Délmagyarország, 1913. július (2. évfolyam, 151-177. szám)

1913-07-16 / 164. szám

12 DÉLMAGYARORSZÁO 1913. julius 2. rolyi ellenségesen nyilatkozott a hármasszövetségről. És velünk együtt ez a benyomása nyilván Kossuth Ferencnek is, mert különben nem tartotta volna szükségesnek olyan félreérthetetlenül és nyilvánosan rácáfolni. Sajnálatosnak tartjuk, hogy Andrássy Qyula, aki mindig mint a .hármasszövetség államférfia mutatkozott, ebben az esetben nem talált erősebb akcentusokat meggyőződésének hangoztatására. Beszámoló juniusról. — A közigazgatási bizottság tíiése — (Saját tudósitónktól.) Ma délután négy órakor tartotta szokásos havi ülését a közigazgatási bizottság Lázár György dr. polgármester elnöklésével. A sablonos jelentések között főleg a főállatorvosi hivatal jelentése érdemel említést, amely szerint a mult hónap állategészségügyi viszonyai éppenséggel nem voltak kielégítők. Pusztít a sertésvész, sőt az első állategészségügyi kerületben takonykóros esetek is előfordultak. A közigazgatási bizottság mai ülésén mutatkozott be Faúr Kornél műszaki tanácsos és a szegedi államépitészeti hivatal uj főnöke, akit a bizottság részéről az elnök üdvözölt. Az uj hivatalfőnök kijelentette, hogy a bizottság működését minden igyekezetével támogatni fogja. Részletes tudósításunk az ülés lefolyásáról a következő: Faragó (ki ön dr. tiszti főorvos a junius iliavi kqzegészságiüig'yi (állapotokról referált. A közegészségügyi viszonyok ugy általában, mint az előző hónaphoz képest kedvezőek voltak. A megbetegedések, valamint a halálozások számában csökkenés állott be, ellenben a népességi szaporulat .a születések számának icsökkienése miatt meglehetősen nagy kontingessel .alábbszállott. Heveny ragályos betegségek csak szórványosan mutatkoztak ugyan, de a kanyaró megbetegedések száma emelkedett. A .népességi mozgalom erdménye junius ban ia következő volt: született 144 fiu, 144 leány, összesen tehát 288 lélek. Meghalt 102 fiu, 94 leány, a halálozások száma tehát öszszesen 196. A népességi szaporulat 92. A vízvezeték az elmúlt hónapban megfelelően működött, a köztisztaság kifogástalan volt. A kerületi orvosok 209 szegény beteget kezeltek. Kedacic .Károly királyi pénzügyi,gaz,gató a királyi adóhivatal junius havi forgalmáról számolt be. Júniusiban a mult év ugyanezen (hónapjához képest egyenes adóban 23670 korona 98 fillér, had mentességi díjban 292 korona 14 fillér volt az emelkedés. Az összes ágazzatok jövedelmezőségében 23963 korona 12 fillér emelkedés mutatkozik. Előírták egyenes adóban 7222 korona 20 fillér, országos betegápoló,si pótadóban 34 korona 94 fillért. Tárgyváltozás címén töröltek egyenes adóban 8363 korona 56 fillért, országos 'betegápolási pótaidóban 379 korona 09 fillért. Házadómentességet hat esetben, halasztást 1741 korona 22 fillér erejéig engedélyezett az adóhivatal. János sy Gyula királyi tanfelügyelő a mult hónap tanügyi viszonyairól számolt be a bizottságnak. A tanévet junius végén befejezték, a bizonyítványokat (kiosztották. Most tehát a jövő tanév előkészítése van (folyamatban. Bemutatta ezután ,a népoktatás fejlesztésére vonatkozó részletes javaslatát, amelyben az analfabétáik eredményesebb oktatását kívánja ,a jövő tanév programja keretében megvalósítani. Kívánatosnak tartja, bogy a tanítók felettes hatósága a tanítóknak az .iskoláin kívül való működését is éber figyelemmel kísérje. Sürgeti a népkönyvtárak fejlesztését, végül fegyelmi ügyekről tett jelentést a tanfelügyelő. A főállatorvosi hivatalnak az elmúlt hónapról szóló jelentését Bárdos Béla osztályjegyző olvasta fel. Eszerint az állategészségügyi viszonyok kedvezőtlenek voltak, amenynyiben a ifemálló szórványos sertésvószen kívül az I. állategészségügyi kerületben takony kórt Ifeét esetben állapítottak meg. A közvágóhídon leöltek és közfogyasztásra alkalmasnak találtak 423 nagymarhát, 672 szopósborjut, 36 növendék mailhát, 1998 sertést, 1748 juhot, 344 bárányt, 1 bivalyt és 36 lovat. Az egész város területén elhullott 5 ló, 5 szarvasmarha, 69 sertés és 1 juh. Kül- és belföldre elszállítottak 45 szarvasmarhát, 495 sertést. Kiadtak 1061 buszfilléres, 717 tizenkét filléres és 1758 .négyfilléres marhalevelet. iSzapár József dr. királyi ügyész az elmúlt hónap ,börtönviszonyairól lett jelentést. A jelentés szerint ,a kerületi börtönben junius ban 645 volt a rabok száma. Az egészségügyi állapotok jwniiisban kedvezőtlenek valtak, a mennyiben ebben ,a hónapban 29 rab betegedett meg. Haláleset nem (fordult elő. A törvényszéki fogházban 2Ö3 férfit, 32 nőt, tartottak fogva a mult hónapban. Ugy a kerületi börtönben, mint a törvényszéki fogházban junius folyamán a rend, tisztaság ós fegyelem kifogástalan volt. Az (ülésen részvettek: Lázár György dr. polgármester, Taschler Endre főjegyző, Bárdos Béla osztályjegyző, Pfaun Lajos, az adóügyi tanácsos helyettese, Zámbó György árvaszéki ülnök, Kedacic Károly pénzügyiigazgató, Eaiur Kornél műszaki tanácsos, Jánossy Gyula király tanfelügyelő, Faragó Ödön dr. tiszti főorvos. Szapár József dr. királyi ügyész, Bagáry Kálmán gazdasági felügyelő, Becsey Károly dr., Jászai Géza, Kószó István dr., Oblátlh Lipót, Rósa Izsó dr. bizottsági tagok. Tisza István gróf kültigyminisziersége. Ugy a külföldi, mint a belföldi, sajtóban napnap után bukkannak föl ihirek arról, hogy Tisza István külügyminiszternek volna kiszemelve. A munkapárt egy tájékozott tagja e hírekre vonatkozólag tudósítónk előtt következőleg nyilatkozott: — Ha Tisza Istvánt külügyminiszternek kandidálják, ugy ebben az ő képességeinek olyan megtisztelő értékelése foglaltatik, mely bennünket, kiknek Tisza István vezére, örömmel és büszkeséggel tölt el. Megállapíthatom azonban, hogy ezidőszerint ilyen változásról egyáltalában nincsen szó. Tisza István magyar miniszterelnök marad és erről a helyről fogja gyakorolni törvényes befolyását a külügyek vitelére. Hozzátel'etem, hogy ha az ellenzék reménykedéseket fiizött ehez a kombinációhoz és arra számított, hogy egy esetleges kormányelnöki változás folytán erős ellenféllel állana szembe, ugy ismét csalódni fog. Ilyen változásra ne számítsanak. volna valahová, mereven bámultam a plafont, a szoba sötét volt s odakünn tiszta, szerelmes junius. Junius? Szabad-e erre emlékeznem? Szabad-e újra fölidéznem? Szabad-e minden könnyet, minden sebet, minden fájdalmat újra fölidéznem? Egy csókot, ami nem az enyém? Egy eltűnt, elmosódott tisztaságot, az első sóhajt, az első összeomlást, a legtépőbb csalódást? Nem, erre nem gondoltam. Csak a holnapra . . . Mintha selyemkárpit tárult volna föl előttem, a kárpit mögött minden csupa fehérség, vakitó, félelmetes és szemkápráztató ragyogás s mindez te voltál, a te szent bizalmad, ép hited és végtelen fényességed. Ez a holnap. És odaültem mögéd. Megint egy csomó ember, amint szájtátva, ostobán bámulnak a szinpadra. A fejük előre nyúlik, tapsolnak, zsonganak és durván nevetnek. Te tudod, hogy én mögötted ülőik. Te nem dőlsz előre, téged nem érdekel a színpad tréfája, lassan hátrahajtod a fejedet, hogy a hajad illatát jobban érezzem s okos bátor kezed a kezemhez siklik. Igy ülünk az első zavartalan boldogságban s itt, ebben a nagy, lármás sokaságban senki sem tudja, hogy mi egymáséi vagyunk, hogy már nem is ülünk itt, isten tudja, hol száll a fantáziánk ködben, káprázabban, láthatatlan magasságban, felhők között és nem szólunk, nem panaszkodunk, nem könnyezünk, szerelmes szemünk belerévül a jövőbe s mind égőbben szorongatjuk egyr más kezét . . . Már tolonganak kifelé az emberek s mind egyformák, kifejezéstelenek, az arcuk bárgyú, törtetnek előre, mint az állatok s mi egy pillanatig még a színpadot nézzük, ahol olcsó reklámképek reszketnek és rossz induló hasogatja a fülünket . . . Milyen gyönyörű, — súgod elbűvölten, milyen gyönyörű, — suttogtam én és most az előadás végén, a közönség sodró árjában, semmi a világon nem tetszett nékünk, csak az előttünk vibráló reklámkép, ezt néztük, erre tapadt a forró szemünk, ez kellett nékünk, ezt imádtuk, mert ezek a képek még néhány pillanatig egymás mellé forrasztottak 'bennünket . . . O, milyen szép volt! November — És újra el kellett válnunk egy állomáson. Ősz volt, hideg szél borzongatott bennünket, ijedt utasok futkároztak, karszalagos vasutasok osztogatták parancsaikat, pincérek káromkodtak, rosszul égő Ívlámpák hunyorogtak a magasban s mi egymás mellett álltunk a perron riszáló kavicsán, a szemünk fehére véres volt a sok sírástól s az ajkunk szikkadt és száraz a láztól. Alig szóltunk s alig álltunk a lábunkon, már fütyült a vonat s én roskadtan siettem feléje. Elindult, kibámultam az ablakon, de csak kormos füst verődött az arcomba, a szernem égett, vágyón, őrülten bámultam a félho*** Kizárólag helybeli, hirneTeieton ves asztalosmesterek által 5i5- készített, elismert jórninőüpFV ségti és bámulatos olcsó mályba, de már nem láttalak. Mit gondoltál, amikor otthagytalak? Mit éreztél, amikor elfutottam? És a lelked nem hasonlott-e meg, amikor beleültél a másik vonatba? El kellett volna futnunk, rohannunk kellett volna, amig a talpunkból ki nem serked a vér s minden inun'k meg nem szakad, őrült voltam, vagy beteg, hogy szótalanul eleresztettelek? Junius — A hajad puha és illatos, mint a nyári éj, szerelmem. A szemed egyszer ugy csillog rám, mintha a szeretőd volnék, máskor, mintha a gyermeked. Az arcod tiszta és nyilt, nincs rajta álom, nincs rajta rejtelem, fehér, mint a gyermek fantáziája. Olyan az ifjúságod, mint egy örökkön nyiló virágé. A hangod finom és mély, mint a hárfáé. Sokszor azt érzem, hogy egy kis udvarban ülünk, előttünk akácok, a földön mosolygó jácintok és muskátlik. Arról beszélünk, hogy tánciskolába jársz, rózsaszínű ruhácskádba szerelmes az egész város és a jogászok rossz verseket írnak hozzád . . . Mintha nem telt volna el semmi, megállt volna az idő és nyolc év belemosódott volna egyetlen álomba. Fölébredtünk, Vékony napsugár reszket át az ákácon, a Sasfiókot olvassuk és édesanyád szelíden hívogat bennünket a délutáni kávéra. Mintha tizemhatéves volnál, kicsiny szerelmem. első kézből csakis az Egyesült Műasztalosok Butorraktárában (Szeged, Tisza Lajos-körút 19. szám alatt, Kertész pékkel szemben) kaphatók; esetleg részletfizetesre is.