Délmagyarország, 1913. október (2. évfolyam, 228-254. szám)

1913-10-30 / 253. szám

12. egyetlen elejtett szóval, vagy valamiféle magyarázattal, vagy csak egyetlen mozdulattal is elfogulttá tegye az esküdtelket. A saj-tóreformról szóló törvényt szintéin sérelmesnek tartja, mert az az 1848-iiki sajtótörvényhez viszonyítva határozottan visszaesést mutat. Nemcsak a gondolat szabadságát akarja korlátok közé szorítani, de a la-' poík utcai elárusitásáról szóló rendelkezésével a lapok egzisztenciális érdeke ellen tör. Mindezek után elfogadás végett a 'következő indítványt terjeszti a közgyűlés elé: Tekintettel arra, hogy az „esküdtibinóság előtti eljárásra és a semimáségi panaszra vonatkozó rendelkezések módositásáró 1" szóló, a képviselőházhoz benyújtott és ennek igazságügyi bizottsága által már le is tárgyalt törvényjavaslat az által, liogy a ténykérdést elválaszt ja a jogkérdéstől, hogy az elnököt belevonja az esküdtek tanácskozásába, hogy a tónykórdósek egy rósizét elvonja az esküdtek döntése elől, hogy a bíróság- a vádlott javára hozott határozatot is* .felfüggesztheti; azt célozza, hogy az. esküdtbirósági eljárás során a szak bíróság jogi felfogása érvényesülijön, miáltal az esküdtsféki intézmény lényege teljesen megszűnnék; tekintettel arra, hogy a sajtó törvényjavaslata a kaució felemelésével, a hir lapok utcai' elárusdtásának .a lapok egzisztenciáját veszélyeztető intézkedésével és némely indokolatlan büntető hia.táirozatávail az 1848. évi sajtótörvényihez képest visszaesést mutat; és tekintettel végül arra, hogy eme két törvényjavaslat a képviselőház elé való terjesztése előtt közzé -nem tétetett, ebez a szakkörök és szakértők nem szólhattak .és igy eme organikus ós fontos törvényeik előzetes, alapos megvitatása elmaradt, mondja ki a köztörvényihatósági bizottság, hogy feliratot intéz a képviselőházihoz ezen törvényjavaslatok tárgyalásának felfüggesztése tárgyában. Balassa Ármin dr. beszélt ezután. Azt hangoztatja, hogy több őszinteség van a 'kormányban, akkor, amikor nem törli' le az esküdtszéket, hanem 'korrigálja, mint azokban, akik azt mondják, hogy a kormány az esküdtszéket meg akarja fosztani tulajdonképeni jellegétől. A kormány csupán az esküdtszéki' intézmény tévedéseit akarja helyrehozni és ezért köszönettel tartozik a közvélemény az igazságügyminii'szternek. Ami pedig a sajtóreíormot illeti, ez meg ugy jött létre, hogy maga a sajtó ihivta föl az illetékes körök figyelmét arra, hogy a sajtótörvényt reformáltam kell. Csak amióta ez a terv fölmerült, máris megváltozott a sajtó egyes orgánumainak a hangja, modora és mondhatni, hogy ez a reform mozdította elő azt, liogy a sajtó most már sokkal kulturáltabb fokra emelkedett, imint azelőtt. Wimmer Fülöp szerint a leghelyesebb ut ebben, a kérdésben az, almit a tanács követ. Mielőtt felírnának a kormányhoz, adják ki az indítványt a jogügyi bizottságnak. Ha egy alaposan megindokolt félirat ímegy a kormányhoz, annak föltétlenül, nagyobb súlya és eredménye lesz, mintha egy általános vonatkozású fölterjesztést küldenének. A jogügyi bizottság gondoskodni fog .mindazoknak az ellentéteknek az elsimításáról, a melyek itt a közgyűlésen felmerülitek. Nem akar — úgymond — a kérdés jogi fejtege- . lésébe belemenni... Kormányos Benő dr.: Mert nemi is ért hozzá! Wimmer: Tisztelt közgyűlés! Én a legkisebb ügyvédet, sőt a legkisebb joggyakormokot is fölöttem állónak tartom jogi tekintetben, de annál az urnái, aki most felszólalt, több jogi 'tudásom van a csizmatalpamban! Kormányos dr.