Délmagyarország, 1913. augusztus (2. évfolyam, 178-202. szám)

1913-08-29 / 200. szám

4. DELMAQYARORSZÁQ jéberi a mostani hháboru alatt huszonöt-hu­szonhatezer katona sebesült meg összesen. A monarkia katonai attaiséjától hallottam, hogy a halottak száma körülbelül négyezer volt. Mindenesetre nagy szám, de korántsem ak­kora, mint amennyiről a lapok jelentései szól­tak. Azt a bizarr kijelentést tehetem, hogy a sérülések — humánusak voltak, a gyógyulás átlag kielégítő volt, a minek okát a nagysze­rű, egészséges emberanyagban látom, pedig ebben a második háborúban már valósággal agyon voltak csigázva ugy a< szerbek, mint a bolgárok. — A sebesülések azt mutatták, hogy a bolgárok — pedig azt is állították — nem használtak dum-dum löveget. Megállapítot­tuk azonban, hogy egyes esetekben maguk a katonák dörzsölték érdesebbre a golyót — különösen a patrólok, — hogy nagyobb kárt okozzanak az ellenségben, de ilyen esetek szórványosán fordultak elő. — A sebesültek rendszerint hálásak vol­tak a magyar misszió iránt. A fölgyógyultak közül igen sokan elismerő, köszönő nyilt le­velet közöltek le a szerb lapokban. Különö­sen a montenegrói katonák voltak nágyon há­lásak és kezet akartak csókolni nekünk, ami­kor gyógyultan eltávoztak a kórházból. Ma­ga á hadügyminiszter is a legnagyobb elis­meréssel nyilatkozott a magyar misszióról. SZÍNHÁZ, művészet. * A Színházi Újság hatodik évfolyam a •Szombat on este lesz a kaim nyitás a szegedi színházban és er.re az alkalomra jelenik meg a Színházi Újság immár hatodik évfolyamá­nak első száma. Ez az élénk, előkelő és .nívós színházi .hetilap az idén terjedelemben és tar­talomban is megnövékedve léip Szeged intelli­gens, sziinhláz-látogató közönsége elé. A latp­nak sport melléklete is lesz és minden héten egy sport-Missét is közöl a szegedi sportélet aktualitásáról. A Színházi Újság kiállítása is az idén sokkal .díszesebb, a technikája pedig modernebb .lelsz, amit a Várnay L. cég előkelő nyomdai müintézete garantál. * A vidéki szinlgazgatók szubvenciója Bevezetőül emlékeztetünk mindenkit az utób­bi heték katasztrofális eseményieire, amelyek nyomán az ország árvizsuj totta vidékein ret­tenetes nyomor ütötte föl fejét. És most ide iktatjuk azokat a sorokat, amelyek Az Est 'pénteki száma ir „A kormány nem emeli .a vidéki szinlgazgatók szubvencióját" cimen: — Az uj szezon megindulásakor szervezik a vidéki színigazgatók társulataikat; megin­dultak, megakadtak, újból megkezdődtek, be­fejeződtek a tágyalások a színészek és igaz­gatók között. És midőn mindenki megalakitot ta társulatát, kiderült, hogy kilencszáz szí­nész és színésznő maradt szerződés' nélkül, nnert mindegyik direktor a rossz gazdasági viszonyokra és a kedvezőtlen szinházüzleti eredményre hivatkozva: redukálta társulatát és még e leszállított létszámot sem kész szí­nészekből állította ki, hanem a szinészegyesü­lettől úgynevezett „gyakorlatra" bocsájtott, tehát ingyen, vagy potompénzért kapható kezdőszinészeket szerződtetett. Az igazgatók, de közvetve a színészek érdekében .a Szinész­egyesület a ikultuszkormányihoz fordult azzal a kéréssel, hogy a rossz viszonyok között élő és főleg az ánviizsujtotta vidékeken működő színigazgatók szokásos .szubvencióját emelje föl összesen harmincötezer koronával. Teg­nap érkezett le a vallás- és közoktatásügyi miniszter határozata, amely szerint a minisz­ter ezt a kérést nem találta teljesíthetőnek. Sok tanulsága van ennék a kis hira.dáLs­nak, ma csak a legfőbbet tartjuk szükséges­nek leszögezni. A kultuszkormány elutasítot­ta a színigazgatóknak egy szubveneiódíérését. Annak az egészséges szellemnek .hatását lát­juk ebben az intézkedésben, amelyet Janko­vich miniszter honositott meg a Hold-utcai kornxányjházban, Egész vidékek, országrészeik — olyanok is, amelyeket nem sújtott arviz — sajognak a nyomortól. És a kormány legelső dolga lesz a színigazgatók szubvenciót föle­melni. Majd siet. * Ki lesz Temesvár színigazgatója ? Tudvalevő, hogy Krecsányi Ignác lemondott a temesvári szinház igazgatásáról, amely­nek élén huszonöt éve áll s e hosszú idő alatt folyton erősbödő tudással és .ambícióval s mindenkor igaz magyar szellemben látta el' föladatát. A lemondás folytán Temesvár vá­ros törvényhatósági bizottságának tegnap tartott közgyűlésén szóba került a temesvári Ferenc József-szinház és a Budai Színkör 1914. október l-étől való használatba adásá­nak ügye is s a tárgyalás során a pályáza­tot a következő föltételek mellett írták ki: A temesvári téli szinház és a budai nyári aréna legalább három éven át, lehet azonban, hogy tovább is kapcsolatban maradnak. Ezt a székesfőváros törvényhatósági bizottsága egyik szeptember hónapi közgyűlésen hatá­rozatként fogja kimondani s a másik ren­delkezni hivatott tényező, a főváros .közön­sége már ki iís mondta. A temesvári évad október l-étől virágvasárnapig, a budai nyá­ri szezon május ,'l-étől szeptember végéig tart. Temesváron a fűtést és világítást a vá­ros szolgáltatja díjmentesen s ezenfelül az igazgató természetben való lakást és kétezer korona évi készpénzsegedelmet élvez. A közgyűlést megelőző szakbizottsági ülésen Steiner Adolf dr. és Steiner Ferenc bizott­sági tagok fölvetették a kérdést, nem vol­na-e helyesebb, ha a város ismét Krecsányit hivná meg színigazgatónak? A két felszóla­lásra Telbisz Károly dr. polgármester vála­szolt, kijelentvén, hogy miután Krecsányi a színházról lemondott, a városnak ki kell Ír­nia a pályázatot. A közgyűlés ilyen értelem­ben mondta ki határozatát s Temesváron megindulhat a kombináció, 'hogy ki lesz a jövő direktora? Az ügy, tekintettel a Kre­osányi-éra hosszú voltára! érthetően nagy port vert föl a városban s hogy egyes körök milyen szenvedelemmel tárgyalják a válto­zást, példa rá egy temesvári újság éles hangú cikke, mely méltatlanul kritizálja Krecsányi eddigi működésiét. Nem polemizálunk a tá­madással, de Krecsányi Ignác 'harminc éves budai működése alapján meg vagyunk győ­ződve, hogy a derék igazgató munkájára Te­mesvár intelligens közönsége is mindenkor olyan elismeréssel fog visszagondolni, mint a főváros publikuma s ha megváltoztatva szándékát, Krecsányi is a pályázók sorába lépne, bizonyára kész örömmél fogja neki fölajánlani eddigi működése hajlékát. * Rigó Gizi nem szerződik Aradra. A Délmagyarország annak idején ismertette azt az affért, amely Rigó G.iza aradi vendégsze­replése alkalmával .közte és az egyik aradi lap min nikatársa 'között támadt. Az affénra az szolgáltatott okot, 'hogy az illető aradi lap kedvezőtlen kritikát irt Rigó Gizi föllépésé­ről. A kellemetlenségek hatása alatt ugy Lát­szik, Rigó Gizi .meggondolta a dolgot és nem szerződik /Aradra. Öt ugyanis Kállay Jolán, szubrett helyére szerződtette Szendrey .Mi­hály színigazgató, de hogy a szerződésiből alig ha lesz valami, az kitűnik az alábbi, aradi lapban megjelent kommünikéből: „Kállay Jolán, aki éveken át volt népsze­rű primadonnája az aradi színtársulatnak, Nagyváradra szerződött. Helyébe Szendrey Mihály igazgató Pataki Vilmát, a volt pozso­nyi primadonnát szerződtette." Tehát Pataki Vilma megy Rigó Gizi helyett. * Szinigazgató-nyomor. Tháliának pap­jait