Délmagyarország, 1913. június (2. évfolyam, 126-150. szám)

1913-06-25 / 146. szám

Szerkesztőség Kárász-utca 9. Telefon-szám: 305. ELŐFIZETÉSI ÁR SZEGEDEN egész évre . K24 - félévre . . K 12*negyedévre K 6-— egy hónapra K 2*— Egyes szám ára 10 Bllér. ELŐFIZETÉSI ÁR VIDÉKEN egész évre . K 28 — félévre . . K 14.negyedévre K T— egy hónapra K 2*40 Egyes szám ára 10 Kitér. Kiadóhivatal Kárász-utca 9. Telefon-szám: 305. Szeged, I9!3. II. évfolyam 146. szám. Szerda, junius 25. Harcos nők a láthatáron. A magyar közélet nyugtalan felszínén érdekes és különös hullámokat vert a hetedik nő választójogi világkongresszus. Komoly és lehiggadt külföldi irók, ügyészek, képviselők, pedagógusok és szociológusok, kik nemükre és fizológiai alkotásukra nézve asszonyoknak és leányoknak neveztetnek, mindvégig nivós és tartalmas előadásaiknak során arról győzték meg a magyar társadalmat, hogy a feminizmus kérdései az idők folyamán világproblémává sulyosodtak. A föld minden világrészéből összesereglett harcos nőknek pedig egy kis töredéke — jobbára angolok és franciák — a kongresszus után útba ejtette Szegedet is, hogy az itteni gyermekvédelmi intézményeket tanulmány tárgyává tegye és az európai kulturána'k e keleti határvárosában a maga szempontjainak megfelelő tapasztalatokat gyűjtsön. Üdvözöljük az érdekes vendégeket és kivánjuk, hogy jól érezzék magukat e város falai között. Vájjon mi lehetne az, amit a megállapított programon kivül nekik bemutathatnánk? Azt, amit ők keresnek, bizonyára nem tudnánk előkeresni. A nők egyen jogosításának még a kezdeteit is nagyon nehéz lenne fa mi magyar közéletünkben föltalálná, nem is beszélve a női választói jogról, melyről komoly szó még csak el sem hangzott soha. Pedig a múltban van rá példa elég, hogy az ősök az özvegy nő teljes akarati elhatározását ugy a közjogban, mint a magánjogban szóhoz jutni engedték. Már a tizenhetedik században törvény szól arról, hogy a főranguak özvegyei milyen módon gyakorolják az országgyűlésen követküldési jogosultságukat? Újfalvi Krisztinát Csávás község 1812-ben a falu jegyzőjévé választotta, Czobor Erzsébet, Zrinyi Ilona és Báthory Anna pedig a maguk korában, mint kinevezett főispánok elnökölték a megyegyüléseken s az utóbbiról föl van jegyezve, hogy halála alkalmával két megye siratá benne legbölcsebb kormányzóinak egyikét, i A mai kor asszonya, ki a divat és könnyű szórakozás vidám szenzációi között él, talán el se hiszi, hogy a magyar nőt már történelmi tradicióinál fogva is vezető szerep illetné még a harcos nők mozgalmaiban. így esett azután, hogy mig külföldön a nők társadalma már igen sok helyen jelentős politikai eredményeket ért el, addig a magyar nőmozgalom a kezdet kezdetén tart. Pedig a mozgalom céljai épen nem kicsinylendők. A jogkereső nők akarata egy az ipari és agrártársadalom proletárjainak akaratával. Valamennyien egyazon uralkodó osztály ellen küzdenek, mely a születési arisztokrácia tagjaiból és ennek klientelájából áll. Az angol parlament már három izben megszavazta harmadszor való i olvasásban a nők szavazati jogát, de az urák háza mindannyiszor visszavetette azt. Nálunk a választói jognak a nőkre való kiterjesztése csak épen, hogy felszínesen szóba került. Annyival vagyunk hátrább, amennyivel erősebb a mi feudális arisztokráciánk és amennyivel nagyobb nálunk a politikai jogokból kizárt férfiak tömege. Nem is lesz előbb női választói jog, mig a férfiak politikai joga ki nem terjed a legszélsőbb perifériáig, ami n sg-yon sok küzdelembe fog még kerülni. Igen számos példát lehetne idézni arra, hogy a női érdekeltség befolyása alatt számos modern intézmény dus virágzásnak indult. Az északamerikai Wyoming állam mintaszierü ^törvényhozásában negyven év óta vesznék részt a nők. Uj-Zéland, Tasmania, Oueensland, Victoria, Colorado, Utah, Idaho, Svédország, Norvégia és Izland női 10—15 év óta választanak. Az osztrák törvények szerint a