Délmagyarország, 1913. július (2. évfolyam, 151-177. szám)

1913-07-19 / 167. szám

1913. julius 19. DELMAGYARORSZÁG 5. rőben ellentétes volna, mert ez a működés egy ember részéről, még ha azt Scossa Dezsőnek hívják is — olyan intenzív nem lelhetne, hogy veleszemhen a kör védekezésre szorulna, mert ez esetben és tevékenysége eliten megvédené a kört- maga a törvény. Láthatja tehát a cikkíró ur, hogy épen ő, aki oly majgas piadestálra emeli Scossa Dezsőt, kívánja őt ezen magasságból lerántani, midőn oly tevékenységet imputál neki, amelyért egy tisztán a jónak és a nemesnek előmozdítására alakult egylet ellenségé lehetne, mert különben milyen inidbikból kellene a körnek védekeznie az ő állítólagos tevékenysége eLlen? Nagyon téved tehát a cíikkió ur abban, hogy Scossa Dezső, vlagy bármely más felvilágosodott egyén, aki tiszteletben tartj'a más egyének ós más társadalmi intézmények szabadságát, ellensége lehetne bármely társadalmi egyletnek ak'kor is, /ha az véletlenül katolikus alapon (jött létre, mert ennek elbírálásánál nem szabad elfeledkezni a cikkíró urnák arról som, hogy Szegeden már miniden más vallásfelekezetnek meg volt a külön vallási alapon álló egyesülete akkor, midőn a szegedi katolikus kör megalakult. Nem véhető tehát rossz 'néven, a szegedi csekély számn katolikus lakosságtól sem azon joggyakorlása, mellyel! más vallás felekezetek már évtizedek óta élték. Midőn még rámutatok arra, hogy Seossa Dezső megválasztása a Dmke közgyűlésén egyhangú vélt, akkor azt hiszem, nem kell küllőn bizonyítanom 'aizt sem, hogy a Dmke közgyűlésén való felszólalásomnak az indoka nem Scossa személye ellen irányult, — akivel az életben még a legkisebb élllemtét sem volt köztünk — hanem .kizárólag a Dmke Igazgatóságának .lehetetlen pénzügyi politikája ellen. Azt pedig megboosáj ihatja a cikkíró ur nékem, 'hogy midőn a Dmke közgyűlésén véletlenül rájöttem az Igazgatóság szándékosain homályba hurkolt pénzkezelési politikájára, midőn a már kinyomatott és elfogadott zárszámadási és költségvetásii tételeket indokolás •nélkül akarta a közgyűléssel elfogadtatni, az ellen meggyőződésem alapján tiltakoznom kellett, pedig akkor még fogalmam sem volt arról, hogy mi volt ezen titokzatos eljárásnak az indoka, ide megtettem volna a felszólamlást akkor ás, ha mindazokról tudtam volna, amiket ma tudok, mert én. nem személyekért és személyek ellen, hanem elvekórt és elvek ellem szoktam harcolni. íAz én eljárásom korrektségét és helyességét nem (kell önmagamnak bizonyítani, mert azt bizonyítja a cikkíró ur által bizonyára érdektelennek elismert Az Újság oimii lap julius 12-ik.i számiának e tárgyban megjelent cikke is, de 'bizonyltja ezt a Dmkónek azon általam is inagyon tisztelt tagja, aki ez idő szerint még vallásánál fogva a katolikus körmeik tagja ugyan nem ,lehet, de még is az én indítványom mellett szavazott a Dmke közgyűlésén, holott ugy az Az Újság cimü munkapárti lapnak, mint a fent említett velem szavazó urnák épen. annyi köze van, csak a katolikus körhöz, mint Seossa Dezsőnek. Ha tehát a belügyminisztérium a Dmke lehetetlen határozatát megsemmisítené, ugyanazon az alapon, .amellyel az Embervadiászat cimü cikik megíratott, állítaná lehet majd azt is, bogy ez is a katolikus 'körnek a müve volt és a belügyminisztériummal is a katolikus kör rendelkezik. Azon körülményről pedig, högy a Dm'ke alelnöke részére megállapított fizetés ellén beadott felebbezést egyedül a katolikus kör ta.gj.ai irták volna alá, tudomásom uinlos, de ba igy volna, csak büszkeségemre szolgálna nékem és a katolikus kör ezen! tagjainak, Inert legékesebben hizonyitaná azt, hogy habár a katolikus kör tágjai ez irányban inem tárgyaltak és nem is tárgyalhatnának, mégis a közérdek megóvása, az igaz ós tiszta ünzet!ien szabadelvi eljárás és a közérdek magasabb meghirálásához szükséges világosság ez ^ftbem kizárólag a fekete ház tagjainak lelkebeu és tényeiben élt. , Nem a katolikus kör tagjai és a félebbezest aláíró urak rendeztek tehát Embervadászabot Scossa Dezső ellen, hanem a cikkíró ur és a hozzá hasonló gondolkozású egyének akanmak tisztán egyéni rokonérzelmük alapján a közművelődés erdejéből a közművelődés lasztalára szánt- évi 2400 koronás vadat lepuffantani és Seossa Dezső terítékére adni. fis végül még egyet. Én ugyan nem szoktam az emberek vallását kutatni, de most, miután a vallásról oly sok szó esett, ezúttal kivételesen ifélei jen .a cikkíró ur arról, hogy ugyian Scossa Dezső ur melyik templomban imádíja Istenét — mert. szavamra mondom, mai iniapig sem tudom ezt — és hogy lelhetne-e a cikkíró úrral együtt tagja a katolikus körnek s ha nem, melyik egyesülethez tartóznák, mert én, aki tanulni szeretők, tudni szeretném azt is, melyik szegedi egyesületben szoktak ,a tagok a hozzájuk nem tartozó egyének vallására .is kíváncsiak lenni és azok ellen mindent feltételezni? mert az ember-vadászat cimü cikk ilyennek a létezését is sejteti. Dobay Gyula dr. Postaigazgatóság helyett felügyelőség lesz Szegeden. — A kereskedelemügyi miniszter válasza a közigazgatási bizottság évi jelentésére. — (Saját tudósitónktól.) A közigazgatási bizottság mult éves jelentésére most érkezeit le a városhoz .a kereskedelmi miniszter válasza. A közigazgatási 'bizottság, mint megírtuk, a miniszternél megsürgette a zálogházak államosítását, a vidéki statisztikai hivatalok fölállítását, a vasúti műhellyel kapcsolatban az ipari munkásházak létesítését, a nagyvárad—fiumei gyorsvonatot és végül a Szegeden fölállítandó postaigazgatóság ügyéi. Mindezekről ma érkezett válaszában nyilatkozik a miniszter és közli a várossal, hogy a nagyvárad—fiumei gyorsvonaton és a postaigazgatóság ügyén kivül a többi kérdésekre érdemleges választ ezidő szerint nem adhat, mert nincsenek még olyan stádiumban. A nagyvárad—fiumei gyorsvonatra vonatkozó kérelme a városnak teljesült, a postaigazgatóság dolga pedig azóta egészen más fordulatot vett. A kereskedelmi minisztérium elejtette azt a tervet, hogy a nagyobb vidéki gócporitokon postaigazgatóságok létesüljenek s ehelyett kerületi postafelügyelőségek szervezését vette programba. A város érdekei szempontjából' ez a fordulat éppenséggel nem mondható kedvezőnek, mert tisztán a postahivatal' belső ügyeire vonatkozik, magának a városnak azonban nem jelent semmit. Amig egy postaigazgatóság íölállitását több száz intelligens család beözönlése követte volna, addig a kerületi postafelüffyelőség csupán a szegedi posta hatáskörének kibővítését és teendőinek megsokszorositását jelenti. A miniszteri leirat, amely a közigazgatási bizottság jelentésének csak 'a kereskedelmi részére terjed ki, a következő: — A ni. kir. 'kereskedelemügyi miniszter ur a közigazgatási bizottságnak ,az 1912. év második felére vonatkozó, folyó évi február hó 15-én kelt jelentésé arról' értesített,, hogy a zálogházak államosításának, vidéki statisztikai hivatalok felállításának és az ipari műnkásházák létesítésének kérdései még nincse nek oly stádiumban, hogy ezekre nézve kon krét nyilatkozatot tehetne. A nagyvárad—fiumei gyorsvonati közle. kedés iránti kérelem időközben már teljesíttetett, amen.nyibeu a jelzett gyorsvonati közlekedés folyó évi május hó 1-től kezdve mór életbe ás lépett. Ami végül a szegedi posta és távirdaigazgatóság felállításának kérdését illeti, erre nézve közölte a kereskedelmi miniszter ur, hogy Szeged város polgármestere tett ugyan aziránt előterjesztést, hogy Szegeden postaés távirdaigazgatóság állittassék fel, de ez az előterjesztés nem fogadtatott el, mert a postaigazgatás decentralizálása nem ujabb posta és távirdaigazgatóságok felállításával, hanem a nagyobb kincstári posta- és távírda hivataloknál szervezendő kerületi felügyelőségek létesítésével terveztetik. Ilyen felügyelőség a tervezet szerint Szegeden még ebben, vagy a jövő évben fog létesülni, amint erről a város' polgármestere értesíttetett is. A miniszterelnök megbízásából': Joanovics miniszteri osztálytanácsos. Hogy mi a különbség a postaigazgatóság és a kerületi felügyelőség között és ihogy a felügyelőségek szervezésiének mi a tulajdonképeni célja, erre vonatkozólag kérdést intéztünk a szegedi posta főnökéhez, Körössy Istvánhoz, aki a .következő ifölvilágositással volt szíves szolgálni: — A magyar királyi postának 1909. évi uj szervezete az igazgatóságok ós a hivatalok közé mintegy közvetítő hivatalt iktatta be a kerületi felügyelőségeket, amelyeknek az volna a hivatásuk, hogy a saját körletükben a kisebb postahivatalökat ellenőrizzék és felügyeletet gyakoroljanak fölöttük, továbbá azokat a kisebb fontosságú munkáikat., amelyeket most. a postaigazgatóság végez, átvegyék, liogy ezzel az igazgatóság tüíhalmozott munkáján könnyitsaniek. A kerületi felügyelőségek felállítása azonban még nem teljesen befejezett terv, mert sohasem ilehet tudini, mi jön közbe. A felügyelőségek szervezésének az előjelei azonban már kétségtelenül megvannak, mert éppen ebben nz évben március elsejéig három hónapos tanfolyam volt Budapesten s a tanfolyamok, amelyen én is részt vettem, az volt a célj a, hogy a hiva talvezetőket előkészítse a kerületi felügyelőségek vezetésére. Bogy mikor lépnek ezek életbe, .arra határozott választ ad.ni nem lelhet, mert ezideig még a felügyelőségeknek sem a működési köre, sem pedig a területi kiterjedése .nincs részletesen megállapítva. — A különbség mindenesetre igen nagy a postaigazgatóság és >a kerületi fdlügyelőség között. Olyan nagy, hogy a kerületi felügyelőség még egy kisebb postaigazgatósággal sem hasonlítható össze. A postának, mint hivatalnak a kerületi felügyelőség (nagyobb hatáskört és igy töhb munkát ad, de a város szempontjából nem olyan hivatal, amely a lakosság intelligens elemének kontingensét szaporítaná, A kerületi félügyeilőség egyelőre legfölébb egy hivatalnokkal jelent többet, de azér t ezt f aktumként venni nem. szabad, mert a felügyelőség később kinőheti magát. A felügyelőségek legfőbb célja, hogy feleslegessé tegyék az igazgatóságok szaporítását és éppen ezért biztosítanak nekik majd olyan hatáskört., amely a város és környékbeli kisebb hivatalokra is kiterjed és igy a felügyelet és az ellenőrzés közvetlenebb, intenzivebb lesz. Mert kissé furcsa állapot ugyebár; hogy például a dorosmai, kisteleki, allsó- és ifelsőközponti postahivatalokhoz, de még a város területén lévő posta-fiókokhoz is a szegedi főpostának ellenőrzés ós felügyelet tekintetében semmi köze nincs, ezek mind közvetlenül a 4 ft Belvárosi-Kőházban szombat estétől kezdve minden este Budapest legkedveltebb zenekara, a világhírű KOCZÉ ANTAL és fiai hangversenyez.