Délmagyarország, 1913. október (2. évfolyam, 228-254. szám)

1913-10-08 / 234. szám

2. DEEMAGYARORSZÁQ 1913. október 8. Zi.l záriak ismeretéből holt bizonyosan lehet következtetni, hogy azt a kis emelést ki fogja kerekíteni fölfelé, ugy, hogy néki is meglegyen a polgári haszna a házbérfil­lérből. A házbérfillér behozatala után 225.000 koronát fognak követelésbe venni Szeged háztulajdonosaitól, legkevesebb egy negyedmillió korondra lehet tehát becsülni azt az összeget, mellyel Szeged saját la­kosságának stájgerol! Ha már most hozzá­vesszük, hogy a szabályrendeletnek 1913. évi január l-ig visszamenő hatálya van és az ujabb közgyűlési határozatnak még meg kell járnia a belügyi kormányt, ugy minden jel arra vall, hogy egyszerre két évi ház­bérfillér válik esedékessé. A lakásárak ál­talános emelkedésének mértékét tehát még hozzávetőleg sem lehet meghatározni, mert a legtágabb keretű kombinációt is könnyen meghaladhatja. Kérdés már most: helyeselheti-e valaki azt a politikát, hogy egy város, melynek egész társadalma hivatalnok- és kereske­dő-elemekből áll, amely társadalomnak te­hát létérdéke, hogy a lakás- és üzletbérek ugrásszerű emelkedése elkerültessék, ilyen elhibázott lépésekkel súlyosítja polgársá­gának megélhetési viszonyait? A kérdésre aligha lehet kétféle választ adni. Szeged lakásviszonyait eléggé megrontotta a tör­vényhozás az uj közadótörvénnyel, mely a régi 11 százalékos tehertétellel szemben az idén először nehezedett a polgárságra 14 százalékos súllyal; a szegedi háztulaj­donosok csak most eszmélnek még az uj, igen jelentős különbözetnek tudatára s a város hatósága ismét nyakára készül he­lyezni az uj igát. Szegeden egymillióhat­vankétezer korona állami házadót vetet­tek ki az idén és pótadóban 531.000 koro­nát szed a város ugyancsak a házak jöve­delme után; a múlthoz képest közel két­százezer koronás bevételi többlethez jutott ezáltal a városi háztartás egyetlen moz­dulat nélkül, — elégedjék meg tehát ezzel a többlettel és ne statuáljon uj terheket, mikor amúgy is minden vonatkozásban pangásnak indult a gazdasági élet. A lakrészadót pedig el kell törülni, mert laknia mindenkinek kell, a lakástar­tás nem kedvtelés, hanem fizikai kényszer, melyet kihasználni és megadóztatni nem morális cselekedet. Tessék ott keresni a bevételi többletet, ahol önként kínálkozik: a jobb gazdálkodás és a város anyagi ja­vainak jobb hasznosítása terén. A csütörtöki közgyűlés fog dönteni a házbérfillér kérdésében; kíváncsian várjuk, liogy akad-e majd felszólaló, aki megvé­delmezze Szeged polgárságát a telhetetlen és tévutakon járó gazdálkodási rendszer ellen, mely aligha válik dicősségére a köl­csönök után szaladgáló, sokszor felma­gasztalt alföldi metropolisznak. A csanádmegyei főispán beiktatása. Makóról jelenük: Ma iktatták be Csanád­megye uj főispánját, Markovics Manó dr.-it. Makó ünnepieisen fogadta az uj főispán be­iktatását és sok küldöttség vett részt az ak­centusban. Legtöbben (Biharból érkeztek, Miskolczy Ferenc főispán vezietléséveO, de a szomszédos vármegyék is küldöttségileg kép­visel ve voltaik. A vármegyeházán Hervay István alispán üdvözölte a főispánt, akli meg­hatottan mondott köszönetet s válaszában a közigazgatás államosításáról is beszélt. Ná­vay Lajos gyönyörű, lelkes szavakban üdvö­zölte még Csanád uj főispánját. Politikai hirek. (A képviselőház első őszi ülése. — Uj törvényjavaslatok a Ház előtt. — Elnapo­lás: bizonytalan időre.) (Saját tudósítónktól.) A képviselőház hol­nap, szerdán délelőtt tíz órakor ülést tart, a főrendiház pedig ugyancsák holnap délután tartja első ülését a nyári szünet után. A kép­viselőház ülése bizonyára csak formalitás lesz, a főrendiház ülésén azonban meglepeté­sek történhetnek. A képviselőház ülésének nagyobbrésze Beöthy Pál elnöki előterjesztéseivel fog el­telni; a több mint három hónapos szünet alatt nagyon fölszaporodtak az elnökség aktái, a melyekről jelentést kell tenni a Háznak. Az irományok bemutatása, valamint a halálozá­sokról, az időközben tartott országos ünnep­ségekről és a többiről szóló elnöki jelentések után Balogh Jenő igazságügyminiszter több uj törvényjavaslatot fog előterjeszteni; ezek között lesz valószínűleg az esküdtszéki in­tézmény reformjáról szóló törvényjavaslat is. Valószínű, hogy más minisztereknek is. lesznek előterjesztéseik. Ezeknek a benyúj­tása után meg fogják állapítani a következő ülés napirendjét; a következő ülés csütörtö­kön délelőtt tiz órakor lesz; ezen az ülésen csak választások lesznek, a bizottságban tá­madt üresedéseket be fogják tölteni. Ennek megtörténte után az üléseket bizonytalan időre, de 'legalább tiz-tizennégy napra ismét el fogják halasztani, mert tárgyalásra kész ügy nincsen, a holnap benyújtandó javaslatok bizottsági előkészítésére pedig legalább egy hét szükséges. Az egyesült ellenzékiek — mint Budapestről telefonálják, — ma este ugy határoztak, hogy nem mennek be a par­lamentbe. t tudod. Rengeteg munka vár reám még ma . . . — El fogod végezni. — — ... Öt lapnak kell írnom, egy ülés­re is el kell mennem, tehát ne akadékoskodj! Mindjárt itt lesz az uj lakó, hallom, valami agglegény költözik ide. — Mondottam, hogy itt maradok. És itt maradok! Itt ma-ra-dök! A költő dühében vagy húszszor körül­sétálja az előszobát. Cigarettáira gyújt, majd eldobja, uj cigarettát dug az ajkai közé, de ezt már nem gyújtja meg. Közben megérke­zik az uj lakó. Elegáns negyvenes agglegény. Szigorúan vasalt csikós nadrágban, fekete zsakettben, hódítóan megkötött selyemnyak­kendőiében egy borsónyi brill ián s ég. Elra­gadó udvariassággal köszön. — Pardon, azt hittem, hogy már el mél­tóztattak távozni1 ... — mondja mosolyog­va, aztán odalép a nő elé, forróan kezet sző­rit vele: — Á, végtelenül örülök, hogy ön volt az élődöm. Gratulálok: fogyni tetszett kisasz­szony. Határozottan fogyott. — Gondolja? ... — mondja a nő s szégyenlősen fogja össze pongyolájának fod­rait. — Ennek igazán örülnék. Már mások is mondták. Hát ön jön ebbe a lakásba? — Amint látja. Eddig mindig hotelben laktam, de most garzonlakást rendezek be. Már ideje, hogy az embernek rendes lakása legyen ... De ni, még be sem mutatkoztam, kedves . . . férjének: — bemutatkoznak. A 'költő nagyot nyel, a düh a torkába szállt. Kí­nos pillanatok múlva megkérdezi: — Honnan az ismeretség, szivem? A nő vértforraló egykedvűséggel egyet ránt a vállán: —Ó, már régóta ismerjük egymást ... — És összenevet az uj lakó­val, aki udvariasan megszólal: — Ha kívánják, visszavonulok, ha eset­leg még valami dolguk volna a lakás­ban . . . — Ó, dehogy, — mondja kacagva a nő. — Csak tessék. Ne zavartassa magát. De nem értem, ön igy akar behurcolkodni? Nem is festeti újra a lakást? — Minek? Hisz minden a legnagyobb rendben, van. — No, de hogy lehet egy nem frissen festett lakásba bemenni? És a fürdőkád lakk­ja is elkopott. Ezt valószínűleg nem tudja ... — De láttam. Az nem tesz semmit. És ami a festést illeti, <a fontos .az, hogy a lakás tiszta. Elvégre önök után igazán, bátran be le­het hurcolkodni. Ha önöknek jó volt . . . Ezenközben a költő idegessége nőt tön nő, a kezei ökölbe szorulnak és vésztjóslóan csöndes hangon mondja: — Szivem, felhozatjuk azt a ládát, hogy átöltözhessél . . . Ugyanis, uram, tévedésből mindent bepakolták, s igy . . . A nő kissé gondolkodni látszik, aztán odafordul az uj lakóhoz: — Uram, egy szívességre kérem. Legyen jó, intézkedjék a házmesternél, ihogy hozas­son a számunkra bérkocsit. Igy nem mehetek le az utcára, átöltözködnöm pedig nem lehet­ne itt, tükör nélkül . . . Az uj lakó távozik, hogy kocsit szerez­zen. A nő és a költő között a következő pár­beszéd fejlődik ki: — Ki ez az ember? — kérdi a költő se­te ten. — Ez az ember, szivem, mindenütt a nyomomban, van.. A múltkor, mikor nem vol-, tál itthon, itt volt lakást nézni. Elmondta,' hogy tud pénzzavarunkról és rendelkezésem­re akart állani . . . Én elkergettem. — És erről nékem nem is szóltál, mond­-j.a a 'költő ijedten. — Nem, minek szóltam volna. Most csak azt akartam, hogy lássa, mennyire szeret­lek. ö, tudniillik, meggondolási időt adott máig. És én meggondoltam. Veled megyek az uj lakásba. A fürdőszobában van egy doboz­ban. a kosztümöm, azt hozd ki, most már nem veszem föl, majd1 a kocsin magunkkal visz­szük. Az uj lakásba . . . Hogy lásd, hogy milyen tisztességes és hü szeretőd van né­ked . . . A költő undorral megy be a fürdőszobá­ba, a ruhadobozért. Lent a kocsiban a nő a költőhöz simul és megvetéssel mondja: — Micsoda ember lehet az, aki nem fes­teti újra a lakását, mielőtt behurcolkodik . . BotorVásárloH pmainiimbbimi^éi'él Telefon 515. Tisztelettel meggyőződhetnek arról, hogy dúsan • - f felszerelt raktárunkban kizárólag sa- CgyOUll JYlUflSZTfllOSOK ját készítésű, elsőrendű bútorok, T)|if<ii»i»s 1/Ka­muidén versenyt felülmúló árban, 9MH)rr£l}Iiira — kedvező fizetési feltételek mellett J «... - . , „ „ . - is kerülnek eladásra. töm eajoj-hifőt 19 Wrtfcz pfKKel szemben.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom