Délmagyarország, 1913. július (2. évfolyam, 151-177. szám)

1913-07-12 / 161. szám

1913. julius 12. DÉLMAGYARORSZÁG 5. vetkezté'ben Ivanov hadserege teljesen meg­semmisült. Á GÖRÖGÖK KA VALLÁSBAN. Athén, julius 11. Kunduriotis tengernagy­tól a következő táviratot kapta: Kavallát hi­vatalosan elfoglaltuk. Criezis (hajókapitányt n,eveztük ki a város kormányzójává, aki most görög hatóságokat szervez ott. A környéket megitisBtitottuk a komitácsiktól és bolgár ka­tonáiktól. A lakosság, köztük a muzulmán ©lem is lelkesedik a görögökért. Athén, julius 11. A doirand mufti kérésé­re Konstantin király késznek nyilatkozott, hogy a bolgárok által meggyilkolt muzulmá­noknak mintegy ötezer árva családtagját gon dozásába fogadja. BEMASIROZ ROMÁNIA. Bukarest, julius 11. Tegnap döntött a román kormány a Bulgáriával szemben va­ló eljárás dolgában. A kormány elhatározta, hogy Bulgáriát értesiti, hogy a román had­sereg be fog vonulni bolgár területre, mert Románia is akarja hallatni szavát az európai Törökország területének végleges fölosztá­sánál. A parlamentet julius 16-ára összehív­ták. Mértékadó helyen kijelentették, hogy a parlament összehívására azért van szükség, mert idegen területnek a román hadsereg ál­tal való megszállása küszöbön van. ROMÁNIA ULTIMÁTUMA. Bukarest, julius 11. Rcmiánia elküldötte Bulgáriának ultimátumát, amely szerint 200.000 román katona átlépi a határt és meg­szállja a Turtukájától Balosikig húzódó terü­letet. A ruszcsuki román konzul már Buka­restbe érkezett és a bukaresti román követ, Ghika herceg táviratilag megkérdezte a ro­mán kormányt, hogy mitévő legyen. Majc­rescu román miniszterelnök és külügyminisz­ter azzal válaszolt, hogy megbízta a követet, adja át Románia ultimátumát a bolgár kor­mánynak. Ebben az ultimátumban Románia felszólítja a bolgár kormányt, milyen enged­ményeket hajlandó adni? Ha ezek az enged­mények nem elégítik ki Romániát, akkor a román seregék megkezdik a katonai müvele­teket Bulgáriával szemben. lA ma reggeli lapok nagy megelégedéssel árnak a kormány döntéséről. Főképen Dana­bolgár miniszterelnököt támadják. Danev már megkapta az első leckét —irják az itteni lapok — a szövetségesiektől, most a román hadsereg fogja megadni a második leckét a makacs kormányelnöknek. Az Advereul mai száma intervjut közöl a bolgár liberális ellenzék vezérével, Radosz­lavoffal, aki ezeket mondotta: — A bolgár ellenzék megmagyarázhatat­lannak tartja Danev magatartását. A 'minisz­terelnök láthatta, hogy a szövetségesek kon­fliktusa mind élesebb lesz, de nem tett sem­mit, hogy biztosítsa magának Románia szimpátiáját. Csodálkozunk, hogy a mai helyzetben Ferdinád király még tartja a mos­tani kormányt. Le kellett volna mondania a kormánynak, mihelyt látta, hogy nem tudja megvédelmezni Bulgária érdékeit. Ha Danev lemondott violna, más politikusok jöttek vol­na, akik képesek a kérdések jobb megoldásá­ra- A liberális párt, amelynek ón vagyok a vezére, fenn akarja tartani a jó viszonyt Ro­mániával és ón remélem, hogyha a Danev­hnrmány visszalép, az uj kormány még meg­találja a módot arra, hogy fentartsa a békét Buigariával. ROMÁNIA HADAT ÜZENT BULGÁRIÁNAK. Páris, julius 11. Miközben Bulgária Oroszországhoz fordult békeközvetitésért és az orosz külügyminisztérium gőzerővel dol­gozik, hogy a balkáni államok között lehető­leg gyorsan fegyverszünetet létesítsen, Ro­mánia megüzente a háborút Bulgáriának. A -szófiai román követ tegnap Danev miniszter­elnöknek jegyzéket nyújtott át, melynek tar­talma a következő: — A román kormány idejekorán fi­gyelmeztette a bolgár kabinetet, hogy abban az esetben, ha a balkáni szövetsé­gesek között háború tör ki, többé nem foglalhat el várakozó álláspontot, mint a hogy tette eddig a béke érdekében, ha­nem kénytelen lesz akcióba lépni. A bol­gár kormány nem tartotta szükséges­nek, hogy erre a jegyzékre válaszoljon és időközben megtámadta a szerb csa­patokat, mire kitört a háború. Bulgária tehát a hadüzenet legelemibb szabályát is mellőzte, ami arra mutat, hogy nincs tekintettel megállapodásokra és a nem­zetközi jogszokásokra. Ilyen körülmé­nyek közt a román kormány utasította a seregét, hogy azonnal vonuljon be Bulgáriába. FEGYVERSZÜNET REMÉNYE. Belgrád, julius 11. Az itteni jól értesült politikai körök mára várják a harcok meg­szüntetésének hivatalos publikálását, miután már tegnap a legtöbb harctéren hallgatóla­gosan fegyverszünet állott be, melyet mind a két fél a sebesültek elszállítására és az el­esettek eltakarítására használt föl. Csak egyes helyeken volt tegnap kisebb harc, a mely arra való volt, hogy a szerb csapatok a visszavonuló bolgárokat nyugtalanítsák. A jól értesült