Délmagyarország, 1913. szeptember (2. évfolyam, 203-227. szám)
1913-09-16 / 215. szám
16. dClmaQyarorszaO 1913. szeptember 14. energiával csökkentheti az erejét és visszavetheti. Mi el vagyunk fáradva, nincs fogékonyságunk az ujabb borzalmak iránt, úgyszólván jiem teszünk mást, mint reménykedünk s várjuk, mikor lesz a szerencsétlenségek sorozatának vége. A hurok már túlságosan összeszorult. Várjuk a fordulatot. Várjuk, hogy elmúljék ez a ba) is a fejünkről és várjuk a fordulatot a politikában is, a gazdasági életben is, mindenben és mindenütt, mert minden vonalon nagyon meg vagyunk gyöngítve. A Szegedi Kereskedők Egyesületének választmányi ülése. (Saját \tudósítónktól.) Vasárnap délután tartotta meg a Szegedi Kereskedők Egyesülete első választmányi ülését a nyári szünet óta. Ez az agilis egyesület, amely már 480 tagot számlál és reorganizálása következtében a legrövidebb idő alatt Szeged egyik vezető testülete lesz, vasárnapi választmányi ülésén két 'fontos, a szegedi kereskedők létérdekébe vágó ügyet tárgyalt. Az egyik a záróra kérdése volt, amelyre vonatkozólag elhatározta a választmány, hogy bizottságot küld ki a külvárosi kereskedők kivánalmain-ak megvalósitása érdekében. A másik ügy a kereskedelmi és iparkamarai titkárválasztás volt. Ebben az ügyben arra az álláspontra helyezkedett egyhangúlag a választmány, hogy ezt a fontos állást ne meghívással, hanem pályázat utján töltse be a kamara. A választmányi ülés lefolyásáról, — amelyen Lövész Antal elnökölt, — ,a következőkben számolunk be: Lövész Antal elnök üdvözölte a nagyszámban megjelent v,ál-asztmányt, 'bejelentette, ihagy B-öröcz Piál másodelnök betegsége miatt távolmaradását 'kimentette, mit -a vá Jas'ztmány részvétteljesen tu-diomásul vett. Maj az elnök s-záp 'és tartalmas .beszédben ismertette -a tervbe vett egyesületi íreorganii.zációt és fölkérte Pásztor József titkárt, hogy az őszi és téli program .előkészítése tárgyában tegyen, előterjesztést. A gondosan összeállított titkári jelentés,1*01 kitűnt, ihogy 1914. március végéiig az egyesületi helyiségben bavnoként kereskedelmi -és közgazdasági előadásokat tartanak, valamint .megfelelő jelentkezéseik 'esetén könyvviteli 'ós kereskedelmi szaktanfolyamokat -is rendeznek. A könyvtárt laz egy-asüteti taigolk gyakran v-eszik -igénybe -és -örvendetes jelenségül szolgál, .hogy az országos közművelődési tanács részéről az egyesület részére 500 fcoaona értékű könyvek adományzását helyezték kilátásba. Az elnök előterjesztette ezután, hogy a budapesti Rémi- -és Adria-szállók tulajdono,sa, Weisz Richárd a-z -egyesület igazolt tagjai .és családtagjai részére a szálló rendes árából 10 százalék kedvezményt nyújt. A választmány a bejelentést tudomásul vette és elrendelte a tagsági igazolványok elkészítését és ezen kedvezménynek a tagokkal való közlését, Nyilassy Dezső a pénztári -jelentésnek keretében előterjesztette, hogy a niehéz viszonyok miatt, amelyek a kereskedelemre oly elviselhetetlenül súlyosodnak, a jótékonysági -alap kimerült. Amíg a város tanácsához (benyújtott segélykérés éridlemlegesen -el nem intéződik, az egyesület további adományozást nem nyújthat. A ,Máv. alikialmazotaiinaik záezilószögétre a választmány öt koronát utalványozott, a zá-szlószög beve-rós-ével Nyilassy Deziső pénztárost bízta meg. A választmány busz uj tagot vett föl. .Ezután a záróra rendezésére irányuló főkapitányi tervezetet tárgyalta a választmány és Boda Bertalan elnöklésével egy 12 tagiból •álló bizottságot választottak oly oá!,bél, liogy a külvárosi kereskedők érdékeimek megóvására zár,os -határidőn belül véleményt adjon ia választmánynak a záróra-kérdés közki rónaiamnak megfelelő rendezéséről. A bizottság által beterjesztendő záróra-javaslatot ,a,z gyes-ület megtkereslésével a főkapitányhoz juttatták. A kereskedelmi és iparkamara betöltésre váró titkári tisztsége tárgyában éléntk eszmecsere támadt. Sok pan-asz hangzott el a kamara tétlensége miatt. Panaszolták, hogy 'bár voltaképpen a kamara -lenne a kereskedőik és iparosok támasza, de üdvös, érték-e? támogatását nem igen tapasztalták. A gombamódira szaporodó szövetkezeteik elszívó munkáját 'behunyt szem mel nézi a kamara, n-oka a szövetkezetek ékzisztenciájában támadják a kereskedőt. Ezenközben pociig sízaibadalmazottan kivirult az uzsora, anélkül, hogy ,a -kamara a súlyos terhek alatt nyögő keresk-edel-mi -ós ipari társadalom érdekében a kormány-hatósághoz vagy büntető hatóságokhoz fordulna oltalomért. Ilyen és ehhez hasonló kijelentések elhangzása után nagy súlyt helyez a választmány arra, hogy a kamarai titkári állásra olyan anyagilag is független, tartalmas, kereskedelmi és íipaird -tudással, biró energikus férfiút válasszanak, afciinék egyéniség© garanciát nyújt arr-a, hogy a kereskedelmi és ipari érdek lelkes gondozót lel bemne. A választmány ez alkalomtól a kamarai titkári állásra érdemes egyének személyével foglalkozni nem Ikivánt. Amid-e tekintettel a titkári állás nagy-fontosságára, aziránt keresi meg a kamarát átiratban egyhangú határozattal, hogy a betöltésre váró titkári állást ne meghwás, ha/nem pályázat utján töltse be. Igy mód és alkalom nyílik -arra, hogy a kiválóan fontos, jelentős állásra a közélet legjelesebb egyénei pályázhassanak. -Egyéb fontos ügyöket az idő előrehaladottsága -miatt a választmány nem tárgyalhatott. Lövész Antal elnök az ülés folytatását szeptember 2l-re tűzte iki és így az ülést a választmány lelkes éljenzése mellett berekesztette. ,A választmányi ülésen megjelentek: Lövész Antal elnök, Steiner Bernát alelnök, Pásztor József titkár, Nyilassy Dezső pénztáros, Kormányos Benő dir. ügyész, Boda Bertalan háznagy, -Bitó Márk, Singier Dávid, Tóth József, Weber Miklós, Miislkolczy Gyula, Léderer Illés, Rosner Sándor, Kocsis -Ferienc, Paul Adolf, Róth Ad-olf, Antal Károly, Kardos Rómeó, Kovács Henrik, Neu Sálamon, Magyar Andor, Danner János, Vi-gh József, Stern Ignác, Kroó Sándor, Magyar István, Radó Soma, Berger Adolf, Szokolovszíky Gyula, Hodács Antal, -Glück /Lipót és -Bruninier Kálmán választmányi tagok és igen sdk kereskedő. jobbra-balra lökve, püfölve őket, kik meglepetten nyitottak utat Alickának, aki megfogva Matyi kezét, kirántotta közülök. — Nem szégyenlitek magatokat, ti csúnya, rossz fiuk — kiáltotta s kipirult arcocskájával -huzta-vonta maga után Matyit. A nevelőnő ijedten sietett segítségére, mert attól tartott, hogy a vásott fiuk Alickát is megtámadják. Tényleg ökleiket kezdték emelgetni íenyegetőleg \licka felé, de ekkor Matyi, ki eddig jfélénk páriaként tűrte az üilegeket, elébe állott Alickának s alaposan a földhöz vágott egy suhancot, aki közeledni mert, szerinte a földre szállt angyalhoz. En épen akkor értem oda sétámból s szemtanúja voltam ennek a jelenetnek. Persze mikor engem megpillantott az éretlen had, kereket oldottak egy pillanat alatt. Matyi könnyezve csókolgatta a kis Alicka kezét, ruháját, jelezve