Délmagyarország, 1913. augusztus (2. évfolyam, 178-202. szám)

1913-08-02 / 179. szám

10. DÉLMAGYARORSZÁG 1913. augusztus 2. határ, amelyet csak később fognak pontosan meghatározni. 4 , A BOLGÁROK VÉDELME. A Szófiai Magyar Egyesület a következő sorok közzétételére kérte föl Lapunkat: A uagy késéssel ideérkezett (hazai lapdkjból megelégedéssel konisltaitáljük, hogy a mar gyar közvélemény <a külföldön elterjesztett koholt híreknek, mélyek a bolgár nép józan természetének és kiváló polgári erényeinek lealacsonyitását célozták, nem adott hitelt. A bolgár ,nép a mostam válságos, 'nehéz percekben újra megerősítette a jó hírnevet, melyre példás józanságával és az európai kulturára irányzott céltudatos törelkvéséniéll fogva a külföldön a kÖBeŰimriltfcain oly nagy mértékiben tett szert. Köztudomásu, mily jó bánásmódban részesültek az első balkáni háborúban kézrékerült nagyszámú török foglyok. A mostani háború folyamán ideszálUtott szerb és görög foglyok ép igy a legjobb bánásmódban részesülnek és még csak indulatos szarvaiknak sincsenek kitéve. A Bulgáriáiban nagy számban élő görögök és szerbek szakaidon és nyugodtan folytathatják foglalkozásúikat. Számos műhelyben 'a bolgár munkások a szerbekkel és görögökkel együtt a lelhető legbékésebben dolgoznak és viszály Soha sem támad köztük. Az országban bámulatos rend és nyugalom uralkodik. A inép tűzik a kormányban ós a hadseregben éis itriiridlniesen várja a .megpróbáltatások végét. Ha ily példás viszonyok ellenére ,a külföldön mindennemű biirek terjedtek el: hogy Szófiában éhínség, forradalmi zavargás, stb. törtek ki, ez csaik annak a ténynék tulajdonítható, hogy Bulgária hosszú napokon és heteken át teljesen el volt zárva a külfölddel való érintkezéstől és a kormánynak nem vcít módijia e célzatos hírekkel szemben föllépni. A imiár majdnem egy évig tartó h'áiboru megviselte ugyan ez országot, de megtörni nem birta. Csodálatos szellemi és .anyagi erő Kakik ebben a tehetséges, jóravaló népben és kétségtelen, hogy laz országban a hélkie megkötéséivel uj, fokozott föllendülés fog kezdődni. A Szófiai Magyar Egyesület elnöksége. TÖRÖK KEGYETLENKEDÉS. Szófia, augusztus 1. Jó forrásból származó jelentések szerint a törökök a határon kivül fekvő bolgár helységekben a lakosságot lemészárolják, a házakat kifosztogatják és felgyújtják, az asszonyokat pedig megbecstelenitik. A kerületi hatóságok jdlertése síZerlilnt a török haderő és a kurd lovasság még mindig nyugtalanítja ia irégi .bolgár határ mentén Lévő területek (lakoósiágálb iMimldterlütit, ahol a törökök megjelennek, .pánik félelem fogja el a lakosságot A bolgár kormány újra tiltakozni fog a portánál. TANÁCSKOZÁS BÉCSBEN. Bécs, augusztus 1. Giers orosz nagykövet, aki tegnap tért vissza Marienbadból, teg7cohl<ümna 6 órai égé88el, legnagyobb Z<oCUlaIil|JCl üveggel lencsével ós fémszálas izzókörtével darabja 3 korona. világitási üzletében, Kölcseyutca 4. Wagner-dalofa. Fonyó Soma © ci Ü. m szájpadlás nélkül. Az általam készített rágásra kitűnően használható a valódi fogaktól fel nem ismerhető, az eredeti fogakat teljesen pótolják. Készítek továboá arany koronákat és levehető arany hidakat jutányos árak mellett. Vidékiek 12 óra alatt lesznek kielégítve. Bármilyen javítást 4 óra alatt készítek. BARTA ÁGOSTON fogtechnikus. Kígyó-utca 1. sz. SZEGED. nap hosszabb tanácskozást folytatott Berchtold gróf külügyminiszterrel a hatalmaknak Törökország ellen való akciójáról. A török nagykövet, akinek Gmumdenböl tegnap kellett volna visszatérni, azonban konstantinápolyi hivatalos táviratok .miatt utazását elhalasztotta, tengap meglátogatta Berchtold grófot, ihogy Törökország magatartásáról tanácskozzék vele. A legdrágább városok. — Statisztika azélelmiszerekdrágaságáról — (Saját tudósítónktól.) Most Jelenít meg a központi statisztikai hivatal legújabb Iklifaldványa az „Árstatisztikáról", amelyből kitűnik, hogy élelmiiszereimk mily óriási árhullámzásnak vain alávetve és ami a legszomorúbb, hogy a nyílt piacok árai minden élellmicikknél évről-évre magasabbak ksziidk. A husne,miieknél nem lehet teljesen, pontos öszszehasouLitást végezni azok scíknieiniüsége miatt, de az állati termékek .legfonitoisaibbjai már elég tanulságot nyújtanak. ki A háj 1900-tól 1911-ig 64 fillérrel drágult ülagramnnoniklint ia nagyforgalomibíain és 75 fillérrel a 'kis,forgalomban. A zsir évi átlagos ára a n,agyforgalomban 1904-ban 144 fillér volt kilónkint, 1906-ban pedig 143 fillér, sia,játságosiképen azonban ez az egyfilláres ánjlavulás a kisfongaloinban kétfilléres drágulásira vezetett, 156 fillérről 158 fillérre emellk'ödve a zsir kiló járnak ára. Igy .történt a teatojásnál is 1902-ről 1903-ra. 100 darab tojás ára 528 fillérről leszállott 525 fillérre, a fogyasztó pedig fiz darabért fizetett az árcsökkenés után 57 fillér helyett 63 fillért. A hüvelyesek közül ,az apirósiziemü bab kilója 1901-ben elérte a 20 fillért s azóta sietve közeleidiik a 30 fillérhez. A baromfinál 1900-ba,n a magykieiresfceidö a vásárcsarnokban az élő csirke párjához .186 fillérért jutott, a csarnoki árus 277 fillérért adta a fogyasztónak, mig a nyilt piacon 209 fillért volt az ára. Több vidéki városban az élelmi cikkek Legfontosabbja sokkal drágább, mint Szögieden. Legdrágább városaink: Kolozsvár, Temesvár, Miskolc, Pozsony és Kassa, Fiumét küllőn véve, ahol óriási az élelmiszerek drágasága. Az 1899—1910. közt élteit időszakot véve alapul, a borsó kilója 30—50 filléres minimum és maximum közt mozgott. Aradon ez a 'két batár 42—60 fillér, Kolozsvárott 44—62, Pécsett (1903. óta) 47—56 fillér s ezekül©/, hasonlóak az árak Debrecenben, Győrött, Kassán, Pozsonyban, Sopronban, Szegeden ós Temesvárod. Az aprószemü .bab kilója, a jélzatt időszakban 23—25 filléres határok Iközt ingadozott. A rózsaburigonya ára nálunk 6— 10 fillér volt, Kolozsvárott 7—13 fillér és a szóban levő 12 éves ciklusban hatszor emelkedett 10 fillér fölé. A csábe ára 107—169 fillér volt, Pécsett 1901—1910 közt 113—212 fillér; s Pozisonyban 1902. óta 113 fillérről 246 fillérre emelkedett. A sertéshús kilója a fővárosban 123—187 fillér, Szegeden 14Ö—160, Pozsonyban 144—220, Pécsett (1906. óta) 171— 208 fillér. A disznózsír ára Budapesten 118 —192 fillér minimum-maximum között állott, Brassóban (1901. óta) 152—211, Kassán 138— 232, Kolozsvárott 133—225, Nagyváradom 159 —221 fillér köt, Szegeden pedig: 150—180. A teljes tej literje 2.1—24 filléres évi átlagot mutat 1899—1910. közt. Brassóban (1906. óta) az átlag 24—26, Kolozsvárott 25—28 fillér, Szegeden a tej ára 24—28. A vaj 219 fillér minimális és 363 filléres maximális áron kélt e'1 az emiitett ciklusban. Araidon, ugyanez :idő ,allatt a minimális ár 240 fillér volt, Debrecenben 233 filiér (maximum 377 fillér), Kolozsvárott (1905. óta) 279 (maximum 358 fillér.) Száz darab tojás ária volt Budapesten 519, illetve 695 fillér, dlleníben Szegedem 540—790, Sopronban 522—745, Pozsonyban 555—810 ós Temesvárod 771—1000 fillér, itt 1907. óta szédítően emelkedik a tojás ára. hírek. Hogy születnek a nyári szenzációk ? (Saját tudósítónktól.) Két ráérő asszony összeül a zöldséges puttonya mellett, a Szegedi piacon. Azt mondja az egyik: — N.o még ilyent! Hogy ez is megtörténhet! A másik mohón lesi a szót! — No lelkem Marcsó, mi az más mlegést? — Hát, .hogy szelem otthon a kenyerét, azt mondja édeislainyám: tudod-e fiaim, nagy anyádtól hallottam, hogy ezelőtt ötven-hatvan évvel egy leányasszony miiként pusztította el csecsemőjét. Kenyeret dagasatot, a tésztába a babát beletette, osztón elvitte a pékhez megsütni. Igy beszélget Marcsié. A harmadik éis negyedik ,asszony, távolabb ülvén tőllük, osalk annyit hall, hogy egy leány kenyéribe tette a gyermekét és a pékhez vitte. S már kész a legújabb esemény: gyermek a kenyérbem. Néliány perc és a piaci elárusítók csoportba verődve tárgyalják a finom csemegét. Jönnek cselédek ós szakácsnők, aílrik szájtátva hallgatják a hálátlan eseményt. S hogy haza érnek, a nagyságájukat laz uj hírrel örvendeztetik meg s a 'déli étkezésnél már férjuramnak is tudnia kell, hogy mi1 történt amaz ártatlan kisdeddel. M'ost már megszólal a tetlefan. — Halló, a Délmagyarország szerkesztősége? — Igaz kérem, hogy kenyériben megsütötték egy pólyás babát? 'S hiába cáfolja az ember a hírt, szánté kétkedéssel fogadják a cáfolatot. Mért ne lehetne az igaz? Sőt vannak, akik már emlegetik egy jónevü szegedi pékiparos nevét, akinél a gyermekkel töltött kenyereit kisütötték. Most a riporter is 'kezdi elveszíteni a flegmáját. Bekopogtat a rendőrséigre, sienlkli se tud semmit, kérdi a detektivekét, azok is csak piaci kósza,hírnek mondjak. A pékiparos pedig bosszankodik, mérgelődik, dé hiába, szá'l'l a liir tovább. Igy születnek a szenzációk a piacon és sokkal nehezebben múlik el a batásuk, mint •azoké a szenzációké, amelyek tényleg megtör,ténték. I — Miniszterek az árvizterüieten. Megemlékeztünk arról, ihogy Sándor János,, belügyminiszter, Ghillány Imre báró földművelésügyi miniszter és Koós Mihály belügyminiszteri osztálytanácsos a hét elején Erdélybe utaztak, hogy személyesen szerezzenek benyomást a károkról és ellenőrizzék a hatóságok intézkedéseit. A miniszterek vasúton, automobilon és hajtányon bejárták a Maros, Kü'küllő, Nyárád, Sajó és Szamos árviz-sujtotta vidéket és az árterületen mindenütt alapos szemlét tartottak. Három napos ut után a földművelésügyi miniszter és osztálytanácsos ma reggel hét órakor Kolozsváron át Budapestre érkeztek, a belügyminiszter pedig Nagykapusra utazott.. - Nincs Szabadkán kolera. Szabadkán? a minap ko'leragyanius tűrnétek között m©gbegedett egy vasúti kalauz, Petz József, aki Belgrádból hurcolta be miagával a kolera csiráit. Szélledkörü óvó intézkedésiekét, tett Szabadka város tiszti főorv.oSa, Günther József.' dr. a kolera esetleges terjedése élten. A gyanúsított l>eteg házát rendőri kondorral vették körül. Fertőtlenítették a.z egész vonatot, , amelyen a kalauz utazott, öt mapi figyélmeis ! vizsgálódás után végre megállapították, hogy Petz József nem kolerái®, de még tiz na-