Délmagyarország, 1913. szeptember (2. évfolyam, 203-227. szám)

1913-09-02 / 203. szám

6. DELMAQYARORSZAO - - — 1913. szeptember 2. mar-asoan .felszedve horgonyait, tavaly október 15-én Újvidékre érkezett, ihol november 15-éig tartózkodott, miajd téli tartózkodásra a ti teli kikötőbe vonult vissza, alhonnain ez év i március 15-én ismét Újvidékre érkezett, ahol vasárnap délután 5 órakor megkapta a tengerészeti parancsnokság távirati utasítását, hogy másnap, hétfőn, reggel 8 órakor szedije fel horgonyait és vonuljon be aiz óbudíai kikötőbe, amelyet szokatlanul (hossza időre: tizenegy hónapra hagyott volt el. A tengerészeti parancsnokságnak a leszerelést elrendelő távirati utasítása váratlanul érkezett és a dunai flottilla már 2—3 nap múlva Budapesten tesz, hol a teszereleás hamarosan megtörténik. A kereskedelmi oktatás kongresszusa. — Most kezdődött meg Budapesten. — fiSaját tudósitómktál.) Zajtalanul, a hangos csoportosulást kerülve, feltűnést alig keltve tartja tanácskozásait Budapesten, a tizedik nemzetközi kereskedelmi oktatásügyi .kongresszus. Pedig a tegnapi megnyitó ünnepség a Zeneakadémiai termeiben, .sok száz részvevőjével, a gyűlés lelkes és emelkedett hangú lefolyásával máris azt igazolta, hogy a kongresszus nagy sikert jelent a magyar szervező bizottságnak, amely most is szakadatlanul dolgozik a vendégek kellő ellátásán s vele fővárosunk hines vendéglátásának csor hi ítatln,ri jó nevén. A megnyitó ülésen megjelent Harkányi báró kereskedelemügyi miniszter ós Jankovich Béla kultuszminiszter egész vezérkarával: Benedek Sándor államtitkár, Gopcsa László, Morlin Emil, Gönczy Mór miniszteri tanácsosok, Erődi Béla udvari tanácsos, Schack Béla, Kirchner, .Béla főigazgatók, Mosdássy Imre, Körösi Henrik tanfelügyelők képviselték a közoktatásügyi minisztériumot. ,A tudományos álét számos kitűnősége, kőztük Grósz Emil -egyetemi tanár, Radisics Jenő miniszteri tanácsos, az Iparművészeti iMuzeum igazgatója, Gaul Károly, Szuppan Vilmos igazgatók ültök a közönség soraiban. Az elnöki széket Matlekovics Sándor dr. titkos tanácsos foglalta el ideiglenesen. Stegemann (Braunsöhweig) indítványára aztán Matlekovics lett a kongresszus, elnöke. Az alelnöki tiszttel iStegemannt, Léon Samgmat-t (Bordeaux) és Gelcich Jenőt (Trieszt) bízták meg. Titkárok lettek Márki Hugó dr., Duverdier Alfréd ós Jollaind Artúr. Matlekovics Sándor megnyitóját magyar nyelven kezdte, majd franciául és németül folytatta. Indítványára íhótíoló táviratban köszönték meg a királynak, hogy a kongresszus iránti érdeklődésből ,a tagokat a-hiéffői udvari •estére meghívta. A kormány nevében Jankóvich Béla kultuszminiszter magyarul és franciául üdvözölte a vendégeket ós fejtegette a kereskedelem ós a kereskedelmi oktatás nagy nemzeti ós nemzetközi jelentőségét. Festetich Géza gróf lelkes ós választékos szavakkal fejezte ki a főváros örömét azon, hegy az előkelő gyülekezetet falai közt üdvözölheti. Saignat, a kongresszus állandó bizottságának háláját-'tolmácsolta a szíves fogadásért. A kongresszusok első szervezőjének ós doyenjének szavai nagy hatást keltették. Gelcich Jenő József királyi hercegnek, a fővádőnek, a miniszterekntek, a kormánynak és a fővárosnak mondott köszönetet. Élénk visszhangra talált beszédének az a része, amely a kongresszusi tagok szerető (hálájáról biztosította ,a szervező bizottságot. A napirend főtárgya Delombre volt francia kereskedelmi miniszter előadása volt. Az elegáns, rendkívül élénk, ékesen szóló ós temperamentumos francia hosszasabban fejtegette a kongresszus célját, eddig elért eredményeit ós mostani tanácskozásához fűzött reményeit. A gyönyörű előadás viharos tetszést keltett. Utána Matlekovics dr. az ülést berekesztette. A kongresszus