Délmagyarország, 1913. október (2. évfolyam, 228-254. szám)

1913-10-02 / 229. szám

4. DBCMÁGYARORSZÁO 1913. október 2. ményt létesítenünk, amelyből visszaverjük a Mangraista bandának összes cudar kezde­ményezéseit. Beavatott helyen e támadásra az alábbiakat mondták: — A Gazetta Transylvania hallott vala­mit harangozni, azért mérges. Egyben azon­ban téved. Az alakulás, ha meglesz, nem teszi szükségessé, hogy Mangra kilépjen a munkapártból, mert az alakulás a munkapárt keretén belül történik. Ez esetben tehát a munkapárt még inkább meg fog erősödni, egyúttal — és ez különösen fontos — a nem­zetiségi kérdések megoldását is inkább el le­het várni, mint eddig, amikor a nemzetisé­giek izoláltan harcoltak. KALEIDOSZKÓP MUNKANÉLKÜLI i MUNKÁSOK. A pesti munkátlan mumkáisok elegánsul csinál­ják, nem olyan paraszti módon, mint a mi délvidéki munkátilanaink. A pestiek depu'tá­cióznak és .mennek miniszterhez, polgármes­terhez. Ha munkát nem ils kapnak, de kap­nak legalább Ígéretet s h.a nem is a minisz­tertől, de legalább a polgármestertől. A re­mény ugyan nem kenyér, hanem — mint Csokonai mondja — csak (földiekkel játszó égi tünemény, de a remény táplálja (igaz, hogy az elhízás veszélye nélkül) az embere­ket, az emberek pedig a reményt. Szóval ele­gánsul is, jól dís tették a muakátlan pestiek, hogy nem vették mindjárt a vándorbotot a kezükbe, hogy nem szálltaik valamelyik óce­ánjáró hajóra és nem mentek át mindjárt Amerikába, mint a mi délvidéki népünk. Csak azt nem teszik jól, hogy inkább marad­nak Pesten munkátlan munkásoknak, halott itt a vidéken ugyancsak kapnának munkát, ••miután ditt inkább miunkástajjlan igazdák, mint gazdátlan, recte munkátlan munkások vannak. Nem hogy napszámost nem .kap az ember, de biztos és állandó megélhetést nyújtó helyekre sem kapni embert. Talán jó volna, ha a munkátlan pestiek szétnéznének egy kicsit a vidéken. Talán ők is ugy járná­nak a munkával, mint az egyszeri gyerek a sárral. Nagy szárazság volt, a föld icsak ugy repedezett és a kis Jancsi még 'is nyakig sá­rosan került haza. Kétségbeesetten rivallt rá az édes anyja: — Te szerencsétlen, nyakig sáros vagy, pedig nincs az egész határban sár! A gyerek: ! — Van .a, édes anyám, csak keresni kell! • RENDÖRÖK AZ ÁRVERÉSEN. Aradon egyes rendőrök is árvereztek a városi bér­földiekre. Bizonyára azért, hogy családtag­jaik a földiből hozzák ki kezejük munkája ál­tal iaz.t a hiányzó összeget, ami a megélhetés­hez szükséges. .Mert hogy vidéki rendőreink fizetése a meglialáshoz sok, de a megélhetés­hez kevés, az nem szorul külön bizonyításra. Ámde a gazdák — írja Az Újság — panasz­kodtak, hogy a rendőrökkel szemben nem mertek szabadon árajánlatot tenni, mert at­tól féltek, hogy a rendőrök részéről indoko­latlan zaklatásnak lesznek kitéve, ha elütik őket a bérlettől. Erre .a gazdasági szék meg­semmisítette az árlejtés eredményét, u|jabb árlejtést rendelt el, amelyhői azonban a rendőröket kizárta. .Hát, kérdem szeretettel, igy nem ütötték el a gazdák a rendőröket a béhMitŐl? Kérdem továbbá, (gondoskodott^ egyúttal Arad város gazdasági széke arról, hogy a rendőrök ne szoruljanak rá földbér­letre ? Kérdem folytatólag, nem tart Arad gazdasági széke attól, hogy miután igy a rendőröket, illetve azoknak a hozzátartozóit elütötte a tisztességes mellékjövedelemtől, ,a rendőröket a megélhetés okából kevéslbbé tisztességes mellék jövedelem keresésére kényszeríti? Vagy nincs Aradon törvény és hatóság, mely a közönséget megvédi a rend­őrök indokolatlan zaklatásától? Csak van ar­ra talán más mód is, mint megtámadni őket exisztenciájukbain és- becsületükben? Kérd­hetné valaki, hogy miért .fáj nekünk Arad város feje? Hát csak azért, mert Szegednek is vannak városi bérföldjei, éhes gazdái és éhező rendőrei. • SZÜRET — SZÜNET. Néhány szegedi iskolában csütörtökön és pénteken szünet va.n. A szünet oka a szüret. Megtoldódik ez a \ szünet a szombati nappal, mint a király ne­venap jávai, na meg a vasárnappal, mint olyannal, esetleg a. hétfővel, lévén akkor ok­tóber hatodika. Szép ós jó dolog ,a szüret is, a szünet is, különösen ,a deákoknak. A diá­kok tehát szünetelnek,, nagy részüket már szerdán délután vitte a vonat a szélrózsa minden irányába. Ámde, hogy a kolera is szünetet adott volna a Délvidéknek, mint az iskolák délvidéki deákjainknak, arról sajnos nem tudunk. Azt azonban aggodalmasain kér­dezzük, mikor a kolera Délmagyarországon itt ds, ott is felütötte a fejét, nem kell-e at­tól tartanunk, hogy a szüretről és szünetről visszajövő deákok nem hoznak-e a marna-sü­tötte kalácson és elrontott gyomron kivül egyebet is, pl. egy kis kolerát magukkal? Szép és jó dolog a szüret is, a szünet is, de csak akkor, !ha nem vagyunk kitéve annak, hogy folytatása majd kolera-szünet lesz, amikor is a kolera miatt kell szünetelni és az iskolákat becsukni. Amikor majd szüretel, de nem szü­netel — a kaszás ember. Conrad kihallgatása. Bécsből jelentik: Hötzendorfí Conrad vezérkari főnök ma dél­ben külön kihallgatáson volt a királynál. Conrad természetesen nem nyilatkozik au­dienciájáról, de mértékadó körökben ugy tud­ják, 'hogy az uralkodónak sikerült elsimitani azokat a személyes természetű ellentéteket, melyek a vezérkari főnök és más magasran­gu katonai fórum között fennállottak s igy Conrad továbbra is helyén marad. Azokat a tárgyi differenciákat, amelyek egyes fontos katonai kérdések elintézésére vonatkoztak, már a mult heti tanácskozásokban sikerült elsimitani. A Reichspost mai száma szintén azt jelenti, hogy Conrad marad és állása ügy most, mint előbb, rendületlen. SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET. Színházi műsor: CSÜTÖRTÖK: Lear király, tragédia. Páratlan 2/s. PÉNTEK: Diákhercegnő, operett. SZOMBAT: Boszorkányvár, operett. Pá­VASÁRNAP délután: A kaméliás hölgy dráma. VASÁRNAP este: Boszorkányvár. ratlan */». . j * Bemutatók. A jövő héten két bemutató is lesz a szegedi színházban. Az egyik ,a Villámhárító cimü vígjáték, a másik Gilbert­nek, az Ártatlan Zsuzsi szerzőjének Buksi operettje. * Boszorkány vár. Milöcker klassziku operettje iránt, amelynek nívóját a mai idők termelése nem tudja elérni, intenzív érdek­lődés mutatkozik. A társulat nagy gonddal készül az előadásra s mindent elkövet a si­ller érdekében. * Krecsányi negyven év óta színigazgató Ez az örökifjú igazgató 1873. október 4-én Kecskeméten nyitotta meg színházát. Negy­ven esztendő óta jár azon az ütőn, melyen ő nyitott ösvényt, ő irtotta a magyar színészet útját, fáradhatatlan lelkesedéssel. Mások le­törnek, hamar, kifáradnak és megsemmisül­nek ebben a vállalkozásban, ő akkor tudott maga mellé segítőtársakat nyerni, mikor a magyar színészetet vásári komédiának tekin­tette az ország. Az ő színészei a festék alatt, a rikitó jelmezben megérttették a közönség­gel a művészeti ideál iránti való szeretet bol­dogságát, Krecsányi programjából ugy áradt a publikum felé az elismerés, hogy ebben ibiz­vást reménykedhetett és láthatta előre, hogy Keletről jött népünk beleolvad a nyugati kul­turába. Máramarosszigeten, Sátoraljaújhe­lyen, Szegeden, Ungváron, Sárospatakon, Miskolczon, Szabadkán, Kassán, Félegythá­zán, Debreczenben, Fiúméban, Aradon, a'hol társulatával megfordult, egy-egy követ tett le a lassan 'épülő magyar Panteon épülete alá. ö az egyedüli színigazgató, ki vallomást tehetne arról, mint nőtt a közönség bizalma, szeretete a szinház iránt, ő panaszkodhatna arról, ha szive volna hozzá, mennyi intrika, mennyi idegölő óra van a színfalak mögött, amiből a közönség nem látott mást, csak a Krecsányi mosolygó arcát. Jubileumán ezt a mosolygó arcot látjuk, mint amely látvány szemünknek jól esik és együtt érzünk az ün­neplőkkel. SSSSgSSS&HHaiEiHBmníBEBBHESE Október 4-én helyezi át BODA BERTALAN üzletét Kárász-u. 9. sz. alá (Várnay L. könyv­kereskedése mellé.) sas [DISONU Csütörtökön ftiOZI-OZINHAZ. FlEKETESAS - ÉS CSEK0N1GS UTCA sarkán. Nagyhatású dránia 7 felvonásban. T«« n aipttL Természetes. Pali Marral a MoM Hely jak: Páholy 5 K, páhol szék 1K,I. hely 80,11. hely 60,111. hely 30, kal nék és gyer­mekek 20 f. fizetnek Humoros. Hétköznapokon d. u. 5, vasar- és ünnepnapokon1!^ órátólfolytatólag

Next

/
Oldalképek
Tartalom