Délmagyarország, 1913. október (2. évfolyam, 228-254. szám)

1913-10-05 / 232. szám

Szerkesztőség Kárász-atci 9. Telefon-szárai: 305. aBK^S^ ELŐFIZETÉSI ÁM SZEGEDEN egészé*re . K24 - léiévre . . K »- g egész ém. K39-— MMere . . KMnegjredém K 6-— cgyhéeapssK JF— | (wgyeééwe K T— cgjrMnapnK 240 t*y*» *mém kr% M NHÉC. | SCNW én M üfflSa Kiaéékivatal Kárász-utca a TiMMHiáBi: 305. Szeged, 1913. II. évfolyam 232. szám Vasárnap, október 5 A százmilliós közbirtok. Irta: Domokos László dr. Több oldalról megindult a szellemi harc az évszázados tespedés ellen. A mi nemzeti fővárosunk az utolsó években kifejtett lázas igyekezete dacára sokban hasonlít még a mesebéli Csipkerózsa kisaszszonyhoz, ki csak most ébredezik halálosán hosszú szendergéséből; fátylait már bontogatja, de vérének lassú folyama alvásra emlékeztet inkább, mintsem az élet erőteljes lüktetésére. Néhány nappal ezélőtt a legnagyobb érdeklődéssel olvastam Gál Miksa alapos fejtegetését'—Szeged város Számadásainak főbb tételeiről és e tétélék disszonanciájáról. Ami legjobban megragadta figyelmemet, az a fundált jövedelmeknek végzetesen káros lecsökkentése, a város földbirtokainak szomorú jövedelmezősége és e földekkel való gazdálkodás elhanyagoltsága volt, A pénztári ügyekben szakember cikkíró megvilágította ennek a végtelenül fontös kérdésnek a financiális oldalát, ezúttal pedig a dolgok szociológiai megvilágitásában akarunk rámutatni arra a kézenfekvő igazságra, hogy a város eddigi gazdálkodási rendszere egyszerűen tarthatatlan, mert derekában vágja Iketté a lakosság anyagi megizmosodásának lehetőségét. Szeged városnak, mint erkölcsi testületnek hetvenezer hold termőföldje van, tehát több, mint amennyit a mindszent-algyői hitbizomány sáncai között őriznek a grófok, kik épen ezért őrgrófoknak neveztetnek. Mikor amiatt panaszkodunk, hogy amúgy is kicsiny megyénk lakossága egyre tömegesebben vándorol a tengeren túlra, ahol még nem tették rá minden talpalattnyi földre lábukat a mágnások, a Pállaviciiniekre és Károlyiakra szokás gondolni, kik — a szatmári békekötés óta — jól érzik itt magukat és eszük ágában sincs a jasznaja-poljanai földosztó gróf péidáját követni. Pedig Szeged város nagyobb ur a megyében 'akármelyiküknél. Szeged a mágnás-város, melynek dominiuma a nagyváradi árpádkori püspöki diecezis valóban fejedelmi birtokaival vetekszik. Erről a pompás földbirtokról azt a véleményt adta a város számvevősége, hogy nem ér többet nyolcmillióhétszázezer koronánál, amely összeg a vagyonmérlegben is fel van tüntetve, jövedelmet pedig hajtott az elmúlt esztendőben másfél millió koronát, a mi tizennyolc százaléknyi hozadéknak felel meg. Ám most imár tisztában vagyunk vele, hogy 'a számvevői hivatal számoló ceruzája erősen elcsusszant, mert az a szép darab föld testvérek között is több, mint százmillió korona értéket képvisel, Olvasás közben. Irta: Ignotus. Van egy kedves gondolatom, mely, ugy látszik, végig fog kisérni az életen, mert imítíár hűsz esztendeje, hogy hozzáni-hozzám csatlakozik: utcán jáftómban, szőnyegen hevertemben, a magános ábrándozás negyedóráiban, mikor az ember újra gyermek, ami: ugy is mondhatnék, hogy megtalálja önmagát. Teljes kárpitképpé nőtt képzeletemben e sok elgondolás, ahogy napról-napra tovább Süővődlk, nevekedik, színesedik, meg-meggyarapodva egy-egy uj szállal, mely mind megmarad emlékezetemben, egy sem fakul fe belőle. Ez a gondolat: elgondolni, mit csinálnék, ha enyém volna az Andersen sárcipője, tnely viselőjét valamely régi király ideiébe varázsolja vissza — teszem engem a S^ení Istvánéba. Ilyenféle gondolattal ugy tudom. Mark Twaln is foglalkozott, de ezt a regényét nem olvastam s nem tudom, milyen eredményekre jut benne. Az én eredményeim, mondhatom, nagyon gyászosak. Mert ugy szemre nagyon tetszetős gondolat: micsoda nagy, dicső, tetemes, tudós és félelmetes férfin volnék én a mi mai tudásunkkal fölfegyverkezve azokban a tudatlan időkben! De hogy részletekbe merülök: a perspektíva éppen nem kedvező. Mily gyászos figura volnék én a kemény harcosok közt, az én vivási tudományommal, mely a battuto-figuránál nem terjed tovább! . . . Igen. de én tudok puskaport csinálni, könyvet nyomtatni, telegrafálni. vasutat, hajót, dynamógépet szerkeszteni . . . azaz, hogy megálljunk: tudok? tud az ördög! Csak beszélni tudok mindezekről, tudni a húsz század minden nagyszerűségei közül csak a leydeni palackot tudom megcsinálni, s ennék sem tudnám honnan megszerezni a sz'taniólját s a pecsétviaszkját. Az egyetlen, nagy dolog, mit a szent király fejéhez vághatnék, az volna, hogy ő majomtó! származik — s ez éppen elég volna arra, hogy a szent király kardot rántson és ketté hasítson. « Tudni is, mint szeretni, a maga bőrén tanul meg az ember. Megismerkedni valamely tudomány ma megállapított igazságaival, nem ér többet, mint a lexikonban megolvasni: mi a szerelem. Nem megy át az ember vérébe, nem -tud vele tovább gondolkozni; csak tud róla, de nem vette tudomásul, s csak hiszi, hogy elméje ennek nyomán jár tovább.. Mint ahogy minden egyes ember, mire megszületik, gyorsan és nagyjában végigment fajövedelmezősége pedig nem több másfél százaléknál, amiben Szeged város a legelhanyagoltabb nagybirtok meddőségét is fényesen túlszárnyal']a. Ha már most figyelembe vesszük, hogy ez a vagyonkészlet pénzértékké való változtatása után évente kerek öt millió korona jövedelmet biztositana a mai másfélmillió helyett és hogy a városnak hat és hétmillió között mozgó költségvetésében a bevételek gerincét ennék a párját ritkító tőkehahnaznak a jövedelme képezné, olyan prespéktivák nyitnak a szemlélő előtt, melyeknek nagyszerű kapcsolatait nem is lehet egykönnyen áttekinteni. Az eddigi gazdálkodási rend tökéletes elhibázottsága az oka annak, hogy a város fejlődésében ipari és kereskedelimi érdekék nem juthattak térhez és levegőhöz; minden erőkifejtés csak a városiasság külső színezetének fokozására irányult, de figyelmen kívül hagyta a lakosság agrikültur jellegét és a város topográfiái helyzetét. Szeged gazdasági életének karakterét a tanyarendszer határozza meg. A tanyarendszer, melyhez fogható nagy horderejű telepítés ritkítja párját a kontinensen. Csak Dánia mutat fel hasonló mezőgazdasági alakulatokat, de mig ott 'kisbirtokosok kezében van a termőföld s a lehető legintenzívebb gazdálkodás foly, addig nálunk iának egész fejlődésén, minden egyes ember elméjének is mintegy be kell futnia a tévedések s elkalandozások egész útját, melyeken át az emberiség mai tudomásaihoz eljutott. Csak annak válik vérévé minden mai igazság/ aki tud minden régi tévedésről és hazugságról. • A tudományra mindenféle tisztelettel szabad nézni, csak babonással nem. S mindenféle szemmel, csak lemondóval nem. Örök tökéletlensége, végzetes fölszinessége közepett nincs is egyéb mentsége s életre való jogositója, mint az, hogy mindenkinek való, mindenki számára szükséges, mindenkinek köze van hozzá, mert valójában semmi egyéb, mint egyre változó, mindig tökéletesedő, de mindig tökéletlen használati utasítás az ember számára s a mindenség felől; szakasztott olyan, mint egy spirituszlámpához, vagy egy szedőgéphez vagy folttisztitó szerhez való használati utasítás; utasitás arra, mily fogásokkal és ügyességekkel használhatjuk fel magunkat, a többi embert, az eget, a földet, a világegyetemet együtt, vagy külön-külön arra, hogy boldoguljunk és boldogok legyünk. A tudományt tehát éppen nem tudománytalanság a haszon, a gyakorIskola öltönyök, jg* NEUMANN M. •felöltők, cestlimSk Kérjen árjegyzéket cs. és kir. udvari és kamarai szállítónál fink OS leánykák részére kaphatók Szeged, Kárász-utca S