körök azt hiszik, hogy a hábo­rúnak nagyobb stílben való folytatása ki van zárva, mert erre a teljesen kiimerült bolgár hadsereget képtelennek tartják. Páris, julius 11. Még ezen a héten vár­ják a belgrádi, athéni és cettinjei kabinetek hozzájárulását a fegyverszünet megkötésé­hez. Azt hiszik, hogy a háború a jövő hét ele­jén véget ér. SEGÍTSEN A CÁR! Szófia, julius 11. Danev mult szerdán Szasszanovhoz táviratot intézett, melyben közbenjárását kérte az ellenségeskedés meg­szüntetése végett, miután meggyőződött ar­ról, liogy azzal a tervével, hogy Szerbiával és Görögországgal katonailag addig végezni fog, amikor Románia a Dunán átmegy, ku­darcot. vallott. Diplomáciai körökből jelen­tik, hogy Ferdinánd király egyidejűleg táv­iratot küldött a cárnak, ós Danev a bolgár kormány igazolását ugyancsak táviratban el­küldte a pétervári kabinetnek. Danev éhben az igazolásban az események miatt a bolgár hadvezetést hibáztatja. Az a hir, bogy a bol­gár kormány a kabinetekhez fordult volna eürópai intervencióért, nem felel meg a való­ságnak. A bolgár kormány sorsát föltétlenül a pétervári kabinet és a cár kezébe tette le. A balkáni szövetség helyreállitásának eszmé­je, amely valószínűen bennie van az orosz programban, a többi balkáni állam lakossá­gának fölfogása miatt magvalósithatatlannak látszik. A MONARCHIA ÁLLÁSPONTJA . Bécs, julius 11. Ahoz a hirhez, hogy Románia elrendelte hadseregének Bulgáriába való bevonulását, a Reichspost megjegyzi, hogy Ausztria-Magyarország már régebben minden kétséget kizáró módon kijelentette, hogy abban az esetben, ha Bulgária és Ro­mánia között békés megegyezés nem jönne létre, a monarchiának Románia oldalán van a helye. Árviz pusztít az országban. — Kiöntött a Tisza. — Veszély mindenfelé. — (Saját tudósítónktól.) A Tiszának apa­dását mára jelezte a szegedi folyammérnöki hivatal. A jóslás azonban nem vált be. A Kő­rös hirtelen és nagyméretű áradása folytán és a folytonos esőzések következtében a Ti­sza is annyira megáradt, hogy felső folyá­sánál több helyem áthágta a töltéseket és ki­öntött. Ennek következtében Szeged mentén tényleg beteljesült a folyamimérnö'kség jós­lása, mivel itt már apad a yiz, de az nem azt jelenti, hogy a Tisza kisebbedett volna, ha­nem közvétlen Szeged felett is kiöntött, ez az oka az apadásnak. A tápéi földek jórésze viz alatt van. . , (A Tisza áradása.) Husztról jelentik: A Tisza mintegy 7—8 kilométer szélességben átlépte a töltéseket s ezáltal Huszt alsó része viz alá került. A vízár több házat elsodort s a lakosság az áradás elől a várba menekült. Az áradás óriási gyorsasággal rohant s a csordákat őr­zőikkel együtt magával sodorta. Menekü­lésről szó sem lehetett. A vasrnt csak Taracz­közig közlekedik, mert Taraczköz állomás fölött az ár elsodorta a töltést. A lakosság tu­tajon közlekedik a közeli falvakban. Visken az ár több házat romhadöntött. Fádig négy ember elpusztulását állapították meg. Ma reggel Rábáról felhőszakadást jelentettek. Németfalu, Iza, Lipcse és Velete községek alig menthetők meg. A kirendelt katonaság, tűzoltóság, rendőrség és csendőrség tehetet­len az elemi csapással szemben, Máramarosszigetről jelentik: A Tisza áradása esténkint még tart. Máramarosszi­get felett a Tisza vize áthágta a töltéseket és igy a város minden oldalról el van vágva a külvilágtól. Az este hat órakor elindulni szokott vonatot vissza kellett tartani és a Budapestről fél kilenc órakor érkező sze­mélyvonat csak Taraczközig juthatott, mert itt fölszedte az ár a síneket. Holnap délig vo­natok egyáltalában nem közlekedhetnek. Éj­jel érkezett táivrat szerint Hosszumezőnél a vasúti hid leszakadással fenyegét. (A Maros pusztítása.) Makóról jelentik." Csanádmegye gabona­termése alaposan megcsappant, mert egy­részt a Maros áradása, másrészt a folyton tartó esőzések a vetések nagyrészét tönkre­tették. Legtöbb helyen megdőltek a gabona­táblák s még nagyobb baj, hogy sok helyütt a ifeketenozsda mutatkozik. A várható veszte­séggel szemben némi vigaszt nyújt a sikerült gy lirn ölestermés. A Maros kiöntött és elöntötte a csanád­megyei marosmenti községek árterületét. Kü­lönösen nagy pusztítást vitt véghez Makón, ahol a földéhes hagymatermelők még a na­gyon veszélyeztetett ártéri földekért is horri­bilis haszonbért fizetnek. Az idén azonban az egész árterületet elborította a Maros vize s a város az idei bért (könyörtelenül beköve­teli, mert hivatkozik arra, hogy tizenöt éven át zavartalanul termeszthettek azon a terü­leten. (A Körös a falvakban.) Nagyváradról jelentik: A Kőrös már he­tek óta árad, de ma érte el a viz azt a ma­» gasságot, amely már nagy veszedelmet je-

Next

/
Oldalképek
Tartalom