Délmagyarország, 1913. augusztus (2. évfolyam, 178-202. szám)

1913-08-22 / 194. szám

1913. augusztus 17. DfiLMAGYARORSZÁG 9. Temesmegyébe behurcolták a kolerát. (Szigorú rendelet Szeged hatóságához. — A belügyminiszter betiltotta a Ro­mániával való forgalmat. — Tilos a kivándorlás.) (Sajá tudósitónktól.) A fekete rém, saj­nos, az idén sem ikerülte ki Magyarorszá­got. A szomszédos Balkán-államokból a déli határon fekvő vármegyékbe a legszigorúbb miniszteri rendeletek és hatósági irítézkedé­sek ellenére is behurcolták a kolerát. Leg­első izben Torontáknegyébein ütötte föl a fe­jét a rettenetes járvány, Titelben történt az első koleragyamis megbetegedés, amelynek egy Sztancsics nevű 'hajóimunkás lett az ál­dozatává. Legújabban pedig a temesmegyeí Kevévára községben fordult elő kolerás eset, Ménesi János 27 éves utkaparó betegedett meg gyanús tünetek között. A bakteriológiai vizsgálat kétségtelenül megállapította, hogy Ménesi megbetegedését ázsiai kolera okozta. Honnan szedte föl és hogyan, ezt a hatóság nem tudta kipuhatolni. Természetesen azon­nal megtették a legszélesebb fcörü óvóintéz­kedéseket, hogy a fertőzés tovább terjedését megakadályozzák, a belügyminisztériumból pedig szakközegeket küldtek ki a hatóságok intézkedések ellenőrzésére. Minthogy a kolera járvártyszerüett a szomszédos Szerbiában, és Romániában lé­pett föl, bizonyos, hogy ezek egyikéből plán­tálódott át hozzánk. A belügyminiszter né­hány hét előtt ezért rendeletet adott ki, hogy a Szerbiából vagy Romáiéiból érkező utaso­kat a hatóság szigorúan tartsa szemmel és mielőtt Magyarország földjére lépnének, vizsgáltassa fölül, szükség esetén pedig he­lyezze vesztegzár " alá őket. Minthogy azon­ban ujabb kolerás eset adódott nálunk, most ínég szigorúbb intézkedéseket tett a belügy­miniszter a kolera tovább terjedésének meg­gátiására. A Dunán közlekedő azokat a ha­jókat, amelyek szerb vagy román kikötőt érintettek, eltiltotta a magyar parton való kikötéstől. Továbbá Romániából Magyaror­szágba csak Orsován. Verestoronyon, Pre­deálon és Gyiimesen keresztül jöhetnek uta­sok, a többi Romániából Magyarországba vezető utakon a miniszter a forgalmat betil­totta. Mindezekről a következő rendeletben értesítette a város hatóságát: Cs. és kir. közös Külügyminiszter­nek, Cs. és kir. közös Pénzügyminisz­ternek, Cs. és kir. Hadügyminiszternek, Cs. és kir. osztrák Belügyminiszternek, Horváf-Szlavoírt-Daltrrát királyi. Biztosi­nak, Bosznia és Hercegovina orsz. Kor­mánynak, valamennyi magyar királyi Miniszternek, valamennyi vármegyei és városi Törvényhatóságnak, Fiume és a Magyar-Horvát Tengerparti kir. Kor­mányzónak, a budapesti spanyol Főkon­zulnak, a budapesti román Főkonzulnak, a budapesti szerb Főkonzulnak, a buda­pesti bolgár Főkonzulnak. . Értesítem Címet, hogy a Szerbiával ha­táros temesvármegyei Kevevára községben folyó évi augusztus hó ll-'én Ménesi János 27 éves utkaparó koleragyanusan megbete­gedett. A betegtől származó ürülék bakterio­lógiai vizsgálata ázsiai kolerát állapított meg. Az illetékes hatóság, valamint a belügymi­nisztériumból a helyszínére kiküldött szak­közegek minden intézkedést foganatosították a betegség terjedésének meggátlására. A be­tegség eredete ezideig kipuhatolható nem volt, de valószínű, hogy a fertőzés szerbiai eredetű. A kolerának Romániából és Szerbiából való böhurcolását megakadályozandó, a Du­nán közlekedő azon vízi jármüveknek, ame­lyek szerb vagy román, fertőzött kikötőt érin­tenek, a magyar parton való kikötését eltil­tottam. A Romániával való személyforgalom , egészségügyi ellenőrzése céljából a romániai j utasoknak Magyarországba való belépését ; Orsova, Verestorony, Predeál, Gyimes álla­\ másokra korlátoztam, ahol orvosi vizsgáló állomások működnek, a többi Romániából Magyarországba vezető átjárókon minden forgalmat betiltóttam. A miniszter helyett: Terényi s. k., államtitkár. Viszont Románia is metgett minden óvó­intézkedést a kolera továbbterjedésének meg­akadályozására. A szegedi rendőrséghez ér­kezett az a körrendelet, amely szerint nuin­káscsopoétokmk, kivándorlóknak, csavar­góknak Romániába kimenni tilos. A román kormány megtiltotta továbbá a friss húsnak, gyüimöldsnellv zöldségnek Magyarországból való kivitelét is. Tisza párbaja Pallavicinivel. — A felek kibékültek. — (Saját tudósitónktól.) A Pallavicini- -Ti­sza-affért Szent István napján délelőtt tizen­egy órakor kardpárbajjal intézték el. A pár­baj után, amelyben mindkét fél megsebesült, a miniszterelnök és az őrgróf kezet fogtak és ezzel az ügy a lovagiasság szabályai sze­rint végleges elintézést nyert. A segédek kedden késő estig tárgyaltak a Nemzeti Kaszinóban és a következő fölté­telekben állapodtak meg: Kardpárbaj, nehéz lovassági kardokkal; nyak-csukló és hónalj­bandázs; szúrás megengedve; idő augusztus hó 20.. délelőtt 11 óra; hely Rákosi Gyula vívóterme, A segédek kölcsönös megállapo­dás alapján Vojnits Sándor bárót, a munka­párt alelnökét kérték föl a párbaj vezetésére, aki Harkányi János báró helyébe lépett. Miután a megbízottak titokban tartották a megállapodást, csak néhány munkapárti képviselő szerzett tudomást a párbaj idejé­ről és helyéről, egyébként néptelen volt a váci-utcai vívóterem környéke. (Megérkeznek a felek). Néhány perccel tizenegy óra előtt első­nek Vojnits Sándor báró és Üchtritz Zsig­mond báró érkezteik meg a vívóterembe. Köz­vetlenül utánuk jöttek a töbíbi .segédek éls Pallavicini György őrgróf. Majd az orvosok érkeztek. Tisza, részéről Hültl Hüiméir dr., Pál­laivieini részéről Summitzer József dr. egye­temi tanárok. Utoljára Tisza István gróf jött. Valamennyi kocsit eltávolították a vívóterem környékéről', nehogy a közönség tudümást sze rezzen a párbajról. (Kezdődik . . . ) Pontban tizenegy órákor 'kezdődött a pár­baj és tizenegy percig tartott. Miután aiz elő­irt bandázst elhelyezték a párbajoztok OBI, a felek felállottak és Vojnits ,Sándor megtette a szokásos békítési kísérletet. Eninek elhang­zása után a vezető segéd megadta jelt ,a táma­dásra. Az első összecsapásnál Tisza István gróf támadott. Egy-két lapos vágás esett. A második összecsapásnál Szemere Miklós „állj"-t kiáltott, de csakhamar kiderült, ihogy ekkor sem történt sebesülés. ,A harmadik és negyedik összecsapás is jelentéktelen lapos vágásokkal végződött. A segédek ezután. rö­vid pihemőt adtak a feleknek. Még öt összecsapás volt. Az, ötödik, hato­dik, hetedik és ny