Délmagyarország, 1913. augusztus (2. évfolyam, 178-202. szám)

1913-08-20 / 193. szám

Sál Szerkesztőség Kárász-utca 9. Telefon-szám: 305. ELŐFIZETÉSI ÁR SZEGEDEN egész évre . K24 - téiévre . . K I2-­negyedérre K 6'— egy hónapra K 2"­Ecyes szása tea M tette. ELŐFIZETÉSI ÁR VIDÉKEN egész évre . K 28*— félévre . . K M,— negyedévre K 7'— egyhénapra K 240 Ecr«s utea tea lé Mér. Kii ital Kárász-utca 9, Telefon-szám: 305. Szeged, 1913. II. évfolyam 193. szám. Szerda, augusztus 20 Helyrehozott mulasztások. Elmondta: Dániel Ernő báró. Ha mindazon állitásokon végig tekin­tünk, melyekkel az ellenzék elfoglalt állás­pontját és a kormány és többség ellen emelt vádakat igazolni törekszik és ezeket mélyebb megvizsgálásnak vetjük alá, ugy arra a meggyőződésre kell jutni, hogy azok nemcsak téves fölfogásokból eredő hibás teóriák, de nagy mértékben a hipo­krizis jellegét is magukon viselik. Elsősor­ban alaptalan ,az a vád, mintha az elnök akkor, amidőn már a véderőtörvény már csaknem egy évig volt napirenden a kér­dés föltevésével csak a végtelen névsze­rinti szavazásoknak és zárt ülésezéseknek vetett véget, már pedig senki sem állit­hatja, hogy az ország alkotmánya névsze­rinti szavazásokból és zárt ülésekből álla­na, melyek az országgyűlést teljes tehe­tetlenségre kényszeritik. Ellenkezőleg ép­pen az alkotmányosságot erősítette meg Tisza István, midőn a békés és tárgyilagos tárgyalásoknak rákfenéjét, az obstrukciőt küszöbölte ki és a képviselőház üdvös mű­ködésének alapját megvetette. Ezen tényé­nek a rendes tárgyalások biztosításának a köztudatba való átmenete és igy azon meggyőződésnek elterjedése, hogy az or­szággyűlés képviselőháza a névszerinti szavazások és zárt ülések helyett képes lesz az ország szükségleteivel és bajaival is behatóan foglalkozni, okvetlenül meg fogja erősíteni az alkotmányos intézmé­nyekbe fektetett hitet, mely nélkül a valódi parlamentáris élet fejlődése és -megszilár­dulása el sem képzelhető. Kissé érthetetlen az ellenzéknek „in integrum restitutio" iránti követelése. A véderőtörvény azóta nemcsak a főrendi­házban fogadtatott el, de a király által is szentesitve lett. Sőt már végrehajtva is lett, az életbe átment. Ennek az érvényte­lenné nyilvánítása tehát nemcsak a lehe­tetlenségek közé tartoznak, de határozot­tan sértené a főrendiház s a korona jogait! Ha pedig azt értené az ellenzék, hogy ezen kívánalmával a legyőzött obstrukció teljes jogaiba visszahelyeztessék, ugy az ellen nemcsak a munkapárt, de remélem az egész ország is hathatósan protestálna. De nem bir alappal az erőszak vádja sem. Azt hiszem a legutolsó falu kupaktanácsa sem türi el azokat a jeleneteket, melyeket az ellenzék előidézett! A rakoncátlan kép­viselők a mentelmi bizottság javaslatára a házszabályok értelmében Tettek a képvise­lőház által több ülésre kitiltva, érőszakot tehát a kitiltott képviselők akartak elkö­vetni, midőn ezen szabályszerű tilalom dacára a képviselőházban meg akartak je­lenni. Midőn tehát ezen erőszakos betola­kodásukban megakadályoztattak, csak a törvényes rend fentartásának szerzett a fegyveres beavatkozás érvényt. Az pedig, hogy ki nem tiltott ellenzéki képviselők is fegyveres erővel lettek volna megakadá­lyozva az ülésen való megjelenésben, egy­szerűen nem áll, mert ők nem a fegyveres erő miatt, ha-nem saját elhatározásuk alap­ján maradtak el az ülésekről. Nem állhat meg a csonka parlamentről és ennek foly­tán a határozatok érvénytelenségéről szó­ló elméletük sem. Csonkává egy parlament akkor válhat, ha egy egész nagy ország­rész van megfosztva ,a parlamentben való képviseltetéstől, de nem akkor, mikor va­lamennyi választói kerület képviselőit be­választotta és ezek