*. Majd válaszotok erre. Elnök: Felkérem Wiimmer bizottsági tag urat, hogy a jövőben tiszteletteljesebb hangot és kifejezéseket méltóztassék használni. Wimmer: Én tisztelettel meghajlok az DfilMAQYARORSZÁq elnök ur utasítása előtt, minidig is 'meghajoltam, de amit mondtam, azt meggyőződésből mondtam. Isimét hangsúlyozza, hogy a tanács javaslata jár a leghelyesebb utón, ímert végeredményében még többet akar, mint az inditványoizó. A tanács azt akarja elérni azzal, hogy az inditvány a jogügyi bizottságnak adassék ki, hogy a kormányhoz menesztendő föl iratnak ímeg legy en az óha j tott hatása. Kéri a tanács javaslatának elfogadását. Kormányos Benő dr. személyes kérdésben kér szót. Azt mondja, hogy Wimmer Fülöpöt nem: rendreutasítani, hanem széksértésért büntetni kellett volna. Elnök: Ne tessék bírálni az én intézkedéseimet ! Arról beszél ezután Kormányos, hogy kinek van nagyobb erkölcsi súlya a közgyűlésben, néki, vagy Wímimerneik. (Nagy derültség.) Wimmer: Senki se veszi komolyan! Elnök: Figyelmeztetem Kormányos urat, hogy ez nem személyes kérdésben váló fölszólalás, hanem személyeskedés. Kormányos dr.-oak azonban nem használ az elnöki intés. Tovább személyeskedik, •majd azzal a kijelentéssel, hogy a közgyűlés szivesebben látná, ha Wimmer ur nem járna be... Fölkiáltások: Inkább Kormányos! .. .leül. Rósa Izsó dr. szólalt fel az incidens után,. Előre is 'kijelenti, hogy Reinig-er indítványa mellett fogtál állást. Hegy az indítványt pártolja, ennek az első o!ka az, hogv7 •abból minden pártpolitikai kérdés ki van kapcsolva. A másik ok: hogy az esküdtszéki reformról és, a sajtóreformról szóló törvénytervezetek ne váljanak minden előzetes szakszerű megvitatás nélkül törvénnyé. Föltétlenül helyeselné at tanács javaslatát, hogy adják ki Szivessy dr. indítványát a jogügyi bizottságnak, — ha nem állanánk a tizenkettedik órában. Másrészt neim akarja fölkelteni azt a gyanút, hogy a tanácsi javaslat elfogadásával az ügyet csak elodázni kívánják. Becsey Károly dr. rövid felszólalásában kijelenti, hogy magáévá teszi Reiniger indítványát. Taschler Endre reflektál ezután az elhangzott beszédekre és a tanács javaslatát ajánlja elfogadásra. Azt hangoztatja, hogy igenis szükség van. a jogügyi bizottság véleményére, mert más szempontokból bírál az ügyvédi kamara és más szempontokból a jogügyi bizottság, imint a város közigazgatási szakbizottsága. Misem bizonyítja szerinte ékesebben a tanács álláspontjának helyességét, mint az, hogy három ügyvéd szólt hozzá a közgyűlésen a tárgyihoz és mind a három imás-más véleményen- volt. Ezért ajánlja az indítványnak a jogügyi bizottság elé való utalását. Taschler Endre szavai után Szivessy Leheti a zárszó jogával élvén előadja, liogy miután Reiniger Jakab biz. tag álláspontja az ő álláspontjával teljesen egyező és a határozati javaslat okfejtésében, ugy az írásbeli indítványának, mint a sízóbeli indokolásának megfelel, teljességében magáévá teszi és kéri annak elfogadását. Ezután az elnök elrendeli- a szavazást. Az eredmény az lett, hogy a közgyűlés — hét szavazat kivételével — Reiniger indítványát fogadta Becsey Károly dr.-nak azzal az indítványával kiegészítve, hogy a határozatot minden fölebbezésre való tekintet nélkül foganatosítják. Bemegy az ellenzék a Házba. A képviselőház holnapi, csütörtöki ülésén az ellenzék is megjelenik. Az ellenzéki pártok vidéken tartózkodó tagjait táviratilag hívták Budapestre s igy 'bizonyos, hogy az ellenzék teljes számban vesz részt az ülésen. Értesülésünk szerint a parlamenti ellenzék a politikai eemények homlokterében ilévő dolgokról vitát fog provokálni. Az ellenzék különben holnap délelőtt, közvetlenül a parlamenti bevonulás előtt ülést tart. 1913. október 30. Szeged, október 29. A NÉMET KAMATLÁB immár megunta a nagy 'lábon élést 'és kezd visszatérni a rendes- formájára-. Két évi kétségbeesett erőfeszítés és élethalál-küzdelem után tehát ismét egy könnyebb pillanat, melyben a toitelkatodáöa szárított kispolgári társadálom szabadabb lélekzetet vehet és némi- bizalommal tekinthet a következő napokra. Tehát nem veszik, kii feje alól, a párnát még sem! Tehát van még visszatérés, újjászületés, tovább folytatás! Amit az elmuílt két év alatt a jegybankok harácsoltak, az igen ífigyeletmreméító kis összegecslke lehet. Mikor fuldofctók az egész kereskedelmi világ 'és a 'nagybankok Ihitel.megvoinása folytán öngyilkosok és szürkeruhás rabok, vagy Amerikába vitorlázó bujdosóik lesznek a kis intézetnek magukat elszámított vezetiőii, azalatt a jegybankok a magas kamatláb folytán bőségesen szüretelnek és aranyhegyekkel: töltik meg érckamaráikat. Próbáljuk meg hozzávetőleg megállapítani például -az Osztrák-Magyar bank egy évi háborús nyereményét. Épen imost terjesztették be az átmeneti bu-digetet az osztráK képviselőház elé, melyből kitűnik, hogy az osztrák pénzügyminiszter a jegyibank folyó évi bevételiéből 14 millió kilencszázezer korona haszonrészesedést remél kapni. Ha már most figyelembe vesszük, hogy a banktörvény értelmében ,a két állaim pénztárába befizetett ötszázalékos adóból 70 százalék illeti meg az, osztrák és 30 százalék ,a magyar államot, ha továbbá arra is -gondolunk, hogy az ércfedezet nélkül kibocsátható négyszáz millió korona értékű bankjegyen felül minden kibocsátott bankjegy értékének öt százaléka adó fejében fizetendő, könnyen kiszámíthatjuk, hogy az osztrák-magyar bank a megengedett négyszáz millióin felül még ujabb négy,százhuszonhat milliót hozott forgalomba az ércfedezet negyven, százalékos felemelésével. Tehát rendkívüli mértékű és igen tekintélyes. ércIhairácsoTásii politikát kellett kifejtenie, hogy a kibocsátott bankjegyek törvényszerű ércfedezetét előteremthesse. Ilyen nagyarányú hitelmegvonás hosszít ideig éreztetni fogja hatását. Eh! Elmúlik majd' ez is, csak'ki .kell várni a végét. Az osztrák-magyar bank főtanácsa október harmincadikán fog ülésezni és ezen a napon ezer meg ezer adós várja, majd •szívszorongva a 'határozatot. Mit fog gondolni az osztrák kamatláb? Fogja-e követni nagynéniét kollegája el lágyulását? Amint mi a bank főtanácsát ismerjük, erre semmiféle remény nincsen. Majd tavasz felé. Addig még lehet egy kicsit feszíteni az íjat. Még nem elegen bolondultak ímeg, nem elegen gyilkolták ímeg magukat és döntötték nyo mórba családjukat. Ráérünk még arra a nagy örömre s ha ímeg sem érjüík. az se baj. Meg éri majd a jegybank. Neki nem árt semmi * Á SZÉP, NAGY FÁK már megint szemet szúrtak valakinek s ennélfogva pusztítás lesz o-daát 'Újszegeden. Emlékezünk még, mikor az újszeged! sétány főfasorának platánfáit ültették. Nincs több húsz esztendejénél, de talán tizenötnél: sem. Azelőtt csudaszép, nagy sudár jegenyék voltak a fasorban. Mennyire -sajnáltuk azokat -is! De öregek voltak már, 'elgyengültek, azonfelül nem is