imádatát, háláját az ö kis megmentője iránt. Alicka pedig kézen fogta a szerencsétlent s vitte haza édes apjához, akinek meg kellett ígérnie, liogv Matyiről gondoskodni fog. S mit nem tett volna meg Cserháty az ő édes kicsi leánykája kedvéért? Matyinak ezután a Cser'háty portán volt a helye. Ott nevelkedett föl, hűséges ebként követve az ő kis úrnőjét. Mikor Alicka sétálni ment, három lépésnyi távolságból kisérte, ha kocsikáztak, futott a kocsi után, ha csolnaTelefon 515. káztak, aggódó félelemmel leste a partról visszatértüket s ugrándozással fejezte ki örömét, hogy semmi baj nem történt. Leggyakrabban saját arcát cirógatva jelezte, hogy szereti Alickát s milyen szép -az ő bálványa. Ha Alicka sárba lépett, rögtön ott termett, hogy cipőcskéjét megtisztogassa, ha egy kutya közeledett, már messziről elriasztotta azt, mert tudta, hogy Alicka fél. Egy alkalommal Alicka nagybeteg volt. Szülei kétségbeesetten lesték fölgyógyulását s Matyi éjjel-nappal a szoba küszöbén feküdt s összetett kezekkel könyörgött az orvosnak, jelezve, hogy ő haljon meg, csak Alickát mentse meg. Ha gyógyszer kellett, szaladt, mint a villám s tért vissza a gyógyszertárból. Mikor Alicka tul volt a veszélyen, ugrált, kiabált az ő artikulálatlan hangján, hogy alig bírták megfékezni. Csak mikor mutatták, hogy csönd legyen, mert Alicka alszik, ült le az ajtó elé, még lélekzetet is alig vett, nehogy kis úrnője álmát zavarja. Megható volt, hogyan leste a lábbadozó gyermek minden gondolatát, ő tudta legjobban eltalálni Alicka kívánságait s akkor volt a legboldogabb, amikor mosolyogni látta az ő kis tündérét. Alickát felgyógyulása után pár hétre fürdőre vitték szülei. Matyi azalatt lehorgasztott fejjel járt-kelt, alig evett s csak akkor lett j ismét vidám, mikor Alicka rózsásan, frissen tért vissza üdüléséből. Matyi boldogságában, örömében még cigánykereket is vetett, mert tudta, hogy ezen nevetni szokott Alicka. Szóval bámulatra méltó volt, hogy ilyen testi fogyatkozással biró lény, milyen értelmelsséggel bir, milyen hűséggel, ragaszkodással viseltetik az iránt, aki vele méltányosan bánik. Igy teltek az évek. Bájos leánnyá fejlődött a kis Alicka, akit az udvarlók serege vett körül. Matyi szinte féltékenyen figyelte őket s egyikre jelezte, hogy rossz ember, másikra, hogy kártyás, a harmadikra, hogy iszákos s qsodál-atais, de mindig jól /volt tájékozva. Csak Darvay Zoltán, Alicka gyermekkori játszótársa iránt viseltetett vonzalommal .s mindig örömmel jelezte jövetelét, vette el botját, kalapját s sietett készséggel szolgálatára. De Zoltán is volt az egyetlen, ki Matyi iránt barátsággal viseltetett, hol egy szivar, hol más valami figyelemmel mutatva ki iárnta érzett jóindulatát. Mikor Matyi észrevette, hogy Alicka komolyan megszerette az ifjú földbirtokost, Bekey Gézát, szomorúan csóválta a fejét, de nem mert mozdulni sem, megértette, hogy a szerelem mindennél erősebb s kis úrnője csak meggyűlölné őt, ha figyelmeztetné Bekey léhaságára, pedig ő jól látta, hogy az egy szívtelen, önző, asszonybolonditó fráter, aki nem méltó Alicka szerelmére. Kizárólag helybeli, hirne- A A elsö ké2bö1 csakis az Egyesült ves asztalosmesterek által IaAAAaAAaIü /Wűasztalosok Butorraktárában i a v ff j • r • n IlllTvll flv (SzeSed> Tisza Lai°s"körút 19- szám készített, elismert jómino- IJII • |J| ||K alatt, Kertész pékkel szemben) kap. ségü és bámulatos olcsó wMvWt hatók; esetleg részletfizetésre is,