Délmagyarország, 1913. július (2. évfolyam, 151-177. szám)

1913-07-05 / 155. szám

1913. julius 5. DÉLMAGYARORSZÁQ f. ]átr-hirii gyászmarsát játszotta « zenekar. A inelaíicholikus akkordokra még többen mentek a koporsó után és akkora tömeg gyűlt Össze hogy a forgalom teljesen fenakadt a Kossuth Lajos-sugáruton. A papi kiséret és a zenekar a Nagy körútig követte a koporsót, ahol Jászai Géza elbúcsúztatta a halottat. Itt a közönség is szétoszlott már és a csalóid tagjai kocsiba ülve kisérték ki a gyászkocsit a rókusi állomásra, A rókusi állomáson vonatra tették a koporsót és Dévára szállították. Déván szombaton délelőtt 11 órakor a református temetőben lévő családi sírhelyben örök nyugalomra helyezik Janky generálist. A polgármester a gyászeset alkalmából a következő levelet intézte az elhunyt özvegyéhez: •Nagyméltóságú özv. bulesi Jamky Lajosné, lozsádi Fekete Anna Úrasszonynak Szeged. öspinte .sajnálattal (értesültem Iboldo;gult férje gyászos elhunytáról. A megboldogultban e város közönsége a hazaszerető, egyenes gondolkozású melegszívű katonát ismerte, aki kiváló egyéniségével és személyi jeles tulajdonaival osztatlanul kivívta társadalmunk őszinte tiszteletét. Amikor a megrendítő gyászeset fölött a város közönsége, hatósága és a magam •nevében őszinte részvétünket tolmácsolom, fogadja egyben Úrasszonyom legmélyebb tiszteletem nyilvánítását. Szeged, 1913. évi jnlius hó 4-én. Lázár György dr., polgármester. — Egy vígjáték pályázat kulisszatitkai. Halmos Izor, a bizarr- ötleteiről ismert mecénás, mint többször megírtuk, a Nemzeti Színház igazgatósága utján kétezer koronát tűzött ki pályadíjul egyfelvonásos vígjáték jutalmazására. A március 31-iki batáridőre hetvenhat pályamű érkezett be, a biráló-bizottság azonban, amelynek Tóth Imre elnöklésével Ábrányi Emil, Horváth Jenő, Mihály fi Károly és Sebestyén Károly voltak a tagjai, mult hó 11-én hozott határozatában egyhangúan kimondotta, hogy a pályadíjra érdemes, irodalmi értéklü és szinpadra alkalmas vígjátékot nem talált a pályázók között, sőt még olyan sem akadt, amelyet a bizottság dicséretre ajánlhatott volna. Pályázatok alkalmával nincs helye kritikának a ibirálóhizottság (munkájával szemben, a Halmosl •féle vígjáték-pályázat köriül azonban — olyan dolgok történtek, amelyek kívánják a nyilvánosság figyelmét, Volt egy pályázó, a ki talán már tapasztalásból, ismerte a hazai bíráló-bizottságok ama eljárását, hogy a pályaművek elolvasása nélkül szokták Ítéleteiket meghozni és ezért beküldött két- darabja közül az egyiknek kéziratában néhány lapot leragasztott ugy, hogy müvét csak a leragasztott lapok erőszakos felszakítása után lehetett volna elolvasni. A biráló-bizottság nem vett magának ennyi fáradságot: nem tépte fel a! leragasztott lapokat és a boldogtalan pályázó ugyanugy kapta kézhez mellőzött kéziratát, ahogyan ihónapokkal ezelőtt beküldötte, Az öttagú biráló-bizottság panaszolja ugyancsak ez a pályázó, a két említett pálya^ mü jeligés leveleit, melyeket irójuk a kéziratok kemény táblájára ragasztott, leszakította és a darabokat jeligés levélek nélkül adta vissza tulajdonosuknak. A vád mindenesetre súlyos, mert ugy tünteti fel a bírálókat, mitnba nem a beküldött pályaművek belső értéke, hanem a jeligés levelek tartalma szerint hozták volna meg ítéletüket. Az eset jellemző a magyar pályázatokra, amelyeknél — köztudomás szerint — a bírálók előre tudják, ki fogja megkapni a pályadijat, vagy még inkább, hogy kik nem fogják megkapni. — Az eszményi nívó. Tudvalevő, hogy az eszményi nivó régen vajúdó kérdésében a belügyminiszter legutóbb több műszaki tisztviselő kiküldését igérte meg, hogy ezek majd alapos helyszini szemle után tesznek javaslatot. Legutóbbi budapesti utazása alkalmával Lázár György dr. polgármester érdeklődött a belügyminisztériumban .ebben az ügyben is. Farkas Zoltán miniszteri osztálytanácsos, a belügyminisztérium műszaki osztályának vezetője azt a kijelentést tette a polgármesternek, hogy ugy a belügyminiszter, mint a kereskedelmi miniszter már áttanulmányozta s most még csak a műszaki kiküldöttek helyszini szemléje van hátra. Farkas Zoltán azt mondotta, hogy a műszaki osztály tisztviselői szeptemberben fognak Szegedre jönni a szemle megtartására, -azután pedig rövidesen megkapja a város a belügyminiszter döntését. — Csökken a ragályos betegek száma. A tiszti főorvosi hivatalhoz beérkezett jelentések szerint az elmúlt tizennégy napban több ragályos megbetegedés történt. Bárányhimlőben 8, vörhenyben 8, roncsoló toroklobban 1, kanyaróban 21, szamárhurutban 1, orbáncban 5, gyermekágyi lázban 1 megbetegedés fordult elő. Vörhenyben 2, kanyaróban 1, orbáncban 1 és gyermekágyi lázban 1 beteg hunyt el. Az előző tizennégy nap statisztikájával szemben -a kanyaró kivételével minden ragályos betegségben csökkenés mutatkozik. — Lévay Béláné halála. Súlyos csapás •érte Lévay Béla nyugalmazott városi tisztviselőt ós családját. Felesége, sárói ós derzsenyei Lévay Béláné, született ruzsvári Jluzsóx . Ida úrnő, életéneik 60-ik évében, 'hosszas szenvedés után meghalt. Az elhalt urinőt -igen sokon ismerték. A Felső varason husz éven át volt magánóvóiskolája. Kedves, nyájas szívű gondozója volt évek során át a gyermekseregnek, akiknek vidám zajától csak -azóta csöndes a Bárka-utcai óvóiskola, amióta a „kedves néni" ezelőtt két évvel nagy beteg lett- A sze,rető feleség és családanyát pénteken reggel váltotta meg szenvedéseitől a halál. Férje, Lévay Béla nyugalmazott városi iktató, fiai: Lévay Ferenc dr. ügyvéd, Lévay Béla városi adótiszt és kiterjedt .rokonság gyászolja. Temetése vasárnap délután lesz a Bárka-utca. 17. számú házból. — Öngyilkos alezredesné. Jelentettük tegnap, hogy dezseri Gyura Ádám alezredes özvegye Budapesten, a lakásán morfiummal megmérgezte magát s eszméletlen állapotban a Rókus-kórházba szállították. Tegnap délután megérkezett Szegedről az öng-Xlkos asszony fia, dezséri Gyura Árpád huszárkapitány, aki édesanyját a Rókus-kórházbó! a Pajor-szanatóriumba vitette, hol az éjjel az öngyilkos nő meghalt. — Pesti diáknyomor. A képviselőház fényes és ragyogó éttermeiben tegnap este szomorú eset történt. Az előkelő közönség között megjelent egy rosszul öltözött, beesett arcú fiatal ember és alázatos bangón a tulajdonost kereste. Odavezették Czipóth József tulajdonoshoz, akinek fájdtalamsan panaszkodott: — Ma még nem ettem, kérem, adjon nekem vacsorát. Majd elmondotta és igazolta, bogy K. E. egyetemi hallgató, szegény sorsú szülőik gyermeke és saját keresetéből él. Télen tanítással szerzett kenyeret magának, de most a nyári szünetben semmi jövedelme nincs. A vendéglős meghallgatta a diák kérését, azután vacsorát adott neki és megengedte,,hogy egész éven át díjtalanul étkezhetik az étterem ben. — Az elmanipulált szeszadó. Temesvárról jelentik: Két hónappal ezelőtt nagy lótás-futás volt a temesvári rendőrségen. Fináncezredesek és fináncgenerálisok adták egymás kezébe a kilincset és folytattak titkos tárgyalásokat Miges Gábor dr. rendőrkapitánnyal, a bünügyi osztály vezetőjével. A tárgyalásoknak az lett az eredménye, hogy egy pénzügyőrökből, rendőrtisztviselőkből és detektivekből álló válogatott társaság látogatta meg váratlanul a Blau Testvérek gyárvárosi szeszgyárát. Ezt a gyárat különben az jellemzi, hogy már régóta nem szeszgyár és régóta nem a Blau Testvéreké. Az egykor hires szeszgyár elsorvadt, megszűnt, likvidált, a cégtagok közül Blau Leó egyedül maradt és az üres gyári telken szeszszabadraktárt és denaturáló telepet rendezett be. Egyszerű szeszkereskedő lett az egykori gyárosból, aki azonban addigi könyvelőjével, Schuschitzky Mórral társulva, a régi Blau Testvérek szeszgyára cég alatt folytatta a steeszkerefeked'ést mindaddig, a mig egy konkurrens cég följelentésére a.biróság el nem tiltotta őt a szeszgyár jelző használatától. Az üzlet azonban igy is érthetetlenül sokat jövedelmezett. Blau és Schuschitzky nagy lábon éltek és annyira költekeztek, hogy életmódjuk túlhaladta a legvirágzóbb szeszüzlet jövedelmét is. A váratlan vizsgálat azután lerántotta a leplet erről a titokzatos jövedelemforrásról. Kiderült, hogy a szesznaturálő telepen súlyos visszaélések után kutat a pénzügyigazgatóság. Hamis bélyegzőknek és hamisiiott feljegyzéseknek jöttek a nyomára. Súlyos megtorlásról beszéltek és nyomban megvonták a- cégtől a .szeszdenaturálási engedélyt. Az esetről megemlékeztek annak idején a fővárosi és temesvári lapok is. A nagy apparátussal meg indult eljárás azonban érthetetlen módon megfeneklett. Az akták valahol el vannak temetve, a vizsgálat ellanyhult és azt beszélik, hogy egy nagybefolyásu pénzintézet és a mely annak idején a Blau Testvérek cég iikvidációját lebonyolította, idézte elő közbenjárásával ezt a cégre nézve kedvező fordulatot. Ezalatt pedig Blau Leó előkészítette a dolog további kibonyolitását. Mindenekelőtt összekülönbözött hűséges társával, Schuschitzky- Mórral. Schuschitzky busás végkielégítéssel már ki is lépett a cégből. Szóval a Mór jól teljesítette kötelességét, a Mór tehát mehetett. El is ment. Egyelőre egy előkelő fürdőhelyre, onnan pedig — aligha viszsza Temesvárra. Ha tehát a vizsgálat, — sok százezer koronás visszaélésről lévén szó, — mégis beigazolná a fölmerült gyanút, ugy már jóelőre gondoskodás történt, hogy mire a rejtelmes módon elhúzott vizsgálat nyomán megtorlás következnék, a visszaéléseknek ne legyen gazdája. — Schmidt Míci gyilkosa. Lázas hajsza •folyik — mint bécsi . távirat jelenti, — Schmidt Maci. gyilkosa után. Tegnap két embert tartóztattak le, akikről ideig-óráig azt hitték, hogy ők ölték meg a pásztorórán a félviláig nőt. A bécsi rendőrségihez ugyanis értesítés érkezett Drezdából, bogy ott egy Klasen Simon nevü gyanús embert fogtak el, akire ráillik Schmidt Mici gyilkosának személyleirás. Az értesítés után a bécsi rendőrség két embere Drezdáiba utazott, de hamarosan kiderült, a drezdai rendőrség tévedése. Akit Schmidt Mici gyilkosa gyanánt elfogtak, egészen fiatalember, mindössze tizenkilenc éves, a gyilkos pedig a szálló személyzetének előadása szerintt legalább huszonhat •esztendős ember lehetett. Azonkívül igen elegáns megjelenésű és valóságos férfiszépség volt, aki a félvilági nőt megölte. Különösen kék szemeit dicsérte a szállodai személyzet, Klasen pedig nem elegáns ember és egyébként sem illik .rá a személyleírás. A lázas hajsza folytán kellemetlen kalandja volt tegnap tObm-^olla.br,unnban egy prágai utazónak. A félvilági nő gyilkosának nézték, letartóztatták, de utóbb kiderült a tévedés. Erre aztán szabadon bocsátották. — Huszonhétmillió csipkerózsa. Jövő szerdán virágnap lesz egész Nagy-Britanniában annak emlékére, hogy 50 éve, mióta Alexandra özvegy anyakirályné brit földre lépett. Ezt a .napot a kegyelet a jótékonyságnak szánta. Országos 'bizottság alakult, a mely Alexandra-napján 'Csipkerózsákat fog árulni a szigetországban, egyedül London fővárosára husz millió virág jutott és egymással versenyez az arisztokrácia hölgyvilága a szegény néposztály asszonyaival, leányaival, hagy mentől több pénz gyűljön be a csipke-