egyrésze önként ab­szentálta magát. Ez egy igen veszedelmes theoriia volna, mert > akkor a képviselők bármely csoportja bármikori -abszentálása által a parlamentet csonkává és igy hatá­rozathozatalra képtelenné tehetné. Külön­ben sem alkalmas figyelembevételre a ha­tározatok érvénytelensége feletti elmélet, mert a házszabályok pontosan körülírván a határozatok érvényességének föltételeit, amennyiben ezek pontosan betartatnak, akár van egy része a képviselőknek jelen, akár nincs a határozatok érvényességéhez szó sem férhet. Azt a kivánságukat pedig, hogy a miniszterelnök és a Ház elnöke tá­vozzanak helyeiktől, alig lehet komolyan venni. A miniszterelnök kinevezése a ko­rona kizárólagos joga, a Házelnök pedig mindenkor a Ház többsége bizalmának le­téteményese. Ezen kívánság teljesítése te­hát részint a korona, részint a képviselő­házi többség jogainak sérelmével járna és S é r té s. Irta : Iglice. Kozák Imre kunt pipázgat a nagy eperfa alatt. Gondolatok kavarognak a fejében. A csöndesen terjengő füstfoszlányokba bámul, •mintha azok között akarná rendbe hozni ügyes-bajos dolgait. Mert hát nem minden­napi eset a gazdaságban a cselédváltozás. Oka, módja van, amiért ez történik. Vagy tűrhetetlen a szolga viselete, rá akar nőni a gazda fejére, esetleg más, egyéb holmi. Kozák Imre még a feleségét is félthetné, mert bi' azon- megakadhat a férfiszem. Imre gazda őszbe csavarodott, deres fejű ember; a felesége: Vitás meg igazi helyremenyecs­ke, akinek ilyenkor legtüzes-ebb a vére. Csak ugy -a buszon felüli. Kozák azonban nem fél­tékeny. Nincs rá oka, mivel a mostani bé­res, meg a Vitus közt rendes az -állapot. — Megböcsül a Vitus! — véli magában Kozák Imre. Igaz, becsüli Vitus az urát, mert jó mód­ba juttatta. A szegény bérföldes ember lá­nyát nem átallotta elvenni gazdag létére. Csakhogy az is igaz, amit a nép beszél, hogy Vitus nem szerelemhői ment a deresfejü em­berhez, hanem a módért. Ugyan k-i hinné el, hogy egy fiatal leány azért megy az őszülő emberhez, mert szereti? Még hozzá, máso­dik feleségnék! Jómódú leány idős emberihez ujasszony­na'k nem megy! Oda vagy szegény leány, vagy özvegy a'sszony való. M-ost már mindegy, akár -mint történt a dolog, csakhogy Kozák Imre szereti a fele­ségét szive egész melegével. És jaj volna annak, aki Vitust merné támadni, vagy az öreg előtt „simifölni". Vitus is érti a módját, mint kell bánni az öregével. Beköti- a szemét mézes-mázos szavaival, forró csókjaival. És kell egyéb egy őszülő embernek, a kinek a felesége olyan kívánatos asszony, mint a Vitus? Bizony nem kell! Keresve sem találna Kozák különbet. — Csak ez -a Jóska, ez maradihatna mög a bérösségbe! — véli ugy maga elé Kozák, amikor ia gondolatai tisztulnak. — Mert hát furcsa mögszofcni az uj cs'elédöt . . . Vitus is igy gondolkozik. Jósika, a mos­tani béres, egészen beletanult a dolgok rend­jébe. Meg aztán amúgy is egészen szemre való legény. Csak már ne vinnék el katoná­nak. Pedig hát az ősz nem sokára ideér és akkor Jóska itthagyja őket. Maid akad helyébe más, ujabb 1 Igaz! Kozák Imre is éppen azt várja, azért ül az eperfa alatt és pipázik. Amiint gondolkozik és számítgat, csak megérkezik, akit vár. Éppen benyitja a ke­rítés ajtaját. A kutyák megugatják. A zajra Vitus is kitekint a pitvarból. Ugy látszik, készülődik valahová. Fityuláját igazgatja a fejénv-A fehér ingén át szépen domborodik ki a teli keble. A formás karjaiban feszülnék az izmoik. Amint megpillantja a kerítésen Iskola öltönyök, felöltők, costOmSk fiak és leánykák NEUMANN ML Kérjen árjegyzéket. cs. és kir. udvari és kamarai szállítónál részére kaphatók Szeged, Kárász-utca 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom