Délmagyarország, 1913. október (2. évfolyam, 228-254. szám)

1913-10-15 / 240. szám

UELMAGYARORSZÁG 1913. október 15. SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET. Sxinháxl műsor: SZERDA: Buksi, operett. Párat­lan 2/3. CSÜTÖRTÖK: Boszorkány vár, operett. Páros 3/». PÉNTEK: Az uj földesúr, szinmü. ('Be­mutató.) Páratlan 1/s. SZOMBAT: Az uj földesúr, szinmü. Pá­ros "I s. VASÁRNAP délután: Luxemburg gróf­ja, operett. VASÁRNAP este: Az uj földesúr, szin­mü. Bérletszünet. * Wanda Freumann a filmen. Mért­földes léptekkel halad előre a mozifényképek technikája és művészete. Asta Nielsen után jönnek a németek, akik nemkevésbbé biztos kézzel fogják meg a filmművészet lelkét, a vonalas, finom mozgások ritmikáját és az arcjáték bűbájos kifejező erejét. Bassermajnn után Wanda Freumann: ez a legújabb né­met diadal. Végtelenül finom összetételű, gazdag női lélek, kinek egyetlen mozdulata az érzék születésének, dus kibontakozásának és elmúlásának egész skáláját fejezi ki. Lady Glanc szerepót játsza el, aki egy éjjelen arra riad fal, hogy betörő jár a lakásában. A be­törő megjelen és Lady Glaine megbűvölten is­meri föl benne az igazi férfit, a hóditót, a hőst, akiit még sohasem látott. Megismeri és — lábaihoz hull. Ahogyan ezt Wanda Freumann megcsinálja, az a legtökéletesebb, legragyogóbb művészet. Színészek tanulhat­nak tőle, a nemes művészi odaadás és meg­érzés (fénye sugárzik alakjáról. A németek és dánok találták ki, hogy mit kell a filmről lehozni. Wanda Freumannt a Vass-mozgószinház mutatta be a Lady Glane kalandja cimü, egyébként nem nagy jelentőségű detektivdráma keretében. * Kállai Margit betegsége. A szinház énekes személyzetének rokonszenves tagija, Kállai Margit, hetekkel ezelőtt meghűtötte magát és most súlyos 'beteg. A mumus-ban történt szereplése óta hiányzik neve a játék­rendről és ujabban állapota annyira rosz­szabbodott, bogy 'fővárosi szanatóriumba szállították. A szimpatikus egyéniségű mű­vésznő sorsa iránt, ki a szegedi színpadon a legszebb reményekkel kezdte pályáját, ál­talános a részvét. * Felhő Rózsi Szegeden. Kedves ven­dége lesz csütörtökön Szegednek. Felhő Ró­zsi vendégszerepel az Uránia-színpadán. Az igazgatóság három napos szerződést kötött a primadonnával, ki műsora legjavával ked­veskedik a közönségnek. Csütörtökön, pén­teken és szombaton lesznek a szenzációs elő­adások. Minden nap három előadást tart az igazgatóság. Az előadások 5—7—9 órakor kezdődnek. Felhő Rózsi minden előadáson két számmal szerepel. Csakis számozott jegyek érvényesek. Helyárak rendesek: I hely 1 ko­rona, II. hely 60 fillér, III. hely 30 fillér. Je­gyek előre válthatók délelőtt 11-től és dél­után fél 5-től az Uráinia-pénztáránál. * Az uj földesúr. A szinházi iroda je­lenti: Regényből színdarabot írni ritkán há­lás foglalkozás és különösen legyőzihetetle­nül nehéz feladatnak látszott épen Az uj föl­desúr dramatizálása. Hiszen ez a mese an>­nyira dus epizódokban, oly bűbájos részletek hői van fölépítve s annyira szükségesnek lát­szanak benne Jókai megragadó kiírásai, bogy a színpad kényszerű ökonomiája tömér­dek egyenlő értékű élvezettől fosztja meg a drájnát. Heveri Sándor munkájába azonban egészen sajátos bravúrral van szín­padra plántálva ez a mese, ugy, hogy min­den idillikus szépsége s minden izgalmas ér dekessége egész teljességében tovább virul. Emellett azt 5b megtcsiinálta! Hevest, bojg}­a dialógus háromnegyed része, sőt a jele­netek java egészen a regényből, Jókai erede ti konceptusában van átvéve. A szinlház nagy lelkesedéssel igyekezik megteremteni az ötvenes évek különös, dacos, bus magyar hangulatát a színpadon ós az előjelekből ítélve a szezon igazi nagy sikere ez a ma­gyar bemutató. * Kik pályáztak a temesvári színházra? A temesvári Ferene József-színházra 1914. évi október 1-től bárom téli idényre pályá­zatot irtak ki, amelyre pályázott: Komjáthy János, a kassai szinlház volt igazgatója, Szik­lai Kornél, a Kis Színpad igazgatója, Sebes­tyén Géza, a Magyar Szinlház tagija és Szto­jánovits Jenő fővárosi énekoktatási szakifel­ügyelő. Ezek között a legkomolyabb jelölt Sebestyén Géza, akinek programijából közöl­jük a következő érdekes részt: Előad min­den jó darabot és minden darabot jól. Arra akar törekedni, hogy Magyarországnak is le­gyen egy színművészeti Münchené. A drá­mai műfajokban a művészi ós irodalmi de­centralizálást kezdi meg, bogy idővel nagy értékű munkáknak premiérije Temesvárott legyen. Az operai előadásokat Gábor Jószef az Operaház tagja vezetné, aki üzletileg is érdekelve lenne. Sziklai Kornél pályáza­tában az ami érdekes, hogy Moliére-daraihoík­kal egyidejűleg egyfelvonásos klasszikus operettéket is adna. Azt azonban nem mond­ja meg, honnan veszi ezeket az egyfelvoná­sos klasszikus operetteket. iffll»BH«MBWB5SEa»»!a»B»K«»HIB88P:r RUFF cukorkaüzflef, Kárász-utca, Ungár—Mager palota. Legjobb gyártmányok, legnagyobb választék. r Szerdán és csütörtökön 1. Hortobágy. Látványos. 2. és Társadalmi dráma. 3. A nyaraló bohémek. Humoros. 4. Dráma. 5. fflíssManó házassága. Kacagtató. 6 iivui m iimvui i Szerelmi dráma 3 felvonásban. 5, b hoWMK, l.iielU80, II. 60, III. hely 30, Katonák os f. t MEGJÖTT A TENGERI KÍGYÓ. Hosz­sm távollét után visszatért üdüléséből és végignyujtózkodott a Tisza Lajos-körút hosz szában a város leghűségesebb tengeri kígyó­ja, a gőzfürdő. Adjuk hírül az ő megérke­zését és számoljunk be jövendő terveiről, melyet a mai intervjun mindenünnen kikül­dött munkatársunk ezzel a kérdéssel vezetett be: — Hogy érzi magát tekintetességed a költségvetés rubrikái között? A jeles tengeri kígyó vastag és fekete füstkarikákat fujt a református kakas felé és fesztelen hangon sustorogta: — Alh, hagyjon el! Minden nap jobban bánóin, hogy illyen smucig városban tele­pültem le, ahol még azt a rongyos kis het­venezer koronát is sok alják tőlem évente . . . 'Mit. akarnak, az isten szerelméért? Hiszen már jobban nem szállíthatom le az igényei­met! Eleintén, mig uj voltam és pikkelyes hátam bádoglapjain kacéran csillogott a napsugár, minden évben pontosan megkap­tam a magam csekély kétszázezer koroná­ját. néha még többet is. Azóta, fájdalom, a drágaság egyre nő és a város egyre zsugo­ribb . . . Már-már éhen pusztulok. Kényte­len vagyok néha-néha egy-egy fürdőző gyer­meket, vagy italos polgártársat lenyelni, hogy emésztő csőberendezésem gőzpangás­nak ne induljon. A kiváló főmérnök, akit annyiszor fürdettem dijtalanul szivem bal­oldali pitvarában, nem irigykedik rám és szívesen gönnolja nekem azt a kis költséget, de Kiss Arnold már bérbe akar adni, mint­ha bizony ártanék neki . . . Mit szól? . . . Egy olyan gazdag ember és nem hagy élni! Pedig tizenöt óv alatt igazán nem ettem többet néhány rongyos milliónál. Mit tehe­tek róla? Ha olyan nagy étvágyam van és olyan szeretettel fűződöm éhhez a piszkos városhoz, mely nem jöfi hozzám fürödni . . . HOGY KENDEZETT ARADI GERÖ DÍSZELŐADÁST? A szegedi színházról azt irják, bogy harminc esztendős, pedig bizony nem az. Mert a nyolcvanháromban felépült •szinház tüzhaláláinál magam is jelen vol­tam, mint ölbenülő gyerek. Rettentő jót mu­lattara azon, hogy a tűzoltók hogy másztak föl hosszú létráikon a tetőre és hogy zu­hantak le a zsarátnokkal együtt . . . Csuda­szép volt! Még belépődijat se kellett fizetni. Nagyszerű kivilágítás volt és mindenki ugy kiabált, mintha feje fölött égett, volna a te­tő, pedig nem is a feje fölött égett . . . Hát ebben a rövid életii szinlházban tör­tént az eset., Tisza Lajos volt akkor a legna­gyobb földi hatalmasság. A szép szakálu ki­rályi biztos megyen az utca során és nem­zetiszínű színlap ötlik a szemébe, melyen Aradi Gerő színigazgató hirdeti, bogy a nemzeti ünnep tiszteletére díszelőadás leszen aznap a szinlházban. A darab címe pedig: Kossuth Lajos. Nosza haragosan lekapta arauyfoglala­tu orrcsiptetőjét a nemes gróf és azonnal rapportra invitáltatta maga elé a magisz­trátus fejét. — Mi dolog ez, tekintetes ur? Élő sze­mélyeket színpadra vinni! Nem járulhatok hozzá ilyen Ízléstelenséghez! Kérem, intéz­kedjék, liogy a műsort azonnal megváltoz­tassák! . . . A jó podaeáta ész nélkül sietett vissza

Next

/
Oldalképek
Tartalom