Délmagyarország, 1913. október (2. évfolyam, 228-254. szám)

1913-10-12 / 238. szám

1913. óktober 12. DBDMAGYARORSZXQ S. volna. Nagy visszatetszést kelt Konstantiná­polyban az is, hogy Konstantin görög király í Sabbah Eddin herceget, akinek hir szerint szintén szerepe van az összeesküvésben, ki­hallgatáson fogadta. Zsugori városrendezés. — Három éves program 600000 koronáért. — Megválasztották a városrendezési bizott­ságot. — (Saját tudósitónktól.) A város tanácsa ^zombaton délelőtt rendkívüli ülést tartott, a melyen városrendezési kérdésekkel foglalko­zott. Miután megállapodtak abban, hogy a jövő évi városrendezés költségeire mekkora összeget fordit — kétszázhuszezer koronát! ,— megválasztotta a városrendezési bizottsá­got, végül utasította a mérnökséget, hogy a városrendezési programot 1914-től 1916-ig, tehát három esztendőre állítsa össze. Mielőtt rátérnénk arra, hogy a kétszázhuszezer koro­nából micsoda városrendezési programot le­het adni, amikor egyedül a Szent István-tér rendezése csekély 420.000 koronába kerül, itt közöljük a tanácsnak a mérnökséghez inté­zett átiratát, amelyben még direktívákat is ad, hogy a városrendezési munkálatok közül a sürgősség szempontjából melyiket vegyék bele a jövő évi programba elsősoriban. íme a tanács határozata: — Utasítjuk a mérnöki hivatalt, hogy a városrendezésre nézve egy oly progra­mot állítson egybe, amely 1914—1916-i'k évig, vagyis három évre meghatározza a szükségesebb jellegű kövezési, feltöltési és csatornázási munkálatokat; a tervezet egybeállításánál figyelembe veendő lesz a városnak pénzügyi helyzete s különösen azon körülmény, hogy a költségvetésbe városrendezési költség cimén évenként legfölebb 350.000 karoria felvételére szá­mithat. A programtervezetbe mint sürgősen megoldandó tételek fölveendők lesznek: a Kossuth Lajos-sugárut folytatólagos ren­dezése, a Kálvária- és Szent István-terek feltöltése, az uj köztisztasági telephez ve­zető utvonalak kövezése és csatornázása, a Csongrádi-sugárut kikövezése, az Alsó­tiszapart .rendezése stb. A vonatkozó tervek és költségvetés 15 nap alatt lesz a tanácshoz beterjesztendő s a beérkezés után a városrendezési bi­zottsággal letárgyalandó. Majd ezekután a városrendezési bizott­ságot a következő városi tisztviselőkből és törvényhatósági bizottsági tagokból állította össze a tanács: i A bizottság Lázár György dr. polgár­mester ur, illetve helyettesének elnöklete alatt a következő tagokiból alakíttatott meg: Bokor Pál helyettes polgármester, mint elő­adó, Faragó ödön dr. tiszti főorvos, Váradi Jenő, alszáirnvevő, továbbá Barmos György, Biró Benő, Bokor Adolf, Csernovits Agenor, Derszib Béla, Franki Antal, Funák Károly, Hirháger Ferenc, Jászai Géz,a, Kiss Gyula, Kormányos Benő dr., Korom Pál, Kovács József, Kószó István dr., Kövessy József, Kruusz József dr,, Lantos Béla, Lichtenegger Gyula, Obláth Lipót, Pálfy Dániel, Pillich Kálmán, Begdon Sándor, Bosenfeld Nándor, Bósa Izsó dr., Schütz István, Somlyódy István dr., Sőreghy Mátyás dr.^Szíjártó Al­bert, Szmollény Nándor, Vajda Béla, Vajda Sándor, Várhelyi József, Végman Ferenc és Wimmer Fülöp bizottsági tagok. A bizott­ság jegyzője ördög Lajos dr. osztályjegyző. Miről Lázár dr. polgármester, Bokor Pál helyettes polgármester, a tanács összes tagjai, a mérnöki hivatal, valamint a fent. megnevezett bizottsági tagok végzésileg ér­tesitendők. A tanács határozata szerint tehát a mér­nökség városrendezési költség címén éven­ként legföljebb ,350.000 korona felvételére sziámithat. Ez a 350.000 korona azonban ko­rántsem 350.000 korona, mert ebből még le­vonandó az az összeg, amit évenként a bur­kolatok és a meglévő csatornák fentartására kell fordítani. Ez pedig 130.000 korona. De lássuk tisztán. Három évre összesen három­szor 350.000, tehát 1 millió 50.000 koronát bocsát a tanács a mérnökség rendelkezésére. Ebből levonandó háromszor 130.000, vagyis összesen 390.000 korona ientartási költségek cimén, marad tehát a három éves városren­dezési program megvcdósitására 660.000 ko­rorta. De még ez sem tiszta összeg. Ennek a tenhére íródott ugyanis az a 40.000 korona többletkiadás, amely a folyó évi városrende­zési munkálatoknál merült föl. A három éves programra tehát nettó 620.000 koronát irány­zott elő a tanács. Ezzel szemben a programba, hogy a ta­nács szavaival éljünk: mint sürgősen megol­dandó tételek felveendők lesznek a Kossuth Lajos-sugárut folytatólagos rendezése, a Kálvária-tér és a Szent István-tér .rendezése és feltöltése, a köztisztasági telephez vezető utvonalak kikövezése és csatornázása, a Csongrádi-sugárut kikövezése, az Alsótisza­part rendezése és a,többi ... Nézzük most meg, mibe kerülnek csak ezek a „sürgősen megoldandó tételek", elte­kintve minden egyébtől, eltekintve a satöbbi­től, eltekintve még egy egész sereg rövid­hosszaibb utca rendezésétől, pedig ezek miatt gedte vissza Ájó Márton? . . . Hosszú útra, rengetegre ... mi az a rengeteg? Én még sohase láttam . . . merre van az a rengeteg? .... Ahol ti laktok? . . . A pesti család menekült a hőség elől és elhatározták, ihogy hűsölni falura mennék. Ezen a nyáron a liget nem volt elég, az anyagi erőpróbát vakmerően vállalta a osa­lád feje, a törvényszéki biró. A gyerékeket is elkapta az utazás izgalma, Gyuri sokszor összebújt; Ágnessel. A pesti gyerek el-elnézett a titkokat rejtegető messzeség felé és ébredő eszét vad fantomok (nyugtalanították. Rejtel­mes érzések mozdultak meg benne és kicsiny testét belepte a forrósáig, ha rágondolt arra, amit elgondolni nem 'tudott, csak ködösen, regesen, <a gyermékföantázia lobbanó-elhu­myó tüzszineivel sejditgetni. Ágnes Olyan volt, mint a megbolondult rigó és rákapatt egy nóta-sorra. Egyre riogatta: — Zöld erdőben terem a cifra kígyó . . . Gyuri ült mellette, hallgatagon, nézte Ágnest, álmélkodó ábrázattal. Hirtelen meg­íogta a kezét: , 'i — Te Ágfties, ugy-e te faluról való vagy? — Az hát, a kisbíró jánya — felelt ko­molyan Ágnes. — Az én apám is biró, de én még soha­sem voltam falun . . . te, Ágnes, milyen az h falu? , Ágnes fölszegte a fejét, egy keveset meg­bámulta .a plafondot, aztán válaszolt: — A falu az, ahonnan én gyüttem . . . Gyuri egészen odabujt Ágneshez, bele­hajolt az arcába, ugy kérdezte: — Te Ágnes, Ájó Márton .is falun lakott? A család vonatra ült, megtöltötték az .egész fülkét. Amint kibújtak Pestből, ia gye­rekek Ágnessel kiállottak a folyosóra. A vo­nat rohant, zökkent, a kattogása, csörömpö­.lése nagyon tetszett a gyerekeknek. Gyuri Ágnessel kibámészkodott az ablakon. Nem beszélgettek, mindkettőjüket egészen lefog­lalta a sok kusza látnivaló, amik elsuhantak lelőttük. Síkságon szántott a vonat, a szem­határig mindenfelé búzatáblák ringtak. Gyuri megbámulta, hogy a magas táblákban, embe­rek hajladoznak, ha pedig emelkednek, vil­lan valami a kezükben. Kíváncsiskodva, hosz­szan elnézte a fucsa embereket, aztán oda­fordult Ágneshez: , —Te Ágnes, ;mit csinálnak azok? Ágnes rátapadt a szemével' a búzatáblák­ra, csak odanézett és szűken válaszolt: — Aratnák. j — Mi az, ami csillog a kezükben? — Kasza. i Nem beszélgettek tovább, minden figyel­müket lekötötte, ami odakünn történik. Égő .pipacstáblák vágódtak a tekintetük élé, má­sutt még nem érintették a búzát és olyan volt egy-egy darab föld, mintha kétrét hajló sár­ga óriások hajbókolnának onnan feléjük; az­után más búzatáblák jöttek, ahol mór learat­tak és az összedobott kévék mintha megka­jolták volna egymást, mintha táncba kezde­nének. Meleg, szagos ,szellők röpködtek be hozzájuk. Földek nyargaltak el földek után. Ágnes egyszer csak elkapta a iGyuri kezét. Felkiáltott: — Nézd a, borjú . . . A rőtszőrü, karcsú lábú állat megijedt a vonat zajától és iramodással rohant az anyja felé. Megbicsaklott, újra felszökkent, Ágnes topogott a lábával és kacagott. Oda­szólt Gyurinak: i — A mienk is most már meglesz . . . — Micsoda? — A borjú. — Hát nektek is van? ... . — Van hát, tehenünk is, meg lovunk is... Elhallgattak, elgondolkoztak. A vonat egyszerre csak megállott. A .nagysága izga­tottan parancsolgatott a szobalánynak, az Ágnesnek, de valahogyan a család mégis csak kiszállt. Kocsira ültek és behajtattak a faluba. Amikor leszálltak, Gyuni kíváncsis­kodva nézegette a házacskákat és megkér­dezte Ágnest: , . — Ez a ful, Ágnes? A kis parasztlány nagy kalapskatulyát cipelt, egészen eltakarta az arcát és Gyuri csak a szavát hallotta: — Ez, de látnád csak a miénket . . . A falu pompás örömöket Kínált a pesti gyerekeknek. Tespedt vérüket felforralta az éles, tiszta levegő és itt ugrálhattak, szalad­gálhattak akármeddig, nem volt gát és nem volt házmester, a réten pedig nem ólálkodott m Frfpeif*« KárpitositftMfljitKttrfriktflKtftni; BALOG, •Elli $1 ^O fel tt ll wSk&li Dűs választék kész díván, ottomán, matracok, .. kárnitnc ÍWlpf • garnitúrák stb. - Javítások jótállással szaksze- " ivai muus-uaici :: rűen és olcsón eszközöltetnek. Telefon 1203. sz. kárpitos-üzlet Kossut Lajos-sugárut 6. szám-

Next

/
Oldalképek
Tartalom