Délmagyarország, 1913. július (2. évfolyam, 151-177. szám)

1913-07-11 / 160. szám

1913. julius 10. DÉLMAGYARORSZÁG 11. delmi miniszter 1859. április 6-án született. Középiskoláit Bud'apesten végezte. Hallga­tója volt a hoh en/beim i gazdasági tanintézet­nek .és a haliéi egyetemnek. Tanulmányai be­fejeztével leszolgálta önkéntesi évét és az 5. számú huszárezredben tartalékos tiszti ran­got uyert. 1882. óta Zemplén/megy ében, atyja birtokain és saját birtokán gazdálkodik. Zem­plénmegyei törvényhatósági bizottsági tag és számos pénzügyi és ipari vállalat igazgatósá­gának tagja. 1896-ban és 1901-ben a facseti kerületet szabadelvű programmal képviselte, de főrendilázi tagsága miatt a mandátumról lemondott. , Návay a politikai helyzetről. -- Nem csatlakozik az An­drássy-féle pártalakuláshoz. — (Saját tudósítónktól.) Návay Lajos a képviselőház volt elnöké, mióta visszavo­nult az a'ktiv politikától, Földeákon tartóz­kodik és most ad először életjelt magáról az Andrássy-féle pártalakitással kapcsolatban. Egy újságíró a földeáki birtokán kereste föl a neves politikust, aki az alábbi érdekes nyi­latkozatot tette: . ; — Én az alakítandó párt programját — kezdte — 'csak a 'lapokból ismerem, velem ebben a kérdésben nem tárgyalt senki, sőt csatlakozásra sem kaptam fölszólítást. An­drássy személyét nagyrabecsülöm s nem szeretnék olyan, nyilatkozatot tenni, amivel őt esetleg feszélyezhetném. Előre kijelenthe­tem, hogy ettől az alakulástól, ha az adott program alapján létrejön — én távol fogom tartani magamat. Először azért, mert a köz­igazgatási kérdésben nem érték velük egvet, másodszor pedig azért, mert a politikai er­kölcscsel nem akarok ellentétbe kerülni. An­drássyék a vármegyék autonómiáját akarják megerősiteni, én viszont az államosítás hive vagyok. Régente autonómlista voltam magam is, azonban az utóbbi évek eredményeiből ar­ról győződtem meg, hogy az államosítás az adminisztráció, a tisztviselők és a nemzeti­ségek szempontjából csak kívánatos lehet. Csodálatos, hogy ma, amikor az egész tár­sadalom államosítva van; a tisztviselők nem akarnak államiak lenni, holott száz ember közül alig akad öt, aki ne függne a kormány­tól. — Az államosítást ugy képzelem, hogy az egy nagy reform kapcsán oldassék meg. Azt, hogy egyes szervek legyenek államiak, Például' a jegyzőik, — igazán nem tartom kívánatosnak. Ezt a kérdést különben, párt­szempontokból nem lehet megoldani. Jövő 'tervére vonatkozólag a következő­ket mondotta Návay: — Egyelőre sem a kormánypártban, sem az ellenzéken nem találom meg a he­lyemet. A kormánypárttól' .elválaszt a vá­lasztójog kérdése, viszont az ellenzéknek yeziéreszméje olyan, akcióban nyilvánul, me­lyet senki, aki a munkapártnak 191.3. ja­nuárig tagja volt — nem támogathat. El­végre én, aki az emlékezetes julius 4-én .még a munkapárttal azonosítottam maga­mat, saját eljárásom dezavuálása nélkül nem vehetek részt a restitució in integram­ban. Már pedig én önönimagamai nem de­zavuálhatom. Tudom, sőt Tisza is elismeri, hogy súlyos sérelem érte a /házszabályokat, de a sípolás és a trombitálás sem volt ház­szabályszerű eljárás. — Andrássynak valószínűleg sikerülni mg megcsinálni pártját, hisz már a plurali­tást is elejtette, csa'k egyet nem értek, hogy j. *.?res ebben az alakulásban Szterényt, ma bürokrata ember és még hozzá merkan­tilista? A kormányképesség biztosítva van ozamukra. ha akciójukhoz sikerül Wekcrle rb-°h memyemi. Én egyelőre semmiféle c tinóban nem veszek részt, .hanem várom a viszonyok fejlődéséf. 20 millióba kerül a Máv. szegedi beruházása. (Nyolc évig tart az építkezés. — A po?gármester átirata a tanácshoz. — Befejezte az előzetes tárgyalásokat.) (Sajdít tudósítónktól.) Közöltük Marx Já­nos, a magyar államvasutak elnöki gazgató­járiak Szegedhez intézett azt a leiratát, a mélyben a központi pályaudvarral kapcso­latos nagyszabású államvasuti beruházások­ról értesítette a várost és, .mintegy ötven hold városi terület ingyenes, átengedését kérte a Szeged-állomás környékén. A leirathoz csa­tolt tervekből kitűnik, hogy körülbelül 16 mil­lió koronába kerül a nagy vasúti építkezés, a mely csakhamar hírre költ az egész ország­ban. Akadtak .olyan hangok is, hogy ez az egész ügy nem egyéb porhimtésnél, Potem­kin-millióknál, munkapárti korteslkedésnél, a mire abból következtettek, — de .mint utóbb kiderült, teljesen irreálisan, — hogy az el­nök'igazgató egy-két nappal a .kormány iránt való bizalom,nyilvánitás .előtt intézte Szeged városhoz a leiratot. A magyar államvasutak ügyeinek miniszteri referense, Geduly Zoltán miniszteri osztálytanácsos egy újságíró előtt maga is oda nyilatkozott, hogy a sokmilliós befektetésről nem tud semmit és. alaptalan az egész. Lázár György dr. polgármester erre viszontcáifolatot tett közzé, amelyben ki­jelentette, hogy teljesein komoly és reális az államvasutak terve, amelyben az előzetes tár­gyalások is megindultak már. Ebben az ügyben való álláspontunkat ,mi_ is kifejezésre juttattuk akkor. Hangoztattuk, alig hinnők, hogy a magyar államvasutak ilyen, horribilis gazdasági és .forgalmi jelen­tőségű dologiban .könnyelmű játékot meréj­szelne megkockáztatni a várossal. Ez a fel­tevésünk most teljes megerősítést nyert: a polgármester ma igen komoly jellegű átira­tot intézett a tanácsihoz a nagy beruházásra vonatkozólag. Az átirat mintegy végső kon­klúziója a vasutigazga'tós,ággal és a szegedi üzletvezetőséggel folytatott előzetes tárgya­lásoknak, amelyek eredmónyeképen most .még csak az van hátra, hogy a város a be­ruházás több fontos részletére nézve nyilat­kozattételre bírja a Yasutigazgatóságot. Az átiratnak a beruházást illetőleg még két sar­kalatos passzusa van. Az egyik, amelyből ki­derül, hogy nem 16, hanem 19.548,000 koro­nába, tehát majdnem husz millióba kerülnek a vasúti létesítmények, a .másik pedig, hogy a létesítmények Iteljes kiépítése nyolc évi idő­tartamot igényel. A polgármesternek a tanácshoz intézett átirata a következő: A m. kir. államvasutak Igazgatóságár nak ismeretes leiratában azon létesítmények, mélyeket a nevezett Igazgatóiság az 1914-ik évtől kezdve Szegedre betelepíteni, illető­leb melyekkel a .már Szegedén tevő intézmé­nyeket bőviteni szándékozik, nagyobbára csak elvileg jelöltettek meg s emellett a szük­séges s jelentékeny nagyságú területeknek díjtalan átengedése dolgában ,a váro-stól kor­mányhatóisági jóváhagyással ellátott hatá­rozat már most kéretett. Minthogy azon terület, melyet az ál­lamvasutak igazgatósága a vasúti berende­zésekre a várositól kér, igen jelentékeny nagyságú és igen magas értékű, ennélfogva az ügynek közgyűlés elé való terjesztés előtt szükségesnek láttam azt, hogy az államvas­utak szolgáltatásai, a befektetendő érték és egyéb a város .szempontjából fontosnak lát­szó momentumok dolgában a vasutigazgató­sággal s a szegedi üzletvezetőséggel tárgyal­jak. . , A vonatkozó tárgyalások julius 9-én Budapesten befejeztetvén, szükségesnek tar­tom, hogy az államvasutak igazgatóságához átirat intéztessék, amelyben: 1. megkérendő volna az államvasutak igazgatósága, hogy az átengedendő terület azon részét, mely egyelőre .be nem építtetik, mindaddig a város használhassa, amig az tényleg az építkezés szempontjából igénybe nem vétetik; 2. nyilatkozzék aziránt az államvasutak igazgatósága, hogy a leiratában fölsorolt be­rendezéseket hány év alaéi fogja létesíteni; 3. nyilatkozzék aziránt az igazgatóság, hogy az eddigi költségvetések szerint mily összeget fog az előbbi pontban .meghatáro­zott idő alatt beépíteni'; 4. nyilatkozzék aziránt ,is, hogy mind­azon területeket, melyekre a város által át­engedendő területen tul ugy a központi pá­lyaudvar létesítése, mint ,a vontató telep, mozdonyjavitó és kocsijavító műhely, vala­mint a ,rendezőpályaudvar bővítésére s egyéb kapcso latos berendezések szempontjából szüksége kend, saját költségén fogja az ál­lamvasutak részére megszerezni; 5. nyilatkozzék aziránt az igazgatóság, hogy a jelenleg a róteusi pályaudvarral kap­csolatban berendezett kocsijavító műhelyt Szegedről el nem viszi, (hanem azt vagy kü­lön fentartja, vagy a létesítendő nagy moz­donyjavitó műhellyel egyesíti; 6. nyilatkozzék végül az igazgatóság az­iránt, hogy a rendezőpályaudvar környékén létesitendő, a várostól távolabb fekvő mun­kástelep lakói gyermekeinek elemi iskolázta­tásáról ugyanott megfelelő iskola építése és ientartása utján gondoskodni fog. Megjegyzem, hogy az előzetes tárgya­lások során az összes létesítmények ideje 1914. évtől kezdve 8 évben, a befektetendő költség pedig (nagy műhely 8.500,000 koro­na, vontatótelep 3.408,000 korona, központi pályaudvar 2.650,000 korona, rendezőpálya­udvar 3.000,000 korona, 250 munkáslakás 1.500,000 korona, a szabadkai és vadkerti üti aluljárók építése 400,000 korona) összesen 19.458,000 koronában állapittdtott meg, mely összegben azonban az esetleg építendő iskola és hivatalnoki lakások költsége még nem fog­laltatik benn. Az előzetes tárgyalások alapján az ösz­szes fölvett kérdéseknek a város javára való kedvező elintézése remélhető. Lázár György dr., polgármester. Tisza kiiart a megkezdett uton. Két­ségein felül áll, hogy az a rövid beszéd mely­lyel Tisza István gróf miniszterelnök ma dél­ben ,a pestmegyei nemzeti munkapárt tisztel­gő küldöttségének üdvözlését fogadta, or­szágszerte erős. visszhangot fog kelteni. Ez a beszéd ujabb magyarázatát szolgáltatja an­nak, ihogy Tisza mostani, ujabb .zászlóbontása nap-nap után a magyar nép értelmiségének ujabb ezreit sorákoztatja annak a politiká­nak a .táborába, melynek célja egy, a magyar nemzet javára , szolgáló eredménydus és hasznos nemzeti politika. Különösen mély ha­tást fog kelteni Tiszának az ,a fogadalma, hogy kitart a megkezdett uton, ingadozás és csüggedés jiélkül és hogy megmarad az ,<ok­szerű uton, a demokratikus haladás1terén. Az ellenzéken pedig gondolkozhatnak azon a kritikán, amelyet Tisza gyakorolt András­sy ék felett, akik .most a politikai radikaliz­mus karjaiba vetik magukat, .melyről ezélőtt ők maguk hirdették, hogy a nemzetet vég­veszélybe sodorják. Tisza eme fölfogásának máris, van visszhangja, amennyiben Návay Lajos kijelentette, hogy inam csatlakozik An­í drássy pártjához, j i i*j C2 í -

Next

/
Oldalképek
Tartalom