Délmagyarország, 1913. október (2. évfolyam, 228-254. szám)

1913-10-05 / 232. szám

DELMAQYARORSZAO 1913. október 5. ' E / Uj öszi kalapok. Az őszi garderobe 'beszerzését rendesen nem a ruháknál, hanem a kalapoknál kezdik az asszonyok. Érthető is ez, mert hiszen a nyári nap, eső és szél nem ,a ruhában, ha­nem a kalapban okoz erős pusztítást. /Meg az­után egy kalap beszerzése kevésbé is veszi igénybe az erszényt, mint egy toilette s még­is felfrissíti és divatos elegánciával egósziti ki az utcai öltözéket. Az uj őszi kalapot elő­nyös állása leginkább azoknak ügyes felte­vésétől függ. Csak annak állanak jól az uij kis formák, aki azokat teljesen feridén, hátul­ról mélyen a fejbe nyomva s a jobb .szem fölé húzva tudja feltenni. Legelőször azon­ban a hátul magasra fésült ehogiixont s a homlokba nyírott póni'hajat kell megszokni s csak 'ugy (kísérletezni az uj őszi kalapok­kal. Bizonyosan az idei esős nyárnak követ­kezménye, hogy mint átmeneti kalapok lakk­ból, gmmmilból és viaszkosvászonból készült formák jöttek legelőbb forgalomba. Igaz, hogy ezeket a „vizhatlanokat" oly ügyesen díszítik, hogy az anyag merevsége teljesen elvélsz. Hogy mennyire szükségessé tette' őket az időjárás mostohasága, legjobban bi­zonyítja az a körülmény, hogy mily gyorsan váltak utcai divattá. A trottein-kalapok leg­nagyobb részt barettszerüek egyenesen felál­ló karimával s a homlokból függőlegesen felfelé törő fejjel. Nem előnyösek általában és náluknál soklkai csinosabbak a keskeny, hosszúkás formák, amelyeknek nyújtott alak­ját, hátul alkalmazott szalagdisszel teszik még nyujtottabbá. A formák anyaga teljesen megegyezik a ruhák anyagával. Buvetin, velvetin, pean de péche és mindenféle vastagbordáju selymek váltakoznak és versenyeznek egymással. A nehézkes formák, melyek hivatva vannak a bizarr ruhaviseletben a nyugvópontot képvi­selni színben is tompák ós sötétek, annyira, hogy még aki fekete kalapokhoz van is szok­va, könnyen fog választhatni a sötét árnya­latok közül. A kalapok disze most is igen ke­vés és nem áll többől, mint egy kevés sza­lagból, jettből vagy tolltüzékből. A jettnek különösen nagy szerep jutott. A sapkákon mint csillag vagy fényezve csiszolt gombok tündökölnek. A kalapok elején vagy oldalán forgók, .vagy magas tamburbotok alakjában helyezkednek el ingó-bingó eel'luloidkoronák­kal. A kócsagok mellett, melyeknek értéke még mindig növekvőiben van, valóságas or­nitológiai tuldományra van szükség, hogy az ember a különböző madárfajokat meghatá­rozza, melyekből a tüzékek készülnék. Leg­újabban a structollat s .a Nimdoy-páva tollait kötik össze kócsag formában s a madárvédő­egyesületek minden mozgalma sem képes megakadályozni az egyre terjedő tolltüzék­divatot. Az uj kalapok fátyolviseletre neiü nagyon alkalmasok és mégis mint legutolsó párisi fátyoluj donság az úgynevezett törökfátyla'k kerülnek forgalomba. Szövésük kétféle. A fel­ső részük csipkéből, vagy hálóijói áll, mig az alsó részük sürü crépe vagy volle-chiffon. Dacára annak, hogy álarcosbáli estékre em­lékeztetnek, valószínű lesz elterjedélsülk, mert a legelső párisi divatszalonok mint nélkülöz­hetetlen divatcikket ajánlják. SZIKHÁZ, MŰVÉSZET. Sclnfráxf műsor: VAiSÁRN AP délután: A kamétiás hölgy dráma. VASÁRNAP este: Boszorkány vár. HÉTFŐ: Prológ. — A császár katonái, dráma. PáratFan :,/a. KEDD: Lear király, tragédia. Páros 1la. SZERDA: A villámhárító, vígjáték. ((Be­mutató). Páratlan 2/3. CSÜTÖRTÖK: A villámhárító, vígjáték. Páros 3/s. PÉNTEK: A villámhárító, vígjáték. Páratlan 1/s. SZOMBAT: Buksi, operett. (Bemutató.) Páros 2/s. VASÁRNAP este: Buksi, operett, iBór­letszünet. * A boszorkányvár. Millöcker pompás operettjét újította fel a színház szépen meg­telt nézőtér előtt. Olyan darab ez, mely gaz­dag tárháza jókedvnek, táncnak, melódiának s a színpadi sikernek. Előadása tehát csakis akkor válik indokolttá, ha a színház ki tud­ja .aknázni a kínálkozó alkalom bőséges for­rásait. Sajnos, ilyen eredményről nem szá­molhatunk be. Ha mégis elég jól szórakozott a közönség, ez a darab kedves mókáin és öt­letességén múlt. Nem szívesen soroljuk fel az operettek rendezésének igen számos fogyat­kozásait — a rendezés már-már önkénytele­nül is vesszőparipájává válik mindenféle 'bí­rálatnak, annyira elnagyolt és invenció nél­küli, — de az bizonyos, bo.gy >az ilyesféle lát­ványos daraboknak a beállítás átgondolt mű­vészi teljessége adhatná meg a legfőbb szép­séget. A szereplők tőlük telhető igyekezet­tel lendítettek a játék sikerén. Coraliet 1 Hil­bert Janka énekelte, kedvesen és finoman, de itt-ott küzdve a szerep nem is jelentős nehéz­ségeivel. Még meglehetősen messze áll úttól, hogy a kédély színéit kifejezésre juttatni csak megkísérelje is. Békefi és Balázs szép. éneke több ízben tapsot aratott. Az előadás­ban Déry Rózsi, Heltai, Miklóssy Margit és Solymossy vettek részt sikerrel. • A vidéki kritikairós csedagyö: gyeiből. — Kritikát akarok irni . . . kiáltással kriti­kát vagy mit irt az egyik debreceni újság kritikusa vagy mije. És odaírta címül, hogy: Kritikát akarok irni és ami a legjobb, meg is irta. Imigyen kezdi, szórói-szóra: . . . Nohát ez a Borbély Lili! Mi­lyen édes! . . . Milyen cukros! . . . mi­lyen drága! . . . milyen ermívaló! . . . micsoda egy aranyos nő! ... a válla ... a lábai . . . az igéző arcocskája . . . ah„ azok a .kezek ... no és azok a ka­rok . . . eszem a száját, milyen bájo­san beszél . . . nevet . . . mosolyog . . . bolondságokat tudnék elkövetni erte én is ... ha tudnád, (hogy a Jós­ka, hogy imádja ... a toiilettjei . . . add csak ide a iguíkkert, hadd nézzem már én is . . . őtet megcsókolni azutan meghalni ... — igen, az egész elő­adás alatt ilyeneket hallottam, s mondhatom, mint titkos tisztelője es csendes imádója az angyali Pvpszx­nek, örült a lelkem és mosolygott a szivem, hogy az egyedülit, a párat­lant, Lilikét, ezt az igazi véribeli pri­madonnát mindenki dicséri . . . Nahát, az a szegény Borbély Lili, még ez hiányzott neki, csak ez, Dehát ha egyszer „micsoda egy aranyos nő! ... a válla ... a lábai . . . ah." Igen, ugy van: ah! Mert mint a kritikát akarok irni c'imü csodagyöngy szerzője irja: „őtet megcsókolni, azután 'meg­hálni." Dekát — hogy finomak legyünk — miiért csak azutáni És miért a kritika segit­• s égé vei? * A vörös postakocsi. Régen volt magyar •könyvek, magyar regénynek akkora sikere, mint a Vörös postakocsinak, a kitűnő Krúdy Gyula telivér budapesti, igazán nagyszerűen megírt, megkomponált regényének. Legköze­• lébb az érdekfeszítő regény a színpadon is megelevenedik. Krúdy Gyula müvéből há­| romfelvonásos darabot ír, mely még ebben a ' színházi évadban fog szinrekerülni. 