Délmagyarország, 1913. augusztus (2. évfolyam, 178-202. szám)

1913-08-29 / 200. szám

1913. augusztus 28. DÉLMAGYARORSZÁG 5. Oroszország újra frontot változtatott. - Közel a megoldás. — (Saját tudósitónktól.) Pétervárról jelen­tik a Lokalanzeigernek: Drinápoly kérdésé­ben döntő fordulat törtérit. Az orosz külügyi politika meggyőződött arról, hogy Anglia és Franciaország részéről nem számithat fel­tétlen és hathatós támogatása, tehát elejtette azt a tervét, hogy diplomáciai akciót indit Törökország ellen, Drinápoly miatt. Ebben az elhatározásában is megerősítette az orosz kormányt, hoigy Oroszország érdekeire néz­ve kevésbé veszélyes, ha; Drinápoly a törö­köké marad, semmint ha Bulgária még inkább fejleszti Drinápoly körül az erődítéseket s igy állandóan veszélyezteti Konstantiná­polyt. i. A Daily Mail pétervár'i tudósítója táv­iratozza: Feltétlenül hiteles forrásból tudtam meg, hogy a cár nem fogja fogadni azt a rendkívüli török követséget, amely Livádiába jön, hogy átnyújtsa a szultán sajátkezű leve­lét a cárnak. A szultán levelében köztudomás szerint Drinápoly megtartásáról van szó. A Berliner Tagblatt jelenti] Konstanti­nápolyból: Tudósítójuk megbízható részről arról értesül, hogy Szófiában a közvélemeny megváltozott a portával való közvetetlen megegyezés javára. A közvetetlen hivatalos tárgyalás megindítása és a válság megoldása közel van. A Mdtin 'tudósítója jelenti, hogy legjobb forrásból származó információja! szerint a török kormány semmi körülmények között nem fog engedni jul'ius 19-iki jegyzékében körvonalazott török-bolgár (határból. Ezzel szemben a porta hajlandó volna a közeli tár­gyaláson több .fekete-tengeri falut, amelyek­nek bolgár lakossága van, Bulgáriának áten­gedni és Bulgáriával igen kedvező, öt-tiz évre szóló kereskedelmi szerződést kötni. A Frankfurter Zeitung jelenti Konstanti­nápolyból: A török-bolgár tárgyalás ismét a teljes bizonytalanság stádiumába jutott. Na­csevicset Szófiából utasították, hogy a tár­gyalást szüntesse meg, mig uj utasítást nem kap. Ugy látszik, 'hogy a szófiai kormánykö­rök nem szimpatizálnak Nacsevics eljárá­sával, amelyet túlságosan törökbarátnak tar­tanak. Tischer őrnagyot, aki Ausztriát és Magyarországot képviseli az elhatároló bi­zottságban, visszahívták. Az őrnagy már vissza is utazott Szófiába. Bombell ezredes olasz delegátus már előbb kijelentette, hogy nem vesz részt a bizottság előkészitő mun­kájában. Ausztria és Magyarország tehát az olasz példát követte. Harcolnak az albánok és montenegróiak Milánóból jelentik: Brindizilbe érkezett albá­nok beszélik, hogy a montenegróiak és több albán törzs között véres harcok voltak. Külö­nösen a boti- és gruda-törzisek igyekeznek megakadályozni, hogy a montenegróiak Ar­gürokasztró felé vonuljanak. Állitól'ag a mon­tenegróiak már meg is ütköztek kétezer al­bánnal és mind a két fél nagy veszteséget szenvedett. A monarchia ajándékoz. Hágában ma avatták föl ,a világbéke palotáját, Carnegie bőkezűségéből. A palotában nem a béke hivei fognak találkozni, hanem a béke civakodói, — választott biróságok. Magáról az épület­ről nem is lehetne a világ törvényszékére kö­vetkeztetni, az egész inkább egy középszerű Pályaudvar benyomását teszi. Mondanunk se kell, hogy a háborús borzalmak utószezonjá­ban most mennyi viccet faragnak majd a Bé­ke palotájára a rosszmájúak. De a legjobb ötletért a pálma monarchiánlkat illeti. A mo­narchia megajándékozta a békepalotát. Mi­vel? A Frankfurter Zeitung szerint kissé unalmasan akadémikus, dúsan aranyozott kandeláberekkel. Nem is olyan akadémikus, nem is olyan unalmas, hiszen ebben ötlet van, pokoli ötlet: a Béke most már régen odafelkhetik a kandeláberek közé. összetett kézzel s kezdhetik a cireumdederuntot . . . Tiltakozó gyűlés a söritaladó ellen. — a csongrádmegyei vendéglősök és korcsmárosok beadványaatanácshoz — (Saját tudósitónktól.) Csütörtökön dél­után a csongrádmegyei vendéglősök s korcs­márosok ipartársulata tiltakozó gyűlést tar­tott a Polgár-utcai Horváth-korcsmában a söritaladó behozatala ellen. Tudvalevőleg a tanács elhatározta, hogy valamelyik őszi közgyűlés elé javaslatot terjeszt, amelynek az lenne a célja, hogy a város megadóz­tassa a sörfogyasztást is. Az indító oka en­nek az a körülmény volt, hogy a város az utóbbi hónapokban sokat ráfizetett az állami regálékra, különösen a bor- és húsfogyasztás! adókból eredő jövedelmei csappantak meg és a pénzügyi egyensúlyt most a söritáladó be­hozatalával szeretné a tanács helyreállítani. A sörnagykereskedők már hetekkel ez­előtt tiltakoztak az uj adónem kivetése ellen, nem ugyan gyűlés formájában, hanem a la­pokban közzétett nyilatkozatok utján. A ven­déglősök és. a korcsmárosok már komolyab­ban fogták föl a dolgot: ma délután gyűlést tartottak, amelyen határozat alakjában tilta­koztak a söritaladó kivetése ellen. Böröcz Imre szegedi vendéglős elnökölt a gyűlésen, a határozati javaslatot pedig Horváth János korcsmáros, az ipartársülat titkára terjesz­tette elő. Azzal kommentálta a javaslatot, hogy a mai pénlzügyi viszonyok között nem szabad ujabb adóval terhelni ,a vendéglősö­ket és korcsmárosokat s különben is ezzel a tervvel Szeged egyedül áll az országban. A gazdasági viszonyok oly rosszak, hogy még borra se telik ,az embereknek, 'ha most még a sörfogyasztást is megadóztatja a város, csak azt éri el, 'hogy egyszerre ez i-s megcsappan. Ha Szeged kezdeményezi a söritaladó be­hozatalát, akkor ezt elsősorban az állam fogja keresztül hajtani az egész országban, mert szerinte pénzügyileg az állam se áll va­lami jól s ott is ujaibb és ujabb jövedelmi for­rásokéin, törik a fejüket. Szegednek úgyis van már egy tengeri kígyója: a lakrészadó, a mely másutt sehol sincs az országban. Vegye továbbá tekintetbe ,a tanács azt is. hogy 14 százalékkal emelték az állami adót és mind­ezekre való tekintettel álljon el a szándéká­tól. Katona István, majd Böröcz Imre szó­laltak még föl, akik szintén hangsúlyozták, hogy tiltakozni kell a söritaladó behozatala ellen. A gyűlés erre egyhangú határozattal ki­mondotta, hogy tiltakozik a tanácsnak az el­len a javaslata ellen, amely a söritaladó be­hozatalát .célozza és 'elhatározta, hogy a mennyiben a tanács javaslatát a közgyűlés elé akarná terjeszteni, beadványt intéz a vá­roshoz, kérve a tanácsi javaslat elutasítá­sát. Ezután egyéb ügyek tárgyalására tért át a vendéglősök és korcsmárosok gyűlése. Az előadó jelentést tett annak az akciónak az eredményéről, amelyet az érdékeit korcs­márosok kérelmére azért indított az ipartár­sulat, hogy a Demeter-templom környékén levő utcákban, addig, amig a fogadalmi tem­plom föl nem épül, tehát öt esztendeig uj korcsmát senkise nyithasson. Az akciót azért kezdeményezte az ipartársulat, mert Glöck­nér József vegytisztitó a Demeter-templom körül levő valamelyik utcában korcsmát akart nyitni. Az előadó jelentette, hogy az ipartársulat nevében ebben az ügyben eljárt Borossi József pénzügyi tanácsosnál, aki megígérte, hogy a Demeter-templom kör­nyékén italmérési engedélyt a fogadalmi templom fölépítéséig nem ad ki a szegedi pénzügyigazgatóság. Majd apróbb ügyek elintézése után a gyűlés véget ért. Föllendült a cigány-ipar. — Sírva vigad a magyar. — (Saját tudósitónktól,) Nemcsak Szegeden, hanem egész M agyanországon dul egy idő óta ,a cigány-háborúság. És ez jellemző a mos­tani állapotokra. Az utóbbi hón,apóikban óriási módon föllendült a cigány-ipar. Miikor Szege­dien játisfcott •Kóczé, a pesti primás, ákikor százan és százan hallgatták az utioán és most tudják már azt is, hogy kicsoda Erdélyi Kál­mán,; ha ő hegedül valamelyik kávéház 'előtt, akkor is egész csődület támad. Ugy látszik, hogy megint sírva vigad a magyar. És a ciig,á;ny-kültura (föllendülésévé nagy háborúsáig támadt a Plháraó ivadékok között. .Szegeidről Kóczét fenyegették meg, lliogy le­gyilkolják, ha mégiegyszer ide jön. Kassán is történt ,;a 'napokban egy hasonló esiet. Miikor a közeli városiból ^vendégszerepelni" ment egyik előlkelő kassai kávéháziba egy cigány­prímás a zenekarával, akikor a kassai ,cigá­nyok feleségei meglesték az utcán a vendéget ós a szó-szoros értelmében kisöprüiztók a vá­rosiból. Sokkal érdekesebb eset történt azonban Miskolcon. Itt már az összeveszett cigány-pri­miásolk valamivel fimomaíblb fegyvert használ­nak: a lapokban ínyiilafkóznak. De (hogy mi­lyenek ezek a nyilatkozatok, aninak illusztrá­lására itt közlünk belőlük egy kis izMtetőt, lEzt a nyilatkozatot Rácz Marci, a híres mis­kolci eigányprimás tette: Ezek után itt — a nyilvánosság előtt — (kijelentem és zeneértő uraikkal igazolom, hogy Palócz Kálmán névre hallgató egyéa­nek a zenéhez aranyi köze van', mint egy szü­letett süketnémának. Igazolni tudom ezt a saját külön o ieélra berendezett ibandájiával, mélynek minden tagja nevetségesnek tart­ja, mulat a mókáin. A játéka, — ezt nem csák ón, hanem szakemberek is mondj'ák, — olyan hamis,, mint a csalfa kis leány zúzá­ja. Az igazi jó cigánynak nemcsak azt kell itiuldini énekelni, hogy „Eutó bolond lett ia falu legénye" . . . „Dagadjon mag édes anyám" . . . stb., Ihanem a klasszikus zenét értenie és muzsikálnia kell, úgymint: Bajazzók, Hoffmann meséi, Pillangó kis­asszony, Carmen stb. Csermák, Rózsavölgyi (darabjaival kell a közönség elé állani, nem pedig mLmelini a muzsikát és artilkulálatlam hangon „dalolni". Az országban nincs egyet len egy oly an cigányprímás, aki Ihanris, ér­telmetlen orditozással, úgynevezett dalolás­sal keresné meg a kenyerét, hanem muzsi­kával, Ebben a minőségben — elismerem, — Palócz úttörő, ő dalol, olyan hamisan, mint muzsikál. Egyébként rendelkezésére állok Palócz Kálmán dal- és cigányprimásinák. Delegál­junk egy — juiryt, nevezzünk meg olyan em tereket, akikről elismerjük, hogy értenek a zenéhez és ez előtt a társaság előtt mu­zsikáljninik mindketten. Bátran alávetem magam ennek a bíróságnak az ítélete alá. Menekedni azonban nem tudok, az, utonál­lásihoz nem értek, a sértegetés nem kenye­rem. lEz még csak hagyján. De Palócz is nyilatkozik, még pedig nem is rövidén. Ahe­lyett, hogy örülnének a miskolci cigányok, hogy jól kezd menni a dolguk, hát egymást ócsárolják. Palócz primás ezeket írja: Azt állítja ön rólam s egyben ifőhi­kiámul rój ja fel, hogy daloló cigány va­gyok. Elismerem. De kijelentem ország­világ előtt, hogy az (igazi cigány, ha heged'ü van a kezében, bizony nem csak a kékhasu

Next

/
Oldalképek
Tartalom