Délmagyarország, 1913. október (2. évfolyam, 228-254. szám)

1913-10-08 / 234. szám

1913. óktober 8. AZ ELLENZÉK MAGATARTÁSA. Nagyon; valószínű, hogy az ellenzék holnap sem megy be a képviselőházba. Az egyesült függetlenségi párt és a néppárt 'bizonyosan távolmarad. Az alkotmánypárt a megjelenés vagy a távolmaradás dolgában formai határozatot még nem hozott, de az ellenzék körében ugy tudják, 'hogy ez a párt sem megy be a képviselőházba. Az uj pártban' azonban vannak, akik csak nagyon nehezen tudják magukat rászánni erre az absztinenciára és akik már szeretnének benn a Házban is szerepelni, főképpen pedig a delegációba kívánkoznak, ahol a többi ellenzéki pártok távollétében; nagyon könnyű volna most „érvényesülni." Amióta Andrássy ferencvárosi beszédében 'kijelentette, hogy a hatalomra törekszik, azóta künn a falvakban pártjának még a 'legjelentéktelenebb emberei is azzal kezdik és végzik beszédjüket, hogy: — Igenis, nyíltan kijelentem, hogy a hatalomra törekszem! Ez a heves vágyakozás, amelyet különben csak költői túlzással lehet „törékvés"-nek nevezni, természetesen nem fér bele a paszsziv távollét taktikájának szüík keretébe, és ezért nem lehetetlen, hogy „elvi nyilatkozatok" ürügye alatt az alkotmánypárt mégis csak be-bejár majd1 a képviselőházba. Hogy már holnap is lesz-e ilyen „elvi nyilatkozat", azt e percben1 még nem tudja senki, mert Andrássy a pártihiveivel azóta, bogy tegnap este hazajött az erdélyi havasokból, még nem érintkezett. Valószinüen az alkotmánypártban döntik el majd azt a kérdést is, hogy a főrendiház holnapi ülésén ne lépjenek-e akcióba a kormány ellen? A főrendiházi ellenzék, talán az egy Prónay Dezső bárót kivéve, mind Andrássy Gyula személyes bive, természetes tehát, hogy itt a támadásra vagy nyugtonmaradásra csakis Andrássy Gyula gróf adhatja meg a jelet. Ezúttal nincs más ürügy a támadásra, mint Kristóffynak az a „'leleplezése", hogy az 1905-iki Tisza-féle választás költségeinek egynegyedrészét a Fejérvárykormlány fizette ki. Ezt a témát a sajtóban ugyan nagyon' elcsépelték már, de elvégre nem mindenki olvas újságot és talán lesznek, akikre még ihatni fog ez a „leleplezés." BÉCS A MAGYAR POLITIKÁRÓL. A Neues Wiener Tagblatt vezéreiikkiet közöl Magyarország és g külügyi politika óimén, amely különösen az ellenzéki párti vezéreiknek a legiuitólblbi időiben a külső politikai helyzetre vonatkozó nyilatkozataival foglalkozik. A cikk többi között azt mondja, hogy az ellenzéki vezérek külügyi nyilatkozatainak célja nagyon is átlátszó. Miután a belső politika terén taktikájukkal nem tudnak sírkert elérni, azoknak a köröknek akarnak kellemetlenkedni, amelyekről föltesszük, bogy a magyar belső politikai viszonyokba is beleszólnak. A magyar ellenzék vezérei ettől azt remélik, hogy a külügyi politikára vonatkozó nyilatkozatok kellernetlenűl fogják érinteni azokat a bécsi köröket, amelyeik azután latba vetik majd befolyásukat, hogy a magyar kormányt megbuktassák. Ez a törekvés nagyon is naiv és az ellenzéki vezérek nyilatkozataikkal ncím fognak semmiféle célt elérni ottan, ahol sikert remélnék. A lap megállapítja, hogy a külső politikára vonatkozóan még az ellenzék vezérei között sincs meg az egyetértés, mert amiig Károlyi Mihály gróf a hármas-szövetség ellen, vagy annak reformálás<a érdekében, szóit, Andrássy Gyula gróf határozott hive a hármas-szövetségnek, Justhék közül pedig sokan szlávbarát politikát akarnák .folytatni, persze csak elméletben, mert hogy milyen szlávibarátok a negyvennyolcasok, azt megbizonyították, amikor a koalíció uralmon volt és megcsinálták a horvát konfliktust. _ PEt MAGYARORSZÁG Ezeket a nyilatkozatokat bécsi illetékes helyen senki sem veszi komolyan, die minthogy legutóbb külföldi orgánumokban szólalnak meg a magyar ellenzéki vezérek, meg kell állapítani, hogy óik csak a .maguk külön véleményét fejezik ki, minthogy Magyarországon mindenki a( h árimarf -szövietidég lii.ve és ha lehetne népszavazást elrendelni, kiderülne, hogy nincs magyar ember, aki nem ragaszkodnék a hármas-szövetsiég politikájának föntartásához. *3»aig;3t)kciaabsbiabbbababiibbabeabnnsaababqbaaaaabbbasba Kétszázezer koronás városi építkezés. — A jövő év vígén megkezdik a parochia építését. — (Saját tudóstíónfÜól.) Nagyobbszabábu •építkezés tervén dolgozik most ujabban a város mérnöki hivatala. A belvárosi paplak építéséről van szó, amelynek a terve tavaly •merült föl először s akkor a mérnökség e! is készítette a vázlattervezetet, de utcarendezési akadályok miatt az egész ügyet le kellett venni a napirendiről. Ugyanis akkor még nem tudta a tanács, .hogy mi lesz a Révay-utcá--* val, kisajátitják-e az ottani épületeket és beépitik-e az egész utcát, vagy pedig marad minden a régiben. Most azonban már befejezett dolog, hogy a Révay-utcának az a szakasza, amely a Somogyi-utcától egész a templom-térig terjed, meg fog szűnni. A mérnökségnél található tervek szerint az utcának ezt a vonalát kétemeletes házakkal építik .majd be s az e'llső ilyen nagyobb építkezés ,a belvárosi parochia kétemeletes épülete lesz a Somogyi- és a Révay-utcák sarkán lévő Sobay-ház telkén. Ez a telek azonban magában' véve kicsiny s hozzá kellett még venni a Somogyi- és Révay-utcák szemközti sarkán álló földszintes háznak egy darabját, a mely a szerb hitközség tulajdona. Ennél a pontnál kezdik meg a Révay-utca emiitett szakaszának a beépítését, mig az utcának az a vonala, amely a Somogyi-utcától az Oroszlán-utcáig terjed, szabadon marad. Mindezek alapján Gaál Endre külturtanácsos, akinek az ügyosztályához a parochia építkezése tartozik, kedden visszaküldte a mérnökségnek a vázlatterveket, hogy azokat rövid határidőn belül dolgozza át és terjeszsze majd a tanács elé. A parochia hatalmas épülete eszerint nemcsak a Sobay-ház telkét foglalja majd el, hanem átnyúlik a Révay-uteán a szemben lévő sarokig és a szerb hitközség földszintes épületének telkét is betölti mintegy felerészben. Az építkezés költségvetésével is elkészült már a mérnökség és a kűlturtanácsos utasításának csak annyiban kell eleget tennie, hogy egyes épületrészeket a szerb hitközség telkére helyezzen át. A parochia építése a hozzávetőleges költségvetés szerint 185,000 koronába kerül, de az építkezés költségei túlhaladják majd a 200,000 koronát is. A tervek szerint a parochia beosztása a következő lesz: a földszinten' épü'l a plébánia hivatal, kis- és nagyirodával, ugyanott kétszobás lakás a hetes káplán részére, ugyanott kis ebédlő, konyha, imás szoba, kamra, Az épület első emeletén püspöki lakosztály lesz dolgozó-, háló- és titkárszobával olyan alkalmakra, amikor egyházi főméltóságokat lát vendégül a város. Ugyancsak az első emeleten-lesz a címzetes püspök lakása, amely szalonból, nagy ebédlőből és hálószobából' áll. A második emeleten rendezik be a parochián tartózkodó káplánok lakásait, ugyanott lesz két vendégszoba is, továbbá ruhatár, mösdó!, gazdasszonylakás és csellédszoba. Nagyjában ezekből fog állni a belvárosi paplak épülete. A tervek módosításával a mérnökség néhány hét alatt elkészül s az árlejtést valószínűleg decemberben írják ki a munkálatokra. Amennyiben az épitkezéshez még a jövő év elején hozzáfognak, a jövő év folyamán készen áll a paplak a Somogyi-utcában. S. A Gazdasági és Iparbank ellen elrendelték a csődöt. (Saját tudósítónktól.) A Szegedi Gazdasági és Iparbank több mint egy év óta húzódó válsága ma délben szomorú befejezéshez jutott: a szegedi törvényszék csődbirósága elrendelte a bank ellen a csődöt: Csődtömeggondnok Dózsa Emil dr., helyettes tömeggondnok Lovassy Ernő dr. és csődbiztos Hubacsek Béla lett. A csődöt a törvényszék a felszámoló bizottság csődkérelmére rendelte el. Mint megírtuk már, a bank felszámoló bizottsága egy héttel ezelőtt elhatározta, hogy a bank ellen megkéri a csődöt, mivel több hitelező biztosítási végrehajtást vezetett a bank ellen és ilyen körülmények között a felszámoló bizottság a következményekért az anyagi felelősséget vállalni nem volt hajlandó. Már a felszámoló bizottság ezen határozatát megelőzőleg Müller Mátyás szegedi kereskedő, ki néhány ezer koronával érdekelt volt a Gazdasági és Iparbanknál, benyújtotta a bank ellen csődkérvényét a szegedi törvényszékhez, azonban, ekkor a felszámoló bizottsággal történt megállapodása következtében, a törvényszék elhalasztotta a csődmegnyitását. Egy héttel ezelőtt', amikor maga a bank felszámoló bizottsága fordult hasonló kérelemmel a törvényszékhez, ismét halasztást szenved a csőd megnyitása, mert a bizottság a bank érdekében beakarta várni, amíg a Ferraria vasárugyár megkapja a kormánytól kilencvenkétezer korona hátralékos szubvencióját. Épen ezért akkor nem is nyitotta meg a törvényszék a csődöt, hanem a csődtárgyalást elhalasztotta mára. Közben a törvényszékhez egy hitelező részéről ujabb csődkérvény érkezett, ugy, hogy tovább az ügyet elodázni már nem lehetett. Hogy ezek után mint fog alakulni a helyzet a hitelezőkre és adósokra, arra nézve fö'lvilágositásu'l az alábbi két nyilatkozat szolgál. Boross Ignác a bank volt igazgatója és felszámoló bizottságának tagja a következőket mondta: — A csődöt a mi kérelmünkre rendelte el/ a törvényszék. A banknak jelenleg mennyi a passzívája és aktívája, azt pontosan nem tudom, a közérdek azt kívánja azonban, hogy a csőd a lehetőleg minden nagyobb emóció nélkül menjen végbe. Se a hitelezők részéről, se a tömeggondnok részéről ne d'omináttassanak túlságosan az adósok. Dózsa úrral eddig még nem beszéltem, de nekem már kidolgozott tervezetem van arra vonatkozólag, hogy az ügy a szegedi pénzpiac nagyobb megrázkódtatása nélkül, simán le legyen bonyolitható. A banknak sok váltó-adósa van, a kik pontosan is törlesztenek, de ovatolás esetén egyszerre nem tudnák kifizetni a váltó teljes összegét. Épen ezért sok függ attól, hogy a tömeggondnok milyen eljárást tanusit az adósokkal szemben. Mi azonban meg vagyunk győződve, hogy Dózsu Emil dr. a leglojáiisabban fog eljárni és örülünk is, hogy a szegedi törvényszék őt nevezte ki tömeggonduoknak. Barta Dezső dr. a bank volt ügyésze a következőket volt szives mondani a Üélmugyarország munkatársának: — Pontos adatokat ezúttal nem mondhatok, mert ilyenek mem állanak rendelkezésemre. A Gazdasági és Iparbanknak még mindig körülbelül 900.000 korona betétje, 1 millió korona visszleszámitolási hitele van, ezzel szemben 100.000 korona értékű jó váltó van birtokában. Minden esetre evidens érdeke a banknak és a közönségnek, hogy ez a csőd nyugodtan bonyolódjék le.