Délmagyarország, 1913. szeptember (2. évfolyam, 203-227. szám)

1913-09-02 / 203. szám

1913. szeptember 6. DCCMAQYARORSZXQ ' 7. lenség. Az autó elütötte a szerencsétlen em­bert és a nehéz kocsinak két első kereke át­hatolt rajta. Az ©gy.iik kerék az oldalán, a má­sik pedig a lábaim ment át. Az utasak ijedten ugráltaik iki az autó­buszból ós magálhoz próbálták téríteni az esz­méletlenül fekvő embert, de ez nem sikerült. A soffőr elszaladt a inam messze lévő rókusi állomásra és telefonon értesítette a katasz­trófáiról a rendőrséget és a mentőket. A rend • őrség részéről Borbála Jenő dr. osztályjegy­ző ment ki a helyszínére ós azonnal megindí­totta a vizsgálatot, (Először is megállapítot­ta, liogy Cékos Károlynak hívják azt az em­bert, akit az autóbusz elütött. iCéfcus 38 éves, szegedi illetőségű, földműves. Egyik iközelii korcsmában ivott és >onnan jövet történt vele a szerencsétlenség. A mentők is megérkeztek csakhamar, a kik Cékii'St beszállították a közkórháziba. Több oldalbordája eltörött és sérülése életveszélyes. A rendőrség a soffőr ellen megindította gon­datlanság miatt az eljárást. .a.akas.a.mhss.e.vkaitthoiiaiiaa.mba.baaasbbbkniibigsssab H I R E K. Kolera-riadalom. (Saját tudósítónktól,) Az ország vidékei! ről fölváltva érkeznek olyan hírek, amelyek ázsiai kolera eseteiről beszélníeik. Csakhamar ós a legtöbbször kiderül azután, bogy a riasz­tó illíreknek komoly alapjuk nincs s nem 'ázsiai kolera esete forog fenn. Osak gondol­junk a szegedi esetre, amelyről már megálla­pitlliatjuk, Ihogy nem ázsiai kolera, esetével álltunk szemben és hogy az ijedtség egyre volt nagyon jó, arra, hogy idején megtettünk minden óvóintézlkedést. A mai napon Bécsben és Újvidéken oko­zott izgalmat ,a (koleráról, kiadott jelentós Bécs lakosságát a legnagyobb izgalomban tartjia a szomibatii koileraesct. Az, osziták hatóságok minden erejükkel azon vannak, hogy izolál­ják a járványt. Vasárnap délelőtt a belügy­minisztériumban ankét volt, melyen a leg­sürgősebb intézkedéseket beszélték meg. Az ankéten többen azt ,a föltevést hangoztatták, liogy Magyarországból hurcolták be a kole­rát. Ellis határozták, hogy a. Magyarország felől érkező utasokat a pályaudvarokon a legszigorúbban vizsgálják meg. Ma (délelőttre aztán' kiderült, hogy a meg­betegedett Bordó, aki Szalonikiben kereskedő és tornatanár, a cionista kongresszus alkal­mával 'érkezett Bécsbe, ahol a Lerehenfeld­strassen lakó fivérénél szállt meg. Pardó csa­ládját azonnal izolálták. lAz orvosok remé­lik, hogy a >beteg hamarosan meggyógyul és, hogy nem ragad át másokra a betegsége. Ugy látszik, hogy nem ázsiai kollera esetével ál­luinlk szemben. Csütörtökön délelőtt sürgős távirati meg­keresés érkezett ,az újvidéki rendőrségre, a melyben jelezték, hogy amennyiben a 6542-ös szálmu uszálythajó Újvidék alá érne, tartóztas­sák azt föl és helyezzék vesztegzár alá, mert Zsablyánál, egyik munkás kolemgyanus tü­netek között megbetegedett. A munkást ,az ottani orvos nyomban beszállította a község­be ,és ápolás alá vette. Miközben az történt, Ibire futott, liogy az uszály elment Zsalblya adói. Tüstént táviratoztak tehát a . dunamenti városokiba, hogy tartóztassák fel a hajót. Min­denütt ott álltak a folyam partján a hatóság emberei és lestek ,az uszályt. Az azonban csak nem akart megérkezni, mint ahogy meg sem érkezhetett, mert el sem indult Zsablyáról. Mindössze annyi történt, hogy a munkás vcszulléte után az uszály néhány száz méter­rel odébb vetett horgonyt. Megállapíthatjuk, liogy a monarchia te­rületén olyan kitűnően fölkészültek a védeke­zésre, hogy járvány-terjedésről még akkor se igen lehetne szó, ha a gyanús eseteikről tény­leg az derülne ki, hogy ázsiai kolera esetei voltak. — A király Bécsben. Ischlből jelentik: V király 8-án vagy 9-én ifo® Bécsibe vissza­térni, mert a Rurg kápolnájában az Erzsébet királyné emléklére tartandó rekviimen részt akar venni. A két miniszterelnök kihallgatá­sát a király selhönbrunni tartózkodásának idejére halasztották el. — Berchtold — aranybetiikkel. A hágai békekonferencián Maades von Svinderen nagy beszéddld avatta föl a békepalotát. A beszéd azzal! a (megjegyzéssel végződött, hogy Berchtold gróf, Sir Edward Grey, Szasszonov és Majoreszku neveit aranybe­tiikkel kell megörökíteni a paíota falain, mert elsősorban nekik köszönhető a véres euró­pai összetűzés elhárítása. Az osztrák-magyar külügyminiszter nieve tehát ott fog ragyogni a hágai, békepalotán, angol, orosz és román kollégái mellett. — A Vöröskereszt-misszió hazatérése. A magyar vöröskereszt missziója, amely jú­lius 13-án indult Szófiába, vasárnap érkezett vissza a fővárosba, a nyugati pályaudvaron. A misszió tagjai augusztus 28-án hagyták el Szófiát. A magyar határon Tisza István gróf miniszterelnök meghagyásából külön személy kocsi és külön podgyászbocsi várta őket. A két kocsi Predeálon állott már a misszió ren­delkezésére. A misszió tagjai voltak Ádám Lajos dr. operatőr, Radvánszky Ráró, Szőllő­sy Henrik dr., Boytlm József dr., továbbá hat vöröskeresztes ápolónő, Szilvay Margit 've­zetésével. A missziót hozó vonat reggel fél 8 óraikor robogott be a nyugati pály udvaron, a hol nagyszámú érdeklődő és családtag várta. A magyar vöröskereszt egyesület részéről Argay János .igazgató jelent meg a (pályaud­varon, mig a DolUnger sebészeti klinika ré­széről Holzwarth Jienő dr. magántanár, egye­temi adjunktus fogadta őket. A pályaudvaron volt azonkivül a VI. kerület tisztiorvosa, a hatósági koleraorvos. A misszió tagjait .már a határállomáson fertőtlenítették, azonkivül <a budapesti fertőtlenítő intézet igazgatója Kecskemétre elébe utazott a társaságnak, hogy velük megbeszélje a fertőtlenités mód­ját. Bukov.szky dr. igazgató a misszióval együtt érkezett Budapestre, ahol már várták őket a fertőtlenítő intézetbe vívó kocsik. A társaságot kivitték a Váci-uton levő intézetbe ahol a szokásos fürdőzésen és tisztálkodáson mentek át. A fertőtlenités után a misszió tag­jai iCsekonics Endre grófnál, a magyar vö­röskereszt egyesület elnökénél, Jasipovich Imre elnökhelyettesnél, Feilitzsch iBerthöld báró főmegbizottnáil tisztelegtek, majd el­mentek Lumnitzer Józséf dr. ós Imrédy (Kál­mán dr., valamint DolUnger Gyula dr. ud­vari tanácsos egyetemi tanárokhoz, liogy ná­luk is jelentkezzenek. Dötlingar Gyula dr. udvari tanácsos megköszönte a misszió tag­jainak, hogy ,a magyar tudományegyetem és a magyar orvosi kar dicsőségére oly szép ered mennyel működtek a harctéren. — A szabadkai Árpádkori templom. Szabadkáról irják: A szabadkai városi ta­nács — mint annak idején, jelentettük — a kelebiai templomdombon ásatásokat rendelt el, amelyek Bibó Bige György főgimnáziu­mi tanár és Petrik Ernő rendőrkapitány ve­zetése alatt a miult hét eleje óta folynak. Az ásatások helyién — mlinit azok eredeménye eddig mutatja — egy XII. századbeli Árpád­kori templom volt, melynek imáradványaiiból épületrészek, szarkofágok, rézlfaragványok s nagyszámú csontváz került napfényre, me­lyek azt igazolják, hogy a templom egy na­gyobb ütközet áldozatainak temetkezési he­lye volt. — Térzene. Ma é« minden kedden dél­után fél 6-tól 7 órái g az 5-i.k h on'védgyalogez­red zenekara a Stefánia-sétányon hangverse­nyez. — Házasság. Reiler Izsó szeptember 7-én tartja esküvőjét Mezei Rózsiikával, Mezei Jó­zsef leányával. A házasságkötés délelőtt 11 órakor lesz a szegedi izraelita templomban. — Pörölnek tízezer kisembert. Debre­cen a szövetkezetek városa. Az ipiarii szövet­kezetekkel együtt csaknlem harminc szövetke­zet van Debrecenben. Ahová most megy az ember, kávéháziban, üzletekben, kaszinóban, mindenütt szövetkezetekről van szó. öklök emelkednek a levegőbe, düh ül az emberek arcán, az elkeseredés szitkai hangzanak, de csodák-.csodája, nem a szövetkezetek ellen, hanem a szövetkezetek mellett. íme egy vá­ros, amelyben dédelgetik a szövetkezetebet. Ahöl az m. sz.