Délmagyarország, 1913. október (2. évfolyam, 228-254. szám)

1913-10-12 / 238. szám

:|9j3. ofctöber t2. PE32MAOYARORS2XO — amint nap-nap után olvasható a lapokban — az érdekelt lakosság folytonosan beadvá­nyokkal ostromolja a tanácsot. Tehát a Kossuth Lajos-sugánut folyta­tólagos rendezése 440,000 K, Kálvária-tér feltöltése parkíro­zás nélkül 66,000 K, Szent István-tér feltöltése és rendezése 420.000 K, köztisztasági telephez vezető ut ócska kőanyaggal 108:000 K, Gsongrádi-sugárut rendezése 300.000 K, Alsótiszapart rendezése 130.000 K, összesen 1,464.000 K, vagyis kerekszáanban másfél millió korona költséget igényelnék csak azok (az utcarende­zések, melyeket hevenyében, mint legsürgő­sebbeket emlit a tanács. A helyzet tehát az, hogy a mérnökség a rendelkezésére álló 620.000, vagyis egyévre mintegy 206.000 ko­ronából programot adni egyáltalán nem tud. önmagától kénytelen kérdezni, melyikhez is fogjon hát hozzá, vagy egyáltalán: hozzá­fogjon-e? Még a kisebb utca rendezésekibe sem mer majd belekezdeni,-hiszen például az aránylag igen rövid Liliom-utcának a rende­zése is 27.000 koronába kerül, pedig ezt már évek óta sürgetik az ottani lakosok, a Deák FerencHitca egy kis szakaszának a rendibe­hozása 150,000 koronát emészt föl, de meny­nyi van még ilyen, úgynevezett apróbb utca­rendezés, mind olyan, hogy nem tür halasz­tást tovább, mert .részint a-belváros szivében van, részint forgalmas kocsiközlekedés bo­nyolodik le rajta. , Szóval: nagyon szomorúan állunk ezzel a három éves városrendezési programmal. Tulajdonképen sehogyse. Valójában az egész egy tessék-lássék határozat, amely lepiezni egy tessék-lássék határozat, .amellyel leplezni lesz városrendezés, vagy ha lesz is, annyi, mintha nem lenne. De hová teszik hát azt a rengeteg pénzt mire költi a városi gazdálko­dás és mi az oka annak, hogy ennyire jutot­tunk. Tavaly előtt, niég egymillió koronát tu­dott városrendezésre forditani a város, még tavaly js körülbelül 800.000 koronát szorított ki erre a célra, 1914-ben pedig még kétszáz­ezer koronát is alig tud kipréselni. Miért in­tette hát takarékosságra a várost a pénzügyi tanácsos, amikor a költségvetést a pénzügyi bizottság elé terjesztette? És miért .állítja be a yáros pénzügyi helyzetét ugy, mintha itt arany folydogálna, ha egyszer a város lété­nek alapjára csak 600.000 koronát tudnak forditani három év alatt. A csatornázott, ren­dezett és jól világított utcákon épül föl egy egész város, itt kezdődik ,a városiasság, a kultúra, a fejlett, • közgazdaság, minden. Eszünkbe jut egy külföldi ur elszomorító, de igen találó mondása, amit akkor hallottunk tőle, imiután jól körülnézte a várost: — iHiszen szép volna itt minden, csak azzal az impresszióval ne kellene eltávoz­nom innen, hogy a gyönyörű palotákat sok­felé csak térdig érő sáron és vizén át lehet megközelíteni . . . s a aaaaa«Eaaaaaa BBC •••aaaBiafiian IBII Illannia*: A sajtóreform a király elótt. Az igaz­ság-ügyminiszteriumíban a saijtóreformra vo­natkozó javaslatot elkészítették és mint ér­tesülünk, felküldöttek a kabinetirodáiba ő felségre előzetes hozzáj áru 1 á.sán ak elnyerése céljából. Amint a javaslat ő felsége előzetes szankciójával ellátva visszaérkezik, Balogh Jenő igazságügy,miniszter nyomlban a képvi­selőház elé fogja terjeszteni. a mérges arcú bakter. Gyuri mióta idejött, egyre kereste a falut, valami titokzatos erő megmozdult) az ;apró emberkében, hatalmá­ba kerítette és az eszét teli tűzdelte foszlá­nyos, viziós sejtelmekkel , . . milyen lehet a tájék, ahonnan az Ágnes jött, ahol' a kis pa­rasztlány meseemberei különös, csodálatos dolgaikat elkövették. Egy délután a gyere­kek a réten hancúroztak. Pörkölődtek a nap­sütésben, de mezítláb és kabát nélkül voltak, nem törődtek a hőséggel: Ágnes felszökött a fűből és a .gyerekeket is felrángatta a rét­ről. Ugrott egyet és nevetve szólt: — Gyertek, megmutatom, -hogy játszot­tunk mi odahaza a falun. . A gyerekek körbefogták Ágnest és a kis parasztlány, leoldotta a kötényét. Meglobog­tatta a gyerekek szeme előtt, megcikáztatta és ujjongva kiáltott: , —1 Játszunk bilkásdit ... — és nekiug­rott az ,egyik gyereknek, hogy az menten fel­borult. A gyerek nem sirt, de valamennyien elértették a játékot. Egymásnak ugrottak és öklelték: bempergették egymást. Az apró bi­kák nem fáradtak és,ujra-ujra összecsaptak Ágnessel. A kis parasztlány i Gyuri elé top­pant. A fiu ijedten nézett a lányra. Ágnes rákacagott, egérfogait feléje csattogtatta és meglobogtatta a kötényét. Ágnes rábámult a mozdulatlan gyerekre, de újra villogtatta fe­hér kötényét és rákiáltott Gyurira: — Hajrá! Hajrá! — s nekiugrott a fiú­nak. Gyuri keményen megállt, hirtelen meg­nyúlt a teste és Ágnes egész hosszában rá­esett a gyerekre. A kis parasztlány elejtet­te a kötényét. A két gyermek villámgyors karolással, hang nélkül, ölelkezett. A fejük összeborult, fiatal testük összefonódott s egy két percük igy álltak, egymást ölelve, a nap t tüzes sugárzásában, a szagos fűben. Valami történt ... Esteledett már, a gyerekek hazamentek. ­Gagyogtak, szólítgatták Ágnest, de ai nem ' felelt, (ment Gyuri mellett, hallgatagon. Átlá­boltak már a réten és rájutottak a faluba ve­zető útra,, de a két gyerek csak ballagott, egymáshoz simulva, anélkül, liogy beszélget­tek volna. A falu elején kocsizörgés hallat­szott és éktelen ludgágogás. A kisebb gyere­kek előre, haza szaladtak, ő nekik várniok kellett, inig a kocsi elhalad előttük. Zörrent, döeögött, a parasztszekér, raj lpd menekült az útjából rémülten. Gágogva felrepültek a magasba és elszárnyaitak Ágnes fölött. A kijS parasztlány fölemelte a fejét és tágra nyi­tott szemekkel megbámulta, amint a ludak elhúznak fölötte; pihe, fehér toll kerengett a nyomukban. Ágnes megrántotta Gyuri .kar­ját és kipirosodott arccal szólt hozzá: — Gyuri, én hazamegyek . . . akármit is mond az anyád ... Gyurinak remegett a hangja: — Te Ágnes ... én elmegyek veled pa­rasztnak. t — Jó. j ; ! — Szökjünk meg. • — Jó. , : i A két gyerek a falu elején megfordult éív elindultak,az országút felé. Este volt már, a tücskök, a békák muzsikálták, a tarlón il­latosan áradozott a levágott élet. Ágnes -meg­fogta a Gyuri kezét, és csendesen, tündér­fantómok utján baktattak előre. Ágnes, törte meg a csendet és rámutatott az égre: — Látod Gyuri, az ott a göncölszekér... Szeged, október 11. A TEHETETLEN PARASZTVÁROS. Érlelődnek a közdolgok, mint Péter-Pál tá­ján a sárguló kalász. Érlelődnek, habár ez az érés a hordóban erjedő, fortyogó, sistergő bormust lázadozásához hasonlatos. A gazdál­kodás régi rendszerétől való eltérés első.gon­dolatára haragos suhogással támadnak fol az ó-világ szellemei, hogy elriasszák a szent ha­gyományok megtépázóit, akik hozzá mertek nyúlni az ősrégi kun-puszták felosztásának kérdéséhez is, holott Mátyás király adomány­levele óta erről még soha szó nem esett. De hát hiszen épen ebben van a baj. Szeged megmarad ezentúl is parasztváros­nak, (mely fölött észrevétlenül suhan eí az idők szele.-Hogy amoda lenn a Bánátban szorgalmas svábok egészen más gazdálkodá­si rendszert követnek, hogy a kis Zsombo­lyán több vetőgépet jehet találni, mint az egész nagy Alföldön, ihogy Nyergesujfalun a Demtsinskij-féle módszer szerint hatszor annyit, terem a gabonaföld, mint nálunk, hogy Amerikának sokkal szárazabb vidékeit para­dicsommá varázsolta a Campbell-féle ned­vesség-ikonzerváló talajmüvelési eljárás, — mindez nem érdekel minket, kik egészen jól érezzük magunkat a pótadók és vámok ké­nyelmes pocsolyájában és eszünk ágában sincs, hogy eddigi életrendünkön változtas­sunk. • | A város nagy, földbirtokának értékesí­tése gondqlatát, kereken visszautasította a féltékeny hagyománytisztelet. Pedig hát nem Szeged lenne az első, mely ehhez az esz­közhöz nyul. Kecskemét városa mintegy száz év óta parcelláz már és ez alatt az idő alatt ötvenezer holdat osztott ki saját polgársága között:. Még van ötvenezer holdja és állan­dóan osztogatja azt is, mindig a jelentkező földszükséghez képest s e végtelen fontossá­gú szociális munkája azt eredményezte,.hogy htkárában egyetlen egy nagybirtok sincs, kisbirtokosainak számaránya pedig olyan kedvező, /hogy ahhoz hasonlót hiába keres­nénk az oly fényes .mezőgazdasági, fejlpdésü Északnémetországban és Franciaországban! A céltudatos gazdasági politikának eredmé­nye az, hogy a kecskeméti gyümölcs ma el­sőrendű élvezeti cikk a. bécsi piacon és hogy Kecskemétnek virágzó állattenyésztése van, mely szinte évről-évre pő, nenizetgazdasági jelentőségében. Ám ott a város gazdasági, ta­nácsnoka jár elől a példával. Egész svájci gu­lyákat hozat, bodharai és angorai kosokat szerez be és a város maga kezdii meg 1907­ben a karakul-juhászatot, mely. ma mintasze­rű -és gazdagon jövedelmező. Mit nem tesz egy lángoló lélek, egy nyu­godt és .okos fő,, melynek gondolatai,- fájda­lom, már végkép kiégtek! Mit nem tesz egy Kada Elek, a maga irodalmi képzettségét, európai látókörét a bugaci homoksivatagban eiszqró gazdag öntudat! Lelket és értelmet ad a sivár gondolattalanságnak. és. kenyeret százezrek 'kezébe . . . 1 ' kiváló bór- és 9 UÜÚiWOS Syögyforrái lélegzési wervek hmiUalnái. kitűnő hatású. — Teraifú^te* Jtfes aavaiyuvta. * ^SS^SST^ * SCHULTES

Next

/
Oldalképek
Tartalom