Délmagyarország, 1913. szeptember (2. évfolyam, 203-227. szám)

1913-09-23 / 221. szám

1913. szeptember 25. DRCMAGYARORSZXQ " 9. Társaság hetedik vándorgyűlése. A Társaság elnöke, Lóczy Lajos, aradi ember s az országos ünneplésben igy Araidnak külön része jutott. Lóczy nyitotta meg délelőtt tizenegy órakor a vándorgyűlést. Megnyitójában rámutatott a balkáni országok megismerésének atouális fontosságára. Egynyelvű állarncik erősödtek meg déli határainkon, viszont nekünk még mindig nem jutott hasonló siker. Bizonyosan még sokáig kell fájlalnunk például azt a laza kapcsolatot, amely Horvát-Szlavonországot nem fűzi erősebben Szent István koronájához. A nemzeti versengés közepette különösen a józan gazdálkodásban és iparban kielll résen lennünlk, ezért igen fontos, hoigy a földrajzi tudósok déli és keleti szaktársaikkal szövetkezve tanulmányozzák a határokat. Az idén a kultuszminisztérium végre teljesítette a magyar földrajz-tudománynak azt az óhajtását, hogy a külföld geográfusai körélben megismertethessék ia magyar állam földrajz, közjogi és társadalmi állapotait. Az elnök ezután Arad város és Arad vármegye nemzeti irányú munkálkodásáról éte gazdasági tevékenységéről beszélt. A bejelentések után az üdvözlések következtek. Arad városa, továbbá a kultuszminiszter és a belügyminiszler nevében Vorjassy Lajos polgármester, a föl dinivel ésügy i miniszter képvisel etében Csernovics< Diodor, a kereskedelmi miniszter nevében Kemény Bertalan, a székesfőváros nevében Wildner öáön, az Akadémi és a budapesti egyetem nevében Kövesligethy Radó a-kolozsvári egyetem nevében Cholnoky Jenő, a Nemzeti Mnzernn nevében Sebestyén Gyula és Madarassy László, az Erdélyi Muzeumegyesiilet nevében Pósta Béla, a meteorológiai intézet nevében Réthy Antal ós Sávoly Ferenc, a turáni társaság nevében Pétikért Alajos, a természettudomány egyetem földrajzi intézete nevében Cirbusz Géza és Müllecker Rezső mondtak üdvözlő beszédeket. Képviseltette magát a Magyar Adria Egyesület is elnökével, Gonda Béla miniszteri tanácsossal. Délután a vendégek megtekintették a várost ós megkoszorúzták a vértanuk szobrát. Este bét órakor ugyancsak a városházám az aradi Köcsey-egyesület fölolvasást rendezett, melyen Cholnoky Jenő vetített képekkel kisért élőadást tartott Olaszországról. Holnap tanulmányi kirándulásokat tesznek a vándorgyűlés vendégei. — Ellopták Zola szobrát. Párisban nagy feltűnést kelt, hogy ellopták Zola Emilnek egy szobrát, amely a Grand1 Palaisban volt elhelyezve. A szobor eltűnése annáli megfő ghatatlanabb, mert két és fél méter magas volt és ötszáz kilogramm sulyu. A szolbor a Grand Palais pincéjében volt fölállítva és ott is maradt volna, amíg megfelelő helyet találnak fölállítására. — Raskó Istvánná ünneplése. A Szegedi Katihiolikus Nő védő-Egyesület leányikorei vasárnap ünnepelték az egyesület lelkes fáradhatatlan elnökasszonyát, Raskó Istvánnét, páipaii, kitiimtjetésie alkalmából. A szép és kedves ünnepség az egyesület széházában folyt le, ahol az egyes városrészek leányköíreimék növenic'tókei a fpatijoinesszeík vezetése alatt összegyűltek. Az ünnepség a székiház disfetermében litániávaí kezdődött, majd a Napköfei (Otthon termében ifolytatódott. A műsort itt ének ós élőkép nyitotta meg, mely után Schnlz Etelka szívből fakadó szarvakban adott kifejezést annak az igaz szeretetnek és őszinte ragaszkodásnak, amellyel a növendékek az elnökasszony iránt viseltettek s annak a nagy örömnek, amelyet pápai kitüntetése fölött éreznek. Egyben átnyújtott az elnök asszonynak gyönyörű szép virágcsokrot szallagján e felírással: Szeretett elnökjüiknék — a hálás patiromázsolk. Az üdvözlő beszédet nagyon kedlves páros jelenet követte, amelyet erre az alkalomra Rónay Mariska irt. A leánykörök léikiigazgatói is kifejezték az ünnepségen a kiváló buzgó elöökasszooiy kitüntetése fölött érzett örömüket, amelyet Teli János belvárosi káplán tolmácsolt hatásos beszéd keretében. Az üdvözlések után Raskó Istvánná meghatva és könnyezve mondott köszönetet a szeretetnek és ragaszkodásnak közvetetten megnyilatkozásáért s kiemelte, hogy a leánykörök voltak az egyesület első intézményei, amelyekből csakhamar a nő véd ö-ogyes illet s annak intézményei fejlődtek. Az elnökasszony köszönő szavai után a növendékek még énekeltek s ezzel a szép ünnepség véget ért. — Házasság. Toronyai Rigó Máriát, Rigó Endre szegedi törvényszéki tanácselnök leányát eljegyezte varasányi Vedres Lászlló honvéd főhadnagy. — Az ügyvédjelöltek kongresszusa. Temesvárott október ötödikén, kezdik együttes kongresszusukat a Bírák és. Ügyészek Országos Egyesüiteie, aiz Országos Ügyvédszővetség és az Ügyvédjelöltek Országos Egye-. sülete. A kongresszus iránt óriási az érdek- i llődés. Mutatja a készülő kongresszus szociális nagy jelentőségét, hogy ezúttal első ízben közelednek egymáshoz az ügyvédi, birói és ügyvédjelölti szervezetek. 'Különös fontossággal bir azonban a kongresszusi az ügyvédjelöltekre, mert annak során mélyen létérdekeikbe hatoló kérdések kerülnek megvitatásra. Az 1912:VII. törvénycikk tudvalevőleg befejezett tények elé álllitctta az ügyvédjelölteket. Ráeszmélteik, hogy érdekeiket csak szervezkedéssel, tömörüléssel védhetik meg s az eszmének a kongresszuson szándékoznak testet adni. Megvitatás állá kerül elsősorban az országos szervezkedés kérdése, s ezzel s'zoros vonatkozásban, hogy a létesülő országos organizáció mily tevékenységet fejtsen ki az ügyvéd jelöltek társadalmi és gazdasági helyzetéinek megjavítására, mely a szervezeti novella folytán előállott és az iigyvédihelyettesi intézménnyel, ezután, élőállani fog. Mig az ügyvédjelöltek gyakorHati idejét az oly sokat és iméltáin kritika tárgyává tett szervezeti .novella öt hosszú esztendőre kii. nem nyújtotta, az ügyvédjelöltek minden őket ért sérelem felett könnyedén vontak vállat. Ma azonban, az ügyvédje'llö'lltség már alig nevezhető átmeneti állapotnak s öt, vagy a gyakorlatban, sokszor ennél is több év kényszerű átgyaikorlása a szociális szervezkedést elkerülhetetlenné teszi. Teendői körébe tartozik a léte&itendő kari szervezetnek az állásközvetítés, úgyszintén az a sokat magában rejtő föladat, hogy az ügyvédjelöltek társadalmi s gazdasági tekintetben az őket joggal megillető nívóra, emeltessenek. E kérdések mindegyikét fölvette a kongresszus' előadói tárgysorozatába s módöt nyújt 'minden megjelenő ügyvédjelöltnek a hozzászólásra és imditványozáshoz. A Temesvári Ügyvédjelöltbe Egyesülete miniden ügy véd jelöltnek, ki ez iránt titkárához (öim: Raskó Sándor dr., Temesvár) 'fordul, kedvezményes vasúti utazásra jogosító utalványt Iküldl — A segédrendőrbiztos.. Egyik közismert, vagyonos szegedi kereskedővel, aki a törvényhatósági bizottságnak is tagja, történt az alábbi eset, amely jellemzően illusztrálja, hogy a közigazgatás szervei milyen készséggel és gyorsasággal állanak az ügyes bajos dolgaikat elintézni akaró felek .rendelkezésére. Vagyoni és erkölcsi bizonyítvány kellett a szegedi kereskedőnek, aki hétfőn e miatt bekopogtatott egy fiatal segódrendőrhiztoshoz. Előadta, hogy sürgősen szüksége van a bizonyítványra, jegyzőkönyvbe mondott minden adatot, megfelelő értékű bélyegeket | hozott magával, a segódrendőrbiztos azonban kijelentette, hogy akármennyire sürgősek is a bizonyítványok: várni kell Várni kell, amiig ő utánanéz a telekkönyvben, hogy csakugyan a kereskedőé-e a bediktált ház, azután meg kell tekinteni a cégjegyzést, sőt, mivel a kereskedőnek Budapesten is van üzlete, a budapesti üzletre vonatkozólag is elő kell keríteni a cégkivonatot. Mindez napokba, sőt talán hetekibe ikerül és még azt is (hozzátette a segódrendőrbiztos, hogy neki roppant nagy gz elfoglaltsága, tehát muszáj várni. Hiába erősítette, magyarázta a kereskedő, hogy neki a bizonyítványok haladéktalanul kellenek, a segódrendőrbiztos nem mutatott hajlandóságot az engedékenységre. Erre a kereskedő, mit tehetett mást, elment a főikapitányhoz, előadta, m,i járatban van és tetszik .tudni mi történt: félóra múlva a kereskedőnek már a kezében volt mind a két bizonyítvány. Kétségtelenül annak a bizonyítéka ez, hogy a segódrendőrbiztos nagyobb ur a főkapitánynál, mert annyi a maga dolga, ihogy a közönség dolgaival törődni nem is ér rá . . . -- A kolozsvári halálos filmfelvétel. A kolozsvári mozii tragédia ügyében a rendőrség folytatta a kihallgatásokat. A francia rendezők képviseletéiben Sándor Géza dr. ügyvéd bebizonyította, hogy a rendezők mindenütt a legnagyobb elővigyázattal jártak el s felelősség nem terheli őket. Kiderült azt is, hogy a rendezők azt az utasítást adták a csónakba ülő színésznőknek, hogy csöndesen viselkedjenek s csak a veszélyben levő kiáltson. A négy színésznő azonban, amint 'kiugrott, visítani, kiabálni kezdett s Vangl rendező azt hitte, hogy mind bajban vannak, nem tudta, melyiket mentse ki. Igy érthető, hogy Imre Erzsi percekig fuldoklott, anélkül, hqgy segítségére siettek volna. A végzetes film, amelyen a Sárga csikó tiszaparti jelenete játszik, koronatanú lesz annak kiderítésére, hogy milyen körülmények között halt meg a boldogtalan szinésznő, a szegény Imre Erzsi. A vizsgálóbíró a filmről Budapesten készített pozitív képet (lefoglalta s valamelyik nap a kolozsvári színkör vásznán lejátszatja. Jelen lesznek ezen a törvényszéki mozielőaááson: a vizsgálóbíró, a rendőrség kiküldöttei és a hivatalos személyek. Vangl francra operatőr mondja, hogy tisztán látszik a filmen a végzetes baleset-jelenet, a .fölvétel hajszálpontos. Világosan látszik a filmen', mikor a szerencsétlen, szinésznő derékig áll a vízben, majd az ellenkező irányban — a inalom zuhogója felé — eltűnt a filmről. Erre felé a kino'gép nem volt beállítva, mert nem is kellett volna lejátszódnia annak a jelenetnek, a imidőn a révész kimenti a vízből Bakos Erzsikét. , . — Urlasszonyból — pincérlány, bgerböl jelentik: Mára virradó éjjelen a város egyik kisebb vendéglőiéiben öngyilkosságot követett el Terliczky Ilona pincérnő. Szuiblímátoklatot ivott és most súlyos sérülésével az irgalmasok kórházában fekszik. Terliczky Ilona nem is olyan régen még kedvelt szépsége volt egy kis vidéki város társadalmának. Előkelő szerepet vitt a társaságban, felesége volt egy ottani kedvelt gyógyszerésznek. Az úriasszony azonban két évvel ezelőtt elvált férjétől és Budapestre került. Itt hivatalnoknő lett, .majd lecsúszott a köny nyüvérii leány ok" közé, később pedig beállt pincérleánynak. Fokrólnfokra sülyedt azután, városból városiba kóborolt, de a szánalmas életet seholsem tudta megszokni. Visz sza akart menni szüleihez, de ezek nem tudták eltartani. Egy ügynök utján került pár •héttel ezelőtt Egerbe, ahol a Morvay-féle vendéglőiben kapott alkalmazást. Az utóbbi napokban állandóan búskomor volt, senkivel sem beszélt és ma éjjel szobájában szublimátot ivott. ,A rendőrségnek levelet hagyott hátra, amelyben szamom sorsáról panaszkodik. — 1300 méhmagzat. A gyulai rendőrséget figyelmeztették, hogy a városban több szülésznő régóta üzlietszerüleg foglalkozik angyalcsinálással. Tanczik Lajos .rendőrkapitány megbízta Juhos László detektívet, hogy titokban nyomozzon a tettes bábaaszonyok után.. A nyomozás néhány nap alatt meglepő eredménnyel járt. Oly súlyos bizonyítékok merültek föl Csete Istvámné, özvegy Juhász Mihályné gyulai szülésznők ellen, hogy kihallgatásuk után az ügyészségen' előzetes íe•