ma kezdte meg részletes1 tárgyalásait a -Vas-utcai felsőkereskedelmi iskola helyiségeiben, . _ , 'A, _ . Tagányi Sándorka halála körül. — A pankotai exhumálás után. — (Saját tudósítónktól.) Sándorkát fölboncolták a pankotai kastély fürdőszobájában, bebalzsamozták és eltemették. Szép, egészséges, magas növésű, kék -szemii, szőke fiu volt Sándorka, elegánsan öltöziködött, a Teréziámulmba járt a grófi csemetékkel, lova, kerékpárja, autója volt, harminc millió korona vagyon és kilencágú korona várományosa volt. Most .mindent itt hagyott a tizesztendős nábob. A poinnyt, -a harminc milliót, a grófi címet, a kétszázszobás kastélyt, a hercegnői maimát, egyszóval miiindent, ami szép és amiért érdemes élni. Sándorka elkövette azt a bolondságot, hogy egy napon megbetegedett és huszonnégy óra alatt meghalt. Koporsójára még alig hullott le a rög, szárnyra kapott a fantázia, a pletyka és gyanú, amelyet az -a föltevés duzzaszt, hogy a kis nábob, Tagányi Sándor nem természetes utón halt meg, hanem megmérgezték. Szegény szöghajú kis fiúcska, az ö szomorú esete felett nem lehet egyszerűen napirendre térni. Amilyen érdekes volt az élete, olyan nem mindennapi volt a haiáia is. Sulkovszky hercegnő volt az édesanyja a most elhunyt gyermeknek. Husz esztendős volt Ida hercegnő, amikor férjihez ment -édesatyja jogtanácsosának a fiához, Tagányi Sándorhoz. Nagy szenzáció volt -ez Aradon. Ha Tagányiók megjelentek a korzón, a nyilvános helyeken, ,a .színházban, minden szem, miniden látcső feléjük volt iráyitva. Az ügyvéd férj és a hercegnő feleség (meglehetős exkluzív éle tet éltek, az arad.megyei motahilitásakkal egyszerűen nem is érintkeztek, visszavonultak a fényesen .berendezett pankotai kastélyba ós .az óv legnagyobb részét ott töltötték. iAz esküvő után tiz hónapra áldása lett a házasságnak, megszületett Sándorka. De fijagányiók élete még se volt boldog. Négyesztendieii házas életük szakadatlan láncolata volt az összetűzéseknek, a lieves jeleneteknek, az indulatok cikázáisának. Ennyi robbantó akciónak természtesen vélópör lett a vége. Igen ám, -de meny nyi izgalom, mennyi botrány, mennyi ügyvédi ifinrifangoskodiás tette szieimzáieióssá a bíróság előtt folyó pereket! A pörök szakadatlan láncolata következett; a válóper, a gyerek bovaitélése iránti pör, gondnokság alá helyezési pör, stib. 'Sándorka halála nagyon rejtelmes és ugy látszik,.hogy dolgot fog adni a hümető bíróságnak. A halál oka állítólag gyomorhurut és veselob, amely hiiszoniniégy óra alatt végzett a gyerekkel. Nem érdektelen itt megjegyezni, hogy ép most folytak a tárgyalások Tagányi Sándor és Sulkowszky Ida hercegnő ügyvédje között arra vonatkozólag, hogy a kis Tagányi Sándor anyagi1 érdekeit mikiépen biztosítsák. Arról volt szó, hogy Sándorka mintegy husz millió korona értékű vagyonhoz jut, amelyet nagykorra jutásáig édesapja kezelt volna. Aradon ez a verzió, de bizonyosat senki se tud., mert Tagányi Sándor ebben az ügyben személyesen járt el, dolgába neon avatott be senkit ós igy az 'egyezségi tárgyalásokról pozitív információja senkinek sincs. Azt se érdektelen megjegyezni, hogy a kis fiu betegsége előtti napokban Tagányi .Sándor képviselő hirtelen megbetegedett. Rosszul lett, nagy gyomorfájdalmakról panaszkodott, h-olott hosszú esztendők óta nem volt beteg és rendkívül mértékletesen él. A meg/betegdett képviselő csak napok múlva lett jobban. Nemsokára ezután a kiis fiu betegedett meg. A házbeli ek a két váratlan és gyanús esethői arra a feltevésre jöttek, hogy talián valami módon mérget juttattak a fiu táplálékába. Az apa erős szervezete ellentállott az állítólagos méregnek, mig a fiu rneim tudott a kórral megbirkózni. Azt is nagyon furcsa dolognak tartják most utólag, hogy