huszonnégy éves, önálló jogú virilista nő megbízott utján szavaz, mint a magyar földbirtokos úrasszony a rendi társadalom idején. A német munkásbiztositó intézmények, az olasz iparbiróságok és a francia ipari békéltető bíróságok megalakításánál teljes szavazati jogot engedtek a nőknek, mindenütt azzal a megokolással, hogy ez intézményeknél egyaránt lévén szó férfiak és nők érdekeiről, természetes, hogy a nőknek is tanácskozó és határozó jogokVERSEK. * ÁLMODTAM VALAMI MERÉSZET. Még az álmaim is vérszegény kis álmok. Szelíden mosolygó, kékszemű leányok, Labdázó kis fiuk, sápudtws öregek, Akikkel álmomban beszélgetni merek. Pedig hogy szeretnék, hogy tudnék szeretni! — Legalább álmomban tudnék merész lenni... De ha álmodni is ily gyáván álmodom, Hogyan kívánhatnád, Hogy ébren merjelek szeretni, asszonyomé HOLNAP MAR LATLAK. Holnap már látlak. Hogy fölmelegszik, hogy dobog A szivem: De jó lesz látnom, De jó lesz, istenem, Hogy szép vagy, hogy ragyogsz, Hogy engemet szeretsz... — De hátha nem szeretsz? Lemondok rólad. De mintha életem dobnám elébed. És te nem érzed. Lemondok rólad. De mint a kisgyerek tipegve, sután Csak bámul hátra a játékok után, Nem mondok, le rólad! NAGY LÁSZLÓ. Levelek a hazátíanságból. Grác, junius közepén. Grác, a hírhedt Pensiopolis mellett élek hónapok óta s jogom volna talán saját becses nyavalyáimról is most zengedeznem. De nem tudok szanatóriumi kiváltságaimmal élni, kiüt belőlem a rossz gyerek, az újságíró s miután hidegek futnak végig rajtam, belőlük a leghidegebbet fogom el. Egy szerencsés cégről irok egy magasságos, félelmetes, nagy cégről, olyan hidegről, hogv már éget s melynek boltját dunai monarchiának keresztelte a nyugati zsurnalisztika. Olyan törvényes ez, hogy én most és Grácban tanultam meg példának okáért azt, amit Nagy György barátomnak egy éve még nem tudtam megmagyarázni. Azt, hogy én nem vagyok egy közönséges magyar polgár, osztrák-magyar sem, hanem igenis vagyok élettel elkötelezett, hűséges kis hűbéres az ausztriai Háznak. Biztos, hogy Nagy Györgynek több igaza van, mikor republikát akar, de én kezdek minden hájjal megkenődni s a több igaznál többre becsülni a kevés és kényelmes és kényszerű igazat. Ha a Lánczy Leó bankjában bankoznék gyakornoki minőségben, nyilván lázadozó vagyok, de ha önkopaszodom meg s a létra-közepéig fölhúznak, legalább hűségre szokom. A Habsburg-cégnél nincs állásom más, minthogy élek és főképen fogyasztási adók révén erőmön jóval felül adózok, de éveim és életem, sajnos, rámparancsolják a koros bölcsességet. És én Grácban, e szolid és régi városban, gyönyörűen tanultam meg a jobbágium tudományát és milliókkal közös gyávaságomat. Grác komoly város s nem valami kiváló németsége vetekedik gőgben a junkeréékkal s ami nagyszerű: Grác őrszemnek hiszi magát. Hiszen a balti németség, a szebeni száz s a teheráni német vigéc-had is ilyennek hiszi, de Grác komolyan, joggal s olykor — hihetetlen — forradalmaskodással. Igaz, hogy furcsa ez a szlávság s a távolibb magyarság ellen egyermekesen riadt és készült öreg város, de még furcsább, ha forradalmaskodik. Direkt tenyészt egy kis Los von Rom-mozgalmat, becézi ősi, szabad, igazán szabad egyetemét s ha a bécsi Burgot gyávának Ítéli, a Wac'ht an Rbeim-ra is vannak dalosai. De nincs baj, ne tessék megijedni, a leglázadó'bb, a legnagynémetebb diákok is II. József néhai nagy császárnak szobrához vonulnak s ott panaszolják s haragudják ki magukat. A gráci német és az elégedetlen magyar egyben rokonok: szidják a fajtájukat, de jaj az idegennek, ha ugyanezt meri tenni. Es ha a Habsburg-céget, ami lehetetlen ma és lesz sokáig, veszedelem fenyegetné, Tirolnál s Bécsnél hevesebben sokszorozná meg bankbetétjeit ez a szép és csúnya, de szép ostobaságu Stiria. És itt jelentkezik dermesztő magasságában, hódoltatásában, példátlanul biboros szerencséjében a világ legfelségesebb cégje, mely a régi Svájcban kezdte; a