Délmagyarország, 1913. június (2. évfolyam, 126-150. szám)

1913-06-28 / 149. szám

208 " DELMAGYARORSZÁO 1913. junius 29. sem szabad -hozzányúlni Még a második pontot, a demokratikus választójogot is ugy keli érteni, hogy egyelőre hosszú időre ma­rad és végrehajtandó a Tisza-féle választó­jog. A revízió csak mint kívánság, mint ké­sőbbi programpont szerepelhet. Egyelőre sok­kal sürgősebb föladatai lennének az uj alaku­lásnak, azok a dolgok, melyeket Bécsből kí­vánnak tőle. Ezt a programot, ezt a kormányképes alakulást hiúsították meg Justh, Kossuth, Károlyi a kis fúzió hirtelen -nyélbeütésével. De a dolog még nincs végleg elintézve. Még egyi'k fél sem adta föl egészen a játszmát. Még dolgozik Andrássy is a maga hatalmi céljaiért, Désy is a maga vezérségéért és mi­niszterségéért és a 48-as kurucok is a maguk kormányképességeért. Andrássy haragos nyilatkozatban adott kifejezést a fúzió feletti elégedetlenségének, Désy pedig táviratban fordult a fúzió ellen. De azóta Andrássy lakásán készíti elő a maga külön párta!akitását és a sajtó napról­napra tele van avval, hogy milyen szorgos szervezési munka folyik az Országos Klub­ban és hogy mennyire készül a nagymihályi zászlóbontás. Károlyi Mihály pedig a „választójogi blokk" megalakítása körül siirög-forog. Ez persze azt jelenti, hogy minden ellenzéki frakció fogadja el a koalíció ismert választó­jogi tervezetét. Ez már tulaj'donk-épen régen megtörtént. Mindenki elfogadta, a függet­lenségiek, néppártiak, demokraták, szociális­ták, radikálisok, csak még — Andrássy nem. Tehát az egész blokkagitáció csak annyit je­lent, hogy Andrássyt is rávegyék az elfoga­dásrá. Választói blokk: ez lesz a cime az; ui alakulásnak, amely Andrássy program­jával szövetkezik. Ennek a programnak a két pontja lesz igazi hitvallásuk. A Luegeris­tá'k által kidolgozandó programmal akar An­drássy hadba szállni, ö ma ugyanott tart, a hol Justh Gyula párti'a tartott akkor, amikor Andrássy őket vérig üldözte. 1911-ben histhék Auffenbergéktöl kapták programju­kat és Lukácstól várták a hatalmat. Most a kamarilla küldte a programot, de a fúziós szigorú Andrássy, a humbugok és erkölcs­telenségek vad üldözője, vállalja a megvaló­sitást. Választójogi blokk. Ez mégis biztosabb, célravezetőbb, mint a 67-es kormányképes fúzió. Micsoda változása az időknek. Az egy­kori kamarillaverő Andrássy, most maga lo­bogtatja a bécsi luegerista zászlót és pro­gramot. Ez a program: Nesze semmi, fog meg jól. A jogrend helyreállítása, mint üres tartalomnéMili frázis és a választójogi re­form, mint játnbor kívánság. És a háttérben Désy Zoltán, a 48-as kuruc, aki már nyiltan elhagyta a függetlenségi zászlót. És a tarta­lékban az az ötven kuruc, aki csak most es­küdött föl újra az Irányi zászlajára, de már irás van róla, hogy kész minden percben hat­vanihetes lenni. És ezekkel operál Andrássy, az elvhüség, elszilárdság apostola, az elv­telenség, meggyőződésnélküliség üldözője. ESPBSEÍSISI Hiidessen a Délmagyaioi szagban 3BJE5B KALEID Q5ZKOP (Müvészetpártolás.) Szegény Kada Elek már nem (fog több megrendelést adni magyar művészeknek, építőknek és képfaragóknak e sanyarú földi világban. Amig ő