmányok, legnagyobb választék, A házbérfillér. A belügyminiszter megsemmisitette azt a közgyűlési határozatot, mely a házbérfillérnek nevezett uj és igen terhes közadót óhajtotta statuálni. A megsemmisítés oka az, hogy a miniszter nem találja helyénvalónak a lakók megterheltetését, hanem észszerűbbnek véli, ha a házbérfillért a háztulajdonosok terhére rójják ki. Ez a logikus és komoly ellenvetés mentette meg Szeged lakosságát ennek a fonák határozatnak .az életbeléptetésétől. Mert a város köz-