olcadik menet szintén sebe­sülés nélkül végződött. A kilencedik összecsa­pásnál mindkét fél a homlokán sebesült meg, mire a segédek beszüntették a párbajt. A fe­lek a párbaj utóin kibékültek. Szótlanul nyúj­tottak kezet egymásnak. Az orvosok flastro­mot tettek a jelentéktelen sebekre és ezzel vé­get ért a .lovagias aktus, Elsőnak Tisza Ist­ván gróf hagyta el a vívótermet. ,A rá vára­kozó munkapárti képviselők nagy ovációval fogadták. A miniszterelnök mosolyogva szorí­tott kezet velük és ,a miniszterelnökségre haj­tatott. (Hogy folyt le a párbajt) A Rákosi-féle vívóterem első mestere igy mondta el a Délmagyarország munkatársá­nak a párbaj lefolyását: — A párbaj ritka szép, vivóemíbert gyö­nyörködtető lefolyású volt. Tisza István gróf rendes helyén, a kis öltöző felől állott fel. Itt állt összes párbajai alkalmával, amelyek a Rákosi-féle vívóteremben folytak le. Az első összecsapásnál „Rajta" vezényszóra a mi­niszterelnök támadott és kardja Pallavicini György őrgróf karját érte. Az ütést azonban felfogta a csukLó-handázs és csak a felső ka­ron ejtett jelentéktelen karcolást. Másodszor kölcsönösen támadtak a feleik és Pallavicini mellét egy kis karcolás érte. A harmadik ösz­szecsa,pásnál Pallavicini kardja áthajtással a miniszterelnök karját érte. Negyedák ered­ménytelenül végződött összecsapás után a se­gédek pihenőt rendeltek el, amely három per­cig tartott. Ezalatt megállapították, 'hogy mindkét félt több lapos vágás érte. Az ötödik összecsapás rendkívül heves és hosszú volt. A tust- Tisza István gróf kapta és pedig a mellére, de az is csak laposvágás volt. A ha­todik, hetedik és nyolcadik összecsapás folya­mán kisebb-nagyobb áthajtásokkal szintén több laposvágás esett. A kilencedik összecsapásnál történték a párbaj beszüntetését maguk után vonó sebe­sülések. Tiisza István gróf támadott. A vágást Pallavicini őrgróf kivédte, de nem elég jól, ugy, hogy a miniszterelnök kardja az örgró­fot fején érte és egy csomó hajat is levágott, A sebesülés mintegy két centiméteres volt. Pallavicini villámgyorsan riposztozott, Tisza védett, de ő sem elég erősen és Pallavicini kardja a miniszterelnököt szintén fején érte, két-három centiméteres sebesülést ejtvén. — A párbaj .valóban gyönyörködtető le­folyású volt. Mind a két fél kitűnő vivő, nem is volt ez verekedés, hanem egy pompás sá­sául. A párbaj után a felek szótlanul fogtak kezet és elsőnek Tisza István gróf hagyta el vívó termünket. Távozásakor az utcáin talál­kozott Pallavicinival, akit hangosan köszön­tött. (Pallavicini mint vivő.) Pallavicini György őrgróf méltó ellenfe­le a vívóteremben Tisza István grófnak. A harmincegy esztendős .mágnás évek óta for­gatja a kardot, egyike Rákosi Gyula legjobb tanítványának. Hajlékony termetű, rendkí­vül ügyes és bátor ember és ha Tiszában több az izomerő, benne viszont tölbb az ügyesség. Telefon 515. Kizárólag helybeli, hírne­ves asztalosmesterek által készített, elismert jóminő­ségű és bámulatos olcsó bútorok első kézből csakis az Egyesült Műasztalosok Butorraktárában (Szeged, Tisza Lajos-körút 19. szám alatt, Kertész pékkel szemben) kap­hatók; esetleg részletfizetésre is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom