Délmagyarország, 1913. október (2. évfolyam, 228-254. szám)
1913-10-15 / 240. szám
UELMAGYARORSZÁG 1913. október 15. SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET. Sxinháxl műsor: SZERDA: Buksi, operett. Páratlan 2/3. CSÜTÖRTÖK: Boszorkány vár, operett. Páros 3/». PÉNTEK: Az uj földesúr, szinmü. ('Bemutató.) Páratlan 1/s. SZOMBAT: Az uj földesúr, szinmü. Páros "I s. VASÁRNAP délután: Luxemburg grófja, operett. VASÁRNAP este: Az uj földesúr, szinmü. Bérletszünet. * Wanda Freumann a filmen. Mértföldes léptekkel halad előre a mozifényképek technikája és művészete. Asta Nielsen után jönnek a németek, akik nemkevésbbé biztos kézzel fogják meg a filmművészet lelkét, a vonalas, finom mozgások ritmikáját és az arcjáték bűbájos kifejező erejét. Bassermajnn után Wanda Freumann: ez a legújabb német diadal. Végtelenül finom összetételű, gazdag női lélek, kinek egyetlen mozdulata az érzék születésének, dus kibontakozásának és elmúlásának egész skáláját fejezi ki. Lady Glanc szerepót játsza el, aki egy éjjelen arra riad fal, hogy betörő jár a lakásában. A betörő megjelen és Lady Glaine megbűvölten ismeri föl benne az igazi férfit, a hóditót, a hőst, akiit még sohasem látott. Megismeri és — lábaihoz hull. Ahogyan ezt Wanda Freumann megcsinálja, az a legtökéletesebb, legragyogóbb művészet. Színészek tanulhatnak tőle, a nemes művészi odaadás és megérzés (fénye sugárzik alakjáról. A németek és dánok találták ki, hogy mit kell a filmről lehozni. Wanda Freumannt a Vass-mozgószinház mutatta be a Lady Glane kalandja cimü, egyébként nem nagy jelentőségű detektivdráma keretében. * Kállai Margit betegsége. A szinház énekes személyzetének rokonszenves tagija, Kállai Margit, hetekkel ezelőtt meghűtötte magát és most súlyos 'beteg. A mumus-ban történt szereplése óta hiányzik neve a játékrendről és ujabban állapota annyira roszszabbodott, bogy 'fővárosi szanatóriumba szállították. A szimpatikus egyéniségű művésznő sorsa iránt, ki a szegedi színpadon a legszebb reményekkel kezdte pályáját, általános a részvét. * Felhő Rózsi Szegeden. Kedves vendége lesz csütörtökön Szegednek. Felhő Rózsi vendégszerepel az Uránia-színpadán. Az igazgatóság három napos szerződést kötött a primadonnával, ki műsora legjavával kedveskedik a közönségnek. Csütörtökön, pénteken és szombaton lesznek a szenzációs előadások. Minden nap három előadást tart az igazgatóság. Az előadások 5—7—9 órakor kezdődnek. Felhő Rózsi minden előadáson két számmal szerepel. Csakis számozott jegyek érvényesek. Helyárak rendesek: I hely 1 korona, II. hely 60 fillér, III. hely 30 fillér. Jegyek előre válthatók délelőtt 11-től és délután fél 5-től az Uráinia-pénztáránál. * Az uj földesúr. A szinházi iroda jelenti: Regényből színdarabot írni ritkán hálás foglalkozás és különösen legyőzihetetlenül nehéz feladatnak látszott épen Az uj földesúr dramatizálása. Hiszen ez a mese an>nyira dus epizódokban, oly bűbájos részletek hői van fölépítve s annyira szükségesnek látszanak benne Jókai megragadó kiírásai, bogy a színpad kényszerű ökonomiája tömérdek egyenlő értékű élvezettől fosztja meg a drájnát. Heveri Sándor munkájába azonban egészen sajátos bravúrral van színpadra plántálva ez a mese, ugy, hogy minden idillikus szépsége s minden izgalmas ér dekessége egész teljességében tovább virul. Emellett azt 5b megtcsiinálta! Hevest, bojg}a dialógus háromnegyed része, sőt a jelenetek java egészen a regényből, Jókai erede ti konceptusában van átvéve. A szinlház nagy lelkesedéssel igyekezik megteremteni az ötvenes évek különös, dacos, bus magyar hangulatát a színpadon ós az előjelekből ítélve a szezon igazi nagy sikere ez a magyar bemutató. * Kik pályáztak a temesvári színházra? A temesvári Ferene József-színházra 1914. évi október 1-től bárom téli idényre pályázatot irtak ki, amelyre pályázott: Komjáthy János, a kassai szinlház volt igazgatója, Sziklai Kornél, a Kis Színpad igazgatója, Sebestyén Géza, a Magyar Szinlház tagija és Sztojánovits Jenő fővárosi énekoktatási szakifelügyelő. Ezek