tíz-tizenkét nappal ezelőtt egy gyanús férfi mutatkozott a kastélybam, ide rövid néhány óra múlva eltűnt. Az illető nem ment he a kastélyba, hanem az udvarron ólálkodott. A család tagjai nem törődtek a dologgal, mert azt hittek, hogy a szolgaszemélyzet valamelyik tagját keresi. (Most összefüggést vélnek találni a gyászos esemény és a gyanús látogatás között. Eninyi nyuigtalanitó körülmény láttára, Tagányi Sándor .a büntetőtörvényköinyv 240. szakaszára való hivatkozással a kis fiu holttestének 1felboncolását kérte. Az emiitett .paragrafus ugyanis azt mondja ki, hogy a törvényszéki orvosi boncolás olyan eseteidben is elrendelhető, ha .az elhunyt hozzátartozói bűnvádi feljelentés nélkül ugyan, idie azt a gyanújukat fejezik ki, hogy a halálesetnek nem természetes oka is lehet. Auszterveil László aradi törvényszéki orvos igy nyilatkozott a boncolásról: — Ki lehetett mutatni vesehajt, továbbá lépnagyobbodást, valamint súlyos gyomor- és bélhurutot. Megállapitottuk, hogy a megnagyobbodott szív a vesebaj folytán ráhárított nagyobb munkát elég jól győzte, de most a vesebaj hozzájárul egy relatív súlyos gyomor- és bélhuiriit, a halál, oka érthető. Mi feltételesen veselobot állapítottunk még a halál okául, de végleges véleményt csak Felletár Emil fővegyés'Z véleményének beérkezése után fogunk mondani. A család -megnyugtatására, tov-állitá amiatt, mert mérgezéseknél is előfordul ilyen szimptóma, mint a -milyet Tagányi Sándornál, észleltünk, fi elküld tűk a bélrészeket az -országos fő vegyészhez. Tagányi Sándorka. holttestét hét orvos bebalzsamozta a, pankotai kastélyban. Szombaton különvonaton vitték a. tetemet Aradira ás -ott temették el a családi sírboltban. »A»8AE»>>ABSAR*BSFIIB8BB«KAMACI»IIABABAAICAIGBSAAI(SB8A>B Halálos szerencsétlenség a szegedi országúton. — Elgázolt egy embert a dorozsmai autóbusz. -(Saját tu dásitómktál.) A .Szeged és. Dorosma között megnövékédett személy-forgalmat az utóbbi időben két autóbusszal bonyolítják le. Az autóbuszok napjában többször teszik meg az utat, az egyik Szegeden, az üzletvezetőség előtti téren várakozik, aniig megérkezik Dorozsmáról az, autóbusz, aztán, elindul és Dorozsmán várja he .a másikat. Ma délben a Dorozsmairól Szegedre jövő autóbusz, elütött -egy embert, aki halálos, sérülésével a közkóiházham fekszik. A szerencsétlenség ma déliben egy órakor történt. Az autóbuszt, amely rendes menetsebességgel haladt a szegedi országúton. Cső György vizsgázott soffőr vezette. Ami,kor a hatalmas gépkocsi már közel volt Szegeidhez, .a soffőr észrevette, hogy az országút (közepén épen az autóbusz menet irányában egy ember álldogál és a földre néz. A soffőr először tülkölt hosszasan, de ennek njem lett meg az eredménye,, mert az ember meg sem mozdult helyéről. Ekkor Cső György elővette a szirént, die még annak a riasztó hangjaira sem mozdult meg a:z illető. A soffőr látva, hogy mindjárt ellóri az embert, teljes erővel fékezni kezdett. Ekíkor már csak 30—40 méterre' lehetett a gépkocsi az uto-n álló idégentől, aki esaik egyhangúan nézelődött,, de semmiféle hajlandóságot nem mutatott arra, Ihoigy kitérjen a,z autóbusz elől. A soffőr mégegyszer a szirénhez ny-ult, de mikor látta, hogy ez nem használ, a motort is elállította hirtelen. Ekkor már a gépkocsi egé iszen odaért az emberihez, akiről a soffőr azonnal látta, -hogy teljesen részeg. Dacára annak, hogy Cső mindent -elkövetett, hogy a gépet megállítsa, -az a homokos uton még néhány métert csúszott. A soffőr ekkor kihajolt az autóból és- a méig mindig ott álló embert fére akarta tolni a kezével az útból, de ugyanebben a pillanatban az is megmozdult és az autóbusz előtt átaikiart dülöngélni a másik oldalra, Ebben a pillanatban történt a szerenlosót-