Délmagyarország, 1913. szeptember (2. évfolyam, 203-227. szám)

1913-09-06 / 207. szám

1913. szeptember 6. DCCMAQYARORSZXQ ' 5. amilyent a márciusi ülésről az élőbb bemu­tattunk. Igy tehát most már a tanács se te­het egyebet, minthogy a hidvámszabályzatot a javadalmi bizottság véleménye és módosí­tásai nélkül beterjeszti a szeptemberi köz­gyűlés elé. Hová tünt el a karlócai patriarka? — Eddig semmi nyom. — (Saját tudósítónktól,) A [legmagyarabb, érzelmű szerb főpap, Bogdánovics Lancián karlócai patriárka megdöbbentő eltűnésének hírét kapják a lapok. A patriárka, aki .lelkes és exponált harcosa volt a Délvidéken .a ma­gyar állameszmónek, egyik legkiválóbb ós legnagyszerűbb alakija .a. magyar főpapi kar­nak, Gasteinban, .ahová nyári artókiurára uta­zott, váratlanul, rejtélyes és megdöbbentő kö­rülmények között eltűnt. Bogdiánoivics Lucián .a .nyár elején utazott el Karlócáról Karlsbad'ba, hogy ott gyomor­baját kúrálja. A főpap Karlsbadból gyakran átrándmilt Joacbimstalba, ahol szívesen szóra­kozott neki ikedves társaságban. /Karlsbadból Gasteinha utazott utokiurára Gogdánovics, a kiről az utolsó irás a eseli viliágfürdőből ér­kezett. Jankovich Béla kultuszminiszternek irt egy meleghangú baráti levelet. Gastein­ből már semimi .hir nem érkezett .a pátriárká­ról és illetékes helyen nagy megdöbbenéssel értesültek róla, hogy Bogdánovics Lucián egy sétájáról nem tért vissza többé ós azóta .nem látták Gasteinban és nem tudják, hol van Komoly és alapos .a gyanú, hogy a pátriárkát előre kitervezett merénylettel megölték. iSóta­utján rálestek és eltették láb alól azok, akik­nek útjukban állt a liberális és magyar .fő­pap. Bogdánovics Lucián karlócai pátriárkát utoljára szeptember 2-án, este látták a fürdő .mellett levő egyik kis helységben. A főpap sé­tálni ment és többé nem tért vissza. Teljesen nyoma veszett. Azt hiszik, szédiülési roham lepte meg, esetleg szélhűdés érte. és az 'erdő­ben elbukott. A gasteini rendőrség szerdán jelentette Budapestre az eltűnést a kultusz­minisztériumba és Karlócára. Azt hiszik, bogy Bogdánovics délszláv merénylet áldozata lett. Most rendezik ugyanis a szerb autonó­miát és nagyon sokan vannak elkeseredve a patriarkia ellen. Három napja már, hogy Bog danovicsról semmi hir nicsen. Ha az erdőben baleset érte volna, már megtalálhatták volna azóta. Sokkal valószínűbb, bogy orgyilkosok kezébe került, akik minden, .nyomot eltakarí­tottak. A gasteini polgármester két nappal eze­lőtt jelentette, bogy Bogdánovics eltűnt A főpap rokonai ás megkapták az erre vonatko­zó, szomorú táviratot. A bécsi rendőrség ma este .közli, hogy Bogdánovics főpap Bécsiben nincs, a legszor­gosabb kutatással se tudták hollétét fölfedez­ni. ,Hogy Gasteinből eltűnt a patriarka, azt privátdetektivek utján a bécsi rendőrség is tudja. •Szerdán reggel a .gasteini polgármesteri hivatal .ugy határozott, Ihogy mentőexpediciót küld ki a patriárka felkutatására. Az expe­díció, melyet maga Straubinger polgármester szervezett, kellő felszereléssel ina reggel el­indult Prosau vidékére. Csendőrökből, turis­tákból, hegyi .vezetőkből áll az expedíció 'Es­tére vissza tért az expedíció, de iBodanovios­ról semmi hir és Gasteinban már nem na­gyon biznak abban, hogy a főpapot élve fel­találják. A gasteini polgármesteri hivatal tegnap értesítette a magyar közoktatásügyi miniszté­riumot és a karlócai püspöki titkárságot. Gas­teinből és .a szomszédos Böcksteinból csend­őrök mentek, akik szintén keresik Bogdáno­viesot. Bad-Gasteinban a Hotel iWeissmiayeriban szállott meg a patriárka. Az Itteni magyarok­nak szintén feltűnt a főpap idegessége és bus­komorsága. Kerülte az embereket, senkivel sem érintkezett és nagy magános .sétákat tett a közeli veszedelmes hegyeik között. Vagy tiz nappal ezelőtt történt, hogy hegyi járőrök ta­láltak reá egy elhagyott hegyvidéken teljesen lerongyolódva, félig ruhátlanul, .felöltő és ka­lap nélkül. A felöltőt, esernyőt és a kalapját későbben szintén megtalálták. Vissza vezették .a szállóba, aihol csak hosszabb idő után nyer­te vissza teljesen eszméletét. Ezek a magá­nos bolyongások váltak, ugy látszik a patri­árka végzetévé. Terjed a kolera, — Uj halottak, uj betegek Tcmesmegyéban — (Saját tudósitónktól.) Magyarországon pusztít és terjed a kolera. Temesmeigyélben, a hol hetek óta lappangott és azt hitték, le is küzdik a járványt, most újból, fokozott mé­retekben tört ki az ázsiai .kolera és egymás­után szedi áldozatait. A kevevári járásban há­rom ember halt meg koieragyanus tünetek 'között, Palánk,án pedig bárom ember hal­doklik, valószinüieg ázsiai 'kolerában. Eze­ken kívül Temesmegyébetn még husz súlyos beteg szenved. A megyében nagy az izga­lom. Miskolcon nagy a nyugtalanság, mert a kolera a szomszédban van s itt a városaibn a nyomorúság és szenny völgye: a Danyivölgy barlanglakóival bő táplálékot adna a retten­tő járványnak. A hatóság máris lázas siet­séggel teszi nreg az óvóintézkedéssket. A két vasúti pályaudvaron fertőtlenítőket helyez­ték készenlétbe és megfelelő barakk áll ké­szen szükség esetére. Fokozta a nyugtalansá­got, ihogy a csütörtökre virradó bajnalon, há­rom órakor Miskolcra étkező személyvonaton egy haláleset történt. .Nyékládlháza és Miskolc között járt a vonat, amikor az utasok észre­vették, hogy az egyik másodosztályú fülké­ljen egy ember fekszik a padlón. Persze, min­denki rámondta, hogy kolerás beteg. A ko­csit Miskolcon lekapcsolták és Pfliegler Imre dr. városi orvos megvizsgálta a halottat. Megállapították, hogy a halott Singlarszky József főmozdonyvezető, akinek a halálát — az orvos vizsgálata szerint — tüdőbaj okoz­ta. Budapesten gyógyították és innen haza­jövet érte utói a halál. A miskolci Máv. üzlevezetőség a leg­messzebbmenő óvóintézkedóseket tette írneg. Az üzletvezetőség a lapoknak arra ia hírére, hogy Munkácson már fölütötte fejét a kole­ra: érdeklődött a munkácsi polgármesternél, ahonnan az ,a jelentés jött, ihogy Munkácson eddig nem fordult elő koleraeset, Miskolcnak arra kell vigyáznia, hogy e helyektől elszi­getelje magát, mert erre van a legeién,kedd) forgalma. A legelső ós legveszedelmesebben fenyegető állomás Sátoraljaújhely, ahol a ha­tóság plakátokon adja tudtára ia lakosság­nak, hogy a kolera Zemplénmegyéban és a szomszédos megyékben van. Brailból jelentik: Az Euforbia angol gő­zösön, amely már tiz napja van itt, a túlnyo­mó részben indiai legénység között szerdán és csütörtökön tizenkét koleraeset fordult elő. A kolerát valószínűen még Ázsiából hozták ma­gukkal a hajósak. Folyik a munka a minisztériumokban. — A közigazgatás államosítása. — A középiskolák reformja. — (Saját tudósitónktól.) Általános a véle­mény, hogy a közigazgatás államoistása be­fejezett