Délmagyarország, 1913. szeptember (2. évfolyam, 203-227. szám)

1913-09-06 / 207. szám

4. DFTJMAGYARORSZ&G 1913. szeptember 5. Jeune Turque jelenti, hogy Nenadovics volt konstantinápolyi szerb követet uj ra 'kiinevezték erre az állásra. SZINMÁZ, művészet. Színházi műsor: SZOMBAT: Sztrájkol a gólya. (Bemutató.) VASÁRNAP DÉLUTÁN: Az ezred apja, énekes bohózat. VASÁRNAP .ESTE: Sztrájkol a gólya, énekes ibodiózat. * Az ember tragédiája - német színpadon. A mannheimi udvari színházban az ősz folyamán színre ifog kerülni Madách Imre örökszép drámai költeménye, Az ember tragédiája, A magyar irodalom e remekével történt már többször kísérletezés német sziínpadon. Színre került már a prágai német szin padon és Hamburgban, de nem volt az a sikere az előadásnak, amit a nagyszerű darab megérdemel. A mannheimi előadásnak nemesak magyar művészeti szempontból, hanem általános kultúrtörténeti jelentőságénéi fogva, igen érdekes részleteiről érkezik most je lenitós. Bernau, a mannlbeimi szinház intendánsa nemcsak teljesen uj díszleteket és jeleneteket terveztet, hanem uj kisérő zenét is ir Az ember triagédiiáj álhoz. Még érdekesebbek a rendezés ós fölfogás terén, tervezett újítások. Bernau a Paulay-féle jelenetezés és rendezés szerint akarja előadatni a darabot, hanem minden valószínűség szerint Gál Gyulának, a budapesti Nemzeti Színház művészének .falfogása és rendezése szerint, akivel erre vonatkozóan már tárgyalásokat is folytatott. Gál Gyula sokat foglalkozott Az ember tragédiájával és e közben kialakult benne egy uj fölfogás a darab rendezésére vonatkozóan, amiről a mannheiimi szinház intendánsa tudomást szerezve, sietett Gál Gyulát ajánlatával fölkeresni. Az ember tragédiájának nagy bölcseleti eszméjét fogja a mannheimi szi nthláz teljies szinességgel kidomborítani és az emberiség történetét akarja ezzel az előadással a színpadon megérzókitenii. Hogyan fejlődött az ember ősidőktől a mai kulturenxberiig és mivé fog fejlődni a falanszterben: ennek a szemléltetése díszes és stílusos keretben a célja a .mannheimi előadásnak, melyre az előkészületeik már nagyban folynak. Bernau intendáns .rendkívül na.gy reményeket fűz az előadáshoz, s ha ez sikerűi, Az ember tragédiája lesz a fénypontja azoknak az ünnepi játékoknak, amelyeket 1915-ben Mannheimban akarnák rendezni. * Nagy Aranka és Oláh Gyula Debrecenben. A szegedi szinház volt két tagja most Debreceniben játszik. A bemutatkozás mindIkéttőjükinek nagy sikert hozott. Egyik debreceni lap igy ir róluk: A tegnapi előadásra nyugodt lelkiismeretei mondhatjuk, hogy tökéletes volt, Az operett személyzetnek szerencsés napjául lehet felírni a tegnapit, mert alapos kifogást úgyszólván senki ellen sem lehet tenni. Oláh Gyula, a szinház uj tenorvIvánja a tegnap mutatkozott be. Szép csengő hangja, elegáns játék-modora van. Egyike lesz a társulat legjobb erőinek és csakhamar népszerű .a közönség soraiban. Nagy Aranka egyre jobban hozzáférkőzik a debreceniek szivéhez. Az esiteli szereplése legalább erre enged következtetni. Pompás színpadi alakja, precíz éneke ugyancsak provokálták az elismerés tapsait. Jelentés a javadalmibizottság ez évi munkásságáról. (Saját tudósítónktól.) Balogh Károly pénzügyi tanácsos pénteken délután öt órára ülésre hivta össze a javadalmi bizottságot, hogy ia hidváímszabályzat rég húzódó és egy izben már miniszterileg is megsürgetett ügyét végre-valahára letárgyalják. Az ülésen hivataliból megjelentek Balogh Károly elnökön kivül Kertész Ferenc javadalom hivatali főnök és László Antal javiadalmi ügyvezető. A kilenc bizottsági tag közül pedig Obláth Lipót. A megjelentek vártak egy negyedórát, félórát, majd háromnegyedórát, de több bizottsági tag nem mutatkozott. Az emlitetteken kivül tagjai még a bizottságnak a következő városatyák: Böröcz Pál, Csonka Ferenc, Gál Kálmán, Kiss Gyula, Palócz László, Pillich Kálmán, Szabó Gyula és Rósa Izsó dr. , Mivel ahoz, hogy a bizottság liatáro? zatképes legyen, legalább hat választott tag jelenléte szükséges, a bizottság nem foghatott hozzá a napirendre tűzött ügy tárgyalásához és igy a mára összehívott ülés is eredménytelen maradt. A ja vad almi bizottságot ugyanis nem ma hívták össze először a hidvámszabályzat végleges letárgyalása végett. Huzódik-halasztódik ennek a kérdésnek az eldöntése már ez év január elseje óta, de mindannyiszor azon akadt fönn, hogy március hónap óta határozatképes számban sohase jött össze a bizottság. Pedig, hogy milyen égetően sürgőssé vált imimár a hidvámtariiíák szabályrendeleti uton való rendezése, arról Balogh Károly pénzügyi tanácsosnak még 1913. március 14-én a tanácshoz intézett következő jelentése tanúskodik: Tekintetes Tanács! A tiszai hidvámszabályzat ügyében tárgyalás és javaslattételre a javadalmi bizottság egybe hivatott március hó 13. délután 4 órára, azonban a bizottság határozatképes számban nem jött össze, igy a szabályzdt letárgyalható nem volt. Minthogy az ügyben határidőhöz kötötten sürgősen kell a közgyűlésnek határozatot hozni, minthogy továbbá a miniszteri rendeletben megkívánt hidvámmentességek már folyó évi január hó l-'től engedélyezve lettek, a dijakat pedig érvényben levő tételeiben kívánjuk meghagyni ezeknél fogva tisztelettel kérem, miszerint az ügyet minden további tárgyalás nélkül a folyó évi március havi közgyűlés elé terjeszteni méltóztassék. Tisztelettel Balogh Károly, a javadalmi bizottság elnöke. Hogy a hidvámszabályzatra vonatkozó javaslat ennek ellenére sem került a márciusi közgyűlés elé, ez a tanácson múlott, amely értesülvén arról, hogy a javadalom bizottság egyes tagjai, különösen pedig Szabó Gyula bizottsági tag nagyfontosságú módosítások iránt előterjesztést kiván tenni, visszautalta a javaslatot a bizottsághoz, hogy azt a legközelebbi ülésében végérvényesen tárgyalja le. A tanácsot mindenesetre dicséretes intenció vezette, mert módot akart nyújtani a bizottság tagjainak, hogy előterjesztéseiket a város érdekében érvényesíthessék. Azonban mi történt. A javadalmi bizottság elnöke minden havi ülésre kitűzte a ihidvámszaDályzat tárgyalását, májusban, vagy juniusban le is tárgyalták a szabályzat tarifarészét, de Szabó Gyula egy igen terjedelmes módosítást dolgozott ki a hidvám-átalányra vonatkozólag és ugy volt, hogy ezt a bizottság alapos megvitatás után némi változtatással el is fogadja. A bizottság juliusban sem jött össze határozatképes számban, augusztusban szintén nem, pedig már márciusban sürgős volt a dolog. A pénzügyi tanácsos szeptember elsejére isimét ülésre hivta össze a bizottság tagjait, ekkor is hiába, mert egyetlen egy sem jött el. Végre, szeptember ötödikére ismét kibocsátotta a meghívókat Balogh Károly. A meghívók szabályszerűen eljutottak minden bizottsági taghoz, akik közül azonban, csak Obláth Lipót tartotta érdemiesnek, hogy az ülésen megjelenjék. — Igy nem lehet dolgozni, — panaszkodott Balogh Károly, amikor háromnegyed hat órakor kénytelen vólt összeszedni az aktákat. — Nincs más hátra, — folytatta, — minthogy jelentést tegyek a tanácsnak a dologról és anélkül, hogy a hidvámszabályzat javaslatát többé a javadalmai bizottság elé vinném, egyszerűen átteszem a tanácshoz további intézkedés végett. Igy is történt. A bizottsági jegyző mindjárt megírta a jelentést, ugyanolyant, mint MOZI-OZINHAZ. •••••••••••••• FEKETESAS- ÉS CSEKONICS-UTCA SARKÁN. •— Szombat, vasárnap Szüret Champagnéban. Természeti. Nagy dolog a háború. Humoros. Kiáltás az éjszakában. Dráma Vígan a halálba. Humoros. Egy finom vacsora után. Humoros. A kabaré diva. Nagyhatású dráma 3 felv. Nordisk felv. E hó 10, 11, 12.-én kerül szinre kizárólagos előadási joggal az Állat az emberben. cimü szenzációs 5 felv. társadalmi dráma. Jegyek erre az előadásra az Edison pénztáránál előre válthatók. Számozott ülések. [Kelyárak: Páholy 5 K, páhol szék 1K, I. hely 80 f, II. hely 60 í., III. hely 301., katnik és gye;mekek 20fillért fizetnek •••••••••••••• Hétköznapokon d. u. 5, vasár- és ünnepnapokon 3 órátólfolytatólag Kizárólag helybeli, hirneTeiefon ves asztalosmesterek által 5i5. készített, elismert jóminőV^jc ségű és bámulatos olcsó bútorok első kézből csakis az Egyesült Műasztalosok Buforraktárában (Szeged, Tisza Lajos-körút 19. szám alatt, Kertész pékkel szemben) kaphatók; esetleg részletfizetésre is