1 * A villámhárító. A színházi iroda je­lenti: A tavalyi szezon egyik legbájosabb újdonsága, a „Part du ifeu" kerül szerdán be­in 11 tatóra. Magyarban A villámhárító a címe, az értelem azonban egyre mégy. A tüz loka­lizálásáról szól az eredeti, a villámcsapás el­hárításáról a magyar cím. Egy féltékeny me­nyecske akarja megóvni a szeréimi lángoktól ós szikráktól az ura lobbanó szivét. lEz az elhárítás osak félig sikerül, amint azt a víg­játék kedves bonyodalma megkívánja, de a. hibát jóváteszik és mindenki boldog lesz. Há­lás szerepök tanúskodnak arról, hogy a szer­zők telivér színházi emberek, akik jól tud­ják, mi kell a közönségnek és mi a színészek­nek. Szohner Olga lesz a féltékeny asszonyi aki imádja az urát és semmiképpen sem akar­ja más asszonynak átengedni. Debát isme­ri a. férje, Chantenay (Almássy Endre) csa­podár természetét s miikor magára kényte­len hagyni, egy tapasztalt dsmimondot (Irá­nyi Ella) kér föl arra, hogy vigyázzan az urára. /Szeretetreméltó női alakot ábrázol Simkó Gizi, aki egy szoknyavadász törvény­széki elnök feleségét játsza. Heltai Jenő a komolytalan elnök. Pompás szerepet kap még Gömöri Vilma és Körmendi Kálmán, utóbbi min t könnyüvérü élősdi, — nemkülönben Szendrő és Virágiháty. A színház nagy szere­tettel készül a bemutatóra. * Magyar darabok Finnországban. A finn napilapok érdekes hirről adnak számot. A belzingforszi Nemzeti Színház népszinmü­ciklust fog előadni, melynek reánk nézve azért van érdekessége, mivel a ciklus kere­tében nemcsak finn népszinmüvek kerülnek előadásra, hanem amint az a programból ki­tűnik, svéd, norvég, dán, skót és magyar szín­müvek is. Négv darabot fognak 'bemutatni, Tóth Kálmán Cigány-át, Tóth Ede: Falu rossz-át (kétszer) Szigligeti Ede: A cigány­át (kétszer) és Csepreghy Ferencnek: Á pi­ros bugyelláris-át. Kevesen tudják, hogy a magyar müvek állandó müsordarabjai a finn színházaknak. A modern szerzők épen oly gyakran szerepeltek, mint a régiek. A finn színházi világ állandóan figyeli a magyar szinházi1 eseményeket. Haarenson dr. iró. aki a finn szinpad történetét irja meg, a magyar darabok finnországi sorsáról a következőket mondja: A régebbi szerzők közül a föntemli­tett színdarabok mellett. Tóth Kálmán: Nők az alkotmányban cimü darabját adták elő. A legnagyobb sikert A falu rossza érte el, ame­lyet vagy ötvenszer adtak elő. A sikert a vi­lághírű Aalberg Ida asszony szerezte meg, aki Boriska szerepét adta. A modernek közül Herceg Ferencnek vannak a legnagyobb si­kerei. Molnár Ferenc és Biró Lajos ebben a szezonban fognak első izben szinte kerülni. RUFF cukorkaüzlet, Kárász-utca, Ungár— Mayer palota. Legjobb gyártmányok, legnagyobb választék, A házbérfillér. A belügyminiszter meg­semmisitette azt a közgyűlési határozatot, mely a házbérfillérnek nevezett uj és igen terhes közadót óhajtotta statuálni. A meg­semmisítés oka az, hogy a miniszter nem ta­lálja helyénvalónak a lakók megterheltetését, hanem észszerűbbnek véli, ha a házbérfillért a háztulajdonosok terhére rójják ki. Ez a lo­gikus és komoly ellenvetés mentette meg Szeged lakosságát ennek a fonák határozat­nak .az életbeléptetésétől. Mert a város köz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom