Délmagyarország, 1913. június (2. évfolyam, 126-150. szám)

1913-06-29 / 150. szám

6 " DELMAGYARORSZÁO 1913. junius 29. mert a miniszter hatáskörébe tartozik az intézkedés. Én (ugyanis azt javaalom a jelentésemben, hogy szeptemberre már meg kell olitárni ezt a kérdést, még pedig azért, hogy egy külön szerb hitoktatói állást szervezzenek. Ezt eddig nem lett volna érdemes megcsinálni, mert Szegeden Ikevós volt a szerb tanuló, de most, ihogy az őszre már megnyílik Újszegeden a szerb internátus, amelynek 100 fiu- és 50 leány-növendéke van, érdemes lesz egy külön hitoktatói állást szervezni. A miniszter döntését érdeklődve várjak, mert minden bizonnyal megszünteti azt az anomáliát, hogy a magyar iskolák tanrendjébe az újvidéki szerb püspök is beleszólhasson <és egyszersmind lehetetlenné teszi azt a lehetetlen állapotot, hogy magyar fiukat, a vallásuk miatt szerbül tan. itsanak. Érdekes nyilatkozatot tett Klucsik István is, a III. kerületi polgári iskola igazgatója, ahová most érkezett a szerb pap átirata, melyben kijelenti, hogy jövőre már nem tanítja a hittant. A nyilatkozat itt következik: — Ez a hecc kérem már négy éve folyik. Most aztán dűlőre vitte Sevity Lázár a .dolgot. Mivel mem kapott fizetést, kijtlentá, hogy nem is tanát. Tegnap kaptam meg az átiratát. Az átiratban még egyszer kifejti álláspontját. Azt irja, hogy magyarul nem imiithat, mivel ezt neki az újvidéki szerb püspök megtiltotta. Meg kell jegyeznem, hogy az újvidéki püspököt Sevity Mit.rozánnak hívják és azt hiszem, bátyja a szegedi szerb papnak. Ebbe az intézetbe az idén 17 szerb tanuló járt; az idén még Ikapta/k jegyet, de aná.r a jövőre nem fognak kapni, mivel Sevity nem is tanát majd. Én ugy fogom megoldani a gordiusi csomót, — ha addig nem szerveznek külön hitoktatói állást, a mi a leghelyesebb volna, — hogy a miniszteri rendelet értelmében a bizonyítványokat nem fogom kiadni a gyerekeknek, hanem megmondom, hogy hozzanak előbb jegyet a papoktól. Ha Sevity nem ad neIkiik jegyet, akkor a 'gyerekek szülei majd a nyakára járnak és kényszerítik, hogy adjon, mert különben osztályt kellene ismételni a gyermeküknek. Igy aztán majd csak meggondolja a 'dolgot Sevity! Jánossy Gyula tanfelügyelőt is megkérdeztük ezekre vonatkozólag. A tanfelügyelő munkatársunk előtt a következő nyilatkozatot tette: — Engem nagyon felháborít az a gondolat, hogy Szegeden szerbül tanítsanak. Én mikor az állásomat elfoglaltam, akikor már ilyen elmérgesedett helyzetben találtam ezt az ügyet. Most mindent elkövetek, hogy minél előbb rendet teremtsek, mert elképzelhetőnek 'sem tartom, ihogy a legmagyarabb városiban még csak vitatkozni is lehessen 'afölött, hogy szükséges-e magyarul tanítani. A miniszternek már én fölterjesztést tettem és én azt javaslom, 'hogy egy hitoktatói állást szervezzenek, adnál is inkább, mert Szegeden van már a szerb Internátus is, amely szeptemberiben megnyílik. Sevity Lázár értesít ott engem arról, ihogy a fizetését az iskolaigazgatók beszüntették. Én ezt tudomásul vettem és helyeslem is. Gsalk azt nem értem, hogy a szegedi középiskolákban miért nem tesznek az ellen semmit, hogy Sevity szerbül ne tanítson. Tudomásom szerint a gimnáziumban, a reálban és a kereskedelmiben is Sevity tanítja a görög-keleti szeribeket hittanra és ezekben az iskoláikban, amelyek szintén állami intézetek, ~t- még nem tettek semmiféle intézkedést sem aziránt, hogy Szegeden •magyarul tanítsák a diákokat. Ilyen esetiben pedig egyöntetűen ós határozottan kell eljárni! Sevity Lázár a szegedi görögkeleti szerbek papja az alábbiakban fejtette ki álláspontját: — Nekem a fölöttes hatóságom határozottan 'és többször is megtiltotta, hogy szerb anyanyelvű és görögkeleti szerb vallású fiukat hittanra más nyelven tanítsak. Ez lehetetlenség is, mert minden vallásnak meg van a sajátszerűsége, mely nélkül nem vallás a vallás, mivel formalitáshoz van kötve. A zsidók is zsidóul tanulják a vallásukat. Én az ón előiljáróságomnalk tartozom engedelmességgel, az biztosit ja az egzisztenciámat, nem