élt, joggal le­hetett arról beszélni, hogy a sivár alföldi ho­mokon is meg tud .teremni az igazi művészet­pártolás, de már vége ennek is. Erre mifelénk már csak annyi telik az érdemes hatóságtól, amennyi Vigh Ferenc ér­demes szobrászunknak jutott a minap. A 'ki­váló szobrászművész, akinek a felesége is értékes festőtalentum, azt a szerény kérést terjesztette a hatóság elé, hogy a város en­gedje -át neki egy forgalomból -kieső ujszege­di utcának egyik telkét müteremépités cél­jaira. Mit jelentett volna ennek a kérésnek a teljesítése? Azt, hogy a város szülötte fiá­nak letelepülésre alkalmas területet bocsá­tott volna rendelkezésre, mellyel egy nagy­jövőjü miivészpárt élete végéig idekötött vol­na a szegedi talajhoz. Anyagi támogatása a megélhetésért küzdő fiatal és még meg nem érkezett művészeknek: ez a legideálisabb mii­vészpártolás, melyre a városnak alkalma le­hetett volna. i S mit tett az érdemes .hatóság? Kiszá­mította pontosan, hogy mennyibe kerül azon a félreeső helyen háromszázötven kvadrátöl és azt a kedvezést nyújtotta Vigh Ferenc­nek, hogy ezt az összeget — több, mint. nyolcezer koronát — hosszabb időközben részletekben fizetheti le. Az érdemes művész valószínűleg köszöni alásan a nagy kegyet, de aligha kér belőle. Hát ilyen minálunk a müvészetpártolás. A tekintetes tanácsban nem volt annyi gavalléria, hogy ha már nem akart ellenszolgáltatás nélkül területet adni a műterem céljaira, legalább azt mondta vol­na, hogy: „itt a telek, művész ur, de tartozol nekem egy szépséges kutat tervezni érte a Stefánia-sétányon . . ." Senki se várjon ekkora erőfeszítést Sze­gedtől, vagy, mint a régi világban: városunk­tól. Ez a város, ahol inkább lefényképeztetik a lebontandó Demeter-templomot minden ol­dalról hatszáz koronákért, semhogy odaad­nák azt a kis pénzt hivatott művészember­nek és lefestetnék vele a templomot szebben is, maradandóbban is. Ezen a városon való­ban már nem segíthet semmi sem. * (Kérem, le van foglalva!) Rajta van a kalapom, kabátom, vagy -az újságom, tehát tessék odább vonulni, mert ez a hely le van foglalva. Ezt hallja az ember minduntalan, ha vonaton utazik. Az osztrák államvasuti igazgatóság most rendeletileg megszüntette ezt a visz­szásságot. Kimondta, hogy nem lehet vasúti kocsiban helyekét előre lefoglalni; aki előbb érkezik és leül, azé a hely. Tessék minden­kinek ott tartani az orrát, máskülönben pe­dig mehet panaszra a sáhivatalhoz, ha őri­zetlenül hagyott helyét valaki elfoglalja. Nem is hinné az ember, hogy -ennek a demokratikus izü, mindenképen nagyon he­lyes intézkedésnek milyen óriás! súlya van. Mikor Broda professzor, párisi tanár, itt járt nálunk, mérhetetlen csodálkozással mesélte, hogy a szakaszában rajta kivül csak egyet­lenegy ur utazott s az is forintot ny-omott a kalauz markába, hogy mást oda be ne eresz­szen. Hogy ez másutt nem volna lehetséges. Nyolc hely van a szakaszban s az az ur olyan igényt támaszt, mintha legalább is hal jegyet váltott volna magának. És a kalauz egy forintja! Hogy utasíitaná vissza azt a pénzt egy porosz, vagy száz kalauz! A derék professzor méltán nevezhetett bennünket bal­kán-államnak s csodálkozott közerkölcseink berendezésén. A jogegyenlőség sehol sem volna any­nyira jogosult, mint épen a vasúton, ahol a legkülönbözőbb társadalmi rétegek talál­koznak. Nálunk persze még sokáig uralmon marad a baksis, meg a büszke és visszauta­sító kijelentés: kérem, l-e van foglalva! Szelídebbek már az oláhok. A romániai kulturliga minapi ülése alkalmával a hegye­ken tuli testvérek — igy nevezték el Buka­restben a magyarországi vendégeket — kü­lön értekezeltet tartottak, melyen a magyar­országi románságnak a Tisza-kormánny'al s általában a mindenkori magyar kormányok­kal szemben való magatartását vitatták meg. A fciankettes magyarfalások hiríhedt rendező­jét, Jorga egyetemi professzort is bevonták a tanácskozásba s ezúttal a magyaroknak ez a szenvedelmes szavú ellensége szokatlanul bölcs és mérsékletre intő tanácsokkal szol­gált. Hangsúlyozta, hogy bár a román agi­táció eddigi módját és formáját kiifelé meg kell tartani továbbra, el kell ismerni azoknak az úgynevezett mérsékelt románoknak -nagy érdemét, akik megelégszenek azzal, ha kom­promisszumoké paktumok révén egy-egy en­gedményt mégis elérnek a magyar kormá­nyoktól. A románság mindkét táborának: a har­cosoknak és a békehirdetőknek is -— mon­dotta Jorga — meg kell tenniök kötelessé­güket. Van egv erős vára és bástyája a románságnak Magyarországon: ez a külön nemzéti egyháza, melynek folytonos erősíté­sére kell törekedni. Emelni kell a papság anyagi standardját, hogy műveltsége, a harcban hasznos szellemi értékei gyarapod­janak. Jorga kijelentettd hagy örömmel kell fogadni Tisza István -gróf békehajlandósá­gait s minden engedményt, amit a megegye­zés látszatával el lehet érni, anélkül azon­ban, hogy a románság csak pillanatra is meg­feledkeznék végső céljairól. ­E bukaresti tanács 'után sokkal simáb­ban és könnyebben ment a kormánynak a ro­mánokkal való tárgyalása. Egyházi téren a kormány súlyos pénzeket adott fizetéskiegé­szités, kongrua cirnén a román papságnak, ígéretet kaptak (továbbá a románolk, hogy egyházaik kanonok-sága számára -a kormány méltányos és rangjukhoz illő jövedelemről fog. gondoskodni s már a legközelebbi költ­ségvetésben külön tételt vesznek föl erre a célra-. -Kilátásba helyezte azt is a kormány, hogy az Apponyi-féle iskolatörvény végre­hajtásától hallgatólagosan eltekintenek s ily értelemben való eljárásra utasítják a tanfel­ügyelőket. -Ezen,kivül ia közigazgatásban is kedvezéseket kapnak az o-láho-k. lislshffl! Szépségápolás!! Fürst Hóssi hygienikus modern kozmetikai intézetében. Szépséghibák eltávolítása: szeplő, májfol­pattanás, bőratka (mitteser) stb. Zsirosarcbört, kezdése, s a legelhanyagoltabb arc rendbe­hozása. Villanyvibrációs és kézzel való arc­massage párisi mód szerint. Hajfestés. Bérlet­rendszerű arcápolás. Dr. Jutassy József, Magyarország legelső kozmetikai szakorvosá­nak szépségápoló és szépséghibákat eltüntető ártalmatlannak bizonyuk szereinek etárusi­sitása, u. m.: bőrápoló, bőrgyógyitó, és haj­gyógyitó, szőrvesztő készletek. Arckrémek, arcpor, szappanok, kézfinomító, hajfesték, hajszesz stb. FEKETESAS-UTCA 20/a. szám alatt. Wagner-palota.) Telelefon «-8a aaiiiiin»hiaimvi«e>'

Next

/
Oldalképek
Tartalom