Délmagyarország, 1913. október (2. évfolyam, 228-254. szám)

1913-10-12 / 238. szám

:|9j3. ofctöber t2. PE32MAOYARORS2XO — amint nap-nap után olvasható a lapokban — az érdekelt lakosság folytonosan beadványokkal ostromolja a tanácsot. Tehát a Kossuth Lajos-sugánut folytatólagos rendezése 440,000 K, Kálvária-tér feltöltése parkírozás nélkül 66,000 K, Szent István-tér feltöltése és rendezése 420.000 K, köztisztasági telephez vezető ut ócska kőanyaggal 108:000 K, Gsongrádi-sugárut rendezése 300.000 K, Alsótiszapart rendezése 130.000 K, összesen 1,464.000 K, vagyis kerekszáanban másfél millió korona költséget igényelnék csak azok (az utcarendezések, melyeket hevenyében, mint legsürgősebbeket emlit a tanács. A helyzet tehát az, hogy a mérnökség a rendelkezésére álló 620.000, vagyis egyévre mintegy 206.000 koronából programot adni egyáltalán nem tud. önmagától kénytelen kérdezni, melyikhez is fogjon hát hozzá, vagy egyáltalán: hozzáfogjon-e? Még a kisebb utca rendezésekibe sem mer majd belekezdeni,-hiszen például az aránylag igen rövid Liliom-utcának a rendezése is 27.000 koronába kerül, pedig ezt már évek óta sürgetik az ottani lakosok, a Deák FerencHitca egy kis szakaszának a rendibehozása 150,000 koronát emészt föl, de menynyi van még ilyen, úgynevezett apróbb utcarendezés, mind olyan, hogy nem tür halasztást tovább, mert .részint a-belváros szivében van, részint forgalmas kocsiközlekedés bonyolodik le rajta. , Szóval: nagyon szomorúan állunk ezzel a három éves városrendezési programmal. Tulajdonképen sehogyse. Valójában az egész egy tessék-lássék határozat, amely lepiezni egy tessék-lássék határozat, .amellyel leplezni lesz városrendezés, vagy ha lesz is, annyi, mintha nem lenne. De hová teszik hát azt a rengeteg pénzt mire költi a városi gazdálkodás és mi az oka annak, hogy ennyire jutottunk. Tavaly előtt, niég egymillió koronát tudott városrendezésre forditani a város, még tavaly js körülbelül 800.000 koronát szorított ki erre a célra, 1914-ben pedig még kétszázezer koronát is alig tud kipréselni. Miért intette hát takarékosságra a várost a pénzügyi tanácsos, amikor a költségvetést a pénzügyi bizottság elé terjesztette? És miért .állítja be a yáros pénzügyi helyzetét ugy, mintha itt arany folydogálna, ha egyszer a város létének alapjára csak 600.000 koronát tudnak forditani három év alatt. A csatornázott, rendezett és jól világított utcákon épül föl egy egész város, itt kezdődik ,a városiasság, a kultúra, a fejlett, • közgazdaság, minden. Eszünkbe jut egy külföldi ur elszomorító, de igen találó mondása, amit akkor hallottunk tőle, imiután jól körülnézte a várost: — iHiszen szép volna itt minden, csak azzal az impresszióval ne kellene eltávoznom innen, hogy a gyönyörű palotákat sokfelé csak térdig érő sáron és vizén át lehet megközelíteni . . . s a aaaaa«Eaaaaaa BBC •••aaaBiafiian IBII Illannia*: A sajtóreform a király elótt. Az igazság-ügyminiszteriumíban a saijtóreformra vonatkozó javaslatot elkészítették és mint értesülünk, felküldöttek a kabinetirodáiba ő felségre előzetes hozzáj áru 1 á.sán ak elnyerése céljából. Amint a javaslat ő felsége előzetes szankciójával ellátva visszaérkezik, Balogh Jenő igazságügy,miniszter nyomlban a képviselőház elé fogja terjeszteni. a mérges arcú bakter. Gyuri mióta idejött, egyre kereste a falut, valami titokzatos erő megmozdult) az ;apró emberkében, hatalmába kerítette és az eszét teli tűzdelte foszlányos, viziós sejtelmekkel , . . milyen lehet a tájék, ahonnan az Ágnes jött, ahol' a kis parasztlány meseemberei különös, csodálatos dolgaikat elkövették. Egy délután a gyerekek a réten hancúroztak. Pörkölődtek a napsütésben, de mezítláb és kabát nélkül voltak, nem törődtek a hőséggel: Ágnes felszökött a fűből és a .gyerekeket is felrángatta a rétről. Ugrott egyet és nevetve szólt: — Gyertek, megmutatom, -hogy játszottunk mi odahaza a falun. . A gyerekek körbefogták Ágnest és a kis parasztlány, leoldotta a kötényét. Meglobogtatta a gyerekek szeme előtt, megcikáztatta és ujjongva kiáltott: , —1 Játszunk bilkásdit ... — és nekiugrott az ,egyik gyereknek, hogy az menten felborult. A gyerek nem sirt, de valamennyien elértették a játékot. Egymásnak ugrottak és öklelték: bempergették egymást. Az apró bikák nem fáradtak és,ujra-ujra összecsaptak Ágnessel. A kis parasztlány i Gyuri elé toppant. A fiu ijedten nézett a lányra. Ágnes rákacagott, egérfogait feléje csattogtatta és meglobogtatta a kötényét. Ágnes rábámult a mozdulatlan gyerekre, de újra villogtatta fehér kötényét és rákiáltott Gyurira: — Hajrá! Hajrá! — s nekiugrott a fiúnak. Gyuri keményen megállt, hirtelen megnyúlt a teste és Ágnes egész hosszában ráesett a gyerekre. A kis parasztlány elejtette a kötényét. A két gyermek villámgyors karolással, hang nélkül, ölelkezett. A fejük összeborult, fiatal testük összefonódott s egy két percük igy álltak, egymást ölelve, a nap t tüzes sugárzásában, a szagos fűben. Valami történt ... Esteledett már, a gyerekek hazamentek. Gagyogtak, szólítgatták Ágnest, de ai nem ' felelt, (ment Gyuri mellett, hallgatagon. Átláboltak már a réten és rájutottak a faluba vezető útra,, de a két gyerek csak ballagott, egymáshoz simulva, anélkül, liogy beszélgettek volna. A falu elején kocsizörgés hallatszott és éktelen ludgágogás. A kisebb gyerekek előre, haza szaladtak, ő nekik várniok kellett, inig a kocsi elhalad előttük. Zörrent, döeögött, a parasztszekér, raj lpd menekült az útjából rémülten. Gágogva felrepültek a magasba és elszárnyaitak Ágnes fölött. A kijS parasztlány fölemelte a fejét és tágra nyitott szemekkel megbámulta, amint a ludak elhúznak fölötte; pihe, fehér toll kerengett a nyomukban. Ágnes megrántotta Gyuri .karját és kipirosodott arccal szólt hozzá: — Gyuri, én hazamegyek . . . akármit is mond az anyád ... Gyurinak remegett a hangja: — Te Ágnes ... én elmegyek veled parasztnak. t — Jó. j ; ! — Szökjünk meg. • — Jó. , : i A két gyerek a falu elején megfordult éív elindultak,az országút felé. Este volt már, a tücskök, a békák muzsikálták, a tarlón illatosan áradozott a levágott élet. Ágnes -megfogta a Gyuri kezét, és csendesen, tündérfantómok utján baktattak előre. Ágnes, törte meg a csendet és rámutatott az égre: — Látod Gyuri, az ott a göncölszekér... Szeged, október 11. A TEHETETLEN PARASZTVÁROS. Érlelődnek a közdolgok, mint Péter-Pál táján a sárguló kalász. Érlelődnek, habár ez az érés a hordóban erjedő, fortyogó, sistergő bormust lázadozásához hasonlatos. A gazdálkodás régi rendszerétől való eltérés első.gondolatára haragos suhogással támadnak fol az ó-világ szellemei, hogy elriasszák a szent hagyományok megtépázóit, akik hozzá mertek nyúlni az ősrégi kun-puszták felosztásának kérdéséhez is, holott Mátyás király adománylevele óta erről még soha szó nem esett. De hát hiszen épen ebben van a baj. Szeged megmarad ezentúl is parasztvárosnak, (mely fölött észrevétlenül suhan eí az idők szele.-Hogy amoda lenn a Bánátban szorgalmas svábok egészen más gazdálkodási rendszert követnek, hogy a kis Zsombolyán több vetőgépet jehet találni, mint az egész nagy Alföldön, ihogy Nyergesujfalun a Demtsinskij-féle módszer szerint hatszor annyit, terem a gabonaföld, mint nálunk, hogy Amerikának sokkal szárazabb vidékeit paradicsommá varázsolta a Campbell-féle nedvesség-ikonzerváló talajmüvelési eljárás, — mindez nem érdekel minket, kik egészen jól érezzük magunkat a pótadók és vámok kényelmes pocsolyájában és eszünk ágában sincs, hogy eddigi életrendünkön változtassunk. • | A város nagy, földbirtokának értékesítése gondqlatát, kereken visszautasította a féltékeny hagyománytisztelet. Pedig hát nem Szeged lenne az első, mely ehhez az eszközhöz nyul. Kecskemét városa mintegy száz év óta parcelláz már és ez alatt az idő alatt ötvenezer holdat osztott ki saját polgársága között:. Még van ötvenezer holdja és állandóan osztogatja azt is, mindig a jelentkező földszükséghez képest s e végtelen fontosságú szociális munkája azt eredményezte,.hogy htkárában egyetlen egy nagybirtok sincs, kisbirtokosainak számaránya pedig olyan kedvező, /hogy ahhoz hasonlót hiába keresnénk az oly fényes .mezőgazdasági, fejlpdésü Északnémetországban és Franciaországban! A céltudatos gazdasági politikának eredménye az, hogy a kecskeméti gyümölcs ma elsőrendű élvezeti cikk a. bécsi piacon és hogy Kecskemétnek virágzó állattenyésztése van, mely szinte évről-évre pő, nenizetgazdasági jelentőségében. Ám ott a város gazdasági, tanácsnoka jár elől a példával. Egész svájci gulyákat hozat, bodharai és angorai kosokat szerez be és a város maga kezdii meg 1907ben a karakul-juhászatot, mely. ma mintaszerű -és gazdagon jövedelmező. Mit nem tesz egy lángoló lélek, egy nyugodt és .okos fő,, melynek gondolatai,- fájdalom, már végkép kiégtek! Mit nem tesz egy Kada Elek, a maga irodalmi képzettségét, európai látókörét a bugaci homoksivatagban eiszqró gazdag öntudat! Lelket és értelmet ad a sivár gondolattalanságnak. és. kenyeret százezrek 'kezébe . . . 1 ' kiváló bór- és 9 UÜÚiWOS Syögyforrái lélegzési wervek hmiUalnái. kitűnő hatású. — Teraifú^te* Jtfes aavaiyuvta. * ^SS^SST^ * SCHULTES