pedig az az évi 70 korona, melyet a polgári iskoláktól kapok, egy évi 'tanításért. Ezt sem kaptam már meg négy év óta. Természetes, hogy ilyen körülmények között lemondtam a további tanítást. Ingyen seniki sem dolgozik, kivált akikor, ha működését még inem is méltányolják. i | Igy áll jelenleg ez az ügy. A kultuszminiszter lesz hivatva eldönteni, hogy Szegeden tanügyi kérdésekben az újvidéki szerb püspök rendelkezik-e, vagy pedig a magyar i királyi tanfelügyelőség. A döntés bizonyára i nem fog sokáig késni. * • • • DISON mozi-SZÍNHÁZ Feketesas—Csekonics-u. s. # • • * • 29-én, vasárnap: Abbázia. Természeti. A kis szomszédnő. Dráma. Ámegtaláltgyémántgomb Humoros. Poiidor, mint detektív. Humoros. A vérpad előtt. Társadalmi dráma 2 felvonásban. i • i I Arak: Páholy 5,páholyszék 1 K, zártszék 80, I. hely 60, B II. hely 30 fillér. " H Előadások : szombaton d. u. 5 és vasárnap d. u. 3 órától éjjel 11-ig folytatólag. Hirdetések közlésére legcélszerűbb a Délmagyarország. SZÍNHÁZ, IÜVÉSZET. A szép test dicséreti Irta: Domokos László. A modern ember napjának egy negyedirószét egészséges sport foglalja le: vívás, úszás, atbletika, futball, evezés, tennisz ós még egy sereg izomfejlesztő tevékenység, ami minid együttvéve a régi spártai erényeik felébresztéséihez, a szép fest kultuszához s mindezekkel .kapcsolatiban egy egészségesebb és jobb életformához vezet. Taine ragyogó lapokat ir a görög gimnasztika lélek ébresztő csudáiról, melyeik mér a Krisztus előtt való hetedik századiban felfedezték 'a meztelen testet a szobrászat számára. Akikoriban a közszellem maga táplálta és erősítette azt a tudatot, Ihogy az ép és szép test a legfőbb földi értékek közé tarto•zik; dicsekvés, csodálat, versengés és művészi rajongás vette körül a formák természeti harmóniáját. Évezredek múlva, ha a városi kut túrák uj fejlődési alakot- variálnak majd a mai csont- és izomrendszerből, a görög szobrászat relikviái fogják a legcsodálatosabb bizonyítékokat szolgáltatni .arra, hogy a gyakorlás hiánya miatt milyen gazdag szépségű, feledhetetlen vonalharmóniák tűntek el a testiség kultuszának hanyatlásával. Már ma sem találjuk a melosi és Medici Aphroditék torzójának élŐ mását és hová lett a spártai gimnasion mezején sárgássá zománcozott bőr színe, hová a finoman iveit lálbfej, a vállak gyöngéd hajlása, az egész ifjúi, diadalmas, nedvdús, életerős test vibráló rugalmassága1? ... Az életerő nagy ekszpanzivitása jellemzi -a görög életet és ezzel a rendkívüli elevenséggel az élet formáinak egyszerűsége és természetessége párosült. Nagyon sokszor tűnődtem e csodálatos ókori kultura emelkedettségének titkán és nem lehetett más eredményre jutnom, mint arra, hogy a görög művészet ideáljai túlságosan közel állottak az emberhez: maga az ember volt legfőbb ideálja! Az ember a maga állati mivoltával, testi erejével és viruilásával, egészséges nemiségével, természetszerűen önző etikájával, melyek együttvéve az életkedv gazdag fellobamásaiban csapódtak le. Hogy ez igy van, azt semmi sem bizonyltja. jobban, mint az a sivár és negatív kép, melyet a középkornak szürkén elmosódó tónusa rajzol szemünk elé. A pogány örömök, melyek még ma is a testiség örömeit jelentik, helyet adtak az élet javairól való lemondásnak. Az egész krisztusi tanítás: szédületesen elementáris erejű amtimüvészeti hitvallás, mely csakínem elemésztette az emlber teremtő kedvét, mint Savomarola máglyájának tüze a fényűzés termékeit (Firenze piacán. Amilyen nagy etikai fenség nyilvánul meg a krisztusi tanítás elméleti emelkedettségében, épen olyan rendkívüli nagy tévedése is, méllyel a. földi lét szépségeit megtépdeste. Siralom völgyévé tette a földet, hogy annál szebben rajzolja meg az .ígéret földjét, mely .mindvégig iigéret maradt. Arccal a földre hajlította az embert, mely már majom-karában kezdett az ég felé emelt fővel járni. Az egész .középkort átlengi a lelkeket megörlő, reménygyilkos, rémületbe sülyesztő lemondás. A világtörténet egy későbbi fázisában .ismét fallobog a pogány életörömökhöz ta-