Délmagyarország, 1913. augusztus (2. évfolyam, 178-202. szám)

1913-08-29 / 200. szám

142. DFXMAGYARORSZÁG 1913. augusztus 28. bankákat lesi, hanem résiztvasz a vigiaeságj ban, résztvesz a szomorúságban, a hallgató csak ugy szép, csak ugy szól a szívhez, ha a oiigiány ajka is megremeg 'bele, .a vidám diai csak akkor szól vigasztalóan, csak ak­kor hat balzsamosan a fájó sebre, ha a ci­gány szemében ;is fel lobog az évezredes el­fojtott tüz, az erdők-mezők fiának mély, ősi igaz érzése. Hogy öri mindezekből mit sem érez, az lehet az öin erénye, de éhből elle­nem tőikét nem kovácsolhat, bűnömül föl nem róhiatjia. (Zárj elek között mondom, Fráter Lóránd minden dalát, hegedűvel ke­zében, énekli.) - Mii vészi versenyre kélni Önnel, bár­mennyire -is Himálaya magasságban érzem magam Ön felett, kósiz vagyok bárhol, bár­miikor a következő feltételek mellett: Tisztázandó: ,1. Oláh Gyula rimaszombati, 2. Hamza Gyuszi nagyváradi és 3. Geszti Jenő miskolci ciigányprimá­scikikal önnek ínég fennálló, régen- esedékes művészi kötelezettsége. Addig, m-ig Ön e prímások által történt kihívásoknak eleget nem tett, szóval önnek elintézetlen ügyei vannak, addig én Önt cigány,pr-imásnak nem tekintem, ilyenül el -nem ismerem, el nem i-smerhetem, mert nálunk a művészi kihívást el nem fogadni sokká! inkább daSiqualiiBíkáló körülmény, mintha az uri társadalom egyik tagja -a másiktól a lova­gias elégtételadást tmim|den ok nélkül meg­tagadja. Világosság .derüljön, ki abban -is, hegy az 1911. évi Filliérbáliról, ahol tudvalevőleg hétv-á-rmeigye -élőkel'ős-égei szoktak jó cigány .mellett miil-aitnii, miért kellett. Önnek orr­vérzés ürü-gye alatt hi-rtelen „eltávozni." -Ezek után még csak azt jegyzem meg, hogy az érn prim-ási -multam, az Andrássy Géza. és Dénes grófok udvarában-, az ő fcör­rüikben eltöltött szlámos esztendő sckkal­j-cltíb -bizony itváiny -és elismerés számomra, mint -aiz ön ínyiregybázai szereplése az ön számára, ahová ön, — imán-t tanuk előtt Is állttá, — szívesem visszamenne, Ina. „viselt dolgai" ezt megengednék. Palócz Kálmán, cigányprímás. Erre a nyilatkozatra mimdiezildeig adós maradt Rácz iM-arcd. iDe valószínűleg -nem fogja ennyibe hagyni az ügyet. Igy most már ,az -is érthető, hogy miiért dühösek, a cigányok az -idegen városból jött vendégre. Hisz még a „benszülötték" is hántják egymást. Majd h-a azonban elmúlik -a cigány láz és nem lesz még olyan vig-adós kedve se a magyarnak, (a mitől isten mentsen!) mint ama, akkor a nyomorúságban bizonyára (megint megtalál­ják egymást a cigány-testvéreik. Forradalom Mexikóban. Washingtonból jelen-tik: Wilson elnök az Egyesült-Államok­nak Mexikóban -élő polgárait f-ölszólitotta, hogy Mexikót hagyják el. A mexikói követ­ség -és -a konzul-ok la washingtoni kormány utasítására közölték ,a mexikói polgári és ka­tonai tisztviselőkkel, hogy minden bántódást, amely amerikai polgárokat, vagy vagyonu­kat érné, az Egyesült-Államok rajtuk fog­nak megtorolni. A csődeljárás alatt levő Szegedi fiók-raktára Kölcsey-u. 1. Az összes uri, női, gyermek cipők és mellék cikkek árusitása jutányos árak mellett kezdetét vette. Eladás nagyban és kicsinyben. Az összes berendezés eladó. Diamantstein Adolf. Egy szegedi család tapasztalatai Amerikában. — Nagy a nyomor és nehéz a szerelem. — (Saját tudósítónktól.) Egy -szegődi keres­kedő családijával együtt a mult héten tért haza; Amerikából, -ahol négy évig élt. A ke­reskedő nagyon -érdekes dolgokat -mondott el •amerikai tapaszta,latiakról a Délmagyarország munkatársán-alk. Newyorkihain ós lOliikagóbam tartózik oidott legtöbb ideiig éisi ebben- ,a két vá­rosban nia-gyon- sók magyar él. A kereskedő •elbeszélése szerint rettenetes az a nyomor, a íHelyűm a bevándorolt magyarok vaunak. Legtöbb gyárban dolgoznak uiapi 16—18 órát, d-e ezek még a szerencsésebbek, m-ert sokan nie-m bírnák állanldö imuinkát Ikapnli és az utcáin lesik a jó szerencsét. -Ezek hordár! teendőket végíezinieik, plakátokat hordanak, újságokat árulnak és röpcédulákat .osztogatnak. LégérdekcB-ebb mégis az, amit a Ikoné ke­dő a szerelmes" párokról -mondott. Visszafelé jövet tanlujia volt -néhány jelenfótnek, amikor az amerikai' -bal-óság ma -cdia kjsaükött rszorel­ní e-s-eket egyszerűén' <fe3zá®fcszpadliájlfutta Etu ­répáiba. Egy általáil p a,gyszerüeu (jellemzi a ke-reskeid-ő -elbeszélése az -cttaüi viszonyúikat: — A -legtöbb fiatal szerelmespár — mon­dottja; — -még mindiig abban a téves hitiben él, hogy a szabadság iliazáíjálhaii1, A-meiilkálbaiu le­rázhatja ima®áról' az -európai terhes bitiintese­fcet s ezért az-ok, atkáik szerelmüket -a ivón Eu­rópában: nem törvényesíthetik -ás alkáíkimefc -elég pénz-ük vian az oceán-i útra, nem egy esetben .megszöknek és az újvilágba hajóznak. Deidig fölötte kár az útiköltségért, mert a jóeikiölcs­rie sieilicl sem vigyáznak annyira, -mint éppen Amerikában. — A kik ötökben az lam-e-rilkai hatóságok -naponta elcsípnek fiiat-al szerelmes párakat, tekintet -nélikü.l arra, hogy -első,,második, vagy h-áruTad-ik osztályon utaznak. A -szarelmesek azután rendszerint az E Hisz-Izlandra kerül­nek, alhol előadást tartanak ,nékik a jó-eirikiölcs­ről s azután szépen visszaküldik őket Európá­ba. -Némely esetben azt hinné ,az ember, hegy a-z amerikai bevándorlási biztosok természet­fölötti képességgel válogatják ki a hajón kü­lön utazó és az utasok által -egyáltalában -neon gyanúsított párokat.. Ez a látszólagos min­denittüdás abban leli magyarázatát, hegy né­mely gőzösön ammikan detektívek vannak alkalmazva, akik útközben -megfigyelik az utasokat. Gyakran -megesik az is, li-ogy a. be­vándorló hatóságok jelentést kapnak a meg­szökött szerelmesekről s mire azok Ameriká­ba érkeznék, a hatóság aniár tájékozva van róluk. — Néhány héttél ezelőtt ilyén -jelentés alapján letartóztattak egy orosz grófot és egy csodaszép színésznőt, akik a hajón szolid házaspárként szerepeltek. Tragikomikus -ka­landban v-olt része a mu-lt héten egy bázeli bankigazgató feleségének, aki rövid .idővel ezelőtt az Olympic hajón érkezett meg Ame­rikába. .A kikötőiben fia, egy szép szál iifju várt reá. Amikor édes-anyját a hajóról el akarta kis érni, laz amerikai erkölcs -szigorú őre vissza tartotta a hölgyet azzal -a mjegtofco­láisiasl, hogy sokkal fiatalabbnak látszik, sem­hogy ilyen nagy fia lehetne. Az uriimqt ezután egy sereg kivándorlóval, áfcik a szappant és vizet nem nagyon szeretik, Elliszdzl-andra vitték. -Szinte -mindennapos eset, hogy -a ki­vándorlási bizottság ily nyomósán ajánlja a megszökött szerelmesek figyelmébe -a papot és az anyakönyvvezetőt. HÍREK. Eltitkolt autókatasztrófa. — Egy halott, két sebesült. — (Saját tudósítónk tói.) B-orszéklflürdő köze­lében, a Székelyudvarhely felé vezető utón Súlyos automóbilszenenesiétlenség történt: a katasztrófának egy halottja és két súlyosabb sebesültje van. Figyelemreméltóvá különösiau az teszi ezt a katasztrófát, hogy már két hét­tel ezelőtt történt és meg mindig nem került nyilvánosságra, a világtól -elzárt -távoli lli-ava­soik között jól tudtak vigyázni arra, hogy a végzetes kocsizás híre no fusson tol a hegye­iken-. Szi ni Gerő -dr. gyargyóditrói orvos fia a gondatlan automobilozó. Az orvosnak villája van Borszék-fürdő szomszédságában s ott nyaralt -család jávai. Sziniéket -gyakran meg­látogatta Dávid székelyudvarhelyi állatorvos, akinek -automobilja v-an. Mintiegy két héttie-l ezelőtt, mialatt Dávid bernit v-olt iSziniiáknél, a Sziini-fiu felpakolta a nyaraló fiatalságát és sétakocs-iziásra -indlu.lt -az -autóval, imcíha a gép vezetéséhez nem igen értett. A hegyi kanyar­gós utakon hamarosan meg is történt a sz-e­neo-cöiétlönség. Egy fordulónál ráfutott a gép Ruka Misi öreg Ibors-záki zenészre. Az ©Iga­zolás nagyon megdöbbentett© a fiatul Sziniit ós za varában sem -megállítani, sem irány ítani -r-ern timd-ta a gépet. KaipkodVa futott ide-oda az autó, s- min­den pillanatban köz-el v-oJ-t aih-oz, ihogy lezu­han a .hegyeidiaiban. Akik az utón, haladtaik, rémülten- menekültek, de n-e-m tudták tli-ova fussanak, mert teljes- bizonytalansággal ro­hant a kocsi. Meg is történt gyorsan, az ujabb szerencsétlenség: két székely finn rohant ke­resztül a gép. Rémülettel sikoltoztak az au­tóban- ülők és végül nagyn-ehezen, sikerült megfékezni a gépkocsit. Az -öreg Ruka Misi még élt, -miikor hoz­zásiettek. Beszállították a fürdőhelyre, ahol egy félnapig szenvedett -iszonyú sérüléseivel. Eszméleténél volt mindvégig az öreg zenész, aki év-ek ót-a kedvenc muzsikusa a borszéki -fürdővendégeknek. Hat -gyeitméke állta -körül az ágyat, s az öreg az utolsó perceikig (kö­nyörgött kétségbeesve: — Ne hagyj,a tok meghalni! De neon tudtak segíteni raj-ta ,a-z orvosok sem. Temetésén ott voltak a:z összes fürdőven­dégek és a vén cigány sírjánál Kozák Dávid, a székelyek hires prímása hegedült. A két sebesültet pedig a csíkszeredai fcöz­kóriházba szállították; egyiknek kezét, má­siknak láfbát -kellett levágni. A csíkszeredai vizsgálóbíró kiszállt a helyszínire és magi-nidi­totta a vizsgálatot. — Skerlecz gyógyulása. Zágrábból je­lentik: Lumniczer József dr. professzor, aki egy suly-os -betegének konzultációja miatt teg­nap Boszniába utazott, ma reggel átutazóban Zágrábba érkezett és ez alkalmat felhasználta arra, hogy meglátogatta az irgalmasok kór­házáhan fekvő Skerlecz Iván báró királyi biztost. A professzor kilenc Órakor kereste Ifel Ske-rl-eozet ós tiz óráig maradt nál-a és a 'ké­zelő orvosokkal konzultálta a beteget. Az 'ir­galmasok (kórházából való táyazása után Luim niczer professzor igy nyilatkozott iSkerlecz báró állapotáról: — A ki-rályi biztos a körülményekhez ké­pest nagyon jól érzi magút. Állapota teljesen kielégítő ós nagyon -meg vágyók elégedve ve­le. A seb határozottan tisztul, az állapot szem­látomást javul, a gyógyulás most már két­ségtelen. A beteg ik-riályi -biztosról Legutóbb azt ir-

Next

/
Oldalképek
Tartalom