Délmagyarország, 1913. október (2. évfolyam, 228-254. szám)

1913-10-05 / 232. szám

1913. október 1. DELMAGYARORSZXfJ 11 gyűlése nagyon is meg fogja gondolni, hogy még egyszer elfogadjon-e olyan indítványt, mely a lakások és üzletek bérének horribilis emelkedésére vezetne. IA Délmagyarország elég sokszor kifejtette már érveit a házbérfillérhez hasonló ötletekkel szemben, s hogy ez a szerencsétlen terv a belügyminiszterig is eljutott, annak a hatóság volt az oka, mert néptelen, kánikulai közgyűlésen erőszakolta keresztül a javaslatot. Reméljük, hogy a belügyminiszter bölcs határozata végkép kátyúba juttatta a házbérfillér ügyét, melyet a közgyűlés óvakodni fog még egyszer szankcionálni. Politikai merénylet történt-e Fiúméban ? — Holt ponton a nyomozás. — (Saját tudósítónktól.) A tegnapi bombamerénylet ügyében a határrendőrség a legbuzgóbb nyomozást folytatja, eddig azonban számbavehető eredmény nélkül. Tegnap a délutáni órákban- ismét letartóztattak három gyanús embert, akikre ráil1-ett a kormányzósági szolgák által adott személyleirás. Ezek közül kettőt rövid kihallgatás és szembesítés után szabadon bocsátottak. A harmadlik fogolyban két hivatalszolga fölismerni vélte a gyanúsan fürkésző embert, de a harmadik hivatalszolga határozottan kijelentette, hogy nem azonos az -előző napon a kormányzósági épület előtt ólálkodó emberrel. Később a gyanúsított alibit igazolt, mire őt d-s szabadon bocsátották. A határrendőrség és -a városi rendőrség az egész éj folyamán folytatta a nyomozást, de szintén minden határozott eredmény nélkül. -Ma reggel1 megérkezett a belügyminiszter kiküldetésében- Homér Imre határrendőrségi főnök, hogy a merényletről személyes tapasztalatok alapján tegyen jelentést a minisztériumnak s a további nyomozást irányítsa. _ A szakértők véleménye szerint a fölrobbant bomba nem Fiúméban készült mert az ottani ipartelepéken hiányzanak azok az -eszközök, melyek a bomba előállítására szükségeltetnek. E vélemény alapján- a rendőrség érdeklődött valamennyi fiumei ipartelepen s mindenütt megerősítették a szakértők abbeli véleményét, hogy a bomba nem Fiúméban készült. Ennek folytán a rendőrség a pólai és trieszti munkáskörökben is messzéható nyomozást indított, mert azt hiszik, hogy a merénylőt és esetleg bűntársait abban az irányban kell keresni. A hatósági helyszíni szemlét tegnap délután fejezték be és Wickenburg István gróf kormányzó távirati utasítása alapján megkezdték a romok eltakarítását s a fál-ak, valamint az ablakok rendbehozatalát. A rendőrség a további nyomozást a legnagyobb titokban folytatja s eredményéről nem tesz közlést, -kétségtelen azonban, ihogy a fáradságos kutatásnak eredménye még nincsen. M-a délben a határrendőrség vezetője igy nyilatkozott a -nyomozásról: — Ugy látszik, sőt egyre bizonyosabb lesz, hogy a bombamerényletnek politikai háttere volt, a nyomozás adataiból -erre lehet következtetni. A nyomozás az egész vonalon a 1-egenergikus-abban folyik, de épen a -nyomozás érdekében nem lehet semmiféle közlést tenni. Azt hiszem, hogy a tettesek nem fognak elmenekülni a megtorlás elől, de egy-két nap beletelik, amig rávilágíthatunk a bombamerénylet rejtélyére. A határrendőrségen tegnap négy gyanús embert Vettek őrizet alá. Ezek azonban alibit igazoltak -és mert ártatlanságuk kiderült, még tegnap szabadon bocsátották őket. Zanella Richárd, volt országgyűlési képviselő a bombavetésről igy nyilatkozott: — A merénylet szerintem a legnagyobb valószínűség szerint anarkista követte el és a bombavetés nem egyéb, mint a határrendőrség spiclirendszerének megboszulása. Politikai merénylet nem lehetett, mert ha valaki politikai céllal határozza el magát bombavetésre, bevárja, hogy otthon legyen az. a ki ellen a merényletet elkövetni akarja, már pedig a kormányzó -csak kilencedikén jön haza. Éjjel nincs a kormányzósági hivatalban egy élő lélek sem -és az épület olyan részét akarták felrobbantani, hogy nagyobb kár semmiesetre sem történhetett volna. A tettes csak egy exal-tált ember lehetett. Az a legképtelenebb beállítás, hogy a merénylet a választói névjegyzék miatt történt, mert a fiumei polgárságnak kellemetlen és a választói névjegyzék nincs is még az irattárban, hiszen a névjegyzék öss-zeállitása még folyamatban van. Rámából jelentik: A Tríbuna bécsi 'táviratot közöl, amely szerint a bombamerényletet a fiumei rendőrség rendezte, hogy ezzel igazolja a kormányzó olasz-ellenes politikáját. Ez a rágalmazó hir nagy -feltűnést keltett Fiúméban. Az uradalmi intéző drámája. — Fournier Nándor készült az öngyilkosságra.-A jószágkormányzó levelei— (Saját tudósitónktól.) A magyarországi kegyes tanitórend somogymegyei uradalmainak göllei intézője: Fournier Nándor tudvalevőleg édesapja, Fournier Károly szegedi birtokos házában agyonlőtte magát és meghalt. Szerdán délután volt a boldogtalan ember temetése igen nagy részvét mellett. Megjelent a szegedi piarista rendház küldöttsége is a temetésen. A boldogult intéző csendesen pihen már a szeged-belvárosi temető családi sirjában, de a sir körül nagy herce-hurca indult meg. A lapunkban a tragikus esetről eddig napvilágot látott tudósítások mind szegedi keletűek. mert hiszen a tragédia itt játszódott le. Most már azonban módunkban van göllei és merny-ei részleteket is közölni a szomorú esetről. ,. Vámos Károly dr. piarista pap, a rend somogyi birtokainak jószágk-ormányzója a következő levélben ad felvilágosítást a Fournier halálának körülményeiről: Becses lapjuk folyó évi szeptember 30i-k-i számában hosszabb -közlemény jelent meg, amelyre vonatkozólag engedje -meg mélyei tisztelt Szerkesztő Ur, hogy néhány felvilágosító sort intézhessek mélyen tisztelt Szerkesztő Úrhoz, a -nélkül, hogy soraimnak közlését bátorkodnám kérni. Nagyon sajnálom a szerencsétlen Fournier intézőt, áki bizonyára hasznos tagjává válhatott volln-a uradalmunknak. -Kifogástalanul udvarias uriem-ber volt, aki ha nem túlérzékeny és a kötelességének lehető legpontosabb teljesítésére való sarkalást nem minősítette volna szekatúrának, -csak ezután tüntethette volna ki magáit -uradalmunkban, amikor egy nagy kerüllet vezetése bízatott reá. Hogy az uradalmi tiszttartó Fournier -Nándort szekálta, azt tiszta lelkiismerettel nem állithatnám, -de az bizonyos, hogy sar kalta őt, mert látta, ihogy Fournier sokkal fiatalabb arra, hogy a rendnek egyik igenigen fontos (gazdasági kerületlét, legalább éleinte, irányítás és sarkalás nélkül a megkívánt sikerrel tudná vezetni. Fournier a rend -göllei, taszári és dÖrgicsei gazdaságában működött, imin-t segédtiszt, majd amint segéd'intéző Dörgiesén, azután pedig -a kis öszödi kerületben, megtette a kötelességét, de feltűnő sz-argal-omnak, vagy valami kiváló talentumnak jelét bizony nem a-dta. Tudomásom szerint Fournier nem [Magyar Gábornak volt a rokona, bár Magyar Gábor vett-e őt fel az uradalomba. Fournier haladt előre, haladt, de a gölled gazdasági kerület sikeres vezetéséhez nem volt ellég ereje, kitartása, de akarata sem és zaklatást látott a tiszttartói -sarkalásokban; három ízben mondott le a göllei gazdaság vezetéséről nem is egészen egy év alatt és kérte a -döngicsei kerület után az öszödit, id-e szívesen el-ment volna a legkisebb várongi kerületbe is, mert a kevés gonddal járó kerületeket kereste és ezeket n-eim tekintette vol-na lefokozásnak, -de a mernyei számvevőség igen; holott az az uradalmi számvevőség épen olyan (fontos része az uradalomnak, mint akármely más gazdasági, kerület s ha minden gazdasági kerület ,megkívánj a a lélkiismeret-es pontosságot és az lügybu-agóságot, ha nem fokozottabb, d'e legailább is ugyan olyan -mértékben megkívánja e tulajdonságokat az uradalmi számvevői állás. Sohasem tekintette a birtokos rend az uradalmi számvevőséget -olyan állásnak, amelybe a gazdaságok vezetésére nem alkalmas gazdatiszteket ülteti be, hanem inkább olly annak, amelybe a gazdasági akadémiai végzettséget, ia. számvitelben való teljes jártasságait kell a gazdatisztnek belehoznia. Hogy miért tekintette Fournier a számvevői állást ily körülmények és megítélése -mellett lefokozásnak, azt csak ő tudná megmondani, mert nemcsak hogy megmaradt volna eddigi rangfokozata, hanem még emelkedett volna .is a rendes fizetése, mivel a számvevőség minden gazdatiszti rangfokozatban magasabb fizetést Ihuz a gazdaságot kezelő gazdatisztnél és ha az uradalmi tiszttartó valóban szekálta, akkor éppen a számvevőségnél szabadult vollna meg a zaklatástól, mert az uradalmi számvevőség nincs a tiszttartónak alávetve, hanem a jóiszágkor•mányzóságnak. De hát miért is helyezte a rendfőnök az áthelyezésért többször is folyamodó Fourniert éppen a számvevőséghez? Azért, mert azokat a tiszt,urakat, akik éppen -Fourniernalk Göllébe történt áthelyezése alkalmávall őszödre és Várongra kerültek, megállják a helyüket és szeretik ,is azokat a gazdaságokat, nem tartotta igazságosnak Fournier miatt állásukból kimozdítani, a Dörgicsére való áthelyezést pedig egyéb körülmény mellett elvi ok nem engedte. Azonfelül egy ember kívánsága miatt elégedetlenné tenni egy másikat, vagy egy kerületbe csak odahelyezni egy gazdatisztet, tekintet nélkül arra, hogy .alkalmas-e oda, vagy sem, ihcilott ott, ahol van, megállja a helyét, a gazdaság kára nélkül nem lehet. A legcélszerűbb változás tehát az volt, hogy a Göllében elégedetlen Fournier menjen át Mernyére -számvevőnek. De Fournier kiijelentette, hogy eltávozik az uradalomból, ha s. rendfőnök nem vonja vissza rendeletét és őt őszödre nem helyezi! Pedig alkalom-adtával Fournier ismét kaphatott volna gazdasági kerületet. Vájjon hová lenne a birtokosnak rendelkezési joga, ha az alkalmazott gazdatiszt egy kerület vezetése alól felmentést kérvén, maga akarja megszabni, hogy hová helyeztessék az uradalomban? Se akisem viseltetett ellenséges indulattal Fournier iránt, .annál kevésbé az uradalmi tiszttartó és aki több ízben hangoztatta-előttem, hogy Fournier, mint ember kifogástalanul uri modorú és egyénisége egészen -rokonszenves. Érthetetlen, hogy fegyvert emel maga ellen egy intelligens férfin, aki gazdatársai előtt azt hangoztatta, hogy ő csak paszszióhól szolgál és nem szorul rá, hogy egy nagy kerület ügyes-bajos dolgaival vesződjék ós épen ezért neki egy gondtalan kiselbb ke-rület kellett, amely a göllei után nem lett volna reá nézve ledegredálö. Igen sajnálom Fourniert, aki kellőleg meghiggadva, sem proteíktorra, sem gazdaságra nem támaszkodhatva, hanem tisztán a maga erejére és -munkájára utalva is, idővel igen. hasznavehető -gazdatiszt lett volna. Midőn szíves elnézését kérem mélyen tisztelt Szerkesztő Urnák, hogy akaratom