Délmagyarország, 1913. október (2. évfolyam, 228-254. szám)
1913-10-02 / 229. szám
DELMAGYARORSZÁQ 1913. október 2. veznünk. Ez a szervezés kétféle módon tör- j ténhetik: a) az egyes városoknak nyilt piac- J cal való közvetlen összeköttetésének lehetővé tételével, vagy b) az egyesitett városoknak a nyilt piaccal való kapcsolatba hozatalával. A városok önrendelkezési jogának egy lényeges attribútumaként jelentkezik a városok önálló kötvénykibocsátása joga. Mayától értetődik, hogy ez a jog fakultatív jellegű volna és mint ilyen, a városok által csak az esetben volna igénybeveendő, ha hasonló f eltételek mellett hitelüknek kielégítése más alapon nem volna lehetséges. Ami ai centralizáció létesítésének formáját illeti, e tekintetben legtetszetősebb nekem a belga Gredit-Communale, még pedig azért, mert ott a nyerészkedési célzatú tőke ki van zárva és az engedélyezett kölcsönök arányában való automatikus fejlesztése már a szervezés alkalmából biztositva van. Tiszteletteljes véleményem szerint tehát a városi közhitei kérdésének végleges megoldása egyik legfőbb és legalkalmasabb módja a belga Credit-iCornmunal mintájára egy centrális hitelszövetkezet létesítése, melynek alapításában az állam mintegy 10—15 millióval partieipiálna. Az állam támogatása azonban az alapítási részvételben nem merülhet ki. Az államnak a városokat másféle módon is kéne támogatni. Az önálló mint a községi hitelekre a pupilláriiás törvény utján való megállapítása a belföldi piac megteremtése céljából a takarékpénztárak, alapítványok alzon jogának törvényhozód uton való biztosítása. Addig is azonban a városi hiteükérdés átmeneti megoldásáról kell gondoskodnunk. Az állam a sürgős segítségre két irányban nyújthatna segédkezet: a) vagy garanciát vállalna a nélkülözhetetlen városi kölcsönökért; b) vagy rövid ilejáratu hitelt szerezne a városoknak. Előadásom konklúziójaképpen a bitelviszony rendezések módjait igy foglalom össze: 1. A városok a kedvezőbb pénzügyi konjunktúrákat kivárva, egy központi városi hitelintézet létesítenek. 2. Az állam e hitelintézet megállapításában megfelelő tőkével partieipiáljon. 3. A gazdaságilag fejlettebb városoknak az önálló kötvény-kibocsátás jogát engedélyezze. 4. A kölcsöntőkékre adjon illetékmentességet. 5. Az állam nyújtson rövidlejáratú átmeneti hitelt a városoknak. Ezekben kivántam a városi hiteliigy javitási módját megjelölni. snHa>iiinsnsBaBaa>;iBnaBBBaDE8a9aBBgK£!!B!<aiiiaiiisa8BBaa 3. teljesen egyetért a követendő politika tekintetében. Az albánoknak szükségük van annak a két államnak a segítségére, amelyeket legjobban érdekel Albánia fönnállása, és fejlődése. PASICS BÍZIK. Páris, október 1. Ugy látszik, hogy Pasics miniszterelnököt, aki tegnap utazott el Belgrádba, egyáltalán nem nyugtalanítják az albán események. — Optimista vagyok, mondotta Pasics egy újságírónak, és egyelőre az is maradok. Görögország és Törökország kétségtelenül kielégítő békét fognak kötni. Harmadik balkáni háborúról szó sem lehet. Azt a hírt, hogy a fölkelő albánokat idegen tisztek vezetik, alaptalannak tartom, legalább is addig, amíg az ellenkezőjéről meg nem győződöm. Eöntartással kell fogadni a Szávov tábornok szájába adott ama kijelentést is, hogy Bulgária politikájának főcélja a Szerbia és Görögország ellen való reváns. OLASZ TANÁCS N-IKITA KIRÁLYNAK. Cettinje, október 1. A király hosszabb kihallgatáson fogadta Squitii báró olasz követet. Az albániai eseményekre vonatkozóan a követ kormánya nevében tanácsolta a királynak, hogy Montenegró ne tegyen elhamarkodott lépést, amelynek súlyos következménye lehet. ANGOL HANG A SZERBEK ELLEN. London, október 1. A Westminster Gazette ismét foglalkozik a szerb-albán harccal. A liataimaknak — úgymond — követeiniök kell, hogy figyelembe vegyék azokat a határokat, amelyeket ök állapitoUak meg. A szerb újságok az őket jellemző vadsággal már a legnagyobb szigorúságot és drákói rendszabályokat követelnek az albánokkai szemben és mindenki jól tudja, hogy mit jelent ez. A cikk emlékeztet az Egyesült-Államoknak amaz indítványára, hogy vegyenek fel a bukaresti szerződésbe egy cikkeiyt, amely a baikánországok valamennyi laKojanak polgár: és vallási szabadságot ad. Uj nemzetiségi párt alakult. — Egyesültek a román mérsékeltek. — (Saját tudósítónktól.) Mérsékelt román politikai párt alakulásáról ad igen jó forrásból hirt nagyváradi tudósítónk. Az uj párt egyesíteni fogja az ország valamennyi higgadt gondolkozású román férfiút. A Gazetta Transylvania, a túlzók szócsöve már meg is támadja az uj alakulást a következőket irva: Biztos és hitelt érdemlő forráshói kapjuk az értesítést, hogy már meg van alapozva egy román mérsékelt pártnak a létesítése. Miután a kormány részéről kezdett tárgyalás a román nemzeti párt bizottságával semmi pozitív eredménnyel nem járt, a bécsi mértékadó körök a kormánynak értésére adták, hogy a román nemzeti párt intranzigens lényeinek ellensúlyozására, amelyek nemsokára meg fognak indulni, még az erőszak eszközeinek igénybevételével is. teremteni kell egy mérsékelt román pártot. E terv kivitelének tevékenységét nemsokára megkezdi és vezetni fogja a politikai 'hitehagyottaknak főnöke: Mangra Vazul. A kérdések, amelyeket megtesznek abból a célból, hogy lökést aíjanak és meggyöngítsék a román nemzeti pártot, arra irányítják figyelmünket, liogy nagy óvatossággal figyeljük a történteket. Ne hagyjuk magunkat elaltatni édes szavak és Ígéretek áital, amelyek szokás szerint be nem teljesülnek, de kergessük ki 'házainkból Mangra—Tiszának ügynökeit, akik azért közelednek hozzánk, hogy minket elámítsanak. A jogok el nem fogadhatók, mint a morzsák, mint holmi kis időleges engedmények, amelyek tetszés szerint minden pillanatban megsérthetek lesznek a hatalom élvezői részéről. Hasonló körülmények között pártunk vezetőitől tevékenységet és a párt összes tagjaitól egyetértést » követelünk. Eképen kell egy hatalmas erőditBékét akar Albánia. (Felülkerekednek a szerbek? — Szerbia igénye a határkiigazitásra. — Az olaszok rendet várnak. — Együtt a monarchia és Olaszország az albán kérdésben.) (Saját tudósít ónktól.) Bécsi diplomáciai körökben nagy feltűnést keltettek azok a nyilatkozatok, amelyeket a hazatérőben levő szerb miniszterelnök párisi újságírók előtt tett. Pasics ugy nyilatkozott, hogy Szerbia igényt tart az albán határok kiigazítására és arra céloz, hogy ezek ellenében hajlandó Ausztria-Magyarországgal szemben más kérdésekben előzékenységet tanúsítani. Ep erre az ügyre vonatkozólag az albán kormány most a hatalmakhoz fordult azzal a kéréssel, hogy siettessék Albánia határainak megállapítását és ezen a módon könnyítsék meg a szerbalbán konfliktus megoldását. Ez a kérelem annak a jele, liogy a valón a i kormány nem azonosítja magát a felkelő albánokkal és a maga részéről mindent megtesz, hogy a harcoknak Albániába való terjedését megakadályozza. Az eddigi csatározások eredményéről nagyon ellentétes hirek jönnek ugy Belgrádból, mint az albánok részéről. Pasics abban reménykedik, hogy a mozgósított szerb seregek egy héten belül harcképesek lesznek és akkor leverik a felkelést. Belgrádi jelentés szerint mérvadó helyen kijelentik, liogy a felkelésről albán forrásból forgalomba hozott hirek túlzottak. Szó sincs arról,, hogy az albánok a szerb csapatokon olyan nagy győzelmeket arattak volna. Eleinte Maorovónál, Galicsniknál és más helyeken elértek ugyan kisebb sikereket, de már azóta ismét elűzték őket onnan. Prisztina kellőleg meg van védve, Monasztirt semmiféle veszedelem nem fenyegeti. A mai napon még ezek a jelentések érkeztek : HÁROM IRÁNYBAN... Belgrád, október 1. A szerb katonai körök értesülése szerint az albánok három irányban szándékoznak fölvonuUú. A legnagyobb csapat, amely most Dibrában és Dibra mögött van, Gosztivár felé vonul, a másik amely ükridában van, Monasztirt akarja bevenni, a harmadik, ez a legkisebb, Prizrend * elfoglalására indult. VISSZASZORÍTJÁK A SZERBEK AZ ALBÁNOKAT. Szaloniki, október 1. A szerb csapatok megakadályozták az albánoknak Monasztir | környékére való benyomulását. Minthogy a ; szerb csapatok gyorsan erős fedezetet kaptak, lassankint visszaszorítják délen az alba' nokat. London, október 1. A Daily Telegraph jelenti Belgrádból: Az albán lázadásban a | szerbek kerekednek felül. A szerb területen . lakó albánok fölkelése teljesen meghiúsultnak , tekinthető. Most már tudják, miért vonultak 1 az albánok olyan gyorsan Mavrovo és Galicnik ellen. E két város környékén háromszázötvenezer szarvasmarha van. A szerb tüzérség azonban Mavrovóból visszaverte az albánokat és Galicnik is ez idő szerint még a szerbek kezében van. REND LESZ. Róma, október 1. Mértékadó helyen kijelentik, hogy az albániai helyzet most már egészen világos. Az északi határon a mozgalom csakhamar el fog múlni, hacsak minden várakozás ellenére ujabb bonyodalom nem támad. Az északi határbizottság csak azt várja, hogy a nyugtalanság lecsöndesedjék és azután megállapítja majd a határvonalai. Sokkal komolyabb a déli határbizottság föladata, azonban sokkal hamarabb célt fog érni, mint gondolják, mert Görögországnak igen fontos érdeke, hogy a belső békét tartósan biztosítsa és tettekkel bizonyítsa be az albánoknak barátságos érzületét. Kemál Izmail bég és Esszád basa villongása nem jön számításba. Az európai ellenőrző bizottság, amely a legközelebbi napokban összeül Valonában, erkölcsi befolyásával véget fog vetni ennek a személyes súrlódásnak és jótékony befolyással lesz a dolgok fejlődésére. Amig Olaszország meg Magyarország és Ausztria, együtt marad, addig semmitől sem kell félni. A két szövetséges állam egyetértése semmi kívánni valót sem bagy hátra. Szilárdan összetartanak és minden körülmények között liüek maradnak j egymáshoz. Milánó, október 1. A Perseveranza irja: Ausztriának és Magyarországnak meg Olasz! országnak az albán eseményeket különös figyelemmel kell kisérniök. A két kormány