tény, csupán a kodifikálás, a techni­kai onegokolás van hátra. Általában ez a föl­fogás, pedig hát nem igy áll'l a dolog. A lát­szólag biztos uton haladó államosítás körül a legnagyobb bajok vannak. A legelső és leg­főbb akadálya az államosításnak az, hogy Teleszky János pénzügyminiszter vonakodik anyagi terhek vállalásától. Az államosítás ugyanis, szűkös számítás szerint, 40—50 millió koronába kerülne. Nem maradna igy más (hátra, mint egy­két szakaszos törvénnyel kimondani az ál­lamosítást anélkül, hogy az államosítással kapcsolatos kérdések megoldatnának. Kine­vezés utján töltetnének be a megyei tiszti állások, de anélkül, hogy központosított me­gyei nyugdíjügy, illetményenielés, jobb elő­menetel 'lenne. Hasonlóképp kinevezés utján jutnának állásihoz a jegyzők is, szintén anél­kül, hogy az állami tisztviselők fizetési osz­tályaiba soroztatnának. Igy nem kerülne sok pénzbe az államosítás, bár az lenne a hátrá­nya az ilyen megoldásnak, hogy csak látszó­lagos lenne, még lényegileg a kérdés csak megoldatlan maradna, amennyiben a tiszt­viselők anyagilag továbbra is csak szűkös viszonyoknak és bizonytalan jövőnek néz­nének elébe. .Mig a belügyminisztérium ennek a prob­lematikus ügynek helyes megoldásával fog­lalkozik, addig a közoktatásügyi miniszté­riumban serényen folyik a munka az uj egye- . temek föll'állitásának előkészítésére és a kö­zépiskolai reform keresztülvitelére. Janko­vich Béla vallás- és közoktatásügyi minisz­ter, aki nem régen szabadságáról visszatért Budapestre, a következő nyilatkozatot tette ina egy ujságiró előtt a minisztérium készü­lődéseiről : i — A debreceni és a pozsonyi egyetem dolga a .kitűzött programm szerint halaid a megvalósulás felé. A telkek már biztosítva vannak ós már remélhetőleg az ősszel, de leg­később a tavasszal megkezdhetik Debrecen­ben magát az építkezést. Az uj egyetem alap­kőletétele, amely kétségtelenül a magyar kul­túrának jelentős eseménye lesz, az eddigi ter­veink szerint októberben fog végbemenni .megfelelő ümnepiességgel. Az építkezések olyian tempóiban fognak haladni, hogy a deb­receni egyetem már az 1914. tanév elején meg­kezdhesse részben való működését. A jövő esz­tendő szeptemberében meg fog nyüni a jogi és a teológiai fakultás, úgyszintén a bölcsé­szeti fakultásnak is az a része, amely nem a természettudományok körébe vág. A fakul­tásnak ezt a részét az orvosi .kar keretében fogjuk felállítani. Az orvosi ós a természettu­dományi szak ugy Debrecenben, mint Po­zsonyban az eddigi programhoz képest 1916 ban kezdi meg működését. — Ami a középiskolai oktatás tervbe vett reformját illeti, erre .nézve most csak annyit mondhatok, hogy nagyjában már meg vannak állapítva azok az elvek és keretek, amelyek­hez képest az uj tervet megvalósítani óhaj­tom. A reformtervezet elkószitésére legköze­lebb meg fogom .kezdeni a konkrét tárgyalá­sokat az illetékes tényezőkikel. Az ügy előké­szítésének nem azt a módját választottam, hogy valakinek megbízást adtain volna a tervezet elkészítésére: én magam fogom elvé­gezni a szükséges tanácskozásukat és m;» igam is fogom megcsinálni a tervezetet. — Egyéb reformterveinket és munkássá­gunkat illetőleg utalok a képviselőházban mondott költségvetési beszédemre: az abban kifejtett programom irányítja a legközelebbi tevékenységünket is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom