Délmagyarország, 1913. július (2. évfolyam, 151-177. szám)

1913-07-30 / 176. szám

1913. julius 30. A bukaresti béketárgyalások. (Bulgária román segítséget kér. — Nincs ma se fegyverszünet. — Véres összeütközések.) (Saját tudósitónktól.) A balkáni álla­mok kiküldöttei mára megérkeztek Buka­restbe és holnap megkezdik tanácskozásai­kat a békéről. Sajnos, a fegyverszünetet nem lehetett megállapítani, mert ugy a gö­rögök, mint a szerbek tovább akarnak har­colni, ugy, hogy ,a helyzet tulaj donképen rosszabb, mint a török háborúban. Akkor a hadviselő felek megállapodtak abban, hogy amig a londoni konferencia tart, addig szü­netel a háború. Mikor aztán nem tudtak megállapodni Drinápoly miatt, annak rend­je és módja szerint fölmondták .a fegyver­szünetet és a bolgárok ostrommal bevet­ték a várat, amely azonban ma már nem az övék. Most a helyzet ugy áll", hogy je­lentékeny szerb csapatok vannak bolgár területen és nap-nap után véres összeüt­közések történnek, miközben a békedelegá­tusok már a zöld asztalnál fontoskodnak. A görögök még mindig nagyon intranzi­gensek és nem engednek követeléseikből és miután a bolgár fegyverekre számítani nem igen lehet, megtörténne az az eset, hogy Bulgária az ellenséges Romániához fordul, hogy védelmezze meg, érdekeit a szerbekkel és görögökkel szemben. Általá­ban Romániától azt várják, hogy mérsék­lőleg hasson a szövetségesekre, ami való­színű is, mert a román hadsereggel szá­molni kál. Károly király, már a szultánnak is telegrafált, hogy a török hadsereg ne nyomuljon előbbre és nincs kizárva, hogy a londoni nagyköveti tanácskozás határo­zatának a román hadsereg fog érvényt sze­rezni. Szó van arról is, hogy Törökország­gal szemben esetleg Oroszország is fegy­veres beavatkozást provokál, de ez már kockázatosabb lépés és egyelőre Anglia sem helyesli Oroszország izolált föllépé­sét, mert félti a Dardanellákat az orosz flottától. Addig is, amig -mindezeket a kér-, déseket megoldják, a szerbek és görögök pusztítják a bolgárokat és viszont. A mai napon még ezek a jelentések érkeztek: ROMÁN INTERVENCIÓ. Szófia, julius 29. Az Bcho de Bulgarie irja: Bulgária fáradozásai a békés megoldás érdekében, miután a görögökben, akiknek a szerbek fogékony tanítványai, hiányzik a jó­akarat és az engedékenység, már két alka­lommal hiábavalónak bizonyultak. Remélhe­tő, hogy a bukaresti tárgyalások alkalmával minden kibúvó csütörtököt fog mondani ,és Románia, amely minden élőfeltétellel és esz­közzel rendelkezik arra nézve, hogy az ér­dekelt népek kivánia-lmainak és a számba jö­vő államok jogos •követeléseinek megfelelő megoldást kikényszeritsen, nem 'fog olyan játékban résztvenni, amely a legridegebb el­lentétben áll ama kategorikus kijelentések­kel, amelyeket Románia tett. A BÉKETÁRGYALÁS. Bukarest, julius 29. Venizelosz minisz­terelnö'k a többi görög delegátusokkal teg­"ap este tiz órakor ideérkezett. A mai első konferencián a megbizóJl|evelídket már -kiose­r,é]ték. Diszeszku közoktatásügyi .minisztert, m,|Pt negyedik (meghatalmazottat, bevonták a DELMAGYÁRORSZXQ " román békebizottságba. Kriscészku ezredes, a vezérkar főnökének helyettese, katonai szakértő gyanánt fog szerepelni. PASICS NYILATKOZATA. J'á'ii, ju'!us 29. Pisics szerb miniszter­elnök a Temps levelezőjével folytatott beszél­getésben a többi között ezt mondta: — Dninápoly eliten valló törölk támadás kizáróan Eur.pára tartozik. Mi az értekezle­. te® nem fogunk vele fogdáik ózná. A mi föl­ada-tunk a Balkán ügyeinek -rendezése. Ha az értekezlet elé terjesztik azt a1 javaslatot, hogy ,a Balkán-államok a békekötés után segítsék Buíligáiriát a londoni értekeztetan néki jutott területek visszaszerzésében, azt talán el fog­juk fogadni. ,Ami a sízerb és -a/ bolgár csapa­tokat illeti, azok nagyon közeli vannak egy­máshoz és igy nem lehet fegyverszünetet köt­ni anélkül, hogy egyidejűen az előzetes békét is meg ne kössük. VÉGLEGES BÉKEKÖTÉS. Cettinje, julius 29. Mértékadó körök -föl­fogása szerint -a békekötést a legközelebbi napokra várják. A montenegrói kormánynak a helyzetre vonatkozóan Belgrádból kapott legújabb értesülései optiími'sztiküsák. Szerbia engedékeny álláspontra helyezkedett. A bel­grádi kormány nem fogja követeléseit túl­feszíteni és ezzel kockára tenni -a fegyverrel kivívott eredményeket. Bukarest, julius 29. Spalajkovics szerb delegátus egy román publicistának azt mon­dotta, hogy a békekövetek sem fegyverszü­netet, sem előzetes békét nem köthetnek, -ha­nem a szövetségesek végleges békekötést fognak kérni, vagy pedig tovább folyik a háború. A -szerb kormány a bolgár-szerb ha­táron -lévő sztratégiai hadállásokat magának követeli biztossága érdekében. ­A NAGYHATALMAK LÉPÉSE. Belgrád, julius 29. Hir szerint a nagyha­talmak között eszmecsere folyiik arról, hogy Belgrádban és Athénben kollektív lépést te­gyenek az ellenségeskedés megszüntetése vé­gett. .Ez a kollektív lépés közvetetten közel •van. A szerb lap-óiknak azt a hírét, hogy Ausztria és Magyarország Péter-várott meg­bízást kért, h-ogy külön .léphessen föl Szerbia -elten, m-ig Oroszország Törökország elten lép­ne föd külön, illetékes helyen koholtnak mond jak. EURÓPAI KONGRESSZUS. London, július 29. A Daily Mail szófiai levelezője ugy értesült, hogy Oroszország ki­vételével a nagyhatalmak minid pártolják azt az eiszimét, hogy az egész Balkán-kér-lést európai kongresszuson szabályozzák. Bukarest, julius 29. Azok a jelentések, a melyek szerint a bukaresti békeértekezdet ha­tározatait -ratifikálás céljából európai érte­kezdet elé terjesztik, minden alap hiányában .szűkölködnek. Illetékes helyen kijelentik, bogy hia á bukaresti értekezletnek eredménye lesz, az elhatározás végleges tesz. Az érde­kélt államok szilárdul él vannak tőikévé, hogy ügyéilket ők maguk rendezik. VIZSGÁLAT A DANEV-KORMÁNY ELLEN Szófia, /u'li'us 29. Parlamenti körökben •hirlik, hogy a liberális párt a szobranjéban indítványozni fogja, hogy a régi Danev-ka­binet ellen parlamenti vizsgálatot indítsanak. Danev dr. ez idő szerint emlékiraton dolgo­zik, amellyel -magatartását akarja igazolni. 3. A DRINÁPOLYI KÉRDÉS. Páris, julius 29. A politikai helyzet mai alakulását kedvezőbben ítélik meg. Németor­szág nem fogja ellenezni a Törökország el­len való lépéát, viszont Oroszország eláll az Ázsiában tervezett lépéstől, hogy a helyze­tet ne bonyolítsa. Ilyen körülmények között azt hiszi,k, hogy a drinápolyi kérdés nem fog európai bonyodalmat okozni. BOLGÁR VERESÉG. Bécs, julius 29. A Zeit belgrádi levelezője jelenti: A harc az egész vonalon tart. Külö­nösen hevesen küz,dérnek Carevoszélönál, a hová a bolgárok előrenyomultak. A szarbek­ajdk sikerült véres harc után ta bolgárokat még előbbi hadállásaikon tul is visszaverni, A -szerbek megszálltaik néhány fontos poziciót és állítólag Medics ezredes vezérletével egy bolgár dandárt is elfogtak. Ezt hivatalosan még mem -erősítették meg, de ugy .látszik, hogy ia h/itr igaz. Szaloniki, julius 29. A görög csapatok a bolgárokat, aiki-k Dzsumaja-B-aláig vonultak vissza, csaknem egészen bekerítették és zsák­mányul ejtették a bolgár vezérkar podgyá­szát fontos terv-ekkel és parancsokkal. KIK A KEGYETLENEK? Szófia, julius 29. A Konstantinápolyból származó jelentés, amely szerint a bolgár rok, almikor visszavonultak Drinápolyból, kétszáz görögöt megöltek volna, valótlan. Ezzel szemben való az, hogy a törökök Di­motiikában, Drinápolyban és Musztafapasában igen sóik görögöt, bolgárt és örményt lemé­szároltak. Valótlan az a jelent-éis is, mely a bolgárok Tráciából való visszavonulásuk al­kalmával a török hadifoglyokat megölték. Erre vonatkozólag utalni lehet a bolgár fog­ságban levő Szátím bég őrnagy kijelentéseire, amelyeket a Mir közöli és amelyekben- -azt mondja, hogy könnyű általános állításokkal dobálódzni, amint a görögök és a szerbek te­szik, akik azonban nincsenek abban a hely­zetben, hogy egyáltalában egy esetet is tud­nának (fölemlíteni, amelyben a bolgárok a török hadifoglyokat bántalmazták volna. • Szófia, julius 29. A F-iiliippopaliszban meg­jelenő Touidsa clmü törölk lap egy törölk hir­lápiiré cikkét közli, aki nemrég szfilőEeilyén, Drámában, tartózkodott. Az újságíró elmond­ja, hogy -Szeresz. Dráma és Dedieagacs kör­nyékén a görögök rémes kegyetlenkedést vit­tek végbe és mindenfelé fosztogattak, A lakos­ság bolgár területre menekül t. Billikov-o hely­ségből -menekült asszonyok ós -aggok mesélik, hogy a eiz-e-rb csapa-t-dk minidé® huszonhárom­harminc éves férfit meggyilkoltak és az -asz­sízonyökkal szemben kegyetlenkedtek, Belgrád, julius 29. A belgrádi osztrák és magyar követség katonai attaséja, Jelű­nek Ottó őrnagy egy katonai vonattal Üsz­kübb-e utazó,tit és onnan a harctérre megy. A szerbek ugyanis alík-alim'at akarnak adni Jel­liimelk őrnagynak, bogy meggyőződjék a bol­gárok kegyettenlkedéseiről LEGYEN VÉGE A HÁBORÚNAK! Belgrád, julius 29. Nemcsak Ugrón Ist­ván osztrák-magyar nagykövet, hanem Ha/t­wig orosz követ te fölszólította tegnap a szerb kormányt, hogy Szerbia haladéktala­nul -hagyja abba az ellenségeskedéseket. Pa­sics miniszterelnök isimét kitérően válaszolt. Azt mondta, hogy erről már a bukaresti bé­ketárgyalások első ülésén fognak dönteni a szövetségesek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom