Délmagyarország, 1913. július (2. évfolyam, 151-177. szám)

1913-07-10 / 159. szám

1913. julius 10. DÉLMAGYARORSZÁG 5. ból kivesszem minidenféle egyházi és állami ceremónia. Legfeljebb az orvos szólhasson hozzá, meg -a megélhetés módozatait számításba vevő gyakorlati érzék. (Larisch grófnő memoárjai.) A híre® könyv, mely Mg past cimen jelent meg a könyvpiacon és sok kellemetlenséget, meg durvaságot kent rá a:z Európa Ítélőszéke előtt sokszor igaztalanul meghurcolt Habsburg-diniasztiára, tudvalevőleg a vizsgálóbíró és nemid őrség- éberségének áldozata lett: elkobozták a monarchia egész területén. Szegeden jó ideje forgott már .a szenzációs könyv. A Kárász-utca egytik fényes köny vkereskedésében, a Várnay L.-cég ikirakatábam szerényein, meghúzódott .a regénysizerü 'kis memoár, el is kelt belőle néhány tucat példány, de senkiinek sem jutott eszébe megütközni r,ajtia. Ebből látható, Ihogy Laristeh grófnő könyve nem is olyan nagyon veszedelmes írás, mint amilyen,nek a policiia felfújta.. Aki elolvasta, nagyot nézett rajta, hogy miféle ármánykodások folynak a bíboros kárpitok világában — s aztáini vette tovább Szomaházyt ós iN.ick Cartert, ahogy jött egymásután. Történt .azonban, hogy valamelyik •délutánon elsétált a kirakat előtt egy bizonyos Pibecz nevü ur, lelkes igalileista .ós a külföldi események árgusszemü ébren,tartója, aki nélkül Bulgária bizonyosain nem mert volna háborút kezdeni. Szerbiáival, ha — Pibecz ur rosszaié véleményéről egyáltalán) tudomással bírt volna. A fiatal galileiste lába gyökeret vert ;a kirakat előtt és „Hopp, megvan!" — kiáltással homlokára ütött. — Hallatlan botrány! Felségsértő könyv Szegeden! Ezt nem lehet eltúrni, ebből európai bonyodalmaik keletkezhetnek! És az óvatos férfin sietett a rendőrségre, ahol titokzatos arccal elmesélte felfedezését, Igy történt, hogy egy félóra múlva már nem volt Lari&ch-könyv Szegeden és a további bonyodalmaknak — hála a lelkes dinasztia-barát ügybnzga,Ilmának — idejekorán eleje vétetett . . . iMosit már tehát nem kell .attól félni, hogy a felséges uralkodóház haragja Szeged felé fordul és „Szeged intem lesz, hanem volt!" — felkiáltással eltörli a várost a nagy Alföld térképéről . . . HEaaBBSffisaaaaa A huszti mandátum. Nyegre Lászlónak főispánná való kinevezésével megüresedik a huszti mandátum. Mint hiteles helyről értesülünk, Vadász Lipót dr. igazságügyi államtitkár nem lép föl ebben .a kerületben!. Az ellenzék helyi, máramarosimegyei .embert jelöl. szájpadlás aélkttl. Az általam készített rágásra kitűnően használható a valódi fogaktól fel nem ismerhető, az eredeti fogakat teljesen pótolják. Készítek továbbá arany koronákat és levehető arany hidakat jutányos árak mellett. Vidékiek 12 óra alatt lesznek kielégítve. Bármilyen javítást 4 óra alatt készítek. BARTA ÁGOSTON fogtechnikus, Kigyó-utca 1. sz. SZEGED. Apad a Tisza. — A Maros is visszatért medrébe — Nincs semmi veszély. — (Saját tudósítónktól.) <A folytonos esőzések és viharok Magyarország egész déli részén vizáradást és árviz-veszedellmet okoztak. Krassószörényben és Teme'simegyében a hirtelen megnőtt vízár .mérhetetlen, károkat okozott, az Alföldön azonban szerencsére nagyobb baj sehol se 'történt, mert a Tisza nem lépte tul a maximális vízállás magasságát. A Tisza egyébként eredetileg sem áradt meg annyira, hogy komoly bajtól lehetett volna tartani, hanem a mellékfolyói: a Kőrös éis a Miaros, áradtak meg ugy, hogy a Tisza is ennek következiményeképen sok helyen. elöntötte az árteret. Árvízveszély azonban nem fenyegetett sehol, merít a Tisza szabályozása óta, ha abnormális is a viz bősége, legföljebb a niagy terjedelmű ártereket borítja el, mint legutóbb Csongrádnál is megtörtént. Máskép van azonban a Marosnál és Kőrösnél. A Maros még most sincs teljesen szabályozva és gyoirsfoilyásu lé'véh, ha nagyon, megárad, leszaggatja a partot és igen könynyen elöntlheti a közel'i szántóföldeket. Természetes azonban, hogy a városok, amelyek mellett elfolyik, kellőleg védve vannak. A Kőrös még veszédelmiesiebb, mert hegyi folyó lévén., sokkal erősebb folyása van. A Körös áradása azonban a Tisza vízállását anynyirá nem befolyásolja, mint a Maros. Különösen nem, itt Szeged kölrnyékién, ahol közvetlen a város fölött ömlik a Maros a Tiszába. Ez volt az oka .annak, hogy néhány nap óta Szeged mellett a Tisza annyira megáradt, hogy az árterét teljesen betöltötte. Az uj,szegedi oldalon egészen a töltés mellett levő fűzfáig ér a Viz, a szegedi oldalon pedig már a .kőfalat moss'a. Ez az áradás azonban nem fog tovább tartani. A szegedi folyammérnöki hivatal a Délmagyar ország munkatársának azt a közlést adta erre vonatkozólag, hogy a Tisza holnap még 10 centiméterrel áradni fog Szeged mellett, azu'tán pedig föltétlenül beáll az apadás. Ma már a kulmiinálás egész Csongrádig tart, mire ide ér, egy napot vesz igénybe. Jelenleg Szeged mellett 6.80 méter a vízállás. A tiszai forgalmat a magas vízállás semmiben sem gátolja, ha azonban, az áradás tovább tartana, ugy, hogy elérné a Viz magassága a 7 imétert, akkor az algyői hidat föl kellene emelni, mert máskülönben a gőzhajók nem közlekedhetnének Szeged fölött. Erre azonban egyáltalában nem lesz szükség, inert mint a folyammérnökség egészen biztosra veszi, az apadás már holnapután föltétlenül beáll. A folyammérnökségnek ezt a megállapítását megerősíti az .a (hir is, amely a Maros apadását jelzi. Eszerint a Maros áradásában, mindenütt szünet állott be. .Makón, de a folyónak felső szakaszán is mindenütt lassú, de határozott apadás észlelhető. A Maros mentén levő csanádmegyei községekből .is érkeztek jelentések, amelyek szerint, ha .a Maros továbbra is apadni! fog a mostani arányban, ekkor elvonul a veszedelem anél% kiil, hogy nagyobb pusztítást müveit volna. Érdekesnek ós megernl,itendőnek tartjuk, hogy a fönti határozott tényállásokkal szemben a budapesti lapokban, az alábbi híradás foglal helyet a Tisza áradásával1 kapcsolatban: — Árviz. Szegedről táviratozzák: A T.isz'a Szegednél is veszedelmesen árad. A folyó jelenlegi magassága 530 cm. A legutolsó 24 óra alatt a Tisza 70 centimétert áradt. A hátóságok megtették a szükséges óvóintézkedéseket. Szóval „árviz". Ugy tüntetik föl egyes szegedi tudósítók az ügyet, mintha Szeged egy ujabb árviz előtt állana. És a hatóságok már óvintézkednek. Pedig eszerint a jelentés szerint még csak 530 centiméter volt Szegednél a vízállás, ma pedig már 680. Épen másfélméterrel .magasabb. És még most is teljesen felesleges minden óvóintézkedés. Kár hogy egyes élénk fantáziájú laptudósitók kiszíneznek egyet-mást, mint ez a példa is eklatánsán bizonyltja. Szeged, a stréber város. — Fáj a földgáz Szabadkának. — (Saját tudósítónktól.) Hogy egyetemet nem kaptunk, ez bizony nlem fájt együk városnak se, de hegy a. földgáz mifelénk iis. elkanyarodik majd, erre már fölszisszennek :a mellőzött városok, azok, amelyeknek állitióiag „nem .kenyerünk a stréberseg." Most Szabadka áll elő leplezetlenül .azzal a .fájdalmával, melyet a földgáz okozott mieiki, lielytesebblen, hogy a földgaz utiprogramjába belevette Szegedet, is. És ebből az alkalomból mi stréber város volnánk, értsd, hogy protekcióval, összeköttetésekkel, folytonos zaklatásokkal kijárjuk magunknak .azt, amire a fogunk fáj. Igy ct .SZfctbadkai lap. Egyben, aztán .dicséretben is részesülünk a strébersógünkért, amelyet nem a közönséges értelemben. alkalmaz reánk, hanem ngy, hogy a stráberségünkkel a közönség anyagi és kulturális jólétinek előmozditására törekszünk. És amig egyrészről a dolog fáj Szabadkának, addig másrészt önmagát korholja, hogy mért nem stréber ő is. Hát. mért nem stréber? .Mi igazán inem tehetünk róla, az azonban, hogy a földgázt nem a stréberségünikn.ek fogjuk köszönni majd valamikor, hát az százszor bizonyos. — Egy magyar miniszter sem mondhatja el — panaszkodik, avagy talán .csakugyan dicsekszik .a bácskai .lap —, hogy amikor olyasvalaminek az adományozásáról van szó, aminek ©Lnyieréseért a magyar városok előszobáznak a miuiszteriumokbain, Szabadka városa ott tolakodnék az elsők között. Viszszameihetünk .a Duna—Tisza csatorna építési tervéig, amikor 1869-ben a szakértők véleményei is Szabadka mellett szólott. iMi sem természetesebb, hogy Szabadka kimaradt a csatornatervből, mert semmi tehetsége nincs a stréherségre. És azóta akár arról van szó, hogy az állam gyárat akar építeni valahol, akár arról, hogy öt városnak leánygimnáziumot szánt, .a minisztériumok előszobáiban' ott tolong, ágál, követel és stréberkedik Szegedtől kezdve Mezőkovácsházáig minden valamirevaló városa az országnak, csak a legtöbb adót fizető városnak nem jut semmi, mert mint mondják, néma városinak .a miniszter se halija a szavát. — Ha most stréber város volnánk, — panaszkodik tovább Szabadka, — azt kellene kérdeznünk: ha már Szegedig azt a földgázt, amely .köbméterenként 1.8 kg. fütőerőt képvisel, el tudják vezetni, miért ne tudnák elvezetni Szabadkáig is és ezen keresiztül Budapestre. Ha stréber város volnánk, .akkor ez az olcsó és jó fűtőanyag, amely az eddigi számitások szerint az ország mai szénbehozatalát 60 százalékra fogja csökkenteni, a szabadkai ipart is hatalmas iendüléssel vininé a fejlettebb régiókba, amint fogja tenni Nagyvárad, Debrecen, Szeged, Apad, Temesvár és a többi stréber városok iparával. Ha stréber város volnánk! De; mint már mondottuk, éppenséggel nem vagyunk stréber város. Most .már tudjuk tehát, hogy .Szeged stréber város. Csak az a baj, hogy ez a tudatunk kissé ingatagul áll, mert. szembeötlően cáfolnak rá élő példáik. Sajnos, a közönség javát szolgáló stréberseg erényével Szeged sem dicsekedhetik, mert ha igy volna, akkor már kaptunk volna ál'lami kórházat, mint Kassa, milliós kölcsönöket, mint Nagyvárad, iskolák államosítását és még sok minden egyebet, amihez szerencsésebb várasók már regen hozzájutottak ... Szabadkát már rég megelőztük. Ha ő stré-