Délmagyarország, 1913. július (2. évfolyam, 151-177. szám)

1913-07-10 / 159. szám

<6. ____ DÉLMAGYARORSZÁG 1913. julius 6. bcrségnek nevezi, hogy nem nézzük ki tátott szájjal, amint más portájára kell ,a sültga­lamb, csak Jegyünk mi stréberek. Stréberek, borzasztóan stréberek, a lagstréberebbek. Ö pedig sirassa el mindig, amikor sikerült ki­stréberkednünk egy-egy ujabb intézményt. ••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••a Megszületett a városházán az első nyári szenzáció. (Saját tudósitónktól.) A mai napon teljes szüneti csönd uralkodott a városházán. A fo­lyosókon. alig lézengett egy pár ember, a hi­vatalokban ólmos unalommal folyt a munka: valamennyi hivatal a nyári vakáció eigyhan­gu, .esemény telein életét éli. A hivatálfőnökök közül többen szabadságon vannak. Elment Balogh Károly pénzügyi tanácsos, Koczor János, adóügyi tanácsos, Faj ka János fő­iszemvevő, sőt .a legfőbb hivatalnok, mindien hivatalok főnöke, maga a polgármester is távol van egy-két nap óta A polgármester tá­volléte alatt, megszületett az első nyári szan­zácói. Hirtelen megkondult a városháza hir­ha,rangja és néhány perc alatt izgatott össze­vissza ifutikozás támadt a. folyosókon: — Hallottal — kérdezték egymást a hi­vatalnokok. — Persze, hogy hallottam. Mit szó! hozzá? — Én nem hiszem . . . — Hátha mégis igaz. Hogy-hogy nem, az a. hir született meg, hogy a polgármestert sürgősen Budapestre hívták, mert Pestmegye, másik verzió szerint Szeged főispánjává akarja kinevezni a bel­ügyminiszter. A hir eredetét senki se tudta megmondani, mindenki „ugy hallotta" a má­siktól. De szárnya nőtt a szenzációnak a vá­rosháza falain kivül is, beszéltek róla már a korzóin és más .nyilvános helyeken, sokam azt is tudták, hogy a polgármester csak éppen elbúcsúzni jön haza, aztán felpakol és megy — főispánnak. Nyomban' utána megeredtek a kombinációk a polgármesteri szék betöltése körül, aztán akörül zuhogtak a találgatások, hogy kerül a szegedi polgármester a pestme­gyei főispánságba, miféle oka-talapja lehat ennek. Bokor Pál helyettes-polgármester is nagy zavarban volt, mert nem tudta a hirt se. megcáfolni, se megerősiteni az érdeklődő új­ságírók előtt. Mindenkinek a gondolatában ott élt a hátha, mig végül jött Péterháiesi, a polgár mester személye körüli szolga, aki ben­fentességéről .és mindentudásáról nevezetes és sörcintvén egyet, erélyesen rácáfolt a gaz­dátlan híresztelésre: — Má, hogy a .nagyságos ur elhagyna minket? No ez mán csak aféle kitalálás. Majd jelöntést töszök róla .a nagyságos urnák, mi­helyest hazagyün. — Miikor jön? — kérdezték az újságírók. — Most teiegrafirozott a nagyságos asz­szonymak, hogy az éjjel érközik a gyorssal, a nagyságos leányával együtt. Péter bácsi kijelentése mindenkit meg­nyugtatott Félóra múlva az egész városhá­zán szétpukkant az első nyári szenzáció, mint a luiftballon és a hivatalokra ismét ráfeküdt az esős, szürke, .eseménytelen' hangulat. 7cph1^mní) 6 órai égésseI> legnagyobb ^SCUiaiupa üveggel lencsével és fémszálas izzókörtével darabja 3 korona. világítási üzletében, Kölcsey­utca 4. Wagner-palota. Fonyó Soma hírek. Szegedi muzsika. Szegeden vagyok, öreg pajtásom akadt. Édesapámnak hívom, án ugy se ismertem az apámat . . . lÉgyütt járunk, együtt dolgozunk, élünk, szenvedünk. Ma este kocsmába hitt, sze gény polgárnép közé. Patikaszer itt a jó bor. Szanatóriuma a sziveknek. Be >is mentünk illő köszöntéssel s behú­zódtunk egy öreg sarokba, mig a szomszéd­ban négy, ütött-kopott cigány siratta zene­szerszámait, Kikerültek egy familiából. Az apa bráiGsáziOtt, az első fiu a cimbalom húr­jait, verte, a kisebbik a prímet vitte, mig a sógor a bőgőt ölelgette. Jó bor mellett néz­tük őket A primás fiatal bajuszkája ugyan csiak elevenen pöndörödött s villogó szeme feketesége ugyancsak tüzektől ragyogott. A bőgőre, cimbalomra kopasz koponyák hajol­tak, egykedvűen, m.ig a brácsa ezüstös,, sar­kantyús bajszú patriárikiáfej alatt feketedett, összenéztem apámmal, si .egyszerre .ejtettük ki: a vén cigány . . . !Aztán küldtünk nekik bort és .a primás húzta, hiúzta . . . Apám azt mondta .nlefci, ugy szóljon, Ihogy csak az Isten hallja meg. A kocsmaszoba zsibongó,sa elcsi­tult, dermedten, csodálkozva; könyökölt fel egy-egy jóképű magyar; csak mi ütöttük fe­jünket két kezünk közé s arra nótára gon­doltunk, .amit az a kölyök Dalnfcó Pista sírdo­gál szegény .ismeretlenségben, gyönyörűen, rikaitóan, ámulatosan a füstös nagy teltemben. Igy busiuiltunk soká. Én könyeibet ejtettem a tarka abroszra s az apám rátette kezét a vál­lamra s „Jól valn, fiam!" Aztán odament a vén brácsáshoz, beszélt neki s .a komolyan figyelő, mogorva öreg lassan kézbe vette le­tett szerszámát, rápillantott családjára és ülve, reszfcetősun, pendítette: Eltörött, a hege­dűm ... A kocsma összenézett. Ezt még so­hase halották talián a kormos f,al.ák, .a békés, vasárnapos .polgárok, sohase rezegték vissza ,a vaskos poharak, pohos, literes üvegek és sohasie ismertük azt az érzésjhullámot, amely elárasztotta szivünk sóvár mezőit, A vén ci­gány! Cserebogár! Lavotta kesergeője . . . ! Hej, de szép volt. Ezen már sirni se lehetett. Kiszáradt szemmel roskadtam .össze apám mellett, mig ő a sarkantyús, fehér bajuszt nézte, mag azt a komor, .agg szemet, amely fölvillanva merevedett a zavaros levegőbe. Apám kántoros kedvvel .búsongott s én mind tehétietleuebbül szorultam a vállához, mig oda nem esett megtörten a fejem fiatal öreg­ség a Az ilyen percet nem lehet már megírni, ebbem együtt érezzük egész sorsunk .tragé­diáját mindenkiével tragikus végtelenség­ben, ahogy .a Vörösmarty verisie .panaszolja. Én ennek a melódiáját éreztem, szavai zené­jét és össze .is tört a súlyuk, titkuk. Apám karouifogott lassan, megindult ve­lem szótlanul és vezetett, vezetett s ugy ér­zem: sohase lesz végei hosszul hosszú, kó­borló utunknak ... F. S. — Tisza István: Arad díszpolgára. Ma déiUtán négy órakor tartotta meg Arad város törvényhatóisági bizottsága közgyűlé­sét. E közgyűlésnek szenzációja aztán, hogy Tisza István gróf miniszterelnököt nagy szó­többséggel Arad város díszpolgárává válasz­tották. A tanács javasolta, melyet határozat­tá emeltek, hangsúlyozva, hogy Arad varos közgyűlésié Tisza István és kormánya iránt törhetetlen bizalommal viseltetik és működé­sében hazafias buzgalommal támogatja. Arad város díszpolgárává kéri megválasztani Ti­sza gróf miniszter elnököt, a város képvise­lőjét. Ezenkívül a Radna,i-utat is. Tisza István gróf nevéről nevezik el. — A tanácisi javas­latot 79 szavazattal 29 ellen, elfogadták. Var­jassy Lajos polgármester vezetésével na­gyobb küldöttség fogja Tiszának a díszpol­gári okmányt Budapestre vinni. — Fegyelmi Petrovics főszolgabiró ellen. Csanádvármegye közigazgatási bizott­sága ma délelőtt tartott ülésén, foglalkozott Petrovics Mihál y battonyai főszolgabiró ügyével. Petrovics Mihály hivatalosan három hónapi szabadságon van, tényleg azonban, .rengeteg adósságai miatt ugy utazott cl kül­földre, hogy többé nem is tér vissza hivata­lába. A közigazgatási bizottság Tarnay Ivor főjegyző indítványára Petrovics Mihály el­len elrendelte a fegyelmit megelőző vizs­gálatot, mert a főszolgabiró olyan adósságót kat csinált, amelyek állásával összeférhetet­lenek. -- Búcsúvétel a Szent-Demeter tem­plomtól, Néhány nap múlva már csákányok döngetik a több százesztendős Szent Deme­ter-templom megkopott falait, megkezdik a történelmi nevezetességű épület lebontását, hogy helyérie fölépítsék a monumentális foga­dalmi templomot. Egyelőre csak egy részét bontják te az öreg templomnak, a másik ré­szében pedig tovább tartják az istenitisztele­teket, amig a fogadalmi templom hajója föl­épül. Mielőtt a falakat bontani kezdik, ünne­pélyes búcsúvétel lesz a Demeter-templom­tól, amelyre Jászai Géza c. püspök a plébá­nia nevében meghívja a város közönségét. A meghívó .igy szól: Az ősi szemt Dömötör-templomtól le­bontásának megkezdése előtt ünnepélyes búcsúvétel tartatik. E .búcsúvétel szent be­széd és püspöki mise keretében vasárnap, julius ,13-án történik és délelőtt 9 óraikor veszi kezdetét. E búcsúvételre a belvárosi híveket és a váiros közönségét tisztelettel meghívja a belvárosi plébániahivatal. A bucsuvételen részt vesz .az egész sze­gedi papság és képviselteti magát a város hatósága is. — Vendégjárás Szegeden. Az országos gazd,agyülés, majd ;a feministák látogatása után augusztusban ismét mozgalmas vendég­járás lesz Szegeden,. A világ gyorsírói ,i.t,t tart jak nemzetközi kongresszusukat, amelyre .néhány száz vendéget kap Szeged a külföld minden részéből. Ugyancsak augusztusban lá­tó gatniak cl Szegedre a kereskedelmi iskolai tanárok országos kongresszusiának tagjai is. A kongresszus Budapesten lesz, befejezése után pedig a tanároknak egy nagyobb cso­portja vidéki körutazásra indul s egy napra Szegeden is kiszállnak, hogy a nemzetközi kereskedelem szegedi specialitásait tanulmá­nyozzák. A város hatósága hagyományos ven •dógsizeretetével készül ugy ,a gyorsírók, mint a tanárok fogadására s egyúttal praktikus ajándék.okkal fogja meglepni őket. .Megírat­ja és füzet,ben kinyomatja a város ismerteté­sét négy nyelven: .angolul,, franciául, németül és magyarul. Ezenkívül a város nevezetesebb épületeinek fényképeiből összeállított diszies zsebalbumot osztanak ki a vendégek között. — Mennek már a behívók. Az idei had,gyakorlatra a szegedi katonái ügyosztály több mint 7000 katonát hiv be. Igy augusztus 9-ére behívnak 900 szegedi közös bakát, au­gusztus 5-ére 800 honvédet és 240 honvédhu­szárt. Az utászok behivó cédulái még nem érkeztek meg. Az őszi hadgyakorlat augusz­tus 13-án kezdődik. A katonai ügyosztály­nak nagy gondot okoz a katonák elszállá­solása. A katonák egy részét kénytelen lesz a város katonai sátrakban elszállásolni. —A bécsi rablógyilkos szegedi ismerőse. Különös, hogy egy idő óta olyan dolgok é3 történeteik jel,ennek meg Szegedről a pesti lapokban, amelyekről Szegeden mit. sem tud-

Next

/
Oldalképek
Tartalom