Délmagyarország, 1913. október (2. évfolyam, 228-254. szám)

1913-10-30 / 253. szám

1913. október 30. közeledő lejáratára, a tanács iaz ügyet sürgősen tárgyalja és a tanácskozásba magát az indítványozót is vonja bele. Majd ha aztán a tanáes tanácskozott ebben az ügyben, lehet szó arról1, hogy milyen javaslattal tenj-eszsze az indítványt a közgyűlés elé. A tanács Bokor Adolf felszólalása után visszavonta előterjesztését. Kormányos Benő idar. indítványozza, hogy a bérházat sürgősen javítsák ki. A tanács1 pártoló javaslatára a. közgyűlés az indítványt elfogadta. Franki Antal a Zárdautca és Szent-Mik lés cutoa rendezésére vonatkozólag tesz indítványt a közgyűlésnek. Körmendy Mátyás indítványozza, hogy a közgyűlés is írjon föl a kormányhoz a miafflkásbiztositó törvény megváltoztatása érdekében és ezt a határozatát pártolás céljából küldje meg a többi törvényhatóságoknak. A tanács javaslata az, hogy az indítványt azonnal tárgyalhassa a közgyűlés ós adja ki a mim.••••••••••sibbiahaob .babbaaaaabbbbbbbbb Megkezdődött a sajtóreform tárgyalása. (Újságírók az igazságügyi miniszternél. - Az igazságügyi bizottság szónokai. — Az Otthon közgyűlése. — (Saját tudósttónktól.) Megkezdődött a mai napon a sajtóreform tárgyalása. A képviselőház igazságügyi bizottsága ma délután ülésezett és kizárólag a sajtóreform kérdésévei foglalkozott. Erdély Sándor elnökölt az ülésen és Balogh Jenő dr. igazságügyminiszter szólalt föl a javaslat ügyében s azt részletesen ismertette. Hangsúlyozta, hogy a sajtóreformok immár továbbra el nem halaszthatók, mivel vannak kérdések, melyek tisztázásra, helyesbítésre szorulnak, különben mindig több ártalmas szokás marad meg és tönkre teheti a magyar sajtót a sok kinövés. A miniszter fölemlitette azt is, hogy nagyon behatóan foglalkozott a reform kérdésével, a nyáron és az ősszel tárgyalt publicistákkal, akiket meghallgatott és észrevételeiket fölhasználta. A javaslat ma már igazán időszerű, tovább várni nem lehet. A Budapesti Újságírók Egyesületének tegnap hozott határozatát ismertette -eztán Balogh -miniszter. Az egyesület azt kérte, hogy -amig tanulmányozza a reformkérdést s amig észrevételeit megteszi, addig halászszák el az igazságügyi bizottság tárgyalását. Erre nincs szükség, — mond-o-tta az igazságügyi miniszter, — mert a bizotsság úgyis hosszabb ideig foglalkozik a kérdéssel és mert csak a részletekről lehet szó. Hegedűs Kálmán ismertette eztután a javaslatot és 'kiemelte, hogy az két irányban halad, -egyiknek -célja, hogy a komoly újságÍrást még -inkább erősítse, a másik pedig, hogy a kinövéséket, a -parazita újságírást 1 ehet öle g rnegs zü ntes se. — A komoly sajtó tudomásom szerint örömmel veszi tudomásul a tervezétt reformét, — mondatai Kenedi Géza szólalt föl ezután. Az 1848iki sajtótörvényt összehasonlítja a -most tervezett javaslattal, amely végre im-egé-rett dolgokat akar érvényesíteni és -az idejét múlt szokásokat megváltoztatni, a mai kívánságok alapján, a -magyar zsurnalisztika -érdekében. — A nemzet túlnyomó többsége örül a reformnak, — mondotta Kenedi — és gratulál a miniszternek, amiért volt bátorsága erélyesen belenyúlni ebbe a fontos kérdésbe. A -reformnak csak -egy hibája van, — jegyezDfíCMAGYARORSZXG ^ tanácsnak azzal, hogy a Kereskedelmi és I-parkamara meghallgatásával dolgozza ki a kormányhoz ter-j-esztendő föliratot. A közgyűlés igy határozott. Hoffer Jenő -a tanítóknak családi pótlék megszavazását és az -összegnek a közgyűlés határozatától számított nyolc -nap alatt történő kiutalását kéri indítványában. -A tanács1 javaslata az, hogy a családi pótlékot előlegként fizessék ki a tanítóknak. Hoffer ragaszkodik imdlitványához, hogy 8 -nap -alatt utalják k-i a családi pótlékot. Taschler szerint 8 n-a-p alatt száz embernek lehetetlen a családi pótlékokat folyósítani. Módosítsa a közgyűlés az indítványt csak annyiban, hogy a pótlókot soron kivül, haladéktalanul folyósítani kell. Elnök ezután a -közgyűlést fél hót -órakor iherk-esztette és a folytatását csütörtökön délután négy órára tűzte ki. te meg, — az, hogy nem 15—20 -évvel előbb terjesztették be. Hantos Elemér a helyreigazítás és a sajtó munkásainak jogviszonyainaik kérdésére terjeszkedett ki s e két tervben aggályok merülnek fel s -él is mondotta, hogy miért, de az igazságügyi miniszter megnyugtatta rövid1 felszólalásában. Az előrehaladott idő -miatt az igazságügyi bizottság november 4-én -ü-1 össze tárgyalásra. I : i Mint mára megirtuik, a Budapesti Újságírók Egyesülete arra kérte az igazságügyminisztert, hogy az igazságügyi -bizottságnak a sajtór-eíorm tárgyalására öss-zehiv-ott 1 rna-i ülés-ét halasszák el. Az igazságügy-miniszter válaszának átvételére ma délelőtt tizenegy órakor -megjelent a minisztériumban az -egyesület részéről Márkus Miksa, Purjesz Lajos és Szatmári M-ór -elnök, akiknek Balogh Jenő igazságügyminiszter a következő választ adta: — A képviselőház igazságügyi -bizottságának több vid-ék-en tartózkodó tagja már Budapestre -érkezett és igy a biz-ottságnak ma -d-élután tartandó ülésén a javaslat általános vitáját megkezdeni óhajtanám. Megnyugtathatom azonban az urakat, h-o-gy a javaslat részletes vitája csak több nap múlva fog megkezdődni és ennélfogva bő alkalom lesz rá, hogy a Budapesti Újságírók Egyesületének november elsején tartandó ülésén, elhangzott megjegyzéseket és előtérjesztenr dő javaslatokat az igazságügyi bizottság is tüzetes és beható megfontolás tárgyává tegye. Örömmel é skös-zönettel venném azonban, ha ezeket a javas-latokat november 3-án írásban is megkaphatnám. A kiküldöttek bejelentették a -miniszternek, hogy az egyesület szombati közgyűléséből Írásban fogják az egy-es-üilet véleményét -előterjeszteni. A miniszter hétfőn- -délelőtt 11 órára ismét meghívja a -kiküldötteket, ho-gy velük szóbelileg is tárgyaljon a -majd kifogásolt rendelkezésekről. Ma délelőtt tizenegy órakor megjelent az igazságügyminis-zteriumban Herczeg Ferenc, Kozma Andor és Hegedűs Kálmán- -képviselő, továbbá Bernolák Nándor táblabíró is, akikkel, azután a -miniszter a javaslatról tárgyalt. Az Otthon kör ma délután 3 órakor r-end-kivüli -közgyűlést tartott, amelyen Rákosi Jenő, Kóbor Tamás -és Fényes László szólaltak fel; a sajtóreformról beszélteik. Fényes László határozati javaslatot nyújtott -be, melyben Rákosi Jenő elnök ellen bizalmatlansági inditványt adott, de ezt a közgyűlés nem- fogadta el. Fényesnek másik javaslatát, hogy tudniillik az Otthon bizottságot küldjön ki, akciót indítson és fejtse ki e kérdésben a kör álláspontját, egyhangúlag -elfogadták és husz tagu bizottságot delegáltak. ». Közgyűlési vita az uj törvényjavaslatokról. (Saját tudósttónktól.) A szerdán- délrután kezdődött októberi rendes közgyűlés programjának együk kétségtelenül legáltalánosabb érdeklődést keltő pontja az az 'inditvány vált, amelyet Szivessy Lehel dr. törvényhatósági bizottsági- tag nyujt-ott be s amelynek az léit volna a célja, hogy -tiltakozzék a város -az esküdtszéki reformjavaslat, a tervezett sajtóitörvény -és -a gyülekezési jog szabályozására kiadott rendelet ellen. Az inditvány másfél- órás -vitára adott alkalmat, amelyben Rósa Izsó dr., Reiniger Jakab, Wimmer Fülöp, Balassa Annin dr. és maga az 'indítványozó réSz-éről |s komoly fejtegetések hangzottak el -az uj törvényjavaslatokról-. Meg kell áüapiitánurak, hogy a közgyűlés ennek a-magasnivóju részben szakszerű jogi vitának -a hatés-a alatt még a látszatát is kerülni akarta ,annak, hogy -a hozandó határozata -mögött politikai -tendencia -rejlenek. Ezért nem i-s helyezkedett Szivessy Le-hél dr. álláspontjára, hanem Reiniger Jakabnak azt az inditván-yát fogadta el, h-ogy mivel a szakbizottságok az uj törvényjavaslatok felett véleményt még nem mondtak, azoknak a tárgyalását a kormány függesztesse föl. Reiniger indítványa a közgyűlés csaknem egyhangú tetszésével találkozott és Becsey Károly dir. inditvány,ára, aki Reiniger indítványát magáévá tette, k-i-mondottá még -a közgyűlés, h-ogy ,a határozatot fölebbezésre való tekintet nélkül végrehajtják. Taschler Endre főjegyző felolvasta a közgyűlésinek Szivessy Lehel -dr. i-nditványát, amél-y-et kedden már részletesen ismertettünk. A tanács -az -inditványt azzal a javaslattal terjeszti a közgyűlés elé, hogy véleményezés, illetőleg alapos jogi megvitatás céljából utalja a jogügyi bizottság elé. Az imditváoyozó, Szivessy Lehel dr. szóla-lt föl' ezután. Azt fejtegeti, hogy a mai időben egy törvényjavaslat benyújtása és elfogadása csaknem -egyszerre történ-ik, holott -előbb a szakbizottságoknak is le kellen-e tárgyalni. Indokolja ezután az inditvány át. Azt -m-ondja, hogy az -eskü-d tszéki reform magának az esküdtszéknek -a- lényegét akarja eltörölni. A Kúria, de maga a szak-bíróság is, az uj törvény szerint, ha az ítélet inem tetszik n-elk-i, nudilifikálh-atja. A sajtótörvény -reformjára vonatkozólag azt fejtegeti, h-oigy sérelmére szolgál- a szaha-dgondolatnafc és sérelmére -szolgái a szabad-gondolat terjesztésének. Szerinte pártpolitikai szempontokból egyszerü-en- megtilthatja a kormány bármelyik lap k-oilportázs-jogát anélkül, hogy a lap-o-t, amely jóhiszeműen- jár -el, bármivel is kárpótolná. Sdka-lja a -kauciót, amit politikai lapoktól kiván az uj sajtótörvény. Szigorúnak, sőt igazságtalanník tartja azt a rendelkezését a törvénynek, hogy aki valótlanságokat ir, az szigorúan büntetendő, mert ez egy uj deliktum. Kifogásolja a gyülekezési jog 'megnyirbálását, végül kijelenti, -h-ogy ez nem pártpolitikai kérdés, hanem a közszabadság és egyéni szabadságok m-egvédésének kérdése -és a jogokban ugy is szegény magyar polgárságot, politikai szem,pontokból jogaitól megfosztani nem szabad. Kéri indítványának elfogadását. Reiniger Jakab nem fogadja el a tan-ács javaslatát. Örömmel fogadná, ha nem pártpolitikai szempontokból birál-nák el Szivessy dr. indítványát, hanem Igazságügyi szempontokból tenné -a közgyűlés kritika tárgyává. Maga s-em h-ive az esküdtszéki reformnak, -mert -ez az egész esküdtszéki intézményt kiforgatja az eredeti jeli-egéből. Sérelmesnek találja azt is, hogy a tárgyalási elnököt az esküdtek nyakára bocsátja az uj törvény s ez különösen alkalmas arra, -hogy