és papnőit, de sőt püspökeit sem látták el hívőik zsíros stallumokkal. A gazdasági j krízis nehéz mattjain elviselhetetlenek az üres ; színházak boldogtalan tulajdonosai. Szól és I bizonyit emellett a Munkásbiztositási Köz- i löny alábbi közleménye: 1913. augusztus 28. Körözvény. Raidó Béla, vámdorsziinészigazgató, ki is társulatával Magyarország területén mű­ködik, uiielőtt .38 korona 88 fillér tagdíj-ftar­tozását pénztáriunknál lefizette volna, pénz­tárunk területéről iDeveoser'ből ismeretlen helyre távozott. Felkérjük az ország összes társpéinztá­rait, hagy a területükön megjelenő szintár­sulat igazgatójától a hátralékos összeget belhajtani és pénztárunkhoz juttatni szíves­kedjenek. Pápa, 1913. augusztus dl. Pápai kerületi munkásbiztositó pénztár. * Hogyan készült a Macbeth-film ? Hamlet után most a Macbeth-ct, .Shakespeare világhírű tragédiáját dolgoztatta fel film szá­mára ©gy német mozigyár. A dolog meglehe­tős nehezen ment végbe, mert eső, köd és vi­har mintha összesküdtek volna a terv ellen. Miután azonban tudvalevőleg ©gy ilyen fil­met méteren,kiint lehet elkészíteni, a személy­zet mindig kivárta, .amikor az eső szünetelt .és ekkor folytatta a munkáját. .A szkeníkei berendezést hosszú hónapokig tartó nehéz munkával készítették el. A meghatározott na­pon egy különvonat a Macbeth-házaspár és az ©gé.sz személyzetet a. Rajna közelében fek­vő Dürkheim-fürdőb© szállította, ahol egy várromot alakítottak át, a szükséges színpad­dá. A bajor kormány megadta az engedélyt és így Hardenhurg régi vára, amely a Lei­iiingen grófok ősi székhelye volt, mégegyszar olyan jelentőségre jutott, amilyenről az ősök nem is álmodhattak. Itt folyt <1© tehát az egész dráma, amelyhez természetesen .mindazokat az eszközöket felhasználták, amelyek felett a filmipar ma rendelkezik. Az idő azonban egy­általában nem volt kedvező. Macbeth, férje és egész kísérete .esernyők alatt várták teljes há­rom napon keresztül a szép időt. Végre meg­állapították, hogy éjjel kevesebb eső esik és ezért az össizes felvételeket hat órákor reggel kezdték. Azonban itt is megzavarta a felvéte­leket az eső. Az is megtörtént, hogy a sze­replők a nagy ködben az erdőben eltűntek és csak trombitajelekre és revolverlövésekre tud ta.k visszatalálni a gyülekező helyre. A film azonban, hála a legutóbbi .néhány tiszta nap­nak, a múlt héten mégis elkészült és még a jövő szezon első felében kijön a piacra, 3ASBHBBISSBIIBNBBBBBBBNABBBBFLBSBBBBABBAHBB!IBBB«IBASA«»I Tüntetés lengyel arisztokraták ellen. A nacionalista lengyelek tegnap este a pózeni Bazár-szálló előtt olyan komoly tüntetést rendeztek azok ellen a lengyel arisztokraták ellen, akik a császár tiszteletére rendezett ün­nepségen resztvettek, hogy a rendőrségnek kellétt beavatkozni. A tömeg a szálló előtt •elmenő kocsikat és automobilokat veszedtel­meztette. Ziethen grófnőt, akit lengyel arisz­tokrata nőnék tartották, egy vízzel telt bá­dogedénnyel dobták meg. Ugyanígy jártak más lengyel arisztokraták is. A császárné teg­nap a környékbeli német és lengyel társaság számos hölgy tagját fogadta, .közöttük Car­•toriszka, született Mehtildisz osztrák herceg­nőt is. F* Ö G Jk f£ szájpadiás nélkül. Az általam készített rágásra kitűnően használható a valódi fogaktói fel nem ismerhető, az eredeti fogakat teljesen pótolják. Készitek továboá arany koronákat és levehető arany hidakat jutányos árak mellett. Vidékiek 12 óra alatt lesznek kielégítve. Bár­milyen javítást 4 óra alatt készitek. BARTA ÁGOSTON fogtechnikust Kígyó-utca 1. sz. SZEGED.

Next

/
Oldalképek
Tartalom