-ek jóvoltáért és fenni ara dú­sáért buzog tízezer emberr. A debreceni szö­vetkezetet a telekspekuláció szlülte. A város szabályozási tervet csinált s nyakra-főre vett házakat. Hozzáértők hatván .millióra becsü­lik a magánföldek és házak értékemelkedését. Ennek a nagy tőkének tér kellett. A drága földeket szövetkezetek vették meg, felparcel­lázták s nem is olyan drágán odaadták kis­emberebnek. Telepek keletkeztek, ahol tízezer ember lakik. A városban nem bírtak maradni az óriási lakbérek miatt. Egész kis falvak ezek a telepek, munkásemberek házikóival. Fizettek pedig az egészért hetenként tör­lesztésben 4—6 koronát. 8—10 év múlva övék a ház. A sok szövetkezet jól boldogult, 9—10 %-nál nem szedtek többet. A szövetkezetek, picuMs bankok adták a házat, földet, iA nagy­bankok két kézzel szórták a pénzt. Virult a kereskedelmi, az ipar, tizenkét gyár épült Debrecenben három év alatt. De jött a vál­ság, A szövetkezetek maguk mérsékelték a (hitelt. Volt nyolc millió betétjük, kölcsön ad­tak tizenkettőt. A nagy bankok is bevonták a vitorlákat S elsősorban, a szövetkezetektői vették el a levegőt, összeültek a nagy ban­kok és szanálás címén, elhamtolták egy-kettő kivételiével valamennyi szövetkezetet. |A!z •egészséget klienseket igyiekdztek magukhoz vonni. Előbb egyszerre akarták tönkretenni őket, aztán négy évet adtaik nekik éln,i. Min­den évben egy negyedrészt vissza kell fizetni a hitelből. (Mi az eredmény? A rossz időiben a munkás, kis iparos, kereskedő talán, tudná még fizetni a heti 2—8 koronát. De ennyi nem elég. A nagy moloch egyszerre kiván min­dent. A debreceni törvényszéknél tavaly ilyenkor tizenkétezer volt a perek száma, ma harmincezer. Három szövetkezet, hogy előte­remtse a vérdijat, egy hót alatt háromszáz kötelezvényt perelt be. Minidegyiken van leg­alább három aláírás. Csaknem ezer ember van rnegny om oritva. Érzetni hogy tudná a felmondott 4—500 koronát, mikor a lieti pár koronát is alig bírja. Tönkre fog menni. És tízezer ember retteg igy Debrecenben, Nem tudja, mikor kerül rá a sor. Egymásután ár­verezték el a telepesek házát, a koldusok szá­ma magnőtt, a büntettek száma megszaporo­dott. Az elkeseredés oly erővel csapott ki, liogy Donmhidy Elemér [főispán érdeklődni kezdett a dolog iránt és meghívta magához a város pénzügyi vezető embereit. Kérésükre közben is járt az Osztrák-IMagyar Barik deb­receni főnökénél és a Debreceni Első Taka­rék uj vezérigazgatójánál, Yerzár Károlynál, hogy adjanak időt a szövetkezeteknek a bé­kés felszámolásra. A jóakaratú közbenjárás azonban nem használt és a vezérek folytatták a hajszát. Meg akarjuk menteni a debreceni pialeot jelszóval egymásután buktatják nem­csak az uj, dc a régi 20—'30 éve fennálló ke­reskedő-házakat is. A telepesek gyűléseket tartottak, a kereskedők tiltakozással fordul­tak a kamaráihoz, az iparosok felszólították a -közönséget, vegye ki betétjeit a Debreceni Első Takarékból. iSokain meg is tették, az üz­let megcsappant. Most aztán mint egy em­ber állott talpra Debrecen város polgársága. Küldöttség kérte meg a, polgármesterjelöltjét, Márk Endre udvari tanácsost, az ügyvédi ka­mara elnökét, hogy álljon a mozgalom élére és ne hagyja, bogy a váras legéleterősebb ré­tegei elpusztuljanak. S a mozgalom egyre na­gyobb hullámokat ver. Az első értekezleten húszan voltak, a másodikon százan, a nép­gyűlésen tízezer ember fog tiltakozni a bank­politika ellen. A harc megindult, célja a szö­vetkeztek részére legalább egy évi moratóriu­mot kieszközölni. — Földgáz Szatmárban és Nyitrában. Szatmárról jelentik: A pénzügyminiszter megbízásából Phleps Márton dr. geológus Szatmárm érkezett, hogy földgáz után kutas­JTIIIIAAKIHIHÉJÉ^S mmm

Next

/
Oldalképek
Tartalom