között a legkomolyabb jelölt Sebestyén Géza, akinek programijából közöljük a következő érdekes részt: Előad minden jó darabot és minden darabot jól. Arra akar törekedni, hogy Magyarországnak is legyen egy színművészeti Münchené. A drámai műfajokban a művészi ós irodalmi decentralizálást kezdi meg, bogy idővel nagy értékű munkáknak premiérije Temesvárott legyen. Az operai előadásokat Gábor Jószef az Operaház tagja vezetné, aki üzletileg is érdekelve lenne. Sziklai Kornél pályázatában az ami érdekes, hogy Moliére-daraihoíkkal egyidejűleg egyfelvonásos klasszikus operettéket is adna. Azt azonban nem mondja meg, honnan veszi ezeket az egyfelvonásos klasszikus operetteket. iffll»BH«MBWB5SEa»»!a»B»K«»HIB88P:r RUFF cukorkaüzflef, Kárász-utca, Ungár—Mager palota. Legjobb gyártmányok, legnagyobb választék. r Szerdán és csütörtökön 1. Hortobágy. Látványos. 2. és Társadalmi dráma. 3. A nyaraló bohémek. Humoros. 4. Dráma. 5. fflíssManó házassága. Kacagtató. 6 iivui m iimvui i Szerelmi dráma 3 felvonásban. 5, b hoWMK, l.iielU80, II. 60, III. hely 30, Katonák os f. t MEGJÖTT A TENGERI KÍGYÓ. Hoszsm távollét után visszatért üdüléséből és végignyujtózkodott a Tisza Lajos-körút hosz szában a város leghűségesebb tengeri kígyója, a gőzfürdő. Adjuk hírül az ő megérkezését és számoljunk be jövendő terveiről, melyet a mai intervjun mindenünnen kiküldött munkatársunk ezzel a kérdéssel vezetett be: — Hogy érzi magát tekintetességed a költségvetés rubrikái között? A jeles tengeri kígyó vastag és fekete füstkarikákat fujt a református kakas felé és fesztelen hangon sustorogta: — Alh, hagyjon el! Minden nap jobban bánóin, hogy illyen smucig városban települtem le, ahol még azt a rongyos kis hetvenezer koronát is sok alják tőlem évente . . . 'Mit. akarnak, az isten szerelméért? Hiszen már jobban nem szállíthatom le az igényeimet! Eleintén, mig uj voltam és pikkelyes hátam bádoglapjain kacéran csillogott a napsugár, minden évben pontosan megkaptam a magam csekély kétszázezer koronáját. néha még többet is. Azóta, fájdalom, a drágaság egyre nő és a város egyre zsugoribb . . . Már-már éhen pusztulok. Kénytelen vagyok néha-néha egy-egy fürdőző gyermeket, vagy italos polgártársat lenyelni, hogy emésztő csőberendezésem gőzpangásnak ne induljon. A kiváló főmérnök, akit annyiszor fürdettem dijtalanul szivem baloldali pitvarában, nem irigykedik rám és szívesen gönnolja nekem azt a kis költséget, de Kiss Arnold már bérbe akar adni, mintha bizony ártanék neki . . . Mit szól? . . . Egy olyan gazdag ember és nem hagy élni! Pedig tizenöt óv alatt igazán nem ettem többet néhány rongyos milliónál. Mit tehetek róla? Ha olyan nagy étvágyam van és olyan szeretettel fűződöm éhhez a piszkos városhoz, mely nem jöfi hozzám fürödni . . . HOGY KENDEZETT ARADI GERÖ DÍSZELŐADÁST? A szegedi színházról azt irják, bogy harminc esztendős, pedig bizony nem az. Mert a nyolcvanháromban felépült •szinház tüzhaláláinál magam is jelen voltam, mint ölbenülő gyerek. Rettentő jót mulattara azon, hogy a tűzoltók hogy másztak föl hosszú létráikon a tetőre és hogy zuhantak le a zsarátnokkal együtt . . . Csudaszép volt! Még belépődijat se kellett fizetni. Nagyszerű kivilágítás volt és mindenki ugy kiabált, mintha feje fölött égett, volna a tető, pedig nem is a feje fölött égett . . . Hát ebben a rövid életii szinlházban történt az eset., Tisza Lajos volt akkor a legnagyobb földi hatalmasság. A szép szakálu királyi biztos megyen az utca során és nemzetiszínű színlap ötlik a szemébe, melyen Aradi Gerő színigazgató hirdeti, bogy a nemzeti ünnep tiszteletére díszelőadás leszen aznap a szinlházban. A darab címe pedig: Kossuth Lajos. Nosza haragosan lekapta arauyfoglalatu orrcsiptetőjét a nemes gróf és azonnal rapportra invitáltatta maga elé a magisztrátus fejét. — Mi dolog ez, tekintetes ur? Élő személyeket színpadra vinni! Nem járulhatok hozzá ilyen Ízléstelenséghez! Kérem, intézkedjék, liogy a műsort azonnal megváltoztassák! . . . A jó podaeáta ész nélkül sietett vissza