Délmagyarország, 1913. október (2. évfolyam, 228-254. szám)

1913-10-02 / 229. szám

DELMAGYARORSZÁQ 1913. október 2. veznünk. Ez a szervezés kétféle módon tör- j ténhetik: a) az egyes városoknak nyilt piac- J cal való közvetlen összeköttetésének lehető­vé tételével, vagy b) az egyesitett városok­nak a nyilt piaccal való kapcsolatba hozata­lával. A városok önrendelkezési jogának egy lényeges attribútumaként jelentkezik a vá­rosok önálló kötvénykibocsátása joga. Mayá­tól értetődik, hogy ez a jog fakultatív jellegű volna és mint ilyen, a városok által csak az esetben volna igénybeveendő, ha hasonló f el­tételek mellett hitelüknek kielégítése más alapon nem volna lehetséges. Ami ai centralizáció létesítésének for­máját illeti, e tekintetben legtetszetősebb ne­kem a belga Gredit-Communale, még pedig azért, mert ott a nyerészkedési célzatú tőke ki van zárva és az engedélyezett kölcsönök arányában való automatikus fejlesztése már a szervezés alkalmából biztositva van. Tiszteletteljes véleményem szerint tehát a városi közhitei kérdésének végleges meg­oldása egyik legfőbb és legalkalmasabb mód­ja a belga Credit-iCornmunal mintájára egy centrális hitelszövetkezet létesítése, melynek alapításában az állam mintegy 10—15 mil­lióval partieipiálna. Az állam támogatása azonban az alapí­tási részvételben nem merülhet ki. Az állam­nak a városokat másféle módon is kéne tá­mogatni. Az önálló mint a községi hitelekre a pupilláriiás törvény utján való megálla­pítása a belföldi piac megteremtése céljából a takarékpénztárak, alapítványok alzon jo­gának törvényhozód uton való biztosítása. Addig is azonban a városi hiteükérdés átmeneti megoldásáról kell gondoskodnunk. Az állam a sürgős segítségre két irányban nyújthatna segédkezet: a) vagy garanciát vállalna a nélkülözhetetlen városi kölcsö­nökért; b) vagy rövid ilejáratu hitelt szerez­ne a városoknak. Előadásom konklúziójakép­pen a bitelviszony rendezések módjait igy foglalom össze: 1. A városok a kedvezőbb pénzügyi kon­junktúrákat kivárva, egy központi városi hi­telintézet létesítenek. 2. Az állam e hitelin­tézet megállapításában megfelelő tőkével partieipiáljon. 3. A gazdaságilag fejlettebb városoknak az önálló kötvény-kibocsátás jo­gát engedélyezze. 4. A kölcsöntőkékre adjon illetékmentességet. 5. Az állam nyújtson rö­vidlejáratú átmeneti hitelt a városoknak. Ezekben kivántam a városi hiteliigy ja­vitási módját megjelölni. snHa>iiinsnsBaBaa>;iBnaBBBaDE8a9aBBgK£!!B!<aiiiaiiisa8BBaa 3. teljesen egyetért a követendő politika tekin­tetében. Az albánoknak szükségük van an­nak a két államnak a segítségére, amelye­ket legjobban érdekel Albánia fönnállása, és fejlődése. PASICS BÍZIK. Páris, október 1. Ugy látszik, hogy Pa­sics miniszterelnököt, aki tegnap utazott el Belgrádba, egyáltalán nem nyugtalanítják az albán események. — Optimista vagyok, mondotta Pasics egy újságírónak, és egyelőre az is maradok. Görögország és Törökország kétségtelenül kielégítő békét fognak kötni. Harmadik bal­káni háborúról szó sem lehet. Azt a hírt, hogy a fölkelő albánokat idegen tisztek ve­zetik, alaptalannak tartom, legalább is addig, amíg az ellenkezőjéről meg nem győződöm. Eöntartással kell fogadni a Szávov tábornok szájába adott ama kijelentést is, hogy Bul­gária politikájának főcélja a Szerbia és Gö­rögország ellen való reváns. OLASZ TANÁCS N-IKITA KIRÁLYNAK. Cettinje, október 1. A király hosszabb kihallgatáson fogadta Squitii báró olasz kö­vetet. Az albániai eseményekre vonatkozóan a követ kormánya nevében tanácsolta a ki­rálynak, hogy Montenegró ne tegyen elha­markodott lépést, amelynek súlyos követ­kezménye lehet. ANGOL HANG A SZERBEK ELLEN. London, október 1. A Westminster Ga­zette ismét foglalkozik a szerb-albán harccal. A liataimaknak — úgymond — követeiniök kell, hogy figyelembe vegyék azokat a hatá­rokat, amelyeket ök állapitoUak meg. A szerb újságok az őket jellemző vadsággal már a legnagyobb szigorúságot és drákói rendsza­bályokat követelnek az albánokkai szemben és mindenki jól tudja, hogy mit jelent ez. A cikk emlékeztet az Egyesült-Államoknak amaz indítványára, hogy vegyenek fel a bu­karesti szerződésbe egy cikkeiyt, amely a baikánországok valamennyi laKojanak pol­gár: és vallási szabadságot ad. Uj nemzetiségi párt alakult. — Egyesültek a román mérsékeltek. — (Saját tudósítónktól.) Mérsékelt román politikai párt alakulásáról ad igen jó forrás­ból hirt nagyváradi tudósítónk. Az uj párt egyesíteni fogja az ország valamennyi hig­gadt gondolkozású román férfiút. A Gazetta Transylvania, a túlzók szócsöve már meg is támadja az uj alakulást a következőket irva: Biztos és hitelt érdemlő forráshói kap­juk az értesítést, hogy már meg van alapoz­va egy román mérsékelt pártnak a létesítése. Miután a kormány részéről kezdett tár­gyalás a román nemzeti párt bizottságával semmi pozitív eredménnyel nem járt, a bécsi mértékadó körök a kormánynak értésére ad­ták, hogy a román nemzeti párt intranzigens lényeinek ellensúlyozására, amelyek nemso­kára meg fognak indulni, még az erőszak eszközeinek igénybevételével is. teremteni kell egy mérsékelt román pártot. E terv kivitelének tevékenységét nem­sokára megkezdi és vezetni fogja a politikai 'hitehagyottaknak főnöke: Mangra Vazul. A kérdések, amelyeket megtesznek abból a célból, hogy lökést aíjanak és meggyöngít­sék a román nemzeti pártot, arra irányítják figyelmünket, liogy nagy óvatossággal figyel­jük a történteket. Ne hagyjuk magunkat el­altatni édes szavak és Ígéretek áital, amelyek szokás szerint be nem teljesülnek, de kerges­sük ki 'házainkból Mangra—Tiszának ügy­nökeit, akik azért közelednek hozzánk, hogy minket elámítsanak. A jogok el nem fogad­hatók, mint a morzsák, mint holmi kis idő­leges engedmények, amelyek tetszés szerint minden pillanatban megsérthetek lesznek a hatalom élvezői részéről. Hasonló körülmé­nyek között pártunk vezetőitől tevékenysé­get és a párt összes tagjaitól egyetértést » követelünk. Eképen kell egy hatalmas erődit­Békét akar Albánia. (Felülkerekednek a szerbek? — Szerbia igénye a határkiigazitásra. — Az olaszok rendet várnak. — Együtt a monarchia és Olaszország az albán kérdésben.) (Saját tudósít ónktól.) Bécsi diplomá­ciai körökben nagy feltűnést keltettek azok a nyilatkozatok, amelyeket a hazatérőben levő szerb miniszterelnök párisi újság­írók előtt tett. Pasics ugy nyilatkozott, hogy Szerbia igényt tart az albán határok kiigazítására és arra céloz, hogy ezek el­lenében hajlandó Ausztria-Magyarország­gal szemben más kérdésekben előzékeny­séget tanúsítani. Ep erre az ügyre vonat­kozólag az albán kormány most a hatal­makhoz fordult azzal a kéréssel, hogy siet­tessék Albánia határainak megállapítását és ezen a módon könnyítsék meg a szerb­albán konfliktus megoldását. Ez a kérelem annak a jele, liogy a valón a i kormány nem azonosítja magát a felkelő albánokkal és a maga részéről mindent megtesz, hogy a harcoknak Albániába való terjedését meg­akadályozza. Az eddigi csatározások eredményé­ről nagyon ellentétes hirek jönnek ugy Belgrádból, mint az albánok részéről. Pa­sics abban reménykedik, hogy a mozgósí­tott szerb seregek egy héten belül harcké­pesek lesznek és akkor leverik a felkelést. Belgrádi jelentés szerint mérvadó helyen kijelentik, liogy a felkelésről albán forrásból forgalomba hozott hirek túlzot­tak. Szó sincs arról,, hogy az albánok a szerb csapatokon olyan nagy győzelmeket arattak volna. Eleinte Maorovónál, Galics­niknál és más helyeken elértek ugyan ki­sebb sikereket, de már azóta ismét elűzték őket onnan. Prisztina kellőleg meg van védve, Monasztirt semmiféle veszedelem nem fenyegeti. A mai napon még ezek a jelentések ér­keztek : HÁROM IRÁNYBAN... Belgrád, október 1. A szerb katonai kö­rök értesülése szerint az albánok három irányban szándékoznak fölvonuUú. A legna­gyobb csapat, amely most Dibrában és Dibra mögött van, Gosztivár felé vonul, a másik amely ükridában van, Monasztirt akarja be­venni, a harmadik, ez a legkisebb, Prizrend * elfoglalására indult. VISSZASZORÍTJÁK A SZERBEK AZ AL­BÁNOKAT. Szaloniki, október 1. A szerb csapatok megakadályozták az albánoknak Monasztir | környékére való benyomulását. Minthogy a ; szerb csapatok gyorsan erős fedezetet kap­tak, lassankint visszaszorítják délen az alba­' nokat. London, október 1. A Daily Telegraph jelenti Belgrádból: Az albán lázadásban a | szerbek kerekednek felül. A szerb területen . lakó albánok fölkelése teljesen meghiúsultnak , tekinthető. Most már tudják, miért vonultak 1 az albánok olyan gyorsan Mavrovo és Galic­nik ellen. E két város környékén háromszáz­ötvenezer szarvasmarha van. A szerb tüzér­ség azonban Mavrovóból visszaverte az al­bánokat és Galicnik is ez idő szerint még a szerbek kezében van. REND LESZ. Róma, október 1. Mértékadó helyen ki­jelentik, hogy az albániai helyzet most már egészen világos. Az északi határon a mozga­lom csakhamar el fog múlni, hacsak min­den várakozás ellenére ujabb bonyodalom nem támad. Az északi határbizottság csak azt várja, hogy a nyugtalanság lecsöndesed­jék és azután megállapítja majd a határvo­nalai. Sokkal komolyabb a déli határbizott­ság föladata, azonban sokkal hamarabb célt fog érni, mint gondolják, mert Görögor­szágnak igen fontos érdeke, hogy a belső békét tartósan biztosítsa és tettekkel bizo­nyítsa be az albánoknak barátságos érzüle­tét. Kemál Izmail bég és Esszád basa villon­gása nem jön számításba. Az európai ellen­őrző bizottság, amely a legközelebbi napok­ban összeül Valonában, erkölcsi befolyásá­val véget fog vetni ennek a személyes súr­lódásnak és jótékony befolyással lesz a dol­gok fejlődésére. Amig Olaszország meg Ma­gyarország és Ausztria, együtt marad, addig semmitől sem kell félni. A két szövetséges ál­lam egyetértése semmi kívánni valót sem bagy hátra. Szilárdan összetartanak és min­den körülmények között liüek maradnak j egymáshoz. Milánó, október 1. A Perseveranza irja: Ausztriának és Magyarországnak meg Olasz­! országnak az albán eseményeket különös figyelemmel kell kisérniök. A két kormány

Next

/
Oldalképek
Tartalom