Délmagyarország, 1913. szeptember (2. évfolyam, 203-227. szám)

1913-09-20 / 219. szám

Sserktsztóség KArász-ntca 9. Telefon-szám: 305. ELŐFIZETÉSI ÁR SZEGEDEN égés*évre . K24- Wévra . . K»negredévre K 6 - egyhdmpnK tE*ya» szám ám M Báüs. ELŐFIZETÉSI ÁR VIDÉKEN K2E— Mtévre . KüBsgyedévre K eayMoapraK 240 ára W BSÉf. Kiadóhivatal Kárász-utca 9, T«Móo«ini 395. fis. Szeged, 1913. II. évfolyam 219. szám Szombat, szeptember 20 Beteg a podeszta. (Saját tudósitónktól.) Heteik óta üres a városi .széképület baloldali szárnyán levő polgármesteri rezidencia: Lázár György dr., a város közszeretetben álló podesztája feléje se néz hivatalának. Ez még talán soha sem történt meg ebben az életben. Mindig első volt pedig reggelenkint és napszállta után, a késő alkonyi óra űzte ki onnan, mikor az egész városházán senki sem volt már, csak a kapuban posztoló hajdú. Ennek ,a rejtélynek ugyanis az a megoldása, hogy egy idő óta nem a podeszta jár föl szeretett aktáihoz, hanem az akták vándorolnak szeretett podesztájukhoz. Az akták várták őt hűségesen s minden nap reggel hét óra tájban könnyedén megremegtették sárguló leveleiket, kirázták egy kicsit a port magukból s aztán igy zizegték egymás felé: — Valiami rendikivüliniek keleltt történnie! Ilyen mellőzéshez nem vagyunk szokva a podeszta részéről . . . Utóvégre is, ha a hegy nem jön Mohamedhez, hát majd Mohamed megy a hegyhez! És a nehézkes, vaskos, elhízott akták fölkerekedtek és egy éjszakán hosszú libasorban megindultak a Tóth Eercsi ténsur kakasiábon forgó palotája felé . . . Elől ballagott egy pocakos aggastyán, akit ugy hívnak, hogy a Fehértóhasznositása, utána libegett Kenderakadémia kisasszony, meg a Leánygimnázium, az Ujszegedipreparandia és a többi és a többi, ki tudná elszámolni azt a rengeteg tanulmányból és levelezésből, tervezésből és álmodozásból összehaknozott gcndolattömeget, ami mind a podesztától várja az életrehívó varázsigét? . . . Biz' igy történt, hogy a hivatalos, gondok áttelepültek a podeszta lakására. A férfiú, a kinek agyában ezer és ezer fontos ügynek a lelke pihen,, meggyöngült lábaikkal ül karosszékében, de azért a régi frissességgel intézi tovább kedvelt aktáinak sorsát. Lelkében bizonyára ott is rajzanak még a nagy koncepciók, melyek a város jövő fejlődését széles vonásokkal vetítik termékeny fantáziája elé. És ha a városházán nagyon is megérzik annak az egész embernek a hiányát, aki a maga határtalan agilitásával és éberségével minden igaz ügynek a,mozgató lelke volt eddig, a város közönsége bizonyára nagy megnyugvással veszi tudomásul, hogy a fáradhatatlan podeszta betegágyában is ugyanaz a munkaszerető és lelkiismeretességben utánozhatatlan harcosa a közérdeknek, akinek őt egy megértő társadalom megismerte és megszerette. Szerkesztőségünkben naponta érdeklődik az olvasóközönség Lázár György dr. egészségi állapota iránt, kinek betegségével szemben a legőszintébb részvét nyilvánul meg. Megnyugtathatjuk Szeged közönségét, hogy a podeszta lábbaja bár makacs és fájdalmas, de remélhetőleg nem fog már sokáig tartani és a közügyek leglelkesebb munkása rövid időn belül ismét el fogja foglalni azt a helyet, melyet rajta kivül senki sem tudna több hivatottsággal, Ízléssel és lelkesedéssel betölteni. Finálé, Látványos szinielőadáson az egész személyzet összegyűl a színpadon, amikor a finálé bekövetkezik. A balkáni véres színjáték végjeleneténél már csak két szereplő jelent meg és osztozkodik a — veszett fejsze nyelén. Vagy, hogy nálunk közkeletűbb analógiával éljünk: Törökország és Bulgária, a két porig lealázott és területileg megtépázott ellenség visszversenyt futott és e vetélkedésben a jobb karban levő török vitte el a dijat. Kétségtelen, hogy a 'közel egy évig tartott emberpusztitó küzdelemben Bulgária hozta a legnagyobb áldozatot, ő törte meg Drinápolynál, Kirkkilisszénél, Lüleburgásznál a félhold erejét, mialatt szövetségesei játszi könnyűséggel jutottak nagy földdarabokhoz. És amikor osztozkodásra került a sor, a szláv „testvérek" sokkal többet követeitök, mint amennyi szerződés szerint járt volna nekik. Kihasználták Bulgária rettenetes veszteségét, orosz intrikák utján kieszközölték Románia betörését és igy könnyű szerrel kiragadták Bulgária kezéből a konc oroszlánrészét. Az utolsó fölvonásban pedig megjelent a holtnak hitt uj szereplő: a török sereg és betetőzte az elerőtlenedett kis nemzeten történt igazságtalanságot. Bármily sérelem is azonban a bolgárok számára Thrácia legnagyobb részének elvesztése, még mindig elenyésző ahoz képest, amit Macedóniából való kiszorítása jelent nekik. 1878. óta, amikor a berlini szerződés Bulgáriát megteremtette, a bolgár nép a legkétségbeesettebb erőfeszítéssel dolgozott azon, hogy Macedóniában, török járom alatt élő véreinek sorsát megjavítsa. Macedónia volt az a vezető nemzeti gondolat, amely évtizedeken keresztül irányította a bolgár politikát, a macedóniai bolgárok Szófiában találtak menedéket az üldözések elől és a bolgár fővárosban szőtték felszabadító terveiket. Mindezt a bukaresti béke, amely Macedónia túlnyomó részét a szerbeknek és görögöknek Ítélte oda, semmivé tette és ehez képest azok a súlyos áldozatok, amelyeket Bulgária a most megkötött konstantinápolyi békében hozott, nem olyan elviselhetetlenek, mint a Bukarestben szerzett nemzeti megaláztatás. De akármily sújtó volt a sors keze Bulgáriára, mégis elért annyit, hogy területileg és népesség tekintetében nem jelentéktelen gyarapodáshoz jutott és örvendetes, hogy már most is azon kezd dolgozni, hogy kiheverje irtózatos vér- és vagyonveszteségeit és meg vagyunk győződve arról, hogy az uj Bulgária néhány év múlva ismét az a tényező lesz a Balkánon, amellyel szomszédainak és Európának lehetetlen lesz nem számolnia. Európa pedig, elsősorban Magyarország a megkönnyebbülés érzetével vesz tudomást a konstantinápolyi békekötésről, amely veszedelmes és irtózatos anyagi terheket rovó helyzetnek vet véget. E percben nem is nézünk a jövőbe, amely talán a Balkánon uj leszámolás Damokles-kardját rejtegeti, mert olyan időket élünk, hogy meg kell elégednünk pillanatnyi békességgel is; ami még mindig olcsóbb, mint a legolcsóbb boru. Ha Bulgária, bukaresti veszteségei után is vesztesnek mondható a konstantinápolyi békében, annál többet nyert Törökosrzág. Nem csak azt a nagy erkölcsi erejű körülményt értjük itt, hogy jóformán ellentmondás nélkül dobta a sutba a nagyhatalmak pecsétjével, óriási ünnepiességgel megerősített londoni békeokmányt s ez elhatározását pompásan érvényesítette is, hanem főleg azt a másikat, amely már nagy politikai érték, nagy erőssége lesz a mostani kormányrendszernek, uj öntudattal tölti el a török hadsereget, hogy teljes leveretése után Törökország még mindig képes volt olyan helyeket visszaszerezni, a melyeknek ideiglenes elvesztését a legfájóbban gyászolta a muzulmán világ s föltétlenül ugy tekintette, mint lesújtó megalázását, soha nem pótolható kárát a moNEUMANN M. felfiitők, costfimfik fink és leánykák Kérjen árjegyzéket. cs. és kir. udvari és kamarai szállítónál részére kaphatók